Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-28 / 23. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 28. www.ujszo.com FULVIDEK Tovább zakatol a Csík-vonat JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Valahogy eddig elkerültük egymást. Pedig még 1988-ban alakultak Kecskeméten, s a héttagú banda azóta is töredenül játssza a maga muzsikáját, s immár 9 lemezt tudhat maga mögött. Tavaly ősszel adták ki a Lé- lekképek című albumukat, amely, noha már 2006-ban elindultak egy új úton, mégis az eddigiektől is merészen eltér. Varnus Xavér mondja egy minapi interjújában, amelyben a komoly- és könnyűzene kapcsolatáról kérdezték, hogy ostoba dolog a muzsika könnyű- és komolyzenére való széttran- csírozása. S lám, ezt a felfogást erősíti a Csík zenekar is, amely azt bizonyítja, hogy a népzene és a 21. századi rockzene is elfér egymás mellett békés szimbiózisban. Sőt, a komolyzenébe ágyazott népzene és a népzenébe visszarévedő klasszikus költészet sem fából vaskarika. Csíkék jó tíz évvel ezelőtt ismerkedtek meg Lovasi Andrással és annak akkori zenekarával, a Kispál és a Borzzal, amely meghívta őket előzenekarnak. Eleinte maguk is csak néztek, mint a moziban, aztán gondolták, egy ballépést ők is elviselhetnek. Elszámolták magukat, így került a képbe Dresch Mihály, Presser Gábor vagy Kiss Tibor is. No és a Magyar Örökség, valamint a Prima Primissima díj. Te majd kézenfogsz és hazavezetsz, Most múlik pontosan, Születésnapomra, Nem lehet még itt a búcsúzás, s a többi sláger „csíkosított” változata. A Lélekképek mégis mindennél tovább megy, s eddig nem ismert kevercseket hoz létre. Békésen megfér Juhász Gyula költészete (Őze Áron tolmácsolásában), ahogy Fe- renczi György és a Rackajam, Kiss Tibor roma beütésű Fekete 1 'amoure-ja, a széki Hobó, de a széki és szüágy- sági népzene Lukács Miklós által átírt kamarazenésített (Vivace) változata is. Ja, és Beethoven Holdfényszonátá- ját ki ne felejtsem. A szakma által tradicionális etnó-rocknak nevezett műfaj újabb határaihoz érkezett. Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen - éneklik Csíkék. A vonat februárban megáll Dunaszerdahelyen és Érsek- újvárott is, hogy újabb rajongók szálljanak fel rá. Értékelés: IWHI A néző választásokhoz való viszonya óhatatlanul formálni fogja az előadáshoz való viszonyt Alku az erkölccsel (Dömötör Ede felvétele) Görög László újra Komáromban rendezett. A múlt évadban Az ördög nem alszik című zenés bohózatot állította színpadra, most Móricz Zsigmond Sári bíró című vígjátékát vitte színre, Varsányi Mari és Dráfi Mátyás főszereplésével. VARGA EMESE Amikor Tóth Tibor felajánlotta, hogy rendezze meg Móricz vígjátékát, nem sokat gondolkodott, hogy elfogadja-e. Mi fogta meg Móricz világában? A nyelvezetébe rögtön beleszerettem. Abból a legfőbb vágyból vállaltam a Sári bíró megrendezését, hogy ezek a mondatok elhangozhassanak a színpadon. „Édesnek” (édes anyanyelv - ugye?...) szépnek, ízesnek találom ezt a nyelvet, és hihetetlen emberismeret van benne. Nincs felesleges fecsegés. Tudnak színesen, de tudnak tömören is beszélni. Adódik a kérdés: vajon a színészek megtudják-e tanulni ezt a szöveget pontosan? Óhatatlanul hozzárakják a sajátjukat, pedig ez azért elég pontosan le van írva... S vajon érteni fogja- e a közönség...? Ez továbbra is kicsit rejtély nekem, mert én most már nagyon ismerem a szöveget. A másik nagy célkitűzésem az volt, hogy mindent megtegyek azért, hogy ez az előadás ne egy népieskedő színmű legyen. Ez egy százéves darab, izgatott, hogyan működhet ma. Ha Móricz ma írna ebben a témában darabot - nyüván nem ilyen lenne. A drámai rész nem egy shakespeare-i királydráma, a vígjáték része sem feydau-i bohózat, de mindkettőből van benne valamennyi egy nagyon ügyesen felépített történettel. Néha vidám, néha keserű... Azon vagyok, hogy semmi archaizáló utalás ne legyen az előadásban. Minden abból fogalmazódjon, hogy ez a mai helyzetben mit jelenthet. Közben az alapproblémát tekintve nem változott semmi, és ezzel nagyon fura szembe nézni... A bíróválasztás előtti nagy renoválást látjuk Sári bíróék házában, bevezetik a vizet, az áramot. Tán ismerős a választások előtti nagy költekezés. Többek között így próbáltuk magunkhoz közelebb húzni időben.... Na, és azon is sokat agyaltunk, hogy lehet a kinti és benti helyszínt eggyé kovácsolni, legfőképp anyagi okok miatt, mert manapság erre is gondolni kell... Amikor a színház műsorára tűzte a darabot, még szó sem volt az előrehozott választásokról, az élet évad közben „aktualizálta” a színház repertoárját. Ön szerint hozzátesz valamit a politikai helyzet az előadáshoz? Nem tudom, hogy menyire tesz jót az a tény, hogy nem egész másfél hónap múlva választások lesznek Szlovákiában. Mert a néző választásokhoz való viszonya óhatatlanul formálni fogja az előadáshoz való viszonyt. Nem hangsúlyoztuk túl a téma időszerűségét, nem verjük a néző orrát direkt módon az aktuálpoli- tikába. Itt erdőeladásról, ökör- és legelővételről van szó, ami a korabeli kontextusban teljesen adekvát, arról meg nem tehet az ember, ha valakinek erről eszébe jutnak a gazdasági összefonódások és a privatizálások. Mit gondol Móricz hőseiről? A felesége által bábként mozgatott bíróról és a keménykezű bírónéról? Egyrészt csodálom is ezt a nőt. A Sárit. Az ő szerelmüket, kitartásukat. Ez nagyon nagy dolog, hogy két ember így kitart egymás mellett, ennyi éven át. És közben Sári nem egy népszipoly. Nem diktátor, aki csak kihasznál mindenkit. Ne felejtsük el, hogy ő tartja össze a családot, a falut. De aztán jön a fia szerelme, a fiatalabb nő - aki Sári saját nevelése - és elsöpör mindent. Sárinak természetes az, hogy harminchárom éve vezeti a falut a férjével, és összetart mindent, hogy ne essen szét, hogy megéljenek. Egy bűne van, tovább ragaszkodik a hatalomhoz, mint abban neki helye van. És el sem tudja képzelni, mit fog utána csinálni. De a lány megérteti vele, hogy eljött az ideje a továbblépésnek... Móricz figurái szerethető, de rossz emberek. Milyen furcsa ez, hogy az életünket a túlélés miatt a hatalomhoz való helyezkedés befolyásolja, s ezért hihetetlen sok alkut köt az ember a saját erkölcsével. Olyan sokat, hogy szinte már észre sem veszi. És az általunk kinevelt generációnak mindez már természetes lesz, úgy része az életének, hogy nem gondolkodik el azon, hogy amit csinál, az minden csak nem demokratikus, vagy erkölcsös. A korrupciót már ismerő és kihasználó okos lány, aki a saját boldogulása érdekében képes ezt az egész tervet végigvinni s maga mellé állítani egytől egyig mindenkit - szerethető lény marad. Mit vár az előadásból? Abban bízom, hogy a színészi munka minősége és egysége a közönséget is egységgé, közösséggé formálja, ahol a vidám pillanatok közben néha összeszorul a szív, hogy min is nevetek. Hogy a végén kialakul az emberekben egy érzés,' hogy valami nincs rendjén! Meglehetősen jó nevű magándetektív, talán már hallottak róla. A neve Sherlock Holmes. Izgalom, mánia, extázis és pszichózis Guy Ritchie filmjében KASZÁS DÁVID Sherlock Holmes újra itt van! Nem egyedül. Elmaradhatatlan segítője, Dr. John Watson is szolgálatra jelentkezik, kit élcelődéssel fogad a kávén, pipadohányon és koka- cseijén élő tudós-harcos vasember: „Húzzak hozzá hasonlóan divatjamúlt egyenruhát, kiegészítve egy kötött sállal, ami nyilvánvalóan a menyasszonya egyik zsengéje?” Na, azt már nem. Szimatol. Persze. „Kérdés: vajon egy indiai gyapotkirály botrányát, egy kínai ópiumkereskedő halálát, bécsi és strasbourgi bombákat, egy amerikai acélmágnás elhunytét mi kötheti össze?” Nos, a dioráma szerint James Moriarty professzor. „Matematikus zseni, ünnepelt szerző és oktató, cambridge-i bokszbajnok és miniszterelnökök barátja.” Bizonyítékkal is alá tudja támasztani az állítását? Hajjaj! „Ez egy játék, barátom, egy sötét játék.” Izgalom, mánia, extázis, pszichózis. Meg kell állítani a becstelent, mielőtt gonoszsága fortissimóba fordul. Sir Arthur Conan Doyle mes- terdetektívje le fogja leplezni. Vagy ilyesmi. Majd elválik. „A bűnei keltette undorral csak az ügyességének kijáró csodálata vetekszik.” Méltó ellenfél. Bűnlajstroma: „az anarchisták bombáival egymás ellen fordította az európai nemzeteket. Öt különböző álnév alatt pénzzel, trükkel vagy vérrel befolyást szerzett az iparban, de ügyelt rá, hogy ne azonosíthassák. Gyapot, ópium, acél, hagyományos és vegyi fegyverek, és mindezt egy héten belül szétküldi az Öreg Kontinensen. A gránáttól a kötszerig mindent árul. A készletet felhalmozta, hát most keresletet csinál... Világháborút.” Dupla csavar: keressük ellentétét! ,A természetes gesztusok hiányát, a színészt, akinek figyelmét úgy leköti a játék, hogy az átmenetileg képtelenné teszi spontán reagálásra...” Robert Downey Jr.! A folytatásos forgatás fenegyereke, aki ezúttal sem vall széA Sherlock Holmes 2. - Ámyjáték című film előzetese az ujszo.com-on. gyent. De ki táncolt a mellkasán?! Nem hóka kisasszonyok (Rachel McAdams, Noomi Ra- pace), hanem Jude Law! Egyre közelebb kerül jóakarójához. Még gyász-nászútját is feladná érte, s a tegnap világában is egyre otthonosabban mozog. Parádés párosukra Guy Ritchie rendező rúgta a port, aki hullámhegyek hátán, hatalmas lendülettel mérte a ramazurit. Az egyébként fantomszerű szaktekintély (Jared Harris) misztikumának gondatlan kezelése és Mycroft (Stephen Fry) kijátszása pontlevonással jár, és azt sem tudom, stílusát hová lehetne még fokozni. Ismételgetett vizuális módszerei, kirívó körítései már kevésbé hatnak bravúrosan. Korrajza viszont ínyemre való. Hová lehet még fokozni?
