Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-05 / 4. szám, csütörtök

18 Utazás ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 5. www.ujszo.com Athénban kihagyhatatlan látnivaló az Akropolisz Argosz, Spárta egykori nagy vetélytársa Ahol már évezredekkel ezelőtt is éltek, ahol jelentős kultúrák virágoztak, és ahova ma is érdemes elmenni: Athén, Lárnaka, Argosz, Plovdiv és Hania Európa öt legöregebb városa Sok ezer turista érkezik a krétai Hania városába, hogy napközben a sikátorokban sétálva szívja magába a város hangulatát, a dél­utáni forróságot pedig a tengerben és napernyők alatt próbálja túlélni (Fotók: képarchívum) Sok olyan európai város létezik, amelynek törté­nelme évezredekre nyú­lik vissza. De vajon me­lyikük állíthatja magáról joggal, hogy a legöre­gebb? Erre kívánt választ adni a Tourism-Review ötös listája, ahol a kor mellett ezúttal az állan­dóság is tényezőként szerepelt. A neves turisz­tikai szaklap a legrégeb­ben alapított, folyamato­san lakott európai váro­sokat gyűjtötte össze. FELDOLGOZÁS Perszepolisz, Jerikó, Bejrút, Teotihuacán, Damaszkusz és Nagy-Zimbabwe vezeti a vi­lágranglistát, ám nekünk itt, az európai kontinensen belül sincs szégyenkezni valónk. Az urbanizáció hajnalán olyan te­lepülések és városállamok ala­kultak ki, mint a ma ismert egyik legrégebbi (ma már nem lakott) Pavlopetri. Ez az egy­kori görög város a Lakóniai- öbölnél, alig 3-4 méterrel a felszín alatt, a Földközi-ten- gérben nyugszik. Itt jelenleg még folynak a feltárási munká­latok, így sem üvegfenekű ha­jóval, sem búvárruhában nem lehet megközelíteni a helyet. A ma is létező, lakott és turisták számára látogatható városok viszont tartogatnak meglepe­téseket. Athén, Görögország: i. e. 4000-5000 óta lakott A klasszikus görög és a nyu­gati civilizáció szülőhelye. A mai élénk, pezsgő metropolisz tulajdonképpen ráépült ókori elődjére. A hatóságok termé­szetesen különös gondot és fi­gyelmet fordítanak a törté­nelmi emlékekre, amelyek a görög kultúra klasszikus korá­ból, főként az i. e. 5. századból származnak. Emberek már lakhattak a területen az i. e. 11-17. századbem, az írásos történelme i. e. 1400-ig nyúlik vissza. A város legnevezete­sebb látnivalója az Akropolisz. Fontos látványosság az agora, a királyi palota és a város szí­vének tekinthető Szintagma tér, ahol manapság leginkább tüntetések zajlanak. Aki in­kább a város hangulatát sze­retné megtapasztalni és csak tudat alatt élvezné az ősi met­ropolis évezredes múltját, azoknak a város zajos éjszakai életéből ragadnánk ki egy-egy jellegzetességet. Itt vannak például a fiatalabb generáció kedvencei, a barakiák. Ezek a pubszerű helyek főleg a mai, divatos, táncolható zenékkel szórakoztatnak. Ahol viszont a buzuki hangja élőben szól, és színpadon láthatjuk a zené­szeket, azok a buzukiák. Argosz, Görögország: i. e. 7000 óta lakott Az ősi városoknak és telepü­léseknek köszönhetően a Pelo- ponnészoszi-félsziget műem­lékekben a világ egyik leggaz­dagabb területe. Argosz az el­múlt 7000 évben folyamatosan lakott volt, és ez kétségtelenül Görögország és a világ egyik legöregebb településévé teszi. Argosz, Spárta egykori nagy vetélytársa, ma is jó termő­földdel büszkélkedhet, ennek köszönhetően lakói jelenleg is főleg földműveléssel foglal­koznak. A város ókori emlékei a Tripoliszba vezető üt mentén, a Larissza-hegy lábánál tekint­hetők meg. Itt találjuk Görög­ország legnagyobb színházá­nak maradványait, amely fénykorában 20 ezer néző szá­mára biztosított helyet. A város legjellegzetesebb látnivalója Héra temploma, a Heraion. Plovdiv, Bulgária: i. e. 3000-4000 óta lakott Bulgária második legna­gyobb városában a letelepedés első bizonyítékai egészen idő­számításunk előtt 6000-ig nyúlnak vissza. Plovdiv ma az ország középső részén a Marica folyó két partján helyezkedik el. Az egykori Oszmán Birodalom nyomain túl szinte minden kor­ból találunk érdekes emlékeket. Igaz, Plovdiv és egész Trákia ma is a mezőgazdaságáról híres, ám a történelmi látványosságok (szám szerint csaknem 200) miatt a városban jelentős a tu­rizmus is. A legtöbben a központban található mecsetet keresik fel, de híres az 1970-es években feltárt római kori amfiteátrum és színház is. Jellegzetesek 19. századi vallási épületei, orto­dox templomai, két török dzsámija és zsinagógája. Az óvárosi utcákon barangolva ugyancsak rengeteg a látniva­ló. Itt szépen felújított és kar­bantartott, gazdagon díszített, faspalettás ablakokkal tagolt, a bolgár reneszánsz stílusjegye­ket viselő házakban gyönyör­ködhetünk. Hania, Kréta, Görögország: i. e. 1400 óta lakják A sziget nyugati részének egyik leghangulatosabb telepü­lése, hosszú tengerpartja báro­kat, esti lokálokat, üzleteket, ét­termeket és tavernákat kínál. A város 150 kilométerre fekszik Herakliontól és i. e. 1400 óta él­nek itt emberek. Jelenleg alig 60 ezren élvezik a török és ve­lencei stílusjegyekben pompázó várost. Az állandó lakosokon kívül sok ezer turista érkezik ide minden évben, akik napközben a sikátorokban sétálva szívják magukba Hania hangulatát, a délutáni forróságot pedig a ten­gerben és napernyők alatt pró­bálják átvészelni. A látványos­ságok közül érdemes megnézni a Splantzia városrészben talál­ható Szent Rocco barokk temp­lomot, az ortodox katedrálist, a kikötőt és világítótornyot, va­lamint a központi piacot. Lámaka, Ciprus: i. e. 1400 óta lakják Lárnaka Ciprus legöregebb vá­rosa, az itteni élet jelei 6000 évre nyúlnak vissza. Az egykori Citi- umban ma alig 80 ezren élnek, vi­szont 25 kilométeres tengerpart­ja miatt népszerű nyaralóhely. Az utcák tiszták, a közterek rende­zettek, az orvosi ellátás színvona­las, a strandok kék zászló minősí­téssel rendelkeznek, nemzetközi reptere is közel található, vagyis minden adott egyjó nyaraláshoz. Ciprus nagy előnye, hogy klímá­jának köszönhetően strandjai egész évben látogathatók. A leg­jellegzetesebb látnivalók „Kition romjai”, amelyek még az időszá­mításunk előtti a 13. századból valók. Az ásatások során hatal­mas kőtömbökből álló ciklopsz- falazat és öt templomból álló épü­letegyüttes maradványai kerül- tekelő. A városon belül az erőd és Szent Lázár-templom lehet ér­dekes látványosság, míg a vá­roson kívül a Kamares (régi vízvezeték), illetve a több ezer flamingó költőhelyéül szolgáló Sóstó nyújthat kellemes él­ményt. (o)

Next

/
Oldalképek
Tartalom