Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-05 / 4. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 5. www.ujszo.com Az államfő végig a helynévlista ellen volt Gašparovič: Radičová és Chmel átvert engem ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Gašparovič köztársasági elnök az utolsó pillanatig küzdött azért, hogy az új kisebbségi helynévlistát tartalmazó kormányrendelet decemberben ne kerüljön a kormány elé. Az elnök egy interjúban elmondta: a rendelet december 12-i elfogadása előtt ismét közbenjárt annak érdekében, hogy vegyék le a kormány napirendjéről. Szándékát tolmácsolta Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettesnek is. „Azt válaszolta nekem, hogy muszáj beterjesztenie, mert a párttól ezt a feladatot kapta. Erre megegyeztünk, hogy az új évben terjeszti csak be, miután egyeztet velem” - állítja Gašparovič. Hozzátette, december 12-én Iveta Radičová miniszterelnöknél is tiltakozott, miután megtudta, hogy a kormány mégis tárgyalja a helynévlistát. „Mondtam, hogy halasszák el, kapnak tőlem írásos indoklást. Radičová meg is ígérte, de másként cselekedett” - tette hozzá a köztársasági elnök. Gašparovič továbbra is kitart amellett, hogy az új kisebbségi helységnévlista túlmegy a kisebbségi nyelvhasználati törvény által megszabott korlátokon. Ráadásul alkotmányellenesnek is tartja. A szlovák alaptörvény hatodik cikkelyének első mondatára hivatkozik, mely így hangzik: Szlovákia területén a hivatalos nyelv a szlovák. Az alkotmány következő mondata egyébként így hangzik: A kisebbségi nyelvek használatát törvény szabályozza. Ezt viszont az elnök egyelőre nem említette érvelésében. A tavaly júniusban elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtását segítő kormányrendelet 2012 januárjától az eddiginél szélesebb körűen engedélyezi a 20 százalék feletti nemzetiségi lakossággal rendelkező települések kisebbségi neveinek feltüntetését, a táblákat 2012. július 1-jé- ig kell kihelyezniük az illetékes szerveknek. (TASR, vps) Tegnap helyezték örök nyugalomra Václav Havel földi maradványait a család prágai sírboltjában. A volt csehszlovák és cseh államfő hamvait tartalmazó urnát özvegye, Dagmar Havlová házasságuk 15. évfordulójának napján tette nyughelyére. A sírboltban nyugszik az 1989-es forradalom vezéralakjának első felesége, Olga Havlová, valamint Havel szülei is. (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEK 101-en szavaznának külföldről Pozsony. Eddig 101 olyan személy jelezte, hogy részt szeretne venni a márciusi előrehozott választásokon, akinek nincs állandó lakhelye Szlovákia területén. Ezek a választók a pozsony-ligetfalui választókörzetbe küldhetik a voksaikat levélben. Előtte viszont még becsületbeli nyilatkozattal kell igazolniuk, hogy nincs az országban állandó lakhelyük, továbbá az útlevelük személyi adatokat tartalmazó részének, vagy adott esetben az állampolgárságot igazoló okmányuknak a fénymásolatát is el kell küldeniük a ligetfalui városi hivatalba. (SITA) Figeľ a Smert szidja Pozsony. A KDH és a Smer között nagyon sok a különbség, állítja Ján Figel, a kereszténydemokraták elnöke. „A Smer négyévi kormányzása során nem hozott sem gazdasági, sem szociális, sem pedig oktatási téren semmi újat, ami előbbre vitte volna az országot” - jelentette ki a közlekedésügyi miniszteri tisztet betöltő pártelnök. Hozzátette, pártja a Ficóék által támogatott PPP-projekteket is ellenzi. Elemzők szerint éppen a KDH lehet a Smer koalíciós partnere a márciusi választások után. (SITA) Lassan kampánytéma lesz a titkosszolgálati Gorilla-aktából, leváltást még nem eredményezett Kilépett a ködből egy Gorilla A botrány hálás kampánytéma. A 99% vezetői útban egy nagykövetség felé. (SITA-felvétel) Pozsony. Míg Iveta Radičová miniszterelnök és Juraj Miškov gazdasági miniszter azon vitáznak, kinek kellene me- nesztenie a Gorilla-aktában emlegetett Anna Bu- beníkovát, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) vezetőjét, tovább tart a hatóságok vizsgálata az ügyben. Megszólalt egy volt főrendőr is, Ján Rejda, aki elsőként igazolta a Gorilla-aktában emlegetett néhány tény hitelességét. DEMECS PÉTER Az akták szerint Rejda, aki a korrupcióellenes hivatal egyik osztályvezetője volt, 2006-ban többször találkozott egy pozsonyi lakásban Zoltán Vargával, akit a hírforrásának nevezett meg. A különböző privatizációkról, és a második Dzu- rinda-kormány lépéseiről szerzett információit aztán Rejda állítólag továbbította a Penta pénzügyi csoport képviselőinek. Rejda ezt beismerte, csak annyit tagad, hogy a Penta fizette volna ezért. Szerinte azt, hogy lefizették, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) terjesztette róla, hogy lejárassa. A korrupcióellenes hivatal volt igazgatója, Tibor Gašpar állítja, nemcsak Rejdával, de a Gorilla-aktával is foglalkoztak, de soha semmilyen konkrét bizonyítékig nem sikerült eljutni a nyomozás során. A felvetésekből sok nem igazolódott be. Szerinte az akták hitelességét addig nem sikerül igazolni, amíg elő nem kerül a lehallgatások hivatalos átirata, esetleg a hangfelvételek. Bubeníková és a Penta sem hajlandó reagálni az aktákban felsorolt tényekre. Az alap igazgatója SMS-üzenetben küldte el véleményét a Sme napilap újságíróinak: „ilyen abszurd kitalációkra nem fogok reagálni.” A Penta képviselői is művileg éltetett, szándékos lejárató kampánynak tartják a Gorillát, jogi lépéseket fontolgatnak annak érdekében, hogy tisztára mossák a csoportnevét. A Gorilla már nemcsak a hatóságokat érdekli, az előrehozott parlamenti választások előtt egyre több párt, önjelölt politikus próbál választási témát faragni az aktából. A 99% politikai mozgalom tagjai például tegnap négy ország pozsonyi nagykövetségének adták át színes borítóban a nyilvánosságra került aktát, s azt akarják, gyakoroljanak nyomást az Európai Bizottságra, mielőbb vizsgálja ki az ügyet. A mozgalom kezdeményezése mögé sorakozott tegnap Igor Matovič is, aki minden bizonnyal feljelentést tesz az ügyben. A fizetésemelés ellenére is sztrájkkészültségben a mozdonyvezetőket tömörítő szakszervezet Újabb vasúti sztrájk fenyeget ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kétszázalékos béremelésre számíthatnak a tegnap aláírt kollektív szerződés szerint az állami teherfuvarozó Cargo vállalat képviselői; egy részük ennek ellenére továbbra is sztrájkkészültségben marad. A kollektív szerződést ugyanis a Cargo 11 szakszervezeti központjából csak kilenc írta alá, a mozdonyvezetők szak- szervezete nem. Magasabb béremelést akartak, ezért a tegnapi aláíráson sem vettek részt, csak bejelentették, hogy továbbra is sztrájkkészültségben maradnak. Azt is nehezményezik, hogy nem vehettek részt a kollektív szerződésről való egyeztetés utolsó ülésein. A munkatörvénykönyv ugyanis lehetővé teszi, hogy ha a szakszervezetek nem tudnak egymás között megegyezni a feltételekben, akkor a munkáltató az alkalmazottak többségét képviselő szakszervezettel folytatja az egyeztetést - jelen esetben a 11 szervezetből kilenccel. A Cargo alkalmazottainak átlagos 800 eurós fizetése két százalékkal, körülbelül 16 eu- róval fog megemelkedni. A mozdonyvezetők azt akarták, hogy ehelyett inkább a nehezített munkakörülményekért járó fizetéskiegészítést növeljék 0,05 euróról 0,25 euróra. A konkurens küenc szak- szervezeti képviselő viszont állítja, hogy ezzel végeredményben kevesebb pénzt kaptak volna, mint a kétszázalékos béremelés után. Az Állami Vasutak (ŽSR) alkalmazottai az idei kollektív szerződés szerint öt százalékkal, tehát körülbelül 38 euróval kapnak többet havonta; a Szlovák Vasúttársaság (ZSSR) munkásai pedig 2,7 százalékkal, 27 euróval magasabb fizetésre számíthatnak. Egyelőre nehéz megmondani, mikor kerülhetne sor a sztrájkra. „Nagyon komoly dologról van szó, ezért nem merem megmondani, hogy egy nap, két hét vagy egy hónap alatt tudunk-e rá felkészülni” - nyilatkozta tegnap Milan Hošťák, a mozdonyvezetők szakszérvezeti elnöke. A vasutakon legutóbb tavaly májusban sztrájkoltak, akkor a mozdonyvezetők kezdeményezték az akciót, mely során sok helyütt egy órára megálltak a vonatok. Most az egyszer a teherfuvarozó Cargo mozdonyvezetőinek kellene sztrájkolniuk, de a személyforgalmat lebonyolító mozdonyvezetőket is be akarják kapcsolni az akcióba. A szakszervezeti képviselők a sztrájkon kívül bíróságra is adják az ügyet, mivel meggyőződésük, hogy megsértették alapvető jogaikat azzal, hogy nem vehettek részt a kollektív szerződésről való egyeztetések utolsó fordulójában, (dem, SITA) Bővítették a gyanúsított ellen folytatott eljárást, a védőügyvéd szerint nem elégséges a bizonyíték Roháčot megint kiadták Magyarországnak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Formálisan ugyan, de ismét jóváhagyta Szlovákia Jozef Roháč, a Fenyő János médiavállalkozó meggyilkolásának ügyében gyanúsított szlovák állampolgár kiadását Magyarországnak - tájékoztatott tegnap a Magyar Nemzet. Bár Roháč tavaly április 18-a óta van magyarországi vizsgálati fogságban, az elmúlt hetekben kiderült, hogy az eredeti kiadatási kérvényben nem szerepel, hogy Roháčot illegális fegyver- és lőszertartással is gyanúsítják, s mivel ez ügyben is eljárást akarnak ellene kezdeményezni, ismét kérvényezni kellett a Roháč kiadatását Magyarországnak. Dušan Daňový, Roháč védőügyvédje tegnap kijelentette: a védence ellen folytatott eljárás tovább tart, az utóbbi időben semmiféle lényeges új fejleményről nem volt tudomása, az újabb kiadatási határozatot még nem kapta kézhez. Roháčot egy Budapesten kiadott európai elfogatóparancs alapján vették őrizetbe tavaly február közepén Szlovákiában. Sajtóértesülések szerint a magyar hatóságok számára a nyomot egy, a gyilkosság helyszínén maradt sapkában talált hajszál DNS-e jelentette. Daňový akkor úgy vélekedett: az a tény, hogy a gyilkosság helyszínén talált hajszál DNS-e megegyezik annak a hajszálnak a DNS-ével, amelyet Roháčtól vettek korábbi budapesti fogva tartása idején, még nem bizonyíték arra, hogy ő gyilkolt. „Ezt a hajszálat nem tekintem objektív és elégséges bizonyítéknak” - mondta az ügyvéd. A Blikk című budapesti bulvárlap tavaly olyan értesülést közölt, hogy a nyomozók szerint Roháč talán csak közvetítő volt a megbízó és a bérgyilkos között. Felmerült a neve több, az 1990-es években Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekmény esetében, így a négy halálos áldozatot követelő budapesti Aranykéz utcai merénylettel összefüggésben is. (dem, MTI)
