Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-30 / 24. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 30. Vélemény És háttér 5 A közjogi méltóságoknak mintául kellene szolgálniuk az egyszerű, „mezei polgárok" számára Méltóságod méltóztatna... Olvasóink bizonyára emlékeznek Hagyó Miklósra, bár egyáltalán nem méltó rá. A negyven deka párizsi majszolásán tül annyit tudhatunk róla, hogy az MSZP-háttérrel történő nagy lenyúlások emblematikus alakja. LOVÁSZ ATTILA A vele szemben felhozott vádak előtt mentelmi joga védte egy ideig, majd amikor az új parlament letette a hivatali esküt és a régi törvényhozás így befejezte, egy órán belül szirénázó rendőrautók vitték el a lakásából. A magyar parlamentarizmus ekkor kapott egy szimbolikus pofont. Hagyó ellen a büntető eljárás akkor indult, amikor a Tisztelt Ház utolsó ülésszakát ülte. A politikusok és az ügyészek is úgy nyilatkoztak, kár a kiadatásért folyamodni, úgyis lejár a mandátum, s vele a mentelmi jog. Ez volt a hiba. A mentelmi jog ugyanis nem a közjogi méltóság gazemberségeit hivatott védeni - ha a parlament rendkívüli ülésen két héttel a mandátum lejárta előtt kiadta volna Hagyót, akkor ezt üzente volna. így viszont szimbolikusan azt üzente, hogy a mentelmi jog minden elől megvéd. A szimbólumoknak ebben az esetben is hatalmas erejük volt - vagy legalább lehetett volna. A példa nem véletlen, mert egyes alkotmányos intézmények és az azokat képviselő személyek gyakran képtelenek hivataluknak méltóságot, elismertséget, autoritást szerezni. A közjogi méltóságok alapvetően intézményesített személyek. Viselkedésükkel, döntéseikkel százezreknek nemcsak sorsát, hanem gondolkodását, hozzáállását is befolyásolják. Ha egy közjogi méltóság törvénytisztelőén, olvashatóan, tisztességesen, a méltóság szónak megfelelően jár el, akkor a mezei polgárok is jobban figyelnek arra, miként viseltessenek közügyekben, társadalmat érintő kérdésekben - és, uram bocsá, talán a magánéletben is. Ha viszont a közjogi méltóság viselkedése kiszámíthatatlan, megmagyarázhatatlan vagy tisztességtelen szándékokkal magyarázható, akkor a mezei polgár viszonyulása az élethez is más, legalábbis eldurvul. Gašparovič köztársasági elnök nem nevezi ki Čentéšt főügyésszé. Előbb azt állította, nem tisztázott, jogszerűen választotta-e meg a Tisztelt Ház. Az elnöknek ezt nem feladata mérlegelni. Majd annyit mondott, nem bízik meg benne. Tessék? Ilyet utoljára Michal Kováč mondott Lexáról, azt is jogszerűtlenül tette. Ilyet a köztársasági elnök nem mondhat! S főleg nem majd egy évvel azután, hogy Čentéšt a parlament megválasztotta. Az Alkotmánybíróságot is megkérdezte az elnök, a taláros testület viszont magasról tesz rá, hogy az ország alkotmányos rendjének alapvető kérdésében gyorsan válaszoljon. Igaz, a törvény nem kötelezi gyors válaszra, de hát mind a kinevezés elodázása, mind az alkotmánybírák várakozó álláspontja szimbolikus. Azt üzeni a polgárnak, hogy az ország működtetése szempontjából a mindenkori kormányhatalomtól való függés a siker záloga. Megkockáztatom, ha a Smer-kor- mány idején bármely államelnök ugyanezt tette volna, akkor már Alkotmánybíróság előtt állna törvénysértésért. A közjogi méltóság kifejezésből a méltóság szó szinonimáit kerestük a megfelelő szótárban. Az eredmény: előkelőség, elegancia, önérzet, öntudat, önbecsülés, büszkeség, dölyfösség. Nos, ha köz- társasági elnökünk az első hat jelentést szeretné elhinteni a köztudatban, akkor méltóz- tatnia kellene kinevezni a főügyészt (akit egy elmarasztaló AB-döntés után nyugodtan visszahívhat). Ha ezt nem teszi, akkor úgy fog kinézni, hogy az elnöki nyilatkozat és Paška Smer-alelnök abbéli nyilatkozata, hogy új főügyészjelöltet kell keresni, egyáltalán nem véletlenül hangzott el három napon belül. • A szarvast csak télen kell etetni, a gorillát meg télen-nyáron. (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTÁR Címerállat MOLNÁR NORBERT Addig, amíg az embereket főleg azért zavaija a korrupció, mert őket nem érinti, vagyis mert ők esetleg kimaradtak valamiből, teljesen hiteltelen a Gorilla-aktában megemlítettek megköve- zéséért kiáltani. Akorrupció ugyanis nem oda- fönt keletkezik, hanem lentről építkezik. Ott kezdődik, hogy a beteg pénzt kínál az orvosnak, vagy az ügyfél egy hivatalnoknak, hogy gyorsabban intéződ- jékkérvénye elbírálása. Ezzel még véletlenül sem szeretném bagatellizálni a magasabb körökben, nagyobb pénzösszegekkel, szofisztikáltabb módszerekkel folyó korrupciót, dehogy. De az pusztán a teljes társadalom tükre. Amikor Matovič polgártárs átrajzolja a szlovák hármas halmot gorillává, az nemcsak a nagypolitika tükre, hanem mindenkié. Matovič polgártársé is. Mert ő is kimaradt valamiből, nem volt lehetősége arra, hogy Gorüla-szereplővé váljon. Sőt, Matovič a butábbnál butább ötleteivel még rá is erősít egy korrupt közeg fenntartására. Az a sziporkája, hogy a pártok maguk finanszírozzákaz előrehozott választásokat, nemcsaka demokrácia lényegét kérdőjelezi meg, hanem egyenesen politikai korrupcióra szólít fel. Úgy állítj a be a választást, mintha az csak és kizárólag a pártok érdeke lenne. Lopjanak össze egy kis pénzt, hogyaztánmégtöbbpénztlophassanak. Ezt üzente Matovič. Ezért indul a választáson? Ezért akar bejutni a Gorilla hátán a parlamentbe? 99%, hogy igen. És nincs ezzel egyedül. A SaSanka is pusztán ezt bizonyítja. Ha tényleg felelősségteljesen gondolkodna most mindenki, aki utcán vagy sajtótájékoztatón, de megvadult a Gorillától, a rendszer megváltoztatásán gondolkodna. Új pártfinanszírozási törvényen, üvegzsebeken, olyan normákon, amelyek a legkisebb esélyt adják a korrupciónak. Mert korrupció mindig lesz - ilyen az ember természete. Az a nem mindegy, hogy átveszi-e az irányítást, vagy marginalizálódik. És a mindennapokban is megvetendővé válik. A Gorilla kapcsán elhangzott már sok minden, de a legostobább mondat az, hogy ez a legnagyobb korrupciós botrány 1989 óta. Ha igazak az akták, akkor az egyik legnagyobb. De nehogy már elfelejtsük, mi zajlott itt a mečiari időszakban, vagy Robert Fico kormányzása idején. A legborzasztóbb egyébként az aktuális népharagban és köz- gondolkodásban, hogy az egész ügy nyertese az a Fico lehet, aki az aktákegyikfőszereplője, kóláznijára Gorillaketrecébe, s akinek a kormányzása idején a korrupció és a klientelizmus vált normálissá az állami gépezetben. Ajobboldali elit pedig nézzen magába. Nem szeretnék Gyurcsányszavaival élni, de valami nagyon elromlott. Pontosabban, valamit nagyon elrontottak. Nem lesz könnyű kijutni a ketrecből, de van rá esély. Bizonyít- sákbe, hogylehettisztán. Sőt, csakúgy lehet. TALLÓZÓ MAGYAR NEMZET Büntetőeljárást indított a magyar Főügyészség a titóis- ta partizánok által 1944—45- ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében, miután két jobbikos képviselő feljelentést tett az ügyben. A Főügyészség arról nem nyilatkozott, hogyan kezd hozzá a közel hetven éve történtek feltárásához, és kéri-e a szerb hatóságok segítségét. (MTI) Milyen szerencse, hogy most már a gengszterszakma is igen komolyat fejlődött a szekrényméretű, úrhatnám íkúbajnokok körében Fehér gallér, vastag nyak a nyerő szlogen BARAK LÁSZLÓ A közélet, benne a politika, egészen a falusi kultúrsejtekig bezárólag addig lesz az átlagosnál jóval romlottabb, mocskosabb Közép-Európában, mint a világ olyan helyein, ahol nem szokás böfögni a fehér asztalnál, és hangosan szellen- teni a templomban, amíg csordaszellem uralja egész közegét. Egyebek között, amíg kivétel nélkül minden esetben csak a vélt vagy valós ellenfél (ellenség!) gazemberei lesznek büdösek. A „mi kutyánk kölykei” pedig illatos és zamatos kakaókrémet fosnak. Addig lehetnek komoly befolyással a politikára, a gazdasági, a kulturális, sport-, és hitéletre, sőt, akár a közember libidójára semmirekellő zsiványok, ameddig sunyi képmutatás uralja a közbeszédet. Arról van szó, hogy normális ember sem nyilvánosan, sem pedig két pásztoróra közti magánbeszélgetések során nem nevezhet „vállalkozóknak” olyan rohadékokat, akikről köztudott, ha csak szimbolikusan is, de vér tapadhat a kezükhöz. Akik csak annyiban „vállalkozók”, hogy bármit képesek bevállalni. Akár embertársaik likvidálását is. A klasszikussal szólva: nemcsak parancsra ám, hanem akár kéjjel is... Mert a húgyagyukból az jön le nekik: övék „a hatalom és a dicsőség”... Talán nem így megy ez? Hivatalosan nem vállalkozókként emlegették annak idején mindenütt a dunaszerdahelyi maffiamészárlás áldozatait? Holott alig akadt a revíijükben valódi vállalkozó, akit mocskos módon ne zsaroltak volna meg. Ne szívták volna a vérüket, ne szedtek volna tőlük sápot, „védelmi pénzt”. De ha így, egy az egyben esedeg nem is, akkor puszta jelenlétükkel stresszelték a környezetüket. Úgy például, hogy olyan légterekbe is bepofátlan- kodtak, ahol becsületes közemberek is előfordultak... Undort és félelmet keltettek már azzal is, hogy szabadon grasszálhat- tak az utcán. Gyalogosan vagy milliós verdákkal, tökmindegy. Provokatív baromarccal belebámulva az útjukba keveredő ártatlan járókelők szemébe. Tovább is van, mondj am még... ? Milyen szerencse, hogy most már a gengszterszakma is igen komolyat fejlődött. Egyre kevesebbszer fosztanak ki embereket az utcán. Nem tüntetnek nyíltszíni gatyarohasztással szekrényméretű úrhatnám íkúbajnokok. Most már a parlamentbe, a minisztériumokba, a főügyészségre van bejárásuk. Akárha golfpályára, a masszőrjükhöz vagy a kupiba. És a fehér gallér, vastag nyak a nyerő szlogen jegyében mindenütt meg is csinálják a maguk perverz numeráit. Attól függetlenül, hogy mikortól, meddig, milyen pártok politikusai kormányozzák per pillanat az országot. Hát nem ezt bizonyította, amikorkiderült: Richard Sulik, a szlovák parlament elnöke egy olyan hivatalosan „vállalkozónak” minősített főszerrel eseme- sezik, aki évek óta a szervezett bűnözést szemmel tartó zsaruk látókörében van? És a főügyészválasztásról jelent neki mintegy csicskaként? Arról a Richard Sulikról van szó, aki nagy arcú vidéki nyaloncaival együtt cinikusan a becsületről, tisztességről, a politika erkölcsi megújításáról rizsái tele pofával. Meg arról, hogy ők azért különbek a többinél, mert nem meztelen seggel kapaszkodtak föl az uborkafára. Ugyaninál!! Talán nem közismertek név, cipő- és gatyaméret szerint ugyanúgy az SaS politikusai is, mint mindenki más? Hát ezért egetverő szemtelenség most ebben az országban azzal a hazugsággal kampá- nyolni bárkinek, hogy „mink vagyunk ám a tisztességes izék”! Assisi Szent Ferenc unokái...! A becsület, a tiszta kezek meg a hatlövetű megoldások pedig kizárólag a mi. farzsebünkben vannak. Ha nem a pisztolytáskánkban... Megvárásra csodát szerválunk! Nyugdíjat emelünk, adót csökkentünk, népszaporulatot fokozunk. Még gombot is varrunk, ha kell. Mert mi vagyunk a bevállalósak! Mert mi vagyunk a ti kutyáitokkölykei!
