Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-28 / 23. szám, szombat
2012. január 28., szombat SZALON 6. évfolyam, 4. szám Kétnyelvű mediátor és finnugor tanulmányok Új akkreditált programok Az intézet munkatársainak egy része (balról jobbra): Presinszky Károly, Bauko János, Benyovszky Krisztián, Sándor Anna intézetigazgató, Bárczi Zsófia és Kozmács István (A melléklet képei: Danko Aliz és az intézet archívuma; www.kmjl.fss.ukf.sk) Az intézet évente több tudományos konferenciát szervez jeles szakemberek részvételével A nyitrai Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézetről ISMERTETÉS A 2011/2012-es akadémiai évben két további, Szlovákiában eddig még nem létező tanulmányi programmal bővült a nyitrai magyar tanszék kínálata. Az egyik a magyar-szlovák kétnyelvű mediátor, a másik a finnugor tanulmányok. Mindkét szak baccalaureátusi (Be.) szinten tanulható. ♦ ♦ ♦ 1. A magyar-szlovák kétnyelvű mediátor néven akkreditált tanulmányi program tulajdonképpen felsőfokú magyar-szlovák kétnyelvű ügyvitelszervezést, adminisztrátor-, referens- vagy asszisztensképzést jelent. E szak akkreditálásának fontosságát és létjogosultságát több, korunk társadalmi, politikai és gazdasági elvárásaiból fakadó tényező támasztja alá. Az egyik például az, hogy az adminisztrátori munkakört betöltő alkalmazottak nagy része, beleértve a magyar-szlovák kétnyelvűeket is, nem rendelkezik a hivatalos érintkezésben használt magyar nyelvű szaknyelvi és stilisztikai ismeretekkel. Ennek több oka és következménye van. Az okokra itt most nem kívánunk kitérni, de egy-két nyelvinyelvhasználati következményét megemlítjük. Az egyik az a köztudott tény, hogy bár a nyelvtörvény számos magyarlakta településen biztosítja anyanyelvűnk szóban és írásban történő hivatalos használatát, a szlovákiai magyarok többsége mégsem él ezzel a jogával. S ez egyszerűen megfogalmazva azzal is magyarázható, hogy a kisebbségben eltöltött kilenc évtized alatt nemcsak az ügyfelek, hanem az adminisztrátorok is „leszoktak” anyanyelvűnk használatáról. Közösségi szinten ennek az az egyik következménye, hogy a magyar nyelv egyre jobban kiszorul a közéletből. Ezért van szükség olyan adminisztrátorok képzésére, akik a magyar nyelvet a hivatalos érintkezésben szóban és írásban kellő szinten használni tudják. A magyar-szlovák kétnyelvű mediátor szak nyitásának másik indítéka, hogy napjainkban az adminisztratív, hivatali munkakörben dolgozóktól is gyakran megkövetelik a felsőfokú végzettséget, s ennek következtében az említett alkalmazottak megfelelő kínálat híján olyan tanulmányi programokra jelentkeznek, melyeknek szakmájuk szempontjából nincs semmi hozadéka. Mi e tanulmányi program tartalmát úgy állítottuk össze, hogy leendő hallgatóink ne csak diplomát, hanem használható tudást is szerezzenek. A szakot ugyanis elegendő hallgatói létszám mellett nappali és levelező tagozaton is elindítjuk. A tanulmányi program biztosítja a hivatalos érintkezésben szükséges magyar, szlovák és angol nyelvi, jogi, közgazdasági, számítástechnikai, valamint egyéb társadalomtudományi ismeretek felsőfokú megszerzését, a két-, sőt többnyelvű hivatali kommunikáció és levelezés elsajátítását, ezért a végzősök különböző beosztásokban a munkaerőpiac több területén is érvényesülhetnek, így pl. a köz- és az államigazgatás, valamint az önkormányzatok különböző szintjein, a magánvállalkozásokban, az idegenforgalomban, a nemzetközi és kulturális intézményekben hasznosíthatják tudásukat. ♦ ♦ ♦ 2. A finnugor tanulmányok elnevezésű tanulmányi program célja olyan szakemberek képzése, akik a finnugor nyelvekből és művelődéstörténetből szerzett ismereteiket az élet különböző területein a gyakorlatban is hasznosítani tudják. Másrészt az alapképzés (Be.) befejeztével a különböző európai egyetemeken a mesterképzésben (Mgr.) is tovább folytathatják tanulmányaikat, s elvégzésük után tudományos kutatóként és egyetemi oktatóként érvényesülhetnek. Ez a szak elsősorban több finnugor nyelv megbízható ismeretét teszi lehetővé. Finn és észt nyelvből alapszinttől biztosítja a nyelvvizsgára való felkészülést, valamint egy kisebb finnugor nyelv (udmurt és/ vagy manysi) elsajátítására is lehetőséget nyújt. A finnugor tanulmányokon belül a hallgatók főként nyelvtudományi témákkal foglalkoznak, s a szakirodalom tanulmányozása megköveteli, hogy e szak végzősei angol, német, sőt orosz nyelvismerettel is rendelkezzenek. Az alapképzésben részt vevő hallgatók megismerkednek az uráli nyelvcsalád nyelveivel és azok szociolingvisztikai sajátosságaival, továbbá az e nyelveket beszélő közösségek történetével, néprajzával és élet- körülményeivel. Ezenkívül tanulmányozhatják az uráli nyelvcsaládba tartozó finnugor nyelvek fő tipológiai sajátosságait, illetőleg a többi nyelvhez, nyelvcsaládhoz fűződő kapcsolatukat, de elsajátíthatják a finn, észt és magyar művelődéstörténetet is. A finnugor tanulmányok szak a gazdasági és kulturális élet számos olyan területén biztosítja a végzősöknek az érvényesülést, ahol a finn, észt és/vagy magyar nyelv ismerete az adott munkakör betöltésének egyik feltétele. Ezenkívül a veszélyeztetett nyelvek feltérképezésére és megmentésére irányuló különböző hazai, valamint nemzetközi szervezetekben, alapítványokban fejthetnek ki tevékenységet. Több mint fél évszázada áll fenn a nyitrai magyar tanszék (2011. szeptember 1-jétől Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet). Alapküldetése a magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés és az elméleti kutatás. ÖSSZEFOGLALÓ Munkatársai két tudomány- területen, a nyelv- és irodalom- tudományban fejtenek ki kutatói tevékenységet. A nyelvtudományban már fennállásának első évtizedében körvonalazódott a nyelvészcsoport tudományos irányultsága, mely ekkor főleg a névtan, kisebb mértékben a nyelvjárástan irányába terelődött. A névtanon belül a kutatás mindenekelőtt a földrajzi nevek gyűjtésére és rendszerezésére összpontosult, de megkezdődött a személynévvizsgálat is. A földrajzi nevek közül is elsősorban a mikroto- ponímia, a bel- és külterületi helynevek feltérképezésére vállalkoztak. Mindkét kutatási terület szorosan kapcsolódik a szlovákiai magyar kisebbség kulturális emlékezetének megőrzéséhez, így a szűk tudományos jelentőségen túl a közösség identitásának alakításában is szerepet játszik. A ’90-es évek végétől a nyelvészeti kutatások társadalmi beágyazottsága megerősödött. A tanszéken új nyelvtudományágak feladatkörébe tartozó kutatási témák jelentek meg, és az addig már meghonosodott névtani és dialektológiai kutatásokat új szemlélettel és módszertani megközelítésben kezdték végezni. Elsősorban a szo- cio- és pszicholingvisztika illetőségi körébe tartozó kétnyel- vűségi, továbbá a mondat- és szövegértési témák vizsgálata, valamint a kognitív nyelvtudomány, ezen belül a kognitív szemantika területe hozott új színt a nyelvészeti kutatásokba. Az új irányvonalat, a nyelvnek a társadalmi tényezőkkel összhangban való leírását Kozmács István, Menyhárt József, Presinszky Károly, Sándor Anna, Sipőcz Katalin, Szabómihály Gizella és Vančoné Kremmer Ildikó képviseli. A kognitív szemantika magyar nyelvterületen és külföldön egyatánt elismert képviselője Tolcsvai Nagy Gábor. Ezen kívül az új szemlélet termékenyítőleg hatott Sándor Anna, Menyhárt József és Presinszky Károly „népnyelvi bú- várlať’-airais. Az intézet irodalmi csoportját 2004-től négy tanár alkotja: Bárczi Zsófia, Benyovszky Krisztián, N. Tóth Anikó és Polgár Anikó. Elméleti munkásságuk műfajelméleti kérdésekre irányul és hasznosítja a szláv strukturalista-szemiotikai iskolákhoz kötődő szerzők (F. Wollman, J. Pospíšil, D. Hodro- vá stb.), valamint a történeti poétikával és próza-, illetve líraelméleti kérdésekkel foglalkozó kortárs magyar irodalomtudósok (Kulcsár Szabó Ernő, Angyalosi Gergely stb.) munkásságának hozadékit. A kétnyelvűség közép-európai irodalmi kontextusban való megnyilvánulásainak vizsgálata alkotja a szekció tagjainak másik kutatási területét. A kutatás elsődleges célja azoknak a régi, nehezen hozzáférhető, máig ismeretlen (vagy kevéssé ismert) magyar nyelvű irodalmi dokumentumoknak a feldolgozása (már megjelent művek esetén: újraértékelése), melyek keletkezése Szlovákiához (ezen belül Nyitrához) és a felvidéki kevert kultúrához köthető. A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet mind nyelvészeti, mind irodalomtudományi témában évente több tudományos konferenciát szervez, melyeket a hazai oktatók mellett jeles külföldi szakemberek is megtisztelnek. Egyrészt e konferenciák anyagából, másrészt az egyéb kutatási eredményekből számos publikáció, monográfia, egyetemi tankönyv és tanulmány született. Az intézet munkatársai nagy figyelmet fordítanak az új ismeretek minél szélesebb körű átadására is. Az oktatók számos versenyt szerveznek középiskolás és saját diákjaiknak egyaránt, szakértőként országos versenyek bírálóbizottságaiban tevékenykednek, továbbképzéseken adnak elő. Bővebb tájékoztatás a Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet tevékenységéről, publikációiról az intézet honlapján található: www.kmjl.fss.ukf.sk. (vi) RÖVIDEN Az első akkreditált felnőttképzés magyar-szlovák kétnyelvű hivatalos nyelvhasználatból A Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet 2011- ben akkreditáltatta továbbképzését, mely lehetővé teszi, hogy a magyar-szlovák kétnyelvű környezetben dolgozó adminisztratív munkaerők a kétnyelvű hivatalos nyelvhasználatból fejlesszék tudásukat. Az újonnan elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény kötelezi a különböző szintű közigazgatási hivatalokat arra, hogy a hivatalos érintkezésben ott, ahol a kisebbség százalék- aránya eléri a 20%-ot, biztosítsák a kisebbségi nyelveknek, köztük a magyarnak is a szóban és írásban történő használatát. Tapasztalataink aztmutatják, a magyar nyelv széles körű hivatali használatát nagyban gátolja és hátráltatja az a tény, hogy még a magyar anyanyelvű és a magyar iskolát végzett hivatalnokok sem jártasak megfelelő mértékben a magyar hivatalos szakszóhasználatban és stílusban. A képzés segítséget kíván nyújtani az érintetteknek a magyar szaknyelv minél magasabb szintű elsajátításában és használatában. Akkreditált tanfolyamunk azonban nemcsak a közigazgatásban dolgozó adminisztratív munkaerők számára nyújt használható tudást, hanem a magyar-szlovák vegyes vállalkozásokban, ügyvédi és utazási irodákban, valamint az egyéb intézményekben alkalmazott ügyvitelszervezők is fontos ismeretekkel gazdagodhatnak.
