Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-27 / 22. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 27. Közélet 3 Hetekkel a választások előtt megkezdődtek a politikai vitaműsorok A tévéképernyőt is ellepi a politika, csak legyen, aki nézi Már kívülről fújják egymás mondatait (Képarchívum' Soha nem látott mennyiségű tévévita várja a nézőket a választások előtti hetekben. Avitaműsoroka politikusok számára kötelező köröknek számítanak, elemzők szerint a pártok sokat nem nyerhetnek általuk, annál többet bukhatnak, ha nem vesznekrészt, vagy leégeti magát valamelyikpolitikus. Adömping már a napokban megkezdődött. MÓZES SZABOLCS 5 perc múlva 12 és Testre szabva. Hosszú évek óta ez a két vasárnapi műsor a politikai vitákra kiéhezett tévénéző „betevő falatja”. A választások előtt gyökeresen megváltozott a helyzet, a politikusok már hétköznap is beköltöznek a stúdiókba. Az STV és a TA3 új vitaműsorokat indított, ám szakértők szerint több mint kérdéses, a mennyiség nem megy-e minőség kárára. A legtöbb kritikát pont a két új műsor, a köztévé kedd esténként jelentkező Szemtől szemben, valamint a TA3 Klub 3 című műsora kapta. Ez utóbbinál tegnap megtörténtek az első változtatások (lásd külön cikkünket). Kötelező körök Elemzők szerint a politikai vitaműsorok a választások előtti kötelező körök közé tartoznak, amelyeket le kell futni, még ha sok voksot nem is hoznak. A távolmaradás viszont komoly hátrányt jelenthet. Jó példa erre Csáky Pál esete, aki 2010-ben MKP-elnökként csak a magyarországi tévés szereplésekre koncentrált, s nem vett részt a hazai politikai vitaműsorokban. , A vitaműsorokkal nem lehet választásokat nyerni, de a pártoknak szüksége van rá, hogy az emberek tudomást szerezzenek róluk, megkapják az alapinformációkat” - mondta lapunknak Martin Slosiarik szociológus, a Focus közvéleménykutató ügynökség vezetője. Az óriásplakátokra csak a jelszavak férnek fel, a tévévitákban részletesebben kifejthetik elképzeléseiket. „Tudjuk, hogy az emberek nagy része nem olvas pártprogramokat. A tévévitákban van esély bemutatni a programot, rámutatni a legfontosabb alaptézisekre” - véli az elemző. Aid leég, voksokat veszt Pavel Haulík, az MVK ügynökség vezetője szerint a vitaműsoroknak a kampány jelenlegi fázisában még nincs komoly hatásuk, mivel túl sok a párt és a tévéműsor. „Fokozatosan megváltozik a helyzet. A választások előtti egy-két hétben már érezhető hatása lehet a műsoroknak” - véli a szociológus. Elsősorban a bizonytalan választókat lehet így megszólítani, és most több az ilyen szavazó, mint korábban” - mondta lapunknak Haulík. Szerinte a választások előtti egy-két hétben sugárzott, a releváns politikai erők vezetőit felvonultató vitáknak lesz igazi súlyuk. Aki esetleg ott nagyon rosszul szerepel, akár százalékokban is mérhető veszteséget szenvedhet el. „A bizonytalan választók jelentős része az utolsó pillanatban dönt. Az a párt, amely rosszul szerepel a vitaműsorokban, nem veszti el saját szimpatizánsait, de nem szerez új támogatókat” - véli Haulík. Elfáradhat a néző Haulík szerint a nézők belefáradhatnak a politikai vitákba. .Általában ugyanazok az arcok, ugyanazok a témák jelennek meg, ugyanazok az érvek hangzanak el. Kíváncsi leszek, hogyan fognak reagálni a tévétársaságok erre” - mondta az MVK vezetője. Slosiarik szerint ugyanakkor nem fenyeget, hogy a választók megunnák a dömpinget. „A nézők számára attraktívabb egy vitaműsor, mint egy kampányrendezvény, ahol nincs vita, nézetütköztetés” - állítja a Focus ügynökség vezetője. Tény, hogy ennyi politikai vitaműsor sem a 2006-os, sem a 2010-es parlamenti választások előtt nem volt. Máshol a tévévita döntő lehet A politikai vitaműsorok más országokban a választások eredményét is eldönthetik, a mérleg nyelvét átbillentik a jobban szereplő fél oldalára. Ez főként ott jellemző, ahol két személy csap össze a legfőbb politikai vezető szerepéért. Ennek klasszikus példája az amerikai elnökválasztás. Az első politikai vitaműsor, mely voks- csatát döntött el, az amerikai elnökválasztáshoz köthető. 1960-ban a jobb tévés szereplésnek köszönhetően győzte le a később meggyilkolt John F. Kennedy republikánus ellenfelét, a később szintén elnökké választott Richard Nixont. Szakértők szerint hasonlóan fontos volt az 1998-as, illetve 2002-es magyarországi minisz- terelnök-jelölti vita is. Előbbit Orbán Viktor nyerte meg, utóbbiban általános meglepetésre nem tudta legyőzni a nála sokkal gyengébb kommunikátornak tartottMedgyessy Pétert. Szlovákiában az 1999-es közvetlen elnökválasztáson volt döntő hatása a tévés szereplésnek. Magda Vášáryová esélyeit nagyrészt katasztrofális szereplése kaszálta el - végül nem jutott be a választás 2. fordulójába. Internetes műsorok A tévéműsorok mellett a lapok internetes kiadásai is egyre gyakrabban jelentkeznek saját politikai vitaműsorokkal - ez nem csak szlovákiai jelenség. A sme.sk már harmadik éve készít ilyen adásokat, lapunk on-line kiadása, az ujszo.com tavaly novemberben indította Új Szó Stúdió című politikai vitaműsorát. Ez utóbbi azért egyedi, mert eddig tévéadásban (még ha ez esetben internetes videoadásról van is szó) nem ütköztették nézeteiket hazai magyar politikusok, magyarnyelven. Gyors vég: Ghannamovának talán távoznia kell Botrány és kirúgás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Két műsor után valószínűleg felmond a TA3 Anna Ghannamovának, a Klub3 címmel múlt héten indult politikai vitaműsor vezetőjének. Michal Gučík tévéigazgató szerint az ok: a műsor kis híján botrányba fulladt, a műsorvezető túljátszottá szerepét. Ghannamová - aki egy évtizeddel ezelőtt a Markíza vitaműsorait vezette - a kedd este élőben közvetített vitába Nora Mojsejovát, Ján Budajt, Anna Belousovovát és Igor Matovičot hívta meg. A résztvevők szerint a műsor után vulgáris szavakat ordibálva egymásnak estek a résztvevők, főként a bulvársajtóból ismert Mojsejová osztotta ki a műsorvezetőt. Szinte mindegyik stúdióvendég panaszkodott Ghannamo- vára, szerintük egy ötödik politikai párt vezetőjeként „rugdosta” őket. A műsorvezető alapté- nyekkel sem volt tisztában, többször provokálta a résztvevőket, és részletkérdéseken lovagolt. „Sokféle típusú műsorvezetővel találkoztam már. Ez viszont szokatlan helyzet volt” - kommentálta a történteket diplomatikusan Budaj. Belousovová levélben szólította fel a TA3 igazgatóját, hogy Ghannamo- vát távolítsa el, a vitát pedig újra folytassák le. Mojsejová a Youtube videómegosztón közzétett videóban reagált a történtekre, vulgárisán. Például azt ajánlotta a műsorvezetőnek, hogy dugja a lábai közé a 60 centes kiflit, amiről a műsorban beszélt. „Kompromittálni akart, p...-t akart belőlem csinálni, de magából csinált p...-t” - dohogta Mojsejová. A színvonalon aluli politikai vita a nézőknek tetszett, a TA3 szerint a műsort ötször többen látták, mint a Klub3 első adását, amikor Robert Fico, Ján Figeľ és BugárBélavoltavendég. (MSz) Mojsejovát kiborította a vita- műsor (SITA-felvétel) Csak 11 százalék mindenáron uniópárti A szlovákoknak fontosabb a szuverenitás, mint az EU ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Alakosság 15 százaléka inkább az ország Európai Unióból (EU) való kilépését támogatná, ha veszélybe kerülne Szlovákia szuverenitása - derül ki az MVK közvélemény-kutató ügynökség legújabb felméréséből. A válaszadók47,6 százaléka mondta, hogy Szlovákia szuverenitását fontosabbnak tartja az uniós tagságnál, ebből 14,9 százalék mindennél fontosabbnak tartja a függetlenséget. Az MVK január elején készítette a felmérést azzal a kérdéssel, milyen viszonyban kellene lennie az országnak az EU-val. Pavel Haulík, az ügynökség képviselője elmondta, a felmérés azért készült, hogy kiderítsék, mi a lakosság véleménye azokról az égető kérdésekről, amelyeket a következő kormánynak kell megoldania. A válaszadók 37,6 százaléka úgy nyilatkozott, Szlovákiának mindenáron maradnia kellene az unióban. Ebből 11,2 százalék állítja, hogy még akkor is ki kell tartani a tagság mellett, ha ez a szuverenitás jelentős részének elvesztésével járna. A felmérésből az is kiderül, hogy a koalíciós pártok szavazói közül a Híd választói támogatják a leginkább (56,3%) az uniós tagságunkat. Az SDKÚ választóinak többsége (50,7%) is ezen a véleményen van. Atöbbi párt választója inkább a szuverenitást részesíti előnyben az uniós tagsággal szemben. Például az SaS szavazóinak 61,3, a KDH szava- zóinak55%-a. (dem, SITA) Komoly büntetésre számíthat a két kereskedelmi televízió a 99% hirdetései miatt, ám a bevételből a legmagasabb bírságra is bőven futja majd A Markíza és a Joj ignorálja a Frekvenciatanács felszólításait ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A két legnagyobb magán-televíziótársaság ignorálja a Frekvenciatanács felszólításait, és minden bizonnyal a választásokról, valamint a tévéadás sugárzásáról szóló törvényt is. A Frekvenciatanács két hete kezdett eljárást a 99% nevű politikai párt tévés hirdetései miatt. A Markíza és a Joj több műsor után is sugározza a párt hirdetéseit, miközben a választásokról szóló törvény értelmében csak három héttel a választások előtt lehet politikai reklámot leadni. Emellett a politikai hirdetéseket külön blokkban kell sugározni, tehát nem lehet sem műsorokhoz kapcsolni, sem a többi reklám közé helyezni. Lyukas törvények A Frekvenciatanács vezetője hetekkel ezelőtt kijelentette: a párt és a tévétársaságok valószínűleg törvényt sértenek, ám a Markíza és a Joj nem állította le a hirdetéseket. A tanács levelet küldött mindkét társaságnak és elhívta képviselőjét a testület ülésére, ahol a témát meg kívánták vitatni. A Joj az eljárás kezdete óta nem vette át a meghívókat, nem is kommunikál a Frekvenciatanáccsal. A Markíza azért nem küldte el képviselőjét a szerdai ülésre, mert állítólag az utolsó pillanatban kapta meg a meghívót. Az ügy rámutat a választásokról, illetve a sugárzásról szólójogszabályok hibáira. A Frekvenciatanács keze meg van kötve, ha betartja a törvényben megadott időpontokat, vélhetően csak a választások után tud dönteni a kérdésben. Emellett a bírság legfeljebb 166 ezer euró lehet (a minimális bírság összege 3319 euró). A Hospodárske noviny gazdasági napilap számításai szerint viszont a 99% eddig már legalább 800 ezer eu- rót fizetett a tévés reklámokért, az összeg - hacsak nem áll le a hirdetésdömping -, a választásokig ennek a triplájára nőhet. Ennyi pénzből tehát bőven telik a tévétársaságoknak a legmagasabb bírságra is. 1% vagy 99%? A Frekvenciatanács eljárását az is nehezíti, hogy a hirdetéseket hivatalosan nem a 99% párt, hanem a hozzá közel álló, a párttal egy időben bejegyzett polgári társulás rendelte meg. A tévétársaságok azzal védekeznek, hogy nem politikai hirdetést sugároznak, miközben a reklámban evidens módon egy pártot és annak jelöltjeit népszerűsítik. Az ügy pikantériája, hogy a hirdetéseket pont az a párt rendelte meg, amely korrupcióval, a szabályok be nem tartásával és hatalmi visszaélésekkel vádolja az egész politikai elitet. Hirdetéseikben azt állítják, a politikai és gazdasági elitet jelképező 1 százalékkal szemben ők a maradék lakosságot, az emberek 99 százalékát képviselik. A párt finanszírozására vonatkozó kérdésekre eddig nem adtak választ - pedig eddig nekik van a legdrágább kampányuk. Támogatóik és jelöltjeik között több nagyvállalkozót is találni. Ezek közül kiemelkedik az az Ivan Weiss, aki többek között a fegyverkereskedelemben is érdekelt, s 2010-ben a rein- kamált SDĽ projektje mögött állt. A masszív kampánynak köszönhetően a 99% népszerűsége a Focus friss felmérése szerint már a bejutási küszöb környékén van. (MSz)
