Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-26 / 21. szám, csütörtök
18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 26. www.ujszo.com A POSTA HOZTA Varga Anikó az alapozó terápia elemeit az iskolai tornaórákon is eredményesen használja Kipróbálhatják képességeiket a selyések Tavaly júniusban, az országos eTwinning díj átadóján ismerkedtem meg David Králik úrral. Már akkor felajánlotta, hogy szívesen elhozná a komáromi Selye János Gimnáziumba is a KomPrax projektet. A KomPrax („Kompetencie pre prax”, vagyis készségek a gyakorlatban) egy országos szintű projekt, melyet a IUVENTA működtet, s melynek a vezéralakja Králik úr. Célja, hogy a diákok megtanulják, hogyan kell egy csoportot vezetni, hogyan kell előadni, hogyan kell egymással kommunikálni, vagyis az, hogy olyan fiatal generációt neveljen, amely mindenekelőtt aktív és képes megállni a helyét mind a munkaerőpiacon, mind pedig az oktatás területén. A KomPrax projekt iskolánkba február 7-én érkezik, melyben a gimnázium harmadikos tanulói közül kilencvenen vesznek majd részt. A délelőtti közös eligazítást és ismerkedést párhuzamosan zajló worksho- pok követik majd, ahol a tanulók lehetőséget kapnak arra, hogy képességeiket kipróbálják a gyakorlatban is. Bízom benne, hogy a projekt nagy sikert arat majd a fiatalok körében, és hogy sokat tanulnak majd, még akkor is, ha nem formális oktatásról van szó. Kanozsay Katalin, a komáromi Selye János Gimnázium tanára A Kabóca januári számának tartalmából Téli természetjárás LAP AJÁNLÓ Miről is szóljon a január, ha nem a télről, a téli természetről és természetjárásról? A gyereklap idei első számának az alaphangulatát Roncsol László lüktetőn, ütemesen zenélő téli gyerekversei adják meg. Tóth Elemér sorozatának kedves Cincin kisegere e januári részben éppen síelni tanul, Tóth László hőse pedig a síparadicsom szó értelmezésével birkózik. Kabóca barátjával, Manóval vadetető körútjukra kíséri el a vadászokat a hóval borított erdőben. A tél körül forgolódnak az angol egériskolások is játékaikkal, még a daluk is egy kis hóemberről szól, akárcsak a kinyírós játék. A kézügyességi, nyelvi és logikai játékok, feladatok kapcsolódnak a lapban a mesékhez, versekhez, de a természet- és honismereti rovatokat is kiegészítik. így a Barangolót, amely most nógrádi tájakon kalauzolja kis olvasóit. (ka) ISKOLAI DOLGOZATOKBÓL ♦ A hajó jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Duna közepén. Innen gyalog folytatták útjukat. ♦ Amíg Madách a börtönben sínylődött, felesége romlásnak indult. ♦ A janicsárok felmentek Budára, elszaporodtak és elfoglalták a várat. ♦ IV. Béla a tatárjárás után a kihalt nép pótlásáról személyesen gondoskodott. ♦ A hős várkatonák általában nem érték meg a haláluk napját, mert már korábban elestek a csatában. ♦ Leonardo da Vinci két olasz földbirtokos volt a középkorban. ♦ A hős holtan esett össze. Ezt később nagyon sajnálta, de akkor már nem volt mit tenni. ♦ Kolumbusz háromszor indult útnak, bár a második útján meghalt. ♦ A mocsári vész 1526-ban volt. ♦ Petőfi egy szegény cselédlány ésamagyarnépfia. ♦ A katonák életüket és halálukat kockáztatták. ♦ Anonymus III. Béla névtelen jegyese volt.' ♦ Toldi a csónak felé indult, mikor a cseh vitéz elővette a kardját és majdnem lelőtte Toldi Miklóst, ő azonban észrevette a fondorlatos tervet. ♦ A fecske egy költöző madár, olyan, mint a gólya, csak sokkal kisebbé nemhasonlít rá. ♦ A cápa jellemzée: Embert nem eszik, de nem lehet benne bízni. ♦ A századfordulón Ady termékenyítette meg a tudósokat. ♦ Bombay éghajlata olyan egézségtelen, hogy lakosai máshol laknak. Fejlesztés nélkül nem megy ' ___ A játékos tomagyakorlatoknak az a célja, hogy az agyi idegközpontok között minél hálózatosabb, minél több kapcsolat alakuljon ki (Képarchívum) Az alapiskolai beíratások idején sokakban felmerül a kérdés: iskolaérett-e a gyerek. És nyilván sok szülő végigragozza magában az érveket: talán kicsit figyelmetlen, ügyetlen még, de ki gyereke tökéletes, az iskolában majd belejön, végül is, mindenki beleszokott... LAKATOS KRISZTINA Azután - talán évek múlva - ahogy nőnek az elvárások, halmozódnak a feladatok, egyszer csak megfogalmazódik a kérdés: miért van az, hogy az egyébként egészséges, értelmes, jó képességű gyerek a saját lehetőségeitől messze elmaradva teljesít? Ez foglalkoztatta Varga Anikót, a nagymegyeri Bartók Béla Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola alsó tagozatos pedagógusát is. Mint meséli, a hivatásából kifolyólag és szülőként is szembesült a kérdéssel. A válaszokat keresve jutott el Budapestre, a dr. Marton Dévényi Éva ideggyógyász által vezetett Alapozó Terápiák Alapítványhoz. Tíz éve a náluk elsajátított módszert alkalmazza: tanácsokat ad a szülőknek, fejlesztő tornát tart óvodásoknak és iskolásoknak, és az alapozó terápia elemeit az iskolai tornaórákon is eredményesen használja. Hangsúlyozza, számos hasonlóan hasznos módszer van, és ez a terápia sem csodaszer, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondhatja, jó eredmények érhetők el vele., Azért is népszerű módszer, mert a fejlesztő részét mi, pedagógusok is végezhetjük, nem kell gyógypedagógusnak, gyógytornásznak lenni hozzá” -jegyzi meg Varga Anikó. Tudományosan megfogalmazva: az alapozó terápia egy komplex, mozgásfejlesztésen alapuló idegrendszer-fejlesztő módszer. Különféle mozgások fejlesztésén alapszik, melyek fejlesztik a mozgáskoordinációt, az anyanyelvi készséget, a koncentrációt, a monotonitás tűrését, a kitartást, valamint az izomtónust és a testtartást. La- ikusabban megközelítve: a heti két-három alkalommal rendszeresen végzett játékos tomagyakorlatoknak az a célja, hogy az agyi idegközpontok között minél hálózatosabb, minél több kapcsolat alakuljon ki. Az alapozó terápia olyan ideg- rendszeri területekre hat, amelyek 5 és 15 év között fejlődnek, azaz a nagycsoportos óvodásoknak, alapiskolásoknak ajánlott. ,A korai években minden gyermek fejlődése más és más, a különböző képességek is eltérő ütemben, jól vagy gyengébben fejlődhetnek - magyarázza Varga Anikó. - Az okokról órákig beszélhetnénk. Sokszor felmerül, hogy a problémák hátterében egy-egy nehéz terhesség vagy szülés áll, amikor enyhe oxigénhiányos állapot lépett fel. De mondhatnék banális példákat is: nem várjuk meg, hogy a baba kússzon, másszon, henteregjen, hanem öt hónaposán beletesszük a járókába. Autóval visszük a gyerekeket mindenhova, alig járnak a saját lábukon, pedig a járás alapvetően fontos keresztezett mozgás, ami az idegrendszer fejlődése szempontjából elengedhetetlen. Az óvodában azután előjönnek a tünetek: ötévesen még szopja az ujját, nem tud öltözni, sokszor visszakérdez - olyan, mintha nem hallana, sok hang hiányzik a beszédéből, ügyetlen, folyton elesik, semmire nem tud odafigyelni... Ilyenkor jó, Mire érdemes odafigyelni? A nagycsoportos óvodások esetében sok egyéb mellett intő jel lehet, ha: ♦ a gyermek nem fogad szót, agresszív, öntörvényű ♦ ügyetlen, lassú + gyenge a ritmusérzéke ♦ nem tud mozgásokat hibátlanul leutánozni ♦ folyton elkalandozik a figyelme ♦ mindent abbahagy befejezés nélkül ♦ nem szereti a verseket, meséket + szinte az asztalra fekve rajzol + beszédhibás + nem képes felismerni a formákat ha bejön a fejlesztő torna. A mozgásfejlesztésen keresztül beindítja a megkésett beszédfejlődést, nem helyettesíti, de nagyban elősegíti a logopédiai munkát, később megkönnyíti az olvasást, a szövegértést.” A pedagógus hangsúlyozza: érdemes még az óvodában kiszűrni az intő jeleket. Rendszerint a szülő is érzi, ha egy- egy területen lemaradás mutatkozik, és az óvónők is észreveszik a problémákat. Érdemes hát megbeszélni a kérdéseket, ha pedig több tünet is van, érdemes szakemberrel - pszichológussal, gyógypedagógussal - konzultálni. Tanácsot kaphatunk, merre tovább. ,Az első év az iskolában nagyon fontos - minden ott dől el. Ha a gyereknek sikerélménye van, szeretni fogja a tanulást, ha nem, folyamatos kudarc lesz a számára. Azt pedig mindenképpen tudatosítani kell, hogy ötéves kor felett ezek a képességzavarok maguktól már nem jönnek helyre” - összegzi Varga Anikó. Kell a boldoguláshoz Sokat ér a diploma Budapest. A fiatal felnőttek fele szerint az életben való boldoguláshoz nagymértékben hozzájárul a diploma, s további háromtizedük is közepes jelentőséget tulajdonít a felsőfokú végzettségnek - derül ki az Ipsos F and F témában végzett felméréséből. A fiatalok által felállított rangsor első helyén az ELTE áll, amelyet a Corvinus, illetve a Műegyetem követ. Az érintett korosztály többsége úgy látja, a magyar diploma versenyképes szerte a világban: 45% szerint - ha nem is mindegyik, de - számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg 20%-uk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munkavilágába. (MTI) A komáromi Munka Utcai Alapiskola alsó tagozatos tanulói az idei telet sem hagyták ki korcsolyázás nélkül. A kis elsősök még szüleiket is rávették a sportolásra. A napsütéses időben mindenki jól érezte magát. Reméljük, legközelebb még több kisdiákot sikerül kicsalogatnunk a jégpályára. (Képarchívum)
