Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-25 / 20. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 25. DlGlTÁLlA 17 A 20-30 ezer embert befogadó csarnokokban gépeket alig látni, mindent kézzel szerelnek össze Gyerekek készítik az iPhone-t A Foxconn legnagyobb shenzeni gyárában 430 ezer munkás dolgozik, a puszta méreteket jól érzékelteti, hogy a munkások húsz, egyenként tízezer fő kiszolgálására képes menzán ebédelnek (Képarchívum) Nem tud lépést tartani a mobilpiaccal Veszteséges a Sony Ericsson ÖSSZEFOGLALÓ Hogy a világ egyik legnagyobb elektronikai gyártójának számító Foxconn üzemeiben nyugati szemmel nézve embertelen körülmények között dolgoznak éhbérért kínai munkások százezrei, eddig is közismert volt - ha másért nem, hát a gyárakban történő öngyilkosságok híreiből lehetett erre következtetni. ÖSSZEFOGLALÓ Most két amerikai oknyomozó, a PRI rádió munkatársa, Mike Daisy, és a New York Times újságírója, Nicholas Kristóf a helyszínen járva, első kézből számolt be a tapasztalatairól. Amerikai cégek képviselőinek adták ki magukat, akik a Foxconn-nal szeretnék gyártatni az elektronikai termékeiket, és ezért szeretnének körülnézni a gyárakban. A közel egymillió munkást alkalmazó cég gyárai Shen- zen térségében vannak, a Kína déli részén fekvő város 30 év alatt nőtt poros halászfaluból 12 milliós metropolisszá. Itt készül többek között a Kindle-, az Iphone- és az Ipad-család, az Xboxok, Playstationök és a Nintendo Wii. A Foxconn legnagyobb shenzeni gyárában 430 ezer munkás dolgozik, a puszta méreteket jól érzékelteti, hogy a munkások húsz, egyenként tízezer fő kiszolgálására képes menzán ebédelnek. Az éjjel-nappal géppisztolyos őrök által őrzött hatalmas, 20-30 ezer embert befogadó gyártócsarnokokban gépeket alig látni, mindent kézzel szerelnek össze a hihetetlenül olcsón dolgozó munkások. A legtöbb munkás állva dolgozik, napi 12 órát, de amikor fel kell pörgetni a gyártást egy-egy új termék premierje előtt, a műszakok gyakran 14-16órásra változnak. A beszélgetés tilos, a munka gyakorlatilag megszakítás nélkül folyik, nincs cigiszünet, ebédszünet, mosdóba kijárká- lás. A gyártósorokat kamerák figyelik, nem a lopások megelőzésére, hanem hogy kiszűrjék az összeszerelést lelassító gyenge láncszemeket a munkások közül. Aki lassú, az lelassítja a többieket is, ez pedig rövid úton kirúgással jár. Az amerikaiak jártak a dolgozóknak otthont adó munkásszállásokon is: a szobákat négyszer négy méteres betonkockaként írják le, ahol 15 ágy van felhalmozva a falak mellett egészen a plafonig, mint valamipolcrendszer. Az oknyomozók több, 12-14 év közötti munkással is találkoztak, becslésük szerint a dolgozók 5 százalékát tehetik ki a gyerekmunkások. Az új dolgozók felvételekor nem ellenőrzik az életkort, és amikor hivatalos állami ellenőrök érkeznek a gyárba, az erről jó előre informált munkavezetők egyszerűen nem osztják be az akkori műszakba a fiatal, vagy fiatalnak kinéző munkásokat. Kínában a szakszervezetek minden formája illegális, akit ilyesmi szervezésén érnek, akár börtönnel is büntethetik. A Fox- conn-alkalmazottaknál nincs is szükség erre, elég a feketelisták elrettentő ereje. Ezekre a listákra a bajkeverők kerülnek (a bajkeverés jelentheti akár azt is, hogy valaki plusz pénzt akart a túlóráiért), és soha többé nem kapnak állást Shenzen gyárkomplexumaiban. Ez pedig azt jelenti, hogy búcsút inthetnek a 250 dollár körüli fizetésnek, és mehetnek vissza a rizsföldekre dolgozni ennek ötödéért. A helyi viszonyok között jónak számító pénz miatt nincs gond a kieső munkások pótlásával sem, akik például egészségügyi okok miatt kénytelenek távozni. A leggyakoribb ilyen problémák a naponta sok ezerszer elvégzett ugyanolyan munkafolyamatok miatt kialakuló ínhüvelygyulladás és kéztőalagút-szindróma, illetve a sokszor mérgező anyagokkal dolgozó munkásoknál fellépő idegi károsodások. Az amerikai újságírók szerint a részletekre már-már mániákus módon ügyelő, és mindent sokszorosan ellenőrző Apple-nek tudnia kellene minderről, de egyszerűen szemet hunynak felette, hogy az olcsó kínai munkaerőnek hála magasan tudják tartani az árréseiket és ezzel a profitjukat, (i) Tetemes veszteségbe futott a negyedik negyedévben a Sony Ericsson, a hamarosan teljesen japán kézbe kerülő mobilgyártó az éleződő piaci versennyel és az átszervezési költségeivel magyarázza a számokat. Továbbra sem tud lépést tartani a mobilpiaccal a Sony Ericsson: a vállalat a negyedik negyedévben csökkenő bevételről és értékesítési darabszámokról számolt be, miközben az átszervezési költségei hatalmas veszteséget okoztak. Az androidos Xperia modellek sikeresek voltak, de ez se volt elég. A tavalyelőtti 11,2 millió után csak 9 millió mobiltelefont tudott eladni 2011 negyedik negyedévében a Sony Ericsson, a vállalat árbevétele pedig 1,528 milliárd euróról 1,288 milliárd euróra esett vissza. A vállalat az intenzív versennyel magyarázza a készülékeladások csökkenését, ugyanakkor a közlemény kiemeli, hogy az androidos Xperia modellek terén éves szinten 65 százalékos bővülés jelentkezett, vagyis több mint másfélszer annyi okostelefont adott el a Sony Ericsson mint 2010 végén. A vállalat még 2011 őszén jelentette be, hogy hagyományos mobilgyártását teljesen leépíti és kizárólag az okostelefonokra koncentrál. Feltehetően ez volt a Sony Ericsson utolsó negyedéve önálló vállalatként - az Ericsson még októberben közölte, hogy nem hajlandó tovább finanszírozni a készülékgyártó vegyesvállalat veszteségeit és eladja tulajdonrészét a Sonynak. A januári CES-en bemutatott új Xperia mobilok már a Sony márkanevét viselték. Noha ezzel kapcsolatban hivatalos információ nem látott napvilágot, szinte biztosra vehető, hogy a Sony továbbra is az Androidra fogja alapozni az okostelefonjait, a platformot pedig exkluzív saját szolgáltatásokkal próbálja meg egyedivé tenni, amelyek más androidos gyártóknál nem érhetők el. Ilyenek lehetnek a PlayStation játékok, különféle filmek és zenék, amelyek a cég érdekeltségébe tartozó filmstúdióktól és lemezkiadóktól és a játékfejlesztő részlegről, valamint partnerektől származnak, (h) Az androidos Xperia modellek sikeresek voltak, de ez se volt elég (Képarchívum) Az otthoni elektronikai rendszerek terjedésének köszönhetően egyre több, képtovábbításra használt kábel válhat feleslegessé a háztartásokban Lassan eltűnnek a kábelek az otthoni elektronikában ÖSSZEFOGLALÓ Pár éven belül jelentős mértékben teret nyer az otthoni szórakoztatóelektronikai rendszerek összeköttetésében a WiFi,miután egyre több olyan készülék - televízió, set-top box vagy más, asztali lejátszó - kerül forgalomba, ami vezeték nélkül továbbít videojeleket. A Wi-Fi támogatással rendelkező otthoni szórakoztatóelektronikai rendszerek terjedésének köszönhetően egyre több, elsősorban képtovábbításra használt kábel válhat feleslegessé a háztartásokban. Legalábbis ezt a trendet vetíti előre az In-Stat legfrissebb előrejelzése, mely szerint nagyjából 600 millió olyan otthoni elektronikai eszköz (beleértve a számítógépeket, tévéket, médialejátszókat, vagy akár hangfalakat is) kerülhet forgalomba 2015-ben, mely képes vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikálni. Ezzel párhuzamosan nyilvánvaló - mutat rá Frank Dickson, a kutatást összeállító cég alelnöke hogy a Wi-Fit pár éven belül nehéz lesz feláras extraként értékesíteni (ma még a tévégyártók egy része például külön USB-s Wi-Fi rádiót árul a készülékhez, meglehetősen borsos áron). 2015-re elvárás lesz, hogy az eszköz képes legyen vezeték nélkül csatlakozni az otthoni szórakoztatóelektronikai rendszer többi tagjához - akár a hálózat, vagyis a vezeték nélküli router megkerülésével, vagy annak hiányában is. Az In-Stat szakértője szerint a Wi-Fi a jelenlegi, hálózatcentrikus működési mód helyett a nappalikban elsősorban az eszközök közti peer-to-peer, vagyis direkt kommunikációt szolgálja majd, többek közt az olyan fejlesztéseknek köszönhetően, mint a WiFi Direct, vagy a Wi-Fi Display - mindkettő a hálózatok nélküli video- és audiostreaming jövőbeni alapja lehet, segítségükkel többek közt elérhető, hogy egy mobiltelefon kijelzőjén megjelenő tartalmat vezeték nélkül lehessen továbbítani egy televíziókészülékre. A statisztikák szerint egyébként 2015-re az otthonokban működő tévék 40 százaléka tartalmaz majd vezeték nélküli rádiós egységet. Ezt elsősorban a ma még a többnyire a prémium szegmensbe pozícionált okostévék fokozatos árcsökkenése, illetve ezzel együtt az internetre csatlakoztatható készülékek népszerűségének növekedése idézheti elő. Egy nemrég készült másik felmérésből kiderül, hogy az Egyesült Államokban a következő hat hónapban új tévé vásárlását tervező háztartások 78 százaléka már okostévé beszerzésében gondolkodik. (hw) 600 millió olyan otthoni elektronikai eszköz (beleértve a számítógépeket, tévéket, médialejátszókat, vagy akár hangfalakat is) kerülhet forgalomba 2015-ben, mely képes vezeték nélküli kapcsolaton keresztül kommunikálni (Képarchívum)
