Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-24 / 19. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 24. www.ujszo.com mmmnmm Horvát igen a csatlakozásra Zágráb. A szavazók kétharmada igent mondott az uniós csatlakozásra a vasárnapi népszavazáson. A választási részvétel viszonylag alacsony, 43,67 százalék volt, s 66,25 százaléka biztosította támogatásáról az EU-csatlako- zást. Horvátország a ratifikációs folyamat lezárulása után, 2013. július elsején, 28. tagállamként csatlakozik az EU-hoz. (MTI) Tiszteld a tüntetőket! Bukarest. Leváltotta tisztségéből Teodor Baconschi román külügyminisztert Emil Boc kormányfő, aki azt rótta fel a tárcavezetőnek, hogy elfogadhatatlan módon bírálta az utcán tüntetőket. Baconschi a múlt vasárnapi, verekedésbe torkollott bukaresti tüntetések után blogjában közönséges, ostoba, erőszakos tömegnek nevezte a demonstrálókat, akik az államfő és a kormány lemondását követelték. (MTI) Kaotikus nyitóülés Kairó. Vallási viták és a katonai vezetés elleni tiltakozás jellemezte az új egyiptomi parlament kétharmados iszlamista többségű alsóházának tegnapi alakuló ülését. A világi-reformista erők a mandátumok kevesebb mint tíz százalékát szerezték meg. Az alakuló ülést a két szárny közötti nézeteltérések jellemezték: a házban kaotikus jelenetek alakultak ki, miután egyes törvényhozók rögtönzött mondatokkal egészítették ki az alkotmány és a törvények tiszteletét ígérő parlamenti esküt. Az egyik tábor isten törvényének tiszteletével, a másik tábor a forradalom folytatásának ígéretével egészítette ki önkényesen a szöveget. (MTI) Polgárháborús veszély Bengázi. A polgárháború veszélyére hivatkozva nem hajlandó lemondani a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) elnöke, Musztafa Abdel-Dzsalíl, ellentétben az alelnökkel, Abdel-Hafíz Gogával, aki a testület körüli ellenséges légkör miatt vasárnap lemondott. Fenyegetett helyzete miatt az ANT elhalasztotta a választási törvény elfogadását is, ennek alapján kellene júniusban alkotmányozó nemzetgyű- léstválasztani. (MTI) Öt hónap múlva lesz teljes olajszállítási tilalom - befagyasztották a teheráni központi bank európai vagyonát Olajembargó Irán ellen - késleltetve Brüsszel. Az EU július 1-ig késleltetett olajembargót vezet be Irán ellen. Szakértők szerint nem az a kérdés, hogy a döntés felhajtja-e az olajárakat, hanem az, hogy mikor és mennyivel. ÖSSZEFOGLALÓ A késleltetett olajembargó mellett az unió a teheráni jegybankot is szankcionálja, hogy a rezsim ne tudja finanszírozni atomprogramját. Ebben tegnap állapodtak meg az EU-országok külügyminiszterei. Az intézkedés értelmében azonnali tilalmat mondanak ki iráni nyersolajimportról szóló új szerződések megkötésére, az érvényben levő szerződéseket azonban csak egy bő öthónapos, július 1-ig tartó átmeneti időszak beiktatásával mondják fel. Addig e szerződések alapján történhetnek kölcsönös teljesítések. A megoldás kompromisszum eredménye. A franciák eredetileg azonnali és teljes olajszállítási tilalmat akartak, az iráni olajtól erősen függő Athén azonban egy évnél is hosszabb kivárási időt akart kikötni. Diplomáciai források szerint a kieső Nem történt incidens a Hormuzi-szorosban Teherán. Incidensek nélkül haladt át a Hormuzi-szoroson és folytatta útját a Perzsaöbölben az Abraham Lincoln amerikai repülőgéphordozó- anyahajó vasárnap, egy nappal azután, hogy Irán visszakozott korábbi fenyegetésétől, miszerint akcióba lép, ha egy amerikai hadihajó megjelenik a stratégiai fontosságú vízi úton. A Lincoln az első amerikai anyahajó, amely december vége óta kifutott a Perzsa-öbölbe, hogy felváltsa a John C. Stennis repülőgéphordozót. A brit védelmi tárca tegnap közölte, a Lincolnt kísérő hajóraj kötelékében egy brit fregatt és egy francia hadihajó is volt. Az a tény, hogy a Lincolnt brit és francia hadihajók is kísérik, üzenet Teheránnak: a nyugati országok elszántak arra, hogy biztosítsák a Hormuzi-szorosban a szabad áthaladást. (MTI) A Lincoln a Hormuzi-szorosban (TASR/AP-felvétel) iráni olajat Szaúd-Arábia fogja pótolni. Egyébként az EU-országok közül nemcsak Görögország importál iráni olajat. A büntető- intézkedések szigorítása kiterjed az iráni központi bank Európában elérhető vagyonának befagyasztására és a vele történő ügyletkötés tilalmára is. Irán tagadja ugyan, de nem tudta eloszlatni a nemzetközi közösség azon gyanúját, hogy urándúsító programja nem békés, hanem katonai célokat szolgál. Catherine Ashton, az EU külügyminisztere hangsúlyozta: az embargószigorítás csupán az egyik iránya az unió tevékenységének. A másik irány a tárgyalásokra törekvés: az embargóval Teheránt lényegében az érdemi párbeszéd folytatására akarják rábírni. Irán korábban a Hormuzi- szoros lezárásával fenyegetőzött arra az esetre, ha akadályozni próbálják olajexportját. A szoros lezárása gazdasági katasztrófát okozna, mert a most 110 dolláros olajár, akár 200 dollár fölé is emelkedhetne. A Hormuzi-szoroson a világ olajkereskedelmének 40%-a halad keresztül. Szakértők már az uniós olajembargó lehetőségének felvetésekor azt jósolták, hogy közvetlenül 2-3 dollárral mindenképpen megemeli a kőolaj hordónkénti vüágpiaci árát. Tegnap máris drágult kissé a kőolaj: dél körül az északi-tengeri Brent hordónkénti ára 34 centtel 110,20 dollárra emelkedett, a nyugati féltekén irányadó WTI 7 centtel 98,40 dollárra drágult. Elemzőkmegjegyezték: az embargót a piac már beárazta, ezért nem emelkedtek ennél nagyobb mértékben az árak, és az is behatárolta az drágulást, hogy az embargót csak késleltetve vezetik be. (MTI, ú) Ma Orbán-Barroso találkozó - pénzügyminiszterek a deficitről Brüsszel engedelmességet vár Burmában pozitív folyamatot lát az EU Szankciók Szíria ellen is MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Brüsszel. Az EB reméli, Orbán Viktor mai látogatásán Jósé Manuel Barroso elnöknél megerősíti a magyar kormány készségét arra, hogy közösen dolgozzanak a bizottság által az uniós és a magyar jogi szabályozás összhangjával kapcsolatban felvetettproblémák orvoslásán. Ezt Barroso egyik szóvivője, Pia Ahrenküde Hansen jelentette ki tegnap, a testület szokásos napi sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett arra, hogy ezt a készségét a magyar kormányfő már a Barrosóhoz intézett múlt heti - az ország ellen indított uniós kötelezettségszegési eljárások bejelentésére reagáló - levelében jelezte. Orbán azt is jelezte, hogy politikai megállapodást szeretne Barrosóval. Szó esett arról is, hogy az uniós pénzügyminiszterek ma - az EB javaslata alapján - foglalkoznak a túlzott államháztartási deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás sorsával. Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio megerősítette, a bizottság álláspontjában nincs változás a biztos közel két héttel ezelőtt ismertetett értékelése óta. Az EB továbblépést javasol az eljárásban, miután úgy ítéli meg, hogy a tavalyi és idén várható kedvező mérleg elsősorban egyszeri intézkedéseknek köszönhető, és továbbra sincs meggyőződve a hiány alacsony szintjének hosszabb távú fenntarthatóságáról. Nem kapta meg a szükséges támogatást tegnap az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésében az a javaslat, hogy az e heti - hétfőtől péntekig tartó - strasbourgi ülésszakon tűzzék napirendre a magyarországi helyzet megvitatását. Az ET a kontinens 47 országát átfogó szervezet, amely a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényesülésére ügyel a tagállamokban. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A szíriai helyzetet is áttekintették az uniós külügyminiszterek tegnapi tanácskozásán. Szigorították a Damaszkusz elleni eddigi szankciókat. Huszonkét szíriai biztonsági tisztviselővel és nyolc vállalattal bővítették ki a büntetőintézkedésekkel sújtott természetes, ü- letve jogi személyek listáját. A szankció a jogi személyek esetében az EU-ban elérhető javak zárolását - a bankszámlák befagyasztását -jelenti, míg a természetes személyek esetében ez kiegészül az uniós beutazási tilalommal. Egyébként a szír kormány tegnap elutasította az Arab Liga új rendezési tervét, amelyet a belügyeibe való nyüvánvaló beavatkozásnak minősített. Az ellenzék egy része szintén elégedetlen a tervezettel. Az új AL- terv egyebek között felszólítja Bassár el-Aszad elnököt, hogy adja át hatalmát alelnökének egy nemzeti egységkormány felállítása céljából, majd tartsanak előrehozott parlamenti és elnökválasztást. A Mianmar - volt Burma - elleni szankciók esetében az enyhítés megkezdéséről döntöttek az uniós külügyminiszterek. Az országban ugyanis ígéretes változások indultak be az elmúlt hónapokban. Indulatos tüntetések a párizsi szenátus előtt Francia-török konfliktus ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Ankara. Egymás mellett, de biztonsági kordonokkal, illetve rohamrendőrök sorfalával szétválasztva tüntetett tegnap délután több száz örmény, illetve török Párizsban, a szenátus épülete előtt az örmény népirtás tagadásának tiltásáról szóló törvénytervezet vitájának megkezdésekor. Az örmények természetesen támogatják, a törökök viszont ellenzik a javaslat elfogadását, amelyet az alsóház december 22-én hagyott jóvá. A törvény megtiltja annak tagadását, hogy népirtásnak minősül 1,5 millió törökországi örmény lemészárlása 1915-ben. Aki mégis tagadja ezt, arra egyévi elzárás és 45 ezer eurós pénz- büntetés lenne kiszabható. A szenátusban a 348 szenátorból tegnap alig 40 volt jelen a hosszúnak ígért vita kezdetén, a végszavazásra lapzárta után került sor. Az ügy miatt alaposan megromlott francia-török viszonyt jellemzi: Ahmet Davutoglu török külügyminiszter hirtelen lemondta tegnapi brüsszeli látogatását, mondván, inkább a francia szenátust akarja figyelni, és ismét szankciókkal fenyegette meg Párizst. A törvény alsóházi elfogadása után Ankara felfüggesztette a katonai és gazdasági együttműködését Franciaországgal, és átmenetileg hazarendelte párizsi nagykövetét. (MTI, TASR) Hosszas hezitálás után megadta a beutazási vízumot Szálehnek az USA Jemen forrong, lázadnak a katonák ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szanaa. Megadta az USA a beutazási vízumot Ali Abdalláh Száleh bukott jemeni elnöknek, ami alaposan felháborította az arab ország lakosságát. Vasárnap ugyanis tízezrek tüntettek Szanaában, Száleh kivégzését követelve. Eközben lázadó katonák tegnap már négy légibázist és repteret foglaltak el, követelve a légierő fő- parancsnokának, Mohamed Száleh vezérőrnagynak, Száleh elnök fivérének a leváltását követelve. Száleh már el is indult az USA- ba, de útközben pár napra megáll Ománban. Búcsúbeszédében arra kérte honfitársait, hogy bocsássák meg a 33 éves uralma Száleh korábban az USA szövetségese volt (TASR/AP) alatt elkövetett hibáit. Az amerikai külügy közölte, a Szálehnek adott vízum meghatározott időre, a szükséges orvosi kezelés időtartamára szól. A Fehér Házat döntésében az motiválta, hogy reményei szerint Száleh távozása megkönnyíti a politikai átmenetet Jemenben, csökkentheti a zavargások kockázatát a február 21-re tervezett elnökválasztás előtt. A jemeni parlament szombaton törvényben mentette fel Szálehet a tüntetők megölése miatti büntetőjogi felelősségre vonás alól. A felháborodott tömeg vasárnap azt skandálta, „a jemeni nép döntött, Szálehet ki kell végezni”. A parlament ugyancsak elfogadta az egyetlen induló, Manszúr Hádi alelnök jelölését az elnökválasztásra. A törvény elfogadását a tavaly novemberben aláírt terv irányozta elő, amelynek értelmében Száleh távozik a hatalomból, cserébe pedig ő és munkatársai büntetlenséget kapnak. Ezt a tervet a Per- zsa-öbölbeli arab országok dolgozták ki. (MTI, TASR, ú)
