Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-20 / 16. szám, péntek
Téli vitaminbomba: a Waldorf-saláta A nevét onnan kapta, hogy 1896-ban készítették először a patinás New York-i Waldorf Szálló éttermében. Bármilyen egyszerű is az összetétele, a bő száz év alatt bizony sokat változott, sok variációban él tovább. Hogy melyik jön be igazán, ízlés dolga, de néhány ötletet érdemes kipróbálni. Itt van rögtön a hozzávaló zeller. Az igazi Waldorf-saláta nem zellergumóból, hanem angolzellerből készül. Ez a jól ismert gumós zellernek egy másik változata, amely nem fejleszt gumót, ellenben levélnyele jól fejlett, húsos. Két alapvető típusa a halványított v. halványító zeller, amelynek a színe sárgásfehér, és a természetes zöld szárzeller. Bármelyiket érdemes kipróbálni: tájainkon az éttermekben ugyan főleg gumót adnak hozzá (jobb helyen blansírozva), és így is finom, de a zellerszár egészen más kategória - kellemesen enyhe zelleríze van, igen lédús és rostokban gazdag. Még így is igen apróra kell vágni, mert ha nagyobb darabkák érkezZeller, alma, dióbél, kis majonéz, lehetőleg friss, roppanós salátaleveleken tálalva - egy nagy klasszikus, a * Waldorf-saláta hozzávalói. Kifinomult ízkombináció, könnyen elkészíthető, igazi téli vitaminbomba, így mikor, ha nem most? v->gy nek belőle az ember szájába, a zeller intenzív íze agyoncsaphatja a Waldorf ízharmóniáját. A klasszikus recept-, ben Reinette alma szerepelt, ezt bármilyen savanyítás, de nem túl savanyú almával helyettesíthetjük Lehet piros zöld, megpucolni sem szükséges őket, és többféle módon felszeletelhetek, pl. vékony gerezdekre, karikákra, kockákra. A felvágott darabokra érdemes friss citromlét csavarni, így nem bar- nulnak meg. (Az irányadó arányok: 40% alma, 30% zeller, 10% dió, 20% majonéz.) Jó nyolcvan éve a Waldorf dióval készül, a modern receptek egyéb csonthéjasokat, pl. pekándiót, mogyorókat, magvakat is alkalmaznak. Nyugodtan kísérletezzünk! A dió lehet gondosan hámozott friss dióbél vagy finoman pörkölt. Az alapanyagokat összefogó majonéz főszereplő a receptben, csakis jó minőségű alapanyaggal dolgozzunk! Legjobb, ha a majonéz friss és házi készítésű, de vigyázzunk a nyers tojással. Ha nagyon intenzív az íze, érdemes egy kis tejföllel korrigálni. Fontos: a majonéz éppen csak vonja be vékonyan a zöldségek felületét. A Waldorfhak „ágyat” biztosító salátalevél legyen friss és ropogós - ideális a római saláta vagy jégsaláta. Ha kísérletezni szeretnénk, érdekes és látványos eredményt érhetünk el a rukkola, a vízitorma, a zsázsa vagy a bébispenót használatával. Sok receptben manapság alapanyag a szőlő. Ez lehet zöld, vörös vagy fekete - az utóbbi kettő egészségesebb. A szőlőszemeket félbe vagy karikákra szokás vágni, a kisebbek egészben is alkalmazhatók. Modern verziók egyéb gyiimöl- j csőkkel is készülhetnek. Pl. feldobhatjuk a salátát gránátalmamagokkal, aszalt gyümölcsökkel (különösen népszerű a mazsola és a datolya), ananászszeletekkel. Ehhez a salátához remekül illenek a kékpenészes sajtok, de kitűnő kísérője a hideg halaknak és húsoknak is. Ha gazdagabb előételként szeretnénk kínálni, koronázzuk meg pár grillezett csirkemellfalattal, kacsamellcsíkkal vagy ftistöltlazac- szelettel. A salátának legalább egy órát állnia kell a fogyasztás előtt. És végezetül, mintegy összefoglalóként: A saláta elkészítése: Egy fél csomag angol zellert megmosunk, egészen apró darabokra szeleteljük, majd ízlés szerint feldarabolunk két nagy, mondjuk egy piros és egy zöld, lehetőleg savanyítás almát. Az alapanyagokat összefogó majonéz főszereplő a receptben, csakis jó minőségű alapanyaggal dolgozzunk! Legjobb, ha a majonéz friss és házi készítésű, de vigyázzunk a nyers tojással Két evőkanál (házi) majonézt elkeverünk két evőkanál tejföllel vagy felvert tejszínnel, sózzuk, borsozzuk A zellert és az almát összeforgatjuk az ízesített majonézzel. Egy marék (szárazon) pirított dióbelet durvára vágunk és azt is hozzáforgatjuk a salátához. Frissen őrölt borssal megszórjuk, behűtve tálaljuk. Ha van otthon, belekeverhetünk pár (felezett) szem fehér és kék szőlőt, (as)
