Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-19 / 15. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 19. Kultúra 9 Charlie Siem, a világ koncertpódiumainak új csillaga friss albumával is lenyűgözi közönségét Éles tőr a hegedűje Megszabadít a mindennapok terhétől... (Képarchívum) Kellemes a reggel, ha fi­nom érzelmeket keltő hegedűszóval ébred az ember. De kellemes az este is, ha ugyanez a mu­zsika ringat álomba. Mint valami lágy tavaszi fuvallat, úgy szabadít meg a mindennapok ter­hétől, elvégzi, amit el kell végeznie, a lelki nagytakarítást, és már száll is tovább. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ezt a csodát kapjuk egy hu­szonöt éves angol hegedű- művésztől, aki virtuóz darabo­kat szólaltat meg nemrég meg­jelent albumán. Címe csak annyi, hogy: Charlie Siem. Egy név, az ő neve, amelyet nem lesz nehéz megjegyezni. Charlie Siem ugyanis elké­pesztően jól hegedül. Úgy bánik a vonóval, azzal a természetes­séggel, mintha az lenne az egyetlen kifejezőeszköze. Lát­tat, éreztet, közöl, kérdez, tit­kokat mesél el vele. Hol játéko­san, sőt pajkosan, gyermeki fel- szabadultsággal, hol egy érett férfi érzelmi telítettségével vagy egy romantikus lélek szár­nyalásával, máskor pedig egy érzéki kalandokba bocsátkozó ifjú vad szenvedélyességével. A helyszínek is eszerint változ­nak. Előbb egy koncertterem fa­lai között hallgatjuk a felcsen­dülő melódiákat, aztán hajóra szállunk, onnan egy filmforga­tás sűrűjébe csöppenünk, majd egy erdei tisztásra keveredünk, s a kék ég alatt élvezzük a zenét. De eljutunk egy táncszínházba, sőt még az andalúz hegyek közé is. Ott már éles tőrré válik Char­lie Siem vonója, egy egész estét betöltő tragikus szerelmi törté­net drámai erejét, sodró lendü­letét és a halálos végkimenetelt adja tíz percben, Franz Wax- man csodás Carmen fantáziájá­ban. Dráma és poétika, elégikus fájdalom és melankólia pontos közvetítője a fiatal zenész, al­buma nem egész ötvenperces koncert, amelyen az ugyancsak kiváló Caroline Jaya-Ratnam kíséri zongorán. A siker háromnegyed részét mégis Charlie Siem takarítja be. Ennek oka azonban már nem pusztán a zenélés minősé­gében keresendő. Egy művész külleme sokat nyom a latban. Természetesen csak pályája legelején. Ha a vonzó megjelenés mögött nincs meg a kellő tudás, elme és fel- készültség, lehet az illető bár­mennyire jóképű, rövid időn belül elveszti az így szerzett előnyt. Ám ha virtuozitása lenyűgöző fizikai adottságok­kal párosul - nyert ügye van. Ez Charlie Siem esete. A lon­doni születésű muzsikus, aki olyan rangos iskolákban végez­te zenei tanulmányait, mint a Guildhall School vagy a Royal College of Music, és már hu­szonévesen a London Symp­hony Orchestra, a Royal Phil­harmonic és az Israel Camerata kíséretében áll színpadra, vagy aki Sosztakovics első hegedű­koncertjét a Moszkvai Filhar­monikusok társaságában adja elő, a világ leghíresebb mo­dellügynökségeinél is biztos befutó lehetne. Nem véletlenül választotta reklámarcának a vi­lág egyik legjelentősebb divat­cége, és nem véletlenül lett a Vogue magazin modellje. Ele­gáns fehér trikóban és testhez simuló szövetzakóban, hege­dűvel a kezében a zene felszen­telt papja lehetne, aki ha kell, igazi cool boyként, vagyis ro­konszenves laza fiúként atléta­trikóban és tomanadrágban Michael Jackson-dalt hegedül izmos karokkal betörhetetlen kubai kölyköknek. De a Monti- csárdás is a vérében van, akár az albumon megszólaltatott Sarasaié Zigeunerweisenje. A többiek: Wieniawski, Kreisler, Bazzini, Ponce, a már említett Waxman és az elmaradhatat­lan Paganini hallatán elégedet­ten állapíthatjuk meg: a Sors megint csak jól választott, ami­kor a hároméves angol fiút Ye­hudi Menuhin hegedűjátékával jutalmazta meg, hiszen Charlie Siem azon az úton halad most biztos léptekkel, amelyet a leg­nagyobbak, Menuhin és a töb­biekjelöltek ki előtte. Ezt érez­hette meg benne Johan Kob- borg, a Royal Ballet koreográ­fusa is, amikor meghívta az együttes egyik próbájára, ahol élőben muzsikált a táncosok­nak. Találkozásukból párját ritkító előadás született, ame­lyet a társulat a világ több or­szágába eljuttatott már. És még sincs könnyű dolga Charlie Siemnek! Ha nem len­ne ilyen jóképű, már lerázhatta volna magáról azt a terhet, hogy tehetségét és megjelené­sét két külön serpenyő méri. Időbe telik, míg belenyugod­hat: a kettő együtt nem zárja ki egymást. De ez már a kiválasztottak kegye. Kísérőrendezvényként nyitják meg a Találd meg otthonod című kiállítást Szlovákiai Magyar Képzőművészeti Fórum A FORUM SZAKMAI PROGRAMJA l.nap (január 20.) 13.00-17.00 Szakmai mű­helybeszélgetés - zártkörű Előadók: Kubická Kucsera Klára művészettörténész, az SZMKT alapító tagja, Csáji Attila festőművész, a Ma­gyar Művészeti Akadémia alelnöke, Aknay János festő­művész, a Magyar Alkotó- művészek Országos Egyesü­letének elnöke, Juhász R. József képzőművész, Kassák Intermediális Kreativitás Központ. 18.00 Kiállításmegnyitó „Találd meg otthonod” cím­mel Kiállító művészek: Somorjai Kiss Tibor (egye­temi tanár, Magyar Képző- művészeti Egyetem) Pézman Andrea (dokto- randusz hallgató, Képzőmű­vészeti Főiskola, Pozsony) Szőke Erika (doktorandusz hallgató, Konstantin Filozó­fus Egyetem, Nyitra) Megnyitja: Uszkay Tekla művészettörténész A kiállítás március 16-ig tekinthető meg. 2. nap (január 21.) 10.00-14.00 Szakmai mű­helybeszélgetés Képzőművészeti intézmé­nyek, galériák, művész- telepekek bemutatkozása, va­lamint a meghívott művészek portfoliójának, katalógusai­nak bemutója. A műhelybeszélgetést Csanda Máté grafikusmű­vész, művészettörténész hall­gató és Gyenes Gábor képgra­fikus hallgató vezeti. 15.00 A Szlovákiai Ma­gyar Képzőművészek Társa­ságának zártkörű évi tag­gyűlése (MI) ELŐZETES A Fórumot első ízben rende­zik meg, a Magyar Kultúra Nap­ja alkalmából. A fórum a Po­zsonyi Magyar Intézet kezde­ményezéséből jött létre, szlo­vákiai magyar képzőművé­szekkel és műhelyekkel együtt­működésben. A rendezvény célja - miként azt szervezői megfogalmazták - a szlovákiai magyar képző­művészet képviselőinek köl­csönös ismerkedése, kapcsola­tok létrehozása. Az utolsó tíz év új lehetőségeinek és csoporto­sulásainak feltérképezése az alkotók szempontjából; intéz­mények, galériák, művész­telepek szervezési programjai. A feltérképezés tekintetbe ve­szi a szlovákiai magyar képző­művészek működését és pre­zentációját az országos és nemzetközi képzőművészeti életben is. Az első fórum tapasztalatai alapján a találkozásokat rend­szeresítenék a következő évek­ben is. Téma van bőven, pl. a kortárs művészet új lehetősé­geinek kutatása és a kommuni­káció, mely a művészet és a kö­zönség, az egyes művészeti ágak és különböző kultúrák között valósul meg. A fórum lehetőséget kíván adni azok számára is, akik a nemzeti ho­vatartozástól függetlenül egy­ségesnek, korlátok nélkülinek fogadják el a művészetet, illet­ve a művészet eszközeivel ala­kítanak ki párbeszédet. Az esemény kiváló alkalmat nyújt arra, hogy egy-egy alkotó, művésztelep, kulturális intéz­mény, galéria rövid prezentáció révén bemutassa munkáját. Kísérőrendezvényként min­den évben egy-egy Szlovákiá­ban élő, valamint egy Szlová­kiából származó, külföldön al­kotó jeles művész kap lehető­séget a bemutatkozásra. Helyszín: Pozsonyi Magyar Intézet, Védcölöp út 54. Időpont: 2012. január 20-21. RÖVIDEN A sajtófotó-pályázat zsűrizése Budapest. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége által kiírt XXX. Magyar Sajtófotó Pályázatra 307 szerző 8838 kép­pel pályázott. Ä pályázati anyagok zsűrizése több fordulóban történik. A második fordulótól az érdeklőtől interneten ke­resztül, a www.fotoklikk.hu weboldalon is figyelemmel kö­vethetik a zsűrizés menetét. A negyedik fordulóban, a döntő­be jutott képek végső sorrendjének kiválasztása január 22-én zártkörű, és interneten sem követhető. Eredményhirdetés ja­nuár 26-án lesz. (Iá) Kezdődik a Sundance Filmfesztivál Park City (Utah állam). Kezdődik a 28. Sundance Film- fesztivál: a „minőségi és érett” független amerikai film ma induló tíznapos ünnepén immár jelentős a külföldi részvétel. A seregszemlét annak idején Robert Redford hívta életre. Idén a mustrán harminc ország 117 nagyjátékfilmje mutat­kozik be, 45 premierfilm (ebből 24 versenyben). A világ- premierek száma összességében idén 91. (MTI) PENGE Málna, vanília, cián Mosonyi Aliz új kötete (amely Parti Nagy Lajos Élet és Irodalomban közölt, Ma­gyar mesék című sorozatával mutat rokon jegyeket) hu­moros, tanulságos történe­tek gyűjteménye, amelyek hősei a „magyarok”. Részben a hétköznapok realitását idéző figurák (egy trafikos, egy öreg gengszter, Zsóka néni), részben történelmi, irodalmi, mitikus személyi­ségek alteregói (pl. Petőfi Sándor, a pizzafutár; Toldi Miklós, áld egy fél falut odébb hajít; Liszt Ferenc, aki pék akar lenni; Tündér Ilona, a csillagszemű királylány), továbbá beszélő névvel ren­delkező mesehősök is szere­pelnek (Sovány Vigasz, mar- cipánmarika, Herkulesi Gyu­ri). A rövid, frappáns írások gyakran jól ismert művekre utalnak, így például megidé- ződik A kis gyufaáruslány története, és ebben a könyv­ben is elragad valakit a for­gószél, igaz, nem Óz biro­dalmában, hanem Dél-Ame- rikában teszi le. A szereplők­ről rajzot is találunk: Medve Zsuzsi fekete-fehér, semati­kus, a magyarokat medve­szerű, hegyes fogú lények­ként ábrázoló filctollrajzai egészítik ki az olvasatot. Mosonyi Aliz nyelve is em­lékeztet a mesemondók be­szédmódjára, a mesék - a műfaj hagyományos kritéri­umának megfelelően - egy sajátos közeget hoznak létre, amelyben valóság és fantasz­tikum időnként egymásba csúszik, és amelynek törvényszerűségei egyfajta világképet is körvonalaznak. Ez azonban nagyon más, mint amit a népmesékben vagy a magyarok önmaguk­ról mesélt történeteiben megszoktunk. Nem a jó nyeri el jutalmát, a rossz szinte so­Nagy Csilla kritikai rovata sem lakói meg, és tulajdon­képpen nem él boldogan senki sem. Bár a szövegek szerkezete a fabulára emlé­keztet (az alapkonfliktus és az erkölcsi tapasztalattal járó cselekmény tömör, utalás­szerű leírása jelenti a vázat), a tanulság nincs kimondva, az olvasó feladata a szöveg és a kép alapján megfogalmazni azt. Itt a magyarok (jellembe­li tulajdonságaikból adódó­an) csak nagyon ritkán hő­sök, többnyire cseppet sem szimpatikus antihősök, ellen­felei egymásnak, sokat té­vednek és hibáznak. Ebben a mesevilágban, akarva-aka- ratlanul, magyar magyarnak farkasa (gondoljunk a „cuk­rászbácsira”, aki a „hazasze­rető tortát [...] ki is gondolta, meg is sütötte, három színű krém volt benne, piros, fehér, zöld, málna, vanília, cián”). A Magyarmeséket az ehhez hasonló ötletek, a helyzet­rajz leleményessége, a kriti­kus látásmód, a beszédmód finom iróniája és maró gúnya teszi rendkívül élvezhetővé. A néhány túlírt (az arányok­hoz mérten) hosszabb mese és az olykor kissé közhely- szerű vagy didaktikus meg­oldások az olvasás élményét alig befolyásolják. Mosonyi Aliz: Magyarme­sék. Medve Zsuzsi rajzaival. Magvető, Budapest, 2011 Értékelés: )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom