Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-18 / 14. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 18. Kultúra 7 Mi, magyarok még mindig a nagyregényeket szeretjük a legjobban, verseket nem olvasunk A tavalyi év legjobb könyvei Támpontok nélkül nehéz választani (Képarchívum' „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” - teszi fel a kérdést Vörösmarty, és vele együtt mi is. És ha igen, akkor vajon mely könyvek által? Év elején az irodalomtörténészek, kritikusok is szorgosan összesí- tenek, értékelnek, próbálják számba venni az előző év legfontosabb teljesítményeit, esetleg a könyvesboltok mintájára szintén elkészítik az év kiemelkedő szépirodalmi publikációinak listáját. JUHÁSZ KATALIN Számos irodalmi folyóirat és internetes honlap átböngészése után megemlítünk néhány fontos művet 2011-ből, a teljesség igénye nélkül, ám elismert ítészekre támaszkodva, illetve a művekről írott kritikák, az általuk gerjesztett viták számának tükrében. Ha egyetlen kötetet kellene kiemelnünk, valószínűleg Bodor Ádám új regénye lenne az. Hatalmas várakozás előzte meg a Verhovina madarait, már csak amiatt is, mert az erdélyi író ritkán szólal meg (húsz év alatt három regény), olyankor viszont nagyot szól... A táj és az ember viszonyáról ő tud legtöbbet a magyar prózában. A mérföldkőnek tekinthető Sinistra körzethez hasonlóan itt is egy rideg, sötét világ jelenik meg, ebben a közegben bukkannak elő a fények, az érzékiség. Az író látásmódja közel áll a cinizmushoz, de gyengédséget is takar. Sokan az elmúlt év legfontosabb könyvének tartják, számos szakmai vitát generált, sokan írtakróla. Grecsó Krisztián a magukat jól menedzselő, sőt ügyesen felépítő írók közé tartozik. Gyakran szerepel a tévében, okosan és jól beszél, közéleti, kultúrpolitikai események kommentálásától sem riad vissza. És tudjuk: aki sokat nyüzsög, annak a könyveire is sokan kíváncsiak. Szerencsére ismertsége mellett írásművészete is felfelé ível, ezért nem fenyegeti őt a „vámosmiklós-szindróma”, azaz a közönség mellett a szakma is elismeri. Sőt, Mellettem elférsz című legújabb regénye sokak szerint az elmúlt évek legérettebb, legletisztultabb Gre- csó-kötete. Grendel Lajos idei regényét, (Négy hét az élet) is sokan tartják az író eddigi legjobb művének. A magyarországi kritikusok többsége azért méltatja ezt a könyvet, mert nem a mifelénk emblematikus témának számító felvidéki középosztály pusztulásával foglalkozik, hanem egy mentalitás, egy életminőség eltűnéséről ad kegyetlen és szatirikus képet, mesterien kamatoztatva azt a kettős kultúrát és kettős identitást, amitől egy határon túli magyar szerző izgalmas, vagy akár egzotikus lehet az „anyaországban”. Az Ünnepi Könyvhétre, illetve a karácsonyra időzített prózakötetek közül talán a következők kapták a legkomolyabb szakmai figyelmet: Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae IV. A föld állatai, Márton László: Te egy állat vagy!, Rakovszky Zsuzsa: VS, Spiró György: Kémjelentés, Térey János: Protokoll, Tóth Krisztina: Pixel. Régi, elcsépelt témának tűnhet, hogy manapság kevesen olvasnak verseket, hogy a költőkjobbáracsakegymásnak, a szűk szakmának, illetve ime- rősöknek írnak, hogy a példányszámok alapján 4-500, maximum ezer emberhez jutnak el köteteik. Magát irodalomkritikusnak tartó ember szájából is hallottam már olyan megjegyzést, hogy ő bizony nem ért a költészethez. (Hát akkor mitől irodalomkritikus az illető? - adódik a kérdés, persze csak csöndben.) Tény, hogy mi, magyarok valahová a Nyugat korába jutottunk vissza versolvasás tekintetében, a költészet mégis fontos műfajnak tűnik, mivel a mértékadó ítészek minden évben kiemelnek néhány kötetet a zavarba ejtő meny- nyiségű termésből. Mellesleg idén egy költő kapta az irodalmi Nobel-díjat, aminek szintén lehet valamiféle presztízserősítő hatása. Egyfelől továbbra is a prózauralom jellemzi a magyar irodalmat, azon belül a regények iránti rajongás, másfelől viszont egyre több fiatal szerző a lírát találja a legadekvátabb önkifejezési módnak. Fontos folyamatok játszódnak le a „költészeten belül”, intenzívebb hagyománykeresés, kérdésfeltevés, erjedés, átalakulás zajlik, mint ami ebből a szélesebb olvasóközönség számára látható. A magyar költők közül tavaly a kritikusok Varga Mátyás, Schein Gábor, Orcsik Roland, Krusovszky Dénes és Lanczkor Gábor új kötetét értékelték nagyra, de számos méltató írás jelent meg Kemény István összegyűjtött verseiről is. Egy azonban bizonyos: a kritikai siker nem prognosztizálható, és utólag is meglehetősen nehezen magyarázható. Van, hogy egy háromszáz példányban megjelent kötet lesz az év legfontosabb könyve, és olyan is előfordulhat, hogy egy húszezer példányban eladott regényt nagyra értékel a szakma, miközben a kötet a szélesebb tömegek figyelmét is felkelti. Az olvasók vásárlási és értékelési szokásairól szóló elemzésekben gyakran szerepel, hogy ha nem tetszett nekik a szerző előző könyve, nem biztos, hogy megvásárolják a legújabbat, és ez fordítva is érvényes. A nagy- közönség elsősorban a televízióból tájékozódik, (tehát aki sokat szerepel a képernyőn, több könyvet ad el), azok pedig, akik vásárlás előtt elolvassák a szakfolyóiratok kritikáit, eldönthetik, hisznek-e a kritikusoknak. Itt egyébként újabb potenciális csapda bújik meg: ha egy adott szerző néhányszor már kivívta a szakma elismerését, lehet, hogy új kötetét immár „illik” dicsérni. A. A. Milne, a Micimackó írója 130 éve született Megalkotta a világ legnépszerűbb medvéjét MTl-HÍR Budapest. Százharminc éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó „szülőatyja”, Alan Alexander Müne. Ä skót származású író a tanár szülei által alapított londoni iskolába járt, majd Cam- bridge-ben tanult matematikát (élete végén a Micimackó kéziratát a kollégium könyvtárára hagyta). Első irodalmi próbálkozásai a Punch szatirikus hetilapban jelentek meg, tanulmányai befejeztével a lapnál helyezkedett el. Müne ismert pacifista volt, az első vüágháború kitörése után azonban besorozták (a francia fronton szerzett élményeiből született 1934-ben a háborút elítélő Peace With Ho- nour című műve). A sikert 1924-ben kiadott Amikor még kicsik voltunk és Az összes érintett (Képarchívum) az 1927-es Hatévesek lettünk című verseskötet hozta meg számára. A világhírnevét és a halhatatlanságot a műiden korosztály számára alapolvasmányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Micimackónak köszönheti. Micimackó (angolul Winnie the Pooh) „hivatalos születésnapja” is ismert: Christopher Robin 1921. augusztus 21-én kapta első születésnapjára játékmackóját. A folytatás, a Micimackó kunyhója 1928-ban jelent meg, a Micimackó-köny- vek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi. Milne 1952-ben megbetegedett, hátralévő éveit mozgássérülten élte le sussexi otthonában, ahol 1956. január 31-én halt meg. A Micimackó magyarul 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humort sugárzó magyarításában. Szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazüiában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyvként szerepelt a New York Times bestseller-listáján. A Micimackót számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfilmet készített belőle. A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességének sétányán, Budapesten utcát neveztek el róla. Ismertek a BAFTA-jelölések London. A némafilmes című francia film, Michel Hazanavi- cius rendező munkája kapta tegnap a legtöbb jelölést a brit filmakadémia elismerésére, a BAFTA-díjra. A fekete-fehér némafilm 12 kategóriában reménykedhet díjban. Tizenegy jelölést kapott a Thomas Alfredson rendezésében készült Suszter, szabó, baka, kém című fűm, amelynek főszereplői között van Gary Oldman és Colin Firth is. Előbbi - csakúgy mint A némafilmes főszereplője, Jean Dujardin - esélyes a legjobb férfi főszereplő díjára Brad Pitt (Pénzcsináló) és George Clooney (Utódok), valamint Michael Fassbender (Shame) mellett. A legjobb női főszereplő kategória jelöltjei között van A némafilmesből Berenice Bejo és Meryl Streep Margaret Thatcher megformálásáért. A BAFTA-díjakat február 12-én adják át Londonban a királyi operaházban. (MTI) Molnár Csaba két új filmjét holnap az abszurd humorra fogékony nagyközönség is megtekintheti az Ifjú Szivek Táncszínház nagytermében Egy fiatal hazai magyar rendező Ľudovít Štúrról és a filmezésről AJÁNLÓ Pozsony. Holnap este 7 órától Molnár Csaba fiatal komáromi rendező két filmjét, a Ľudovít Štúr utolsó napjait és a Sántántangót vetetítik az Ifjú Szivek Táncszínházban. Ahogy általában a vadász- balesetekben elhunyt nagy történelmi személyiségekét, úgy Ľudovít Štúr halálát is mítoszok és legendák övezik. Molnár Csaba merész módon, jókora adag iróniával nyúlt a nagy szlovák nemzetébresztő tragédiájához. A Pozsonyi Filmművészeti Egyetemen (VŠMU) tanuló rendező legújabb vizsgafilmje nemrég került ki a világhálóra. A téma a jelenlegi szlovák-magyar kapcsolatok szemszögéből nézve érzékeny, hiszen Štúrt, a szlovák történelem ikonikus alakját sokszor állítják szembe kortársával, Kossuth Lajossal. A filmben egy vezető szlovák színész, Boris Farkas is szerepet vállalt, az egyik emlékezetes jelenetben például egy kukoricásból igyekszik kiutat keresni. A másik alkotás, a Sántán- tangó arról szól, hogyan készül egy film. A főhős Kopasz Béla fiatal rendező, aki valami igazán ütőset szeretne alkotni. Egy hőszigeteléssel foglalkozó cég elnökével tárgyal az alkoJelenet a Ľudovít Štúr utolsó napjaiból (Képarchívum) tás finanszírozásáról. A vállalat vezetőjének csupán egy feltétele van: „Legyen a filmben hőszigetelés!” - veti oda mogorván. Itt kezdődnek a bonyodalmak. A humoros, néhol groteszk, ám életszagú film elgondolkodtat és megnevettet. „Ez a másodéves vizsgafilmem, melynek témája az elszalasztott esély volt. Arról próbáltunk filmet készíteni, milyen érzés filmet készíteni. Azt kérték a tanáraim, hogy az alkotás legyen őszinte, olyasmiről szóljon, ami tényleg megtörtént velünk. A film összes mozzanata valóban megtörtént” - árulta el a fiatal alkotó. „Azt tartom a film leghitelesebb jelenetének, amikor az operatőr beszélget a rendezővel. Ez áll hozzám a legközelebb, hiszen azok a beszélgetések a valóságban is így zajlottak.” A film főszerepét Olasz István, a Komáromi Jókai Színház társulatának tagja játssza. A nézők tehát holnap este bepillantást nyerhetnek a film- forgatás, illetve az előkészítő munkálatok kulisszatitkaiba. A két film vetítésére a belépés ingyenes, (ú/juk) A Ľudovít Štúr utolsó napjai című rövidfilmet megnézhetik az ujszo.com-on.
