Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-18 / 14. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 18. Kultúra 7 Mi, magyarok még mindig a nagyregényeket szeretjük a legjobban, verseket nem olvasunk A tavalyi év legjobb könyvei Támpontok nélkül nehéz választani (Képarchívum' „Ment-e a könyvek által a világ elébb?” - teszi fel a kérdést Vörösmarty, és ve­le együtt mi is. És ha igen, akkor vajon mely könyvek által? Év elején az iroda­lomtörténészek, kritiku­sok is szorgosan összesí- tenek, értékelnek, próbál­ják számba venni az előző év legfontosabb teljesít­ményeit, esetleg a köny­vesboltok mintájára szin­tén elkészítik az év ki­emelkedő szépirodalmi publikációinak listáját. JUHÁSZ KATALIN Számos irodalmi folyóirat és internetes honlap átböngészése után megemlítünk néhány fon­tos művet 2011-ből, a teljesség igénye nélkül, ám elismert íté­szekre támaszkodva, illetve a művekről írott kritikák, az álta­luk gerjesztett viták számának tükrében. Ha egyetlen kötetet kellene kiemelnünk, valószínűleg Bo­dor Ádám új regénye lenne az. Hatalmas várakozás előzte meg a Verhovina madarait, már csak amiatt is, mert az erdélyi író rit­kán szólal meg (húsz év alatt három regény), olyankor vi­szont nagyot szól... A táj és az ember viszonyáról ő tud leg­többet a magyar prózában. A mérföldkőnek tekinthető Si­nistra körzethez hasonlóan itt is egy rideg, sötét világ jelenik meg, ebben a közegben buk­kannak elő a fények, az érzéki­ség. Az író látásmódja közel áll a cinizmushoz, de gyengédséget is takar. Sokan az elmúlt év leg­fontosabb könyvének tartják, számos szakmai vitát generált, sokan írtakróla. Grecsó Krisztián a magukat jól menedzselő, sőt ügyesen fel­építő írók közé tartozik. Gyak­ran szerepel a tévében, okosan és jól beszél, közéleti, kultúrpo­litikai események kom­mentálásától sem riad vissza. És tudjuk: aki sokat nyüzsög, an­nak a könyveire is sokan kíván­csiak. Szerencsére ismertsége mellett írásművészete is felfelé ível, ezért nem fenyegeti őt a „vámosmiklós-szindróma”, az­az a közönség mellett a szakma is elismeri. Sőt, Mellettem el­férsz című legújabb regénye so­kak szerint az elmúlt évek leg­érettebb, legletisztultabb Gre- csó-kötete. Grendel Lajos idei regényét, (Négy hét az élet) is sokan tart­ják az író eddigi legjobb művé­nek. A magyarországi kritikusok többsége azért méltatja ezt a könyvet, mert nem a mifelénk emblematikus témának számító felvidéki középosztály pusztu­lásával foglalkozik, hanem egy mentalitás, egy életminőség eltűnéséről ad kegyetlen és sza­tirikus képet, mesterien kama­toztatva azt a kettős kultúrát és kettős identitást, amitől egy ha­táron túli magyar szerző izgal­mas, vagy akár egzotikus lehet az „anyaországban”. Az Ünnepi Könyvhétre, illet­ve a karácsonyra időzített pró­zakötetek közül talán a követ­kezők kapták a legkomolyabb szakmai figyelmet: Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae IV. A föld állatai, Márton László: Te egy állat vagy!, Rakovszky Zsu­zsa: VS, Spiró György: Kémje­lentés, Térey János: Protokoll, Tóth Krisztina: Pixel. Régi, elcsépelt témának tűnhet, hogy manapság keve­sen olvasnak verseket, hogy a költőkjobbáracsakegymásnak, a szűk szakmának, illetve ime- rősöknek írnak, hogy a pél­dányszámok alapján 4-500, maximum ezer emberhez jut­nak el köteteik. Magát iroda­lomkritikusnak tartó ember szá­jából is hallottam már olyan megjegyzést, hogy ő bizony nem ért a költészethez. (Hát akkor mitől irodalomkritikus az illető? - adódik a kérdés, persze csak csöndben.) Tény, hogy mi, magyarok valahová a Nyugat korába jutottunk vissza versol­vasás tekintetében, a költészet mégis fontos műfajnak tűnik, mivel a mértékadó ítészek min­den évben kiemelnek néhány kötetet a zavarba ejtő meny- nyiségű termésből. Mellesleg idén egy költő kapta az irodalmi Nobel-díjat, aminek szintén le­het valamiféle presztízserősítő hatása. Egyfelől továbbra is a prózauralom jellemzi a magyar irodalmat, azon belül a regé­nyek iránti rajongás, másfelől viszont egyre több fiatal szerző a lírát találja a legadekvátabb önkifejezési módnak. Fontos fo­lyamatok játszódnak le a „köl­tészeten belül”, intenzívebb hagyománykeresés, kérdésfel­tevés, erjedés, átalakulás zajlik, mint ami ebből a szélesebb ol­vasóközönség számára látható. A magyar költők közül tavaly a kritikusok Varga Mátyás, Schein Gábor, Orcsik Roland, Krusovszky Dénes és Lanczkor Gábor új kötetét értékelték nagyra, de számos méltató írás jelent meg Kemény István összegyűjtött verseiről is. Egy azonban bizonyos: a kri­tikai siker nem prognosztizál­ható, és utólag is meglehetősen nehezen magyarázható. Van, hogy egy háromszáz példány­ban megjelent kötet lesz az év legfontosabb könyve, és olyan is előfordulhat, hogy egy húsz­ezer példányban eladott re­gényt nagyra értékel a szakma, miközben a kötet a szélesebb tömegek figyelmét is felkelti. Az olvasók vásárlási és értéke­lési szokásairól szóló elemzé­sekben gyakran szerepel, hogy ha nem tetszett nekik a szerző előző könyve, nem biztos, hogy megvásárolják a legújabbat, és ez fordítva is érvényes. A nagy- közönség elsősorban a televí­zióból tájékozódik, (tehát aki sokat szerepel a képernyőn, több könyvet ad el), azok pe­dig, akik vásárlás előtt elolvas­sák a szakfolyóiratok kritikáit, eldönthetik, hisznek-e a kriti­kusoknak. Itt egyébként újabb potenciális csapda bújik meg: ha egy adott szerző néhányszor már kivívta a szakma elismeré­sét, lehet, hogy új kötetét im­már „illik” dicsérni. A. A. Milne, a Micimackó írója 130 éve született Megalkotta a világ legnépszerűbb medvéjét MTl-HÍR Budapest. Százharminc éve, 1882. január 18-án született Londonban Micimackó „szülő­atyja”, Alan Alexander Müne. Ä skót származású író a ta­nár szülei által alapított londo­ni iskolába járt, majd Cam- bridge-ben tanult matematikát (élete végén a Micimackó kéz­iratát a kollégium könyvtárára hagyta). Első irodalmi próbál­kozásai a Punch szatirikus heti­lapban jelentek meg, tanulmá­nyai befejeztével a lapnál he­lyezkedett el. Müne ismert pacifista volt, az első vüágháború kitörése után azonban besorozták (a francia fronton szerzett élmé­nyeiből született 1934-ben a háborút elítélő Peace With Ho- nour című műve). A sikert 1924-ben kiadott Amikor még kicsik voltunk és Az összes érintett (Képarchívum) az 1927-es Hatévesek lettünk című verseskötet hozta meg számára. A világhírnevét és a halhatatlanságot a műiden korosztály számára alapolvas­mányt jelentő, könyv alakjában 1926-ban napvilágot látott Mi­cimackónak köszönheti. Mici­mackó (angolul Winnie the Pooh) „hivatalos születésnap­ja” is ismert: Christopher Ro­bin 1921. augusztus 21-én kap­ta első születésnapjára játék­mackóját. A folytatás, a Mici­mackó kunyhója 1928-ban je­lent meg, a Micimackó-köny- vek elmaradhatatlan kísérői Ernest H. Shepard illusztrációi. Milne 1952-ben megbetege­dett, hátralévő éveit mozgássé­rülten élte le sussexi otthoná­ban, ahol 1956. január 31-én halt meg. A Micimackó magyarul 1935-ben jelent meg Karinthy Frigyes humort sugárzó ma­gyarításában. Szinte minden létező nyelvre lefordították, még eszperantóra és latinra is. Az utóbbi a magyar születésű, végül Brazüiában letelepedett Lénárd Sándor műve, és máig egyetlen latin nyelvű könyv­ként szerepelt a New York Ti­mes bestseller-listáján. A Mi­cimackót számtalanszor vitték színpadra, Walt Disney rajzfil­met készített belőle. A világ legnépszerűbb medvéjének csillaga van a hollywoodi hírességének sé­tányán, Budapesten utcát ne­veztek el róla. Ismertek a BAFTA-jelölések London. A némafilmes című francia film, Michel Hazanavi- cius rendező munkája kapta tegnap a legtöbb jelölést a brit filmakadémia elismerésére, a BAFTA-díjra. A fekete-fehér némafilm 12 kategóriában reménykedhet díjban. Tizenegy jelölést kapott a Thomas Alfredson rendezésében készült Suszter, szabó, baka, kém című fűm, amelynek főszereplői között van Gary Oldman és Colin Firth is. Előbbi - csakúgy mint A némafilmes főszereplője, Jean Dujardin - esélyes a legjobb férfi főszereplő díjára Brad Pitt (Pénzcsináló) és Ge­orge Clooney (Utódok), valamint Michael Fassbender (Shame) mellett. A legjobb női főszereplő kategória jelöltjei között van A némafilmesből Berenice Bejo és Meryl Streep Margaret Thatcher megformálásáért. A BAFTA-díjakat feb­ruár 12-én adják át Londonban a királyi operaházban. (MTI) Molnár Csaba két új filmjét holnap az abszurd humorra fogékony nagyközönség is megtekintheti az Ifjú Szivek Táncszínház nagytermében Egy fiatal hazai magyar rendező Ľudovít Štúrról és a filmezésről AJÁNLÓ Pozsony. Holnap este 7 órá­tól Molnár Csaba fiatal komá­romi rendező két filmjét, a Ľudovít Štúr utolsó napjait és a Sántántangót vetetítik az Ifjú Szivek Táncszínházban. Ahogy általában a vadász- balesetekben elhunyt nagy történelmi személyiségekét, úgy Ľudovít Štúr halálát is mí­toszok és legendák övezik. Molnár Csaba merész módon, jókora adag iróniával nyúlt a nagy szlovák nemzetébresztő tragédiájához. A Pozsonyi Filmművészeti Egyetemen (VŠMU) tanuló rendező legújabb vizsgafilmje nemrég került ki a világhálóra. A téma a jelenlegi szlovák-ma­gyar kapcsolatok szemszögé­ből nézve érzékeny, hiszen Štúrt, a szlovák történelem ikonikus alakját sokszor állít­ják szembe kortársával, Kos­suth Lajossal. A filmben egy vezető szlovák színész, Boris Farkas is szerepet vállalt, az egyik emlékezetes jelenetben például egy kukoricásból igyekszik kiutat keresni. A másik alkotás, a Sántán- tangó arról szól, hogyan ké­szül egy film. A főhős Kopasz Béla fiatal rendező, aki valami igazán ütőset szeretne alkotni. Egy hőszigeteléssel foglalkozó cég elnökével tárgyal az alko­Jelenet a Ľudovít Štúr utolsó napjaiból (Képarchívum) tás finanszírozásáról. A válla­lat vezetőjének csupán egy fel­tétele van: „Legyen a filmben hőszigetelés!” - veti oda mo­gorván. Itt kezdődnek a bo­nyodalmak. A humoros, néhol groteszk, ám életszagú film el­gondolkodtat és megnevettet. „Ez a másodéves vizsgafil­mem, melynek témája az el­szalasztott esély volt. Arról próbáltunk filmet készíteni, milyen érzés filmet készíteni. Azt kérték a tanáraim, hogy az alkotás legyen őszinte, olyas­miről szóljon, ami tényleg megtörtént velünk. A film összes mozzanata valóban megtörtént” - árulta el a fiatal alkotó. „Azt tartom a film leg­hitelesebb jelenetének, amikor az operatőr beszélget a rende­zővel. Ez áll hozzám a legköze­lebb, hiszen azok a beszélgeté­sek a valóságban is így zajlottak.” A film főszerepét Olasz István, a Komáromi Jó­kai Színház társulatának tagja játssza. A nézők tehát holnap este bepillantást nyerhetnek a film- forgatás, illetve az előkészítő munkálatok kulisszatitkaiba. A két film vetítésére a belépés ingyenes, (ú/juk) A Ľudovít Štúr utolsó napjai című rövidfilmet megnézhetik az ujszo.com-on.

Next

/
Oldalképek
Tartalom