Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-18 / 14. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 18. www.ujszo.com Azért fizetnének, amire nincs is szükségük Gyanús 52 milliós szerződéshosszabbítás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Gyorsított eljárás­ban kötne a pénzügyminiszté­rium 52 millió eurós szerződést a Microsofttal. A kormányzat három évvel hosszabbítaná meg az államigazgatás számí­tógépein futó programok licen- cét. A Fair-Play Szövetség sze­rint a szerződés több okból is aggályos. Egyrészt a tárca tud­ta, hogy 2012. január 31-én le­jár a három éve kötött licenc­szerződés, ám nem nyújtotta be időben tárcaközi egyeztetésre az újat. Emellett nem szólította meg a konkurenciát sem, pedig több programot más vállalat is tudna szállítani, olcsóbban. RÖVIDEN Semjén visszaütne Budapest. Ha az Európai Uniót nem zavarta a szlovák ál­lamnyelvtörvény, amely „megtiltja a magyar orvosnak, hogy magyar pácienseivel magyarul beszéljen”, és nem zavarta Só­lyom László magyar államelnök Szlovákiából való kitiltása sem, akkor a jelenleg Magyarországot érő sorozatos kritikák sem jogosak, nyilatkozta tegnap Semjén Zsolt. A nemzetpoli­tikáért felelős magyar miniszterelnök-helyettes szerint Ma­gyarországnak sokkal határozottabban kellene reagálnia a külföldi bírálatokra, például fizetett újságcikkekkel. (TASR) A Híd ellenzi az adóemeléseket Pozsony. A Híd jövőre a bruttó hazai termék 3 százaléka alá szeretné csökkenteni Szlovákia államháztartási hiányát, 2016-ra pedig már elképzelhetőnek tartja a kiegyenlített ál­lamháztartást - nyilatkozta tegnap Ivan Švejna, a párt alel- nöke, a Híd gazdaságpolitikai terveit ismertetve. Švejna sze­rint a kiadási oldalon elsősorban a nagyobb bevételekkel rendelkezők szociális juttatásait faraghatnák le, nem szeret­nék ugyanakkor növelni az adóikat. Az adók növelése he­lyett a párt az adóbehajtás hatékonyságának a növelését sze­retne elérni. Švejna szerint az egyenadót a jövőben is fenn­tartanák, és csökkentenék a járulékok mértékét. (TASR) Orvosok: bosszút áll a kormány Pozsony. Tiltakozik az Orvosok Szakszervezete az egész­ségügyi minisztérium törvénymódosító javaslata ellen, amely szerint korlátoznák az orvosok sztrájkjogát. Marián Kollár, a LOZ elnöke szerint mindez a kormány bosszúja azért, hogy az orvosoknak sikerült magasabb bért kiharcol­niuk, és leállíttatniuk a kórházak átalakítását. (TASR) Kaliňák: az elmúlt hét évben a Gorilla-akta öt különböző változatát láttam, a mostani a hatodik A főügyészség leáll a Gorillával A szabad szoftverhasznála­tot propagáló szervezet (SÓIT) szakértője szerint pedig a szer­ződés úgy néz ki, mintha a Mic­rosoft munkatársai írták volna, nem pedig állami hivatalno­kok. A Fair-Play szerint kérdé­ses, miért kell az új szerződés­ben több licencet kötni (57 ezer helyett 82 ezret), ha közben csökkent a hivatalnokok szá­ma. A szervezet szerint a licen- cek tartalma is problémás: olyan alkalmazásokra is előfi­zet az állam, amelyet a hivatal­nokok többsége ki sem tud használni. A szerződésről a következő hetekben kellene szavaznia a kormánynak. (MSz) Pozsony. Többé nem fog­lalkozik a Gorilla aktával a főügyészség, az ügyet már csak a speciális ügyészség fogja vizsgálni - tájékoztatta lapunkat Jana Tökölyová, a fő­ügyészség sajtóosztályá­nak vezetője. Az ügyész­ség speciális nyomozó- csoportja a főügyész első helyettesének utasítására befejezte munkáját. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A főügyészség Tökölyová szerint visszautasítja azokat a felvetéseket, amelyek megkér­dőjelezik az ügyészek munkáját és függetlenségét. „A főügyész első helyettese január 16-án úgy döntött, hogy már csak a speciális ügyészség fogja fel­ügyelni az esetet. A nyomozás során megvizsgálja azoknak a személyeknek a bűnrészességét is, akik tudtak a Gorilláról, de nem tájékoztatták időben a hatóságokat” - mondta a szóvi­vő, azzal, hogy a főügyészség, tekintettel a kezdődő választási kampányra, többé nem fogja kommentálni az esetet. Azután, hogy Karol Mitrík, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatóját meghallgatta Robert Kaliňák állítja: még belügyminiszterként találkozott elő­ször az aktával (TASR-felvétel) a parlament védelmi bizottsá­ga, Robert Kaliňák (Smer), a testület tagja kijelentette: kár, hogy az aktát nem sikerült ko­rábban kivizsgálni. „Az elmúlt hét évben személy szerint a Go­rilla öt verzióját láttam, a de­cemberben előkerült dokumen­tum a hatodik. Míg belügymi­nisztervoltam, a rendőrök vizs­gálódtak az ügyben, és meg­győződésem, hogy minden le­hetséges lépést megtettek az eset tisztázása érdekében” - nyilatkozta Kaliňák. Az ülésen állítólag megkér­dezték Mitríktől azt is, hogy va­lóban sor került-e a lehallgatá­sokra. „Néhány kérdésre kitérő választ kaptunk, további in­formációkat még átad a későb­biekben a testületnek. Az akta hitelességét viszont nem tá­masztotta alá” - mondta Kaliňák. A Gorilla-ügy magyar szála is éli a saját életét. Bugár Béla, a Híd elnöke a hétvégén a Pátria rádió adásában perrel fenye­gette meg Berényi József MKP- elnököt, ha azt fogja állítani, hogy az aktákban szereplő ma­gyar vagy egykori MKP-s kötődésű személyek a Hídba távoztak. „Örülök neki, mert a bíróság előtt még inkább tisz­tázódhat az egész ügy” - rea­gált lapunk kérdésére Berényi József, (dem, MSz) Uhliarik megüzente: aki nem tudja fenntartani magát, visszaadhatja a működési engedélyét Kurtítanák a mentőszolgálatok támogatását UJ SZO-ÖSSZE FOGLALÓ Pozsony. Nincs egyezség a Mentőszolgálatok Szövetsége és az egészségügyi minisztéri­um között, a tegnapi tárgyalá­son szinte semmiben nem tud­tak megegyezni, ezért tovább egyeztetnek. A tárca csökken­tené a mentőszolgálatoknak nyújtott állami támogatást, az érintettek ezzel természetesen nem értenek egyet. Ivan Uhliarik miniszter már hétfőn megüzente a mentő­szolgálatoknak: amelyik nem tudja fenntartani magát a tárca által tervezett változtatások be­vezetése után, az visszaadhatja működési engedélyét. Uhliarik szerint a mentőszolgálatok túl­zottan is jól állnak, tavaly pél­dául 44 százalékos nyereséget könyveltek el. Az érintettek ezt cáfolják, például az LSE-Life Star Emergency szerint legfel­jebb öt-tíz százalék között mo­zog a mentők éves nyeresége. Ezt állítja a Falck mentőszolgá­lat is - amelynek 91 mentőál­lomása van az országban -, ne­kik 1,4 millió eurós nyereségük volt tavaly, ami 5%-ot jelent. A tárca más számokat mond. Azzal érvel, hogy a mentőszol­gálatok állomásonként csak­nem 17 000 eurót kapnak ha­vonta, vagyis évente csaknem 204 ezer eurót, ezenfelül kilo­méterenként 70 centet, ami to­vábbi 44 ezer eurót jelent. Ha mindezt a tárca elképzéséi sze­rint csökkentenék (havi 15 ezer euró az egyes állomásoknak, 60 cent kilométerenként), ak­kor a nyereségük nem 44, ha­nem 29 százalékos lenne, a tár­ca szerint ez is tisztességes nye­reség. Uhliarik szerint: ha a je­lenlegi 154 állomásból néhány bezárna, a betegek ellátása ak­kor sem kerülne veszélybe. Kevesebbet kapnának a men­tőszolgálatok az egészségbizto­sítóktól is, csaknem négymillió euróval. Az így megtakarított pénzt az állam a kórházakba irányítaná át, egyebek között az orvosok kötelező fizetésemelé­sére. (sán, TASR, SITA) Levélben értesítik a magánnyugdíjpénztárak az ügyfeleket a módosításokról, aki akar, átléphet a biztonságosabb kötvényalapba Kevesebb garancia - áprilistól változik a második pillér SÁNDOR RENATA Pozsony. Ezekben a napok­ban értesítik a magánnyugdíj­pénztárak írásban az ügyfelei­ket a nyugdíjrendszer második pillérében áprilistól várható változásokról, az értesítést az éves nyugdíjszámla-kivonattal együtt kapjukmeg. A parlament még tavaly ősszel jóváhagyta a tőkepilléres rendszer megváltoztatását - je­lentős módosításokról van szó, amelyek az ügyfeleket is komo­lyan érintik. A legkomolyabb változás, hogy - ellentétben a mostani helyzettel - nem lesz a második pillér valamennyi alap­ja garantált. Jelenleg ugyanis - a Fico-kormányzat idején elfo­gadott törvénymódosítás sze­rint - a konzervatív, a kiegyen­súlyozott és a kockázati (prog­resszív) alap is nagyjából egy­formán biztonságos, mert a be­fektetett tőke összegére az ál­lam vállal garanciát. A modell kritikusai szerint a Fico-kor- mány ugyan gondoskodott ar­ról, hogy az ügyfél legalább a befektetett pénzét ne veszítse el, ugyanakkor elvágta a lehető­ségét annak, hogy komolyabb nyereségre tegyen szert. Az alapkezelők ugyanis a garancia miatt óvakodtak a kockázato­sabb, de nagyobb nyereséggel kecsegtető eszközöktől, holott a kiegyensúlyozott és a prog­resszív alapnak épp ez lenne a lényege. A Radičová-kormány tör­vénymódosítása ezen változta­tott: idén áprilistól csak a kon­zervatív, új nevén a kötvény­alap lesz garantált, a többi nem. Az ügyfél egyidőben legfeljebb két alap között oszthatja meg a befektetéseit, ebben az esetben az egyik kötelezően a kötvény­alap. A nyugdíjpénztárak által a napokban kézbesített levél egy A második nyugdíjpillér is kormányfüggő, működési szabályait az épp aktuális kabinet kedve szerint úja át. formanyomtatványt is tartal­maz, amelyen az ügyfél jelezhe­ti, hogy áüépne a biztonságos, garantált kötvényalapba - je­lenleg ugyanis a magánnyugdíj­pénztári tagok jelentős hánya­da épp a kockázatosabb ala­pokban tartja pénzét. Szakértők szerint érdemes fontolóra venni, melyik alapba fektessünk be. Ha legalább a befektetett összeget meg sze­retnénk majd kapni nyugdíja­zásunkkor, érdemes a köt­vényalapba átlépni, a jelenlegi gazdasági helyzetben ez tűnik ésszerű megoldásnak. Ám ha jobb lesz a gazdasági széljárás, a kötvényalap nem tesz lehető­vé nagyobb nyereséget, mint a kockázatosabb alapok. Ide-oda „ugrálni” viszont bármikor nem lehet, ezért döntött a kormány a módosítás mellett, hogy két alapban is tarthatja az ügyfél a pénzét, a biztonságos­ban és egy kockázatosban. Az áprilistól hatályba lépő módo­sítás alapján, amint az ügyfél betölti 50. életévét, befekteté­seiből évente 10 százalékot au­tomatikusan a garantált alapba helyeznek át, így az utolsó tíz aktív évben fokozatosan csök­ken a kockázat. A második pillérben a jelen­leg működő három mellett lét­rejön egy negyedik, ún. index­alap is. Ez lesz a legnagyobb kockázatú, létrejöttét egyéb­ként maguk a nyugdíjpénztá­rak sem támogatták. A szociális minisztérium azzal az indokkal hozta létre, hogy a részvény- alap ugyan nem garantált, vagyis kockázatokkal jár, de jellegéből adódóan ebben lehet - kedvező gazdasági helyzet esetén - a legnagyobb nyere­ségre szert tenni. Viszont a leg­nagyobbat bukni is. További fontos módosítás, hogy a pályakezdők számára újra kötelező lesz a belépés a tőkepilléres nyugdíjrendszer­be, azzal, hogy három éven be­lül, ha akarnak, kiléphetnek. További módosítás, hogy ma­gánnyugdíj-pénztári kifizetés­re az lesz jogosult, aki legalább 10 évig tagja a második pillér­nek (ma ez még 15 év). Áprilistól ugyan érvénybe lép a törvény, de számolni kell azzal, hogy ha Robert Fico ke­rül hatalomra, az új kormány ismét módosítja a jogszabályt. Elemzők szerint a második nyugdíjpillér is kormányfüggő, működési szabályait az épp ak­tuális kormány saját kedve sze­rint változtatja, holott ez nem jó pénzpiaci politika, ráadásul az ügyfeleket is teljesen elbi­zonytalanítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom