Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-03 / 2. szám, kedd

Agrárkörkép - hirdetés 11 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 3. A felfagyás leginkább akkor jelentkezik, ha a gabonatáblákon télen hiányzik a hótakaró A téli megfázás, felfagyás ellen (Archív illusztrációs felvétel) A szántóföldön áttelelő növényeket a téli időszak­ban nemcsak a fellépő alacsony hőmérséklet ká­rosíthatja, hanem ennek közvetett hatásaként egyéb negatív következ­ményei is jelentkezhet­nek. ISMERTETŐ A hideg hőmérséklet követ­keztében a növényeken gyak­ran láthatók a megfázás tüne­tei. Többnyire sárgulásos tüne­tek formájában elsősorban azokon a kultúrákon jelentke­znek, amelyek nem, vagy csak kevéssé fagytűrők. A megfázás akkor következik be, ha a külső környezeti hőmérséklet a nö­vény hőmérsékleti minimuma közelében van. A tünetek kia­lakulását nagymértékben befo­lyásolja az, hogy a növények milyen körülmények között edződtek, készültek fel a télre. A csapadékos, hűvös, napfény­szegény ősz, az egyoldalú nit­rogénellátottság, a kártevők, ill. a kórokozók által okozott kondícióhanyatlás egyaránt fo­kozottan késlelteti, vagy csök­kenti akár még az őszi gabona­félék télállóságát is. A fagy ká­rosító hatása akkor a legna­gyobb, ha hirtelen éri a nö­vényt, hiszen ebben az esetben nincs elég idő arra, hogy a nö­vényi szövetekben a fagyellen- állóságot növelő szénhidrát­változások menjenek végbe. Védekezésként a helyes agro­technika alkalmazása, a szak­szerű és harmonikus tápanya­gellátás és a megfelelő növény- védelem jelenthet megoldást. A szántóföldi növényeket ká­rosító közvetett hatások közül a felfagyás, a kipállás és kiázás okozhat nagyobb problémákat. A felfagyás leginkább akkor jelentkezik, ha a gabonatáblá­kon télen hiányzik a hótakaró, a talaj pedig kötött, vízzel telí­tett, s a nappali felmelegedése­ket kemény éjszakai fagyok kö­vetik. A talaj felső rétege üyen- kor nappal kiolvad, éjszaka is­mét megfagy. Megfagyáskor a víz térfogata növekszik, kitá­gul, fölemeli e talajszemcséket és velük együtt a növényeket. Ha a gyökerek a nyúlást nem képesek követni, elszakadnak. Ha nappal a víz felolvad, lefo­lyik és a talajszemcséket is lej­jebb viszi. A növényt viszont a gyökerei nem engedik „vissza­ülepedni”, ezért ha a folyamat többször megismétlődik, a nö­vény több centiméterrel maga­sabbra kerülhet, s kifordul a ta­lajból. A károsodott gyökérzet nem tud gyorsan regenerálód­ni, ezért a növények a legtöbb esetben elpusztulnak. Olyan te­rületeken, ahol a felfagyás gya­kori, a nagy talajnedvesség el­vezetésével lehet ellene véde­kezni. Ha azonban a felfagyás már megtörtént, hengerezéssel kell megkísérelni a gyökér és a talaj közötti kontaktus helyre- állítását. Régebben alkalma­zott kényszerű módszer a foga­solás volt, ám ennek pozitív ha­tása kevésbé haladta meg hát­rányait. Az ősszel elvetett gabonafé­lék télen a megkérgesedett hó­takaró alatt a hiányos oxigénel­látás következtében is károsod­hatnak. Ezt kipállásnak neve­zik. A jégkéreg ugyanis gátolja az oxigénnek a külső légtérből a jégpáncél alá jutását, és ezál­tal a növény környezetében anaerob körülmények alakul­hatnak ki. Mivel azonban a lég­zés a fagyponthoz közel eső hőmérsékleten a hótakaró alatt is folyik, az anaerob feltételek károsítják a növényeket. A ful­ladás enyhe, felmelegedések­kel tarkított télen szokott bekö­vetkezni, amikor nappal a hóta­karó felső része felolvad, éjsza­ka pedig megfagy. A keletke­zett jégkérget fel kell törni, hogy a gázok szabad áramlását elősegítsük. Régebben például a juhnyájat járatták rá a meg­kérgesedett, eljegesedett hóta­karó felszínére. Ha tavasszal az olvadás hir­telen következik be, vagy a talaj fagyott, s ezért a hólevet nem ereszti át, a víz - különösen alacsony fekvésű területeken - összegyűlhet, s az őszi vetések vagy évelő takarmánynövé­nyek napokig víz alá kerülhet­nek. Víz alatt a gyökerek, de néha a növények is anaerob kö­rülmények közé kerülnek. Eb­ben az esetben a tartalék táp­anyagok hamar felhasználód­nak, másrészt a növényben ká­ros anyagcseretermékek hal­mozódnak fel. A károsodásra jellemző, hogy többnyire a gyö­kereken jelentkezik. Az őszi vetések igen érzékenyek a pan­gó vízre, ezért azokról minél előbb, a hirtelen felmelegedé­sek beköszöntésével pedig le­hetőleg azonnal le kell vezetni a vizet, (agroportál) A vetőmagot három rétegben olyan anyagokkal vonják be, amelyek megvédik a csírázáskor Új módszerek a vetőmagok kezelésében TÁJÉKOZTATÓ Megalakításának 15. évfor­dulóját ünnepelte 2011-ben a Saatbau Linz Slovakia Kft., amely az elmúlt másfél évtized­ben stabil pozíciót vívott ki ma­gának a szlovákiai vetőmagpia­con. Az osztrák anyavállalat bázisára épülő vetőmagkínála­tukat következetesen a szlová­kiai termesztési viszonyokhoz igazodva alakítják, s az itteni vetőmag-szaporító bázisukat fokozatosan kiépítve immár versenyképes áron tudják kí­nálni a hazai termesztőknek is. Termékkínálatukban a kalá­szos gabonafélék, az olajnövé­nyek és a kukorica vetőmagja a meghatározó. Mivel napjainkban a vető­magpiacon is egyre élesebb a verseny, a cégek ma már nem­csak az egyes fajták és hibridek jellemző tulajdonságainak fej­lesztésében keresik az új utakat, hanem a vetőmagok előkezelé­sében, csávázási technológiái­ban is korszerű megoldásokat kínálnak. A kukorica vetőmag­jának kezelésében a hazai ter­melők már ismerik az Optiplus elnevezésű módszert, illetve az így kezelt hibridek háromszintű csávázásának előnyeit. Ez gya­korlatilag annyit jelent, hogy a vetőmagot három rétegben kü­lönböző olyan anyagokkal von­ják be, amelyek megvédik azt a kár- és kórokozók csírázás utáni támadásától. Az első rétegben gombaölő szert visznek fel a vetőmag felületére, amely a ta­lajfertőzések ellen védi a csírázó növényt. A második rétegbe a hatékony fejlődéshez szükséges mikro- és nyomelemek kerül­nek, amelyek biztosítják, hogy a növény gyorsabban jut át a leg­veszélyesebb fejlődési idősza­kon, a harmadik rétegbe pedig olyan repelens készítmény ke­rül, amely megvédi a magot a madarak általi felcsipegetéstől. Ráadásul külön kérésre a kuko­ricabogár elleni védekezés meg­könnyítésére egy negyedik réte­get is fel tudnak vinni a vetőmagra, amely hatékony ro­varölőként a kukoricabogarak­tól védelmezi a kelő növényt. A vetőmagkezelés technológi­ájában a cég által forgalmazott szójavetőmagok kezelésében is új utakon járnak. Ismeretes, hogy a szója fejlődésében milyen fontos szerepe van a nitrogén­megkötő gyökérbaktériumok­nak, amelyek a levegőből is ké­pesek lekötni a növény tápanyag­ellátásához szükséges nitrogént. Ezeket a baktériumokat eddig a szójaültetvények talajelőkészí­tése során a talajba adagolták, és onnét vándoroltak át a gyö­kerekre, ahol gumókat képezve látták el a feladatukat. Most azonban már a vetőmagokat oltják be ezekkel az ún. rhizobi- umokkal, amelyek biztosítják a növény megfelelő tápanyagellá­tását. A Fix fertig elnevezésű módszer révén a terméshoza­mok akár 15-20 százalékkal is növelhetők. Az új technológiai eljárások között említést érdemel még a napraforgó termesztésében be­vezetett ún. Clearfield termesz­tési rendszer, amely olyan új, speciálisan nemesített naprafor­gófajták gyomirtószeres kezelé­sére nyújt lehetőséget, amelyek az imidazolín hatóanyagú gyom­irtószerekkel szemben ellenál­lóképességgel rendelkeznek. Ezáltal a növényállomány poste- mergens (kelés utáni) gyomke­zelése is lehetővé válik. A kukoricafajták és hibridek kínálatában az érésidőt tekint­ve csaknem teljes palettát kí­nálnak a termesztőknek, a leg­korábbi 210-es FAO számú Eduardotól kezdve a FAO 550- es Fleuri CS-ig. Az újdonságok közül az SL Magello (FAO 250) elsősorban magtermesztésre ajánlott, akárcsak az SL Bahato FAO 270), az Angelo (FAO 310) és a Ginko (FAO 320), de ezek koraiságuk révén elsősorban a répatermesztő körzetek fajtái. Az újdonságok közé tartozik a GDM 431 (FAO 350), amely na­gyon jó szárazságtűrő képes­séggel rendelkezik. A dél-szlo­vákiai intenzív termesztési kör­zetekbe ajánlott hibridek közül említést érdemel a Zamora (FAO 370) háromvonalas hib­rid, amely elsősorban kiváló stressztűrő képességével bizo­nyította versenyképességét mind az intenzív, mind pedig az extenzív termesztési feltéte­lek között. A Script CS (FAO 400) középkései kétvonalas hibrid, amelyet kiváló vízleadó képesség és stabilan magas ho­zamképesség jellemez. Az itte­ni termelők körében az egyik legkeresettebb hibrid a Realli CS, amely magas terméspoten­ciállal rendelkezik. A csövön 18-20 szemsor található, mag­jának magas keményítőtartal­ma van. Ebbe az éréscsoportba sorolható a Pardi CS (FAO 450) középkései hibrid, amely szem­termésre és silónak is kiválóan megfelel. Jól alkalmazkodik a különböző termesztési feltéte­lekhez, megfelelő termesztés­technológia alkalmazása ese­tén két nagyméretű csövet is növeszt. Az újdonságok között említhetők a GDM 541 és GDM 523 (FAO 470-490) hibridek, amelyek elsősorban silózásra és a biogáz üzemekben való fel- használásra ajánlottak. A napraforgók között két új fajtával is megjelentek piacon. Az Imeria CS és az ES Balistic CL fajták speciális nemesített tulajdonságuknak köszön­hetően alkalmasak az ún. Cle­arfield termesztési rendszer­ben való gyomkezelésre, amely lehetővé teszi a napraforgó-ál­lomány kelés utáni gyomkeze­lését is. (sz) A fémzárolt vetőmag a minőség garanciája A vetőmag értéke összefoglaló Egy-egy növényfaj magjának génjeibe hatalmas mennyiségű információ van belesűrítve, amely a belőle fejlődő növény legapróbb tulajdonságait is tar­talmazza. A vetőmag azonban még ennél is több. Különös gonddal megtermelt, vetésre előkészített faj- és fajtatiszta, minősített mag, amely megfe­lelő fajtatulajdonságokkal és értékmérő tulajdonságokkal rendelkezik. A mezőgazdasági termelés jelenlegi szintjén és a könyörte­len piaci verseny feltételei kö­zött a nemesített minőségi vetőmagnak nagyon fontos sze­repe van a termesztés gazdasá­gossága és hatékonysága szem­pontjából. A minőségi élelmi­szer-ipari búza termesztéséhez például ma már alapvető köve­telmény a kiváló minőségű fémzárolt vetőmag. Nyugat- Európában a fejlettebb mező- gazdasággal rendelkező orszá­gokban a vetésterületnek csak­nem 80%-án már ilyen magot vetnek. A vetőmagon nem lehet és nem is érdemes spórolni - állít­ják a sikeres termesztők. Ha fémzár nélküli, csávázatlan, esetleg ismeretlen eredetű vagy kevert vetőmagot vetünk, a termelés sikerét veszélyeztet­jük, s a jelenlegi minőségi köve­telmények miatt gyakorlatilag önmagunkat zárjuk ki a piac­ról. A nem fémzárolt, hanem saját vetőmagot vető termelők talán nem is tudatosítják, hogy az így elvetett parcellán gya­korlatilag több mint 10 %-ban már eleve jelen van a fuzárium- gomba. A vetőmagból ezt csak szakszerű, fajsúly szerinti sze- parátoros kezeléssel végzett tisztítással lehet lecsökkenteni, amit csak vetőmagüzemben le­het elvégezni. Napjainkban a termelők egy­re több szakmai bemutatón, a vetőmagtermesztők és -forgal­mazók által az ország egyes termesztései körzeteiben léte­sített szántóföldi kísérleti par­(Archív felvétel) cellákon ismerkedhetnek meg a legkülönbözőbb termesztési feltételek között kipróbált új fajták tulajdonságaival. Egyre többen vannak olyan ter­melők, akik először saját par­celláikon kisebb területen pró­bálják ki egy-egy fajta telje­sítőképességét, minőségét, s csak miután megbizonyosod­tak róla, hogy a helyi körül­ményeknek és feltételeknek megfelelő tulajdonságú fajtá­ról van szó, kezdik el termel­ni. Ebben a vetőmagcégek kí­nálata nagyban segíti őket, hi­szen soha nem tapasztalt nagyságrendű az a kínálat, amely napjainkban a hazai pi­acon is megjelenik. A geneti­kai háttér valóban megvan, az igényesen, szakszerűen gaz­dálkodók valóban kiválaszt­hatják a termőképesség, ter­mésbiztonság, az alkalmazko­dóképesség és a betegségek­kel szembeni ellenálló-képes­ség szempontjából leginkább alkalmas fajtákat. Nyüvánvaló, hogy a sikeres termesztésnek valóban egyik meghatározó tényezője a jól ki­választott, termőhelyre adap­tált fajta és annak csávázott, fémzárolt vetőmagja. Ezt a vetőmagban rejlő genetikai po­tenciált kell megfelelő termesz­téstechnológiával - a talaj­előkészítéstől kezdve a táp­anyagpótláson és a hatékony növényvédelmen át a betakarí­tásig - a lehető leghatékonyab­ban kihasználni, (sz) NAPRAFORGÓ P|jMERlflpL j Ótearfteidj* * VETŐMAGOK KUKORICA DODIXX ZAMORA 0XXYGEN R0XXY SILÓKUKORICA FLEURI CS GDM 541 L0RRI CS . TAVASZI BÚZA' BORSÓ 1 201 2 CORDOBA ESSOR saatbau m linz Kvalitné ősivé - uspesny zbor. 'i| Slovensko s.r J. Bottu 2, 917 00 Trnava, tel.: 033 534 56 42, fax: 033 534 56 43 email: saatbau@saatbaulinz.sk, www.saatbaulinz.sk Kérdéseikkel forduljanak a területi képviselőinkhez: Ing. Tibor Mikié Ing. Július Bánéi Ing. Jozef Pšak ing. Ján Grnáő tel.: 0903 858 003 tel.: 0903 54$ 894 tel.: 0911 727 914 tel.: 0903 727 631 Ing. Margita Foltánová tel.: 0903 727 931 Ing. Miloš Lesay tel.: 0948 094 155 Ing. Sottník Pavol tel.: 0907 274 555 MP91100800

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom