Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-17 / 13. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 17. www.ujszo.com A kormányfő levélben kért magyarázatot Radičová: minden politikus nézzen magába ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Parlamenti pártok és képviselők felelőssége, mi­lyen következtetéseket vonnak le a titkosszolgálati Gorilla-ak­tából -jelentette ki tegnap Iveta Radičová kormányfő Richard Sulik SaS-elnök felhívására rea­gálva, aki arra szólította fel Mikuláš Dzurinda SDKÚ-elnö- köt és a párt alelnökét, Ivan Miklóst, mondjon le tisztségé­ről, mert nevük többször felbuk­kan a korrupciós ügyeket említő aktában, mely miatt már négy tisztségviselő elvesztette funk­cióját. ,.Amikor lemondtam par­lamenti képviselői mandátu­momról, akkor egy napilap poli­tikai hullának nevezett - ez tény. Talán attól tart a többi politikus is, hogy politikai hulla lesz belőlük” - mondta Radičová, hozzátéve: a Gorillában a kor­rupció mellett a pártfinanszíro­zásról is sok szó esik. „Tehát az „engem ez nem érint, én akkor ellenzéki képviselő voltam” tí­pusú válaszok nevetségesek” - jelentette ki Robert Fico Smer- elnök szavaira utalva. Radičová azt is elmondta, le­vélben fordult Karol Mitríkhez, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) főnökéhez, és arra kérte, tájékoztassa őt az ügy részletei­ről. Ha a nyilvánosságra került információk a valóságot tükrö­zik, akkor kormányfőként tudni akarom, mikor szerzett tudo­mást a SIS ezekről a tényekről; egyeztetett-e az eljárás során a rendőrséggel; megvannak-e a lehallgatott beszélgetések ere­deti hangfelvételei; ha nem, ak­kor kinek az utasítására lettek megsemmisítve és mikor; illetve mikor, milyen okból fejezték be az akciót. „Egyelőre nem kap­tam választ, de meglehet, hogy este már az asztalomon lesz” - nyilatkozta tegnap késő dél­után. Néhány órával korábban az Állami Vagyonalap (FNM) igaz­gatótanácsának volt tagja, az SDKÚ jelölte Jozef Jurica közzé­tette : hazugság a Gorillában sze­replő információ, mely szerint rendszeresen províziót kapott a Penta pénzügyi csoporttól azért, hogy néhány privatizációs ügy­ben az ő érdeküket képviseli. Nevét bírósági úton próbálja tisztára mosni. „Kizárt, hogy bármikor bármilyen kenőpénzt elfogadtam. Megáll az eszem, ha látom, milyen abszurd irodalmi művet képesek létrehozni az emberek, amely aztán minden­féle kitalált események, abszurd következtetések alapjául szolgál” - mondta a Gorilla kap- csánJurica. Karol Mitrík SIS-elnököt ma a Gorilla miatt a parlament vé­delmi bizottsága hallgatja meg. Nem várható, hogy bármit is el­árulna az ügyről, mert az igazga­tó rendszerint minden kérdésre azt szokta válaszolni, hogy tit­kosított információról van szó, ezért nem válaszolhat, (dem) Az orvos az rt.-nél keres a legjobban Az állami kórházban jobb az átlagkereset ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az állami tulajdo­nú kórházak alkalmazottai ke­resnek a legjobban valamennyi egészségügyi alkalmazott kö­zött - derül ki az orvosszak­szervezetek statisztikájából. Ezekben a kórházakban az át­lagbér 984 euró volt tavaly év végén. Ezt követték a részvény- társasági formában működő kórházak alkalmazottai, ők át­lagban 860 eurót kerestek. A megyei kórházakban dolgozók bére 754, a kft.-ként működő egészségügyi intézményekben pedig 746 euró volt. A leg­rosszabb a helyzet a nonprofit társaságoknál, ott az átlagke­reset 707 euró. Ami konkrétan az orvosok bérét illeti, ők valóban a rész­vénytársasági formában műkö­dő kórházakban keresték a leg­többet - átlagban 1642 eurót. Tavaly, az orvosok felmondása idején (amikor az Orvosok Szakszervezete éppen a kórhá­zak részvénytársasággá akítása ellen harcolt) Ivan Uhliarik mi­niszter egyik nyomós érve az volt a részvénytársasággá alakí­tás mellett, hogy ezekben a kór­házakban keresnek a legjobban az orvosok. Az orvosok bérét te­kintve a második helyen a kft.-k állnak, ott 12 euróval keresnek kevesebbet, harmadik helyen pedig az állami tulajdonú kór­házak orvosai - a különbség nem nagy, nem egész 30 euró. A Marián Kollár vezette szakszervezet tavaly év végén többek közt azzal is érvelt, hogy a bérkülönbség nem olyan nagy, hogy megérné az állami kórházakat részvénytár­sasággá alakítani. Az egészségügyi nővérek vi­szont az állami intézmények­ben kerestek a legjobban - át­lagban 844 eurót. A részvény- társasági formában működő kórházakban csaknem 100 eu­róval kevesebbet, a legalacso­nyabb bére a kft.-nél dolgozó nővéreknekvolt, 582 euró. A LOZ által kiharcolt döntés alapján februárban magasabb bért kell kapniuk az orvosok­nak - a szakvizsgával nem ren­delkezők az országos átlagbér 1,05-szörösét, az attesztációval rendelkezők 1,6-szorosát. Jú­liustól tovább emelkedik a bé­rük. A béremelés valamennyi orvosra vonatkozik, a nem ál­lami tulajdonú kórházak és a magánorvosok ezért az állam­hoz fordultak segítségért - mi­vel állításuk szerint legfeljebb áprilisig tudják biztosítani a béreket, utána nem. Állításuk szerint bevételeik 90 százaléka a bérekre fog elmenni. Április­tól az egészségügyi nővérek bére is nő. (sán, SITA) Csak olyan szülő taníthatja otthon a gyermekét, aki rendelkezik ehhez megfelelő végzettséggel Iskola helyett otthontanulás? Pozsony. A kötelező alap­iskolai beiratkozások tegnap kezdődtek Szlo­vákiában. A tújlelentke- zés nem jellemző, né­hány szülő mégis egyedi megoldást keres, példánl alternatív iskolákat vagy az otthontanulást. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ez utóbbi még nem igazán elterjedt, talán azért sem, mert a szülők még csak negyedik éve választhatják ezt a tanítási formát. A beíratás alól egyéb­ként ez sem menti fel őket, az otthontanuláshoz ugyanis az iskola igazgatójának beleegye­zése szükséges. Csak olyan szülő taníthatja otthon a gyermekét, aki ren­delkezik az alapiskola alsó ta­gozatára szóló végzettséggel, vagy be tudja biztosítani, hogy ilyen végzettségű személy fog­lalkozzon a gyerekkel. Ajelen­(Somogyi Tibor felvétele) légi tanévben Szlovákiában 26 gyerek tanul így. Ennek az oktatási modellnek nálunk nincsenek hagyomá­nyai, elsősorban a megszerzett tudásszint ellenőrzése okoz gondot, figyelmeztet Ľuboš Tužinský, az oktatásügyi főel­lenőr hivatalának munkatársa. Mint mondta, az otthoni tanu­lással töltött évek után egyálta­lán nem biztos, hogy a gyerek képes lesz beilleszkedni egy osztályközösségbe. „Nem vagyok ennek a mo­dellnek a híve, mivel akadá­lyozza a gyerek szocializáció­ját, társadalomba való betago­zódását” - magyarázta Tužinský. Míg nyugaton egyes esetekben megalapozott lehet az ilyen képzés, a hazai okta­tásügyi rendszerbe kellő mér­legelés nélkül került be. A szülők gyakrabban dönte­nek úgy, hogy nem a hozzájuk legközelebb eső iskolába hat­ják gyereküket. Az iskolaköte­les gyerekek lakhely szerinti körzetekbe vannak sorolva, alapesetben mindenki a saját körzetébe tartozó iskolába ke­rül. Ha a szülő egy másik iskola mellett dönt, akkor a kiválasz­tott iskola igazgatója ezt tudat­ja azzal az igazgatóval, aki a körzet szerinti iskolát vezeti. Az alapelv viszont mindig az, hogy az igazgató azokat a gye­rekeket részesíti előnyben, akik az iskola körzetébe tar­toznak, más körzetből jelent­kezőket csak akkor vehet fel, ha még van üres hely az osz­tályban. (sme, vps) Somogyi Szilárd felezné a megyék számát, az önkormányzatokkal még nem tárgyalt a javaslatról SaS-kampány: segély helyett napi egy meleg étel árát kapnák a munkanélküliek ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Aki nem dolgozik, az naponta egyszer egyék. Az SaS azzal kampányol, hogy az állam segély helyett csupán napi egy meleg étel árát bizto­sítsa a munkanélkülieknek. A párt a szociális juttatások rend­szerén szigorítana, ez választá­si programjának egyik alappil­lére. Jozef Mihál szerint közel 160 ezer olyan munkanélküli van az országban, akik dolgoz­hatnának, ha akarnának. „Szlovákiában van munka elég” - így Mihál. A jelenlegi munka-, szociális és családügyi miniszter új állami munkaköz­vetítő ügynökséget hozna létre. Aki munkát keres, ott jelent­kezne, az ügynökség pedig munkát kínálna neki minimál­bérért. Ha a felkínált állást az illető nem fogadja el, segély he­lyett csupán napi egy meleg ételre lenne jogosult. , A jövő az önök kezében van” - olvasható a párt falinaptár­ként is hasznosítható plakátján, melynek hátoldalán a párt eredményeiről olvashatnak azok, akik megkapják a posta­ládájukba. Az SaS kampánya a múlt héten indult, kulturális rendezvények helyett inkább a választókkal való párbeszédet részesítik előnyben. 2010-ben egy zöld kamionnal járták az or­szágot, idén a hippikorszakot idéző buszkaravánokkal ered­nek a választók nyomába. „Sze­retnénk, ha a kampány farsangi hangulatban zajlana” - magya­rázta Richard Sulik házelnök. A déli járások magyar anyanyelvű választóit Somogyi Szüárd tartja majd szóval, Tőke- terebestól Dunaszerdahelyig. „Erre mindig van igény, a hallga­tóságban legalább egy tucatnyi magyar mindig akad”- nyilat­kozta lapunk kérdésére a képvi­selő. Somogyi egyik elképzelé­se, hogy a jelenlegi nyolc megye helyett elég lenne négy, nyugati, északi, egy középső és egy keleti megyére osztanák közigazgatá­silag az országot. „Megyei és körzeti szinten 745 különböző hivatal van, és ebben nincsenek benne az önkormányzati hivata­lok. Szlovákia kis ország. Hogy ennyi hivatalunk legyen, az több, mint túlzás” - magyarázta lapunk kérdésére Somogyi. Hozzátette, a közeljövőben a Szlovákiai Falvak és Városok Társulásával is egyeztetnek a ja­vaslatról (ZMOS). Hogy a párt elképzeléseiből mi valósul majd meg, az a vá­lasztások eredményeiből kide­rül. A fő esélyes, a Smer az SaS esküdt ellenségének számít, mi több, már a jobbközép pártok is jelezték, hogy nem, vagy csak szigorú feltételek mellett lépné­nek az SaS-szel koalícióra. (TASR, vps) Szlovákiában másképp tekintenek az öregedőkre, mint Európában Meddig fiatal az ember, és ki számít idősnek? ÚJ-SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az átlag európaiak közt Szlovákia lakosai a legke­vésbé elnézőek az idősekkel szemben. Itt ugyanis az embe­rek 48 százaléka gondolja úgy, hogy az 55 év felettieket in­kább negatívan ítélik meg; en­nek ellenkezőjét csupán a vá­laszadók 38 százaléka állítja - derül ki az Eurobarometer fel­méréséből. Az unióban egyéb­ként a Szlovákiában tapasztal­taknak a fordítottja az általá­nos (az emberek 61 százaléka inkább pozitívan, 28 százalé­kuk inkább negatívan tekint az idősekre). Az átlagszlovákiai úgy véli, hogy az ember a 39. életévének betöltésével halad­ja meg a fiatalkort, és az 58-ik évének betöltésével lép az Szlovákiában már az 58 éves embert is idősnek tartják, nyugaton időskorba. A hollandoknál el- csak 70 év felett számít öregnek (Képarchívum) lenben csak a 70 felettiek szá­mítanak idősnek. A portugálok és a svédek nagy része szerint viszont a fiatalság a 37-ik év elmúltával illan el, a görögök és a ciprusiak ezzel szemben csak ötvenen túl érzik úgy, hogy már nem fiatalok. Ä szlovákok az európaiakkal összevetve jobban örülnek a nyugdíjba vonulásnak is, csak 22 százalékuk szeretne a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozni (az átlageurópai­aknak ellenben 33 százaléka). Szlovákia lakosai a nyugdíj- korhatár emelésére is nagyon érzékenyek, 83 százalékuk el­lenzi, hogy ez 2030-ig megtör­ténjen (európai átlagban a la­kosság harmada támogatja ezt a kezdeményezést). A felmérés 2011 utolsó ne­gyedévében készült, 26 723 embert kérdeztek meg, köztük ezer szlovákiait. (TASR, vps)

Next

/
Oldalképek
Tartalom