Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-16 / 12. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 16. Vélemény És háttér 5 22 év alatt elértük, hogy a tisztesség az utolsó szempont a politikai karrierben Majomország „Megépül a majommalom,/ lesz sok majommajonéz,/ győzve győz a győzhetetlen/ győzedelmes majomész.“ LOVÁSZ ATTILA A történelem során gyakran tapasztalhattuk, hogy - az állítólag világtól elrugaszkodott - poéták és írók zseniálisan látták előre a dolgokat, s alkotásaikban, bizony, figyelmeztették embertársaikat a készülő katasztrófákra. Weöres Sándor e sorok írójánál máris belépett a látnok zsenik kategóriájába - lásd a cikket indító idézetet. Majombűvöletben élünk, és senki nem tudja már, ki kiről, mit, mikor, hogyan, milyen úton, csak azt látjuk, hogy sáros itt ám mindenki, a leginkább pedig azok, akik morális direktívákat kiáltanak világgá - lehetőleg naponta. Továbbra is fenntartva azon gyógyíthatatlan véleményünket, hogy az idestova hat éves Gorilla-aktát csak és kizárólag a választások okán szellőztette meg valaki, méghozzá az irányított információk gyakorlatával ellentétesen eléggé hanyag és dilettáns módon, annyi biztos: ha valaki a politika és a gazdaság összefonódásának új establishmentjeit véli fölfedezni és a mai társadalom totális csődjét látja előrevetítve, igaza van. No jó, de miért? És hogyantovább? E sorok írója régóta ismer egy embert, aki állami vállalat élén állt, annak szénáját rendbe rakta havi (mai viszonyok közt) 2 és fél ezerért, és amikor év végi (mai viszonyokra számított) 30 ezres prémiumát szellőztette a sajtó, csak ennyit mondott: rendbe raktam a céget, nem loptam és nem is készülök, bocsi, de nekem a sikerdíj az üzlet. A vállalatvezető egy évvel később távozott, utóda havi kétezerért és évi kétszer 10 ezres prémiumért összekalapált 40 milliónyi adósságot, tönkretette a céget, majd amikor okkal s joggal kirúgták, politikai színezetű összeesküvésről értekezett. Most a politikába készül. Mindezt csak azért fontos megemlíteni, kedves Olvasóink, mert a tapasztalat bizony az, hogy a tisztességes, jól dolgozó, nem tolvajló és nem pénzszóró vezető egyetlen igazi elismerése továbbra is az irigység, az intrika, a lenézés, esetenként leköpés, és az átlagot jócskán meghaladó bérének (ami annak a másiknak zsebpénz) nyilvános ostorozása. A másik oldalon a hetvenezres karóra, a jacht, a magánhelikopter, a Rotschil- dokat megszégyenítő istálló luxuslimuzinokkal, a haveri kölcsönből vásárolt hacienda és a garázsban székelő cégeknek juttatott milliárdok senkit nem hatnak meg, az előzőekben vázolt tulajdonságokat mutató politikusok vígan számíthatnak arra, hogy a jövő szezonban háromezret keresnek zsebpénzként és még politikai kérdésekben morális nyilatkozatokra is vetemednek. Nem a Gorilla miatt, de majomországban élünk. Azokat, akik X-szel és Y-nal bizniszeitek állami vagyon kárára, mi választottuk. 22 év alatt elértük, hogy a tisztesség az utolsó szempont a politikai karrierben - sajnos a választóknál is. Mi kicsiben kenjük meg a rendőrt, ők nagyban mutyiznak. S kik nem? No látják, ez a 2012-es választások egyik nagy kérdése! Sok sikert a megválaszolásához. Hogy ne járjunk úgy, ahogy Weöres megjósolta: „...majomkézben majomfegyver,/ a majmoké a világ.” Privatizálni kell, jóember, nem útonállni. (Peter Gossányi rajza) —i—i—^ —t r~ i i____Ý' \ v ’ 4 i \ __ //£-N //'/ ff/' Aá 11 », / — f&J Ha szétesne az euróövezet, tagállamaiban 20% fölé emelkedne a munkanélküliség Görögország márciusban csődbe mehet MTl-HÍR Görögország tíz héten belül törlesztésképtelenné válhat - írta bennfentes forrásokat idézve a The Sunday Times. A brit lap olyan banki illetékeseket idéz, aldk részesei a görög államadósság-csökkentésről szóló, pénteken félbeszakadt tárgyalásoknak. A lap forrásai szerint Görögországnak nincs elég pénze ahhoz, hogy eleget tegyen egy 14,4 milliárd eurós kötvényadósság-törlesztési kötelezettségnek, amely március20-án válik esedékessé. Az idézett bankárok szerint ha néhány napon belül nem sikerül dűlőre jutni az adósságrendezésről, akkor Görögország elkerülhetetlenül törlesztésképtelenné válik. A görög adósság magánszektorbeli befektetői a javasolt mentőprogram alapján követeléseik felét leírnák, a másik feléből 15 százalékot készpénzben, 35 százalékot új kötvények formájában kapnának meg. A tárgyalások az új kötvények kamatszintjével kapcsolatos nézeteltérések miatt akadtak el. Görögország államcsődjét és eurótagságának idei megszűnését - így az euróövezet legalább részleges idei felbomlását - a nagy londoni befektetési és elemzőházakjó ideje gyakorlatilag tényként jósolják. A Standard & Poor's hitelminősítő Görögországra nem jelentett be pénteken negatív felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a görög CC besorolás - a világ legrosszabb szuverén adósosztályzata - a rövidesen bekövetkező görög törlesztésképtelenné válás viszonylag magas kockázatát jelzi. Az egyik legtekintélyesebb citybeli gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) 2012-re szóló globális előrejelzésében közölte, hogy jelenleg 60 százalékos esélyt lát „legalább egy, de inkább több” tagország távozására az euróövezetből az év végéig. A cég londoni elemzői közölték azt is, hogy az eddigi 80 százalék helyett most már 99 százalékos eséllyel jósolják az euróövezet teljes szétesését egy évtizeden belül. Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja 40 százalékosra becsülte az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Ez Európában gazdasági depressziót, és a világ- gazdaság egészében is súlyos recessziótokozna. Elemzői szerint ha a valutaunió teljesen összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok GDP-értéke a legutóbbi csúcsszinthez mérve legalább 10%-kal zuhanna, de a visszaesés mértéke elérhetné a 25%-kot is. E katasztrófa-forgatókönyv szerint a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban 20% fölé emelkedne, a legsúlyosabban érintett országokban pedig megközelítené az 50%-ot, és évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre. KOMMENTAR Intő az eurózónának SIDÓH. ZOLTÁN Péntek 13-án az átlagosnál kevesebb személyi sérülés történik, ám annál több anyagi kár kötődik a babonások napjához - írtuk csütörtöki számunkban a biztosítók adataira hivatkozva. A világ legnagyobb hitelminősítője, a Standard & Poor’s is éppen aznap késő este jelentette be, hogy lerontotta 9 eurózónabeli ország, köztük Szlovákia besorolását. Ez a lépés személyi sérülést valóban nem okozott, ám annál nagyobb anyagi kárral jár, hiszen a rosszabb osztályzat a hitelek utáni magasabb kamatterheket von maga után. Természetesen ilyenkor illik berzenkedni, a nekünk tükröt tartót szidni, másokra mutogatni. Az Európai Bizottság szerint rossz ütemben érkezett a leminősítés (ugyan mikor jön jókor?), Párizsban azonnal válságtanácskozást hívott össze Nicolas Sarkózy francia államfő, a spanyol kormány az ősszel megbukott szocialistákra mutogatott, Bécsben pedig a negatív olasz és magyar hatással próbálták magyarázni a rosszabb besorolást. Pozsony meglehetősen higgadtan vette tudomásul, hogy A + helyett már csak A az ország osztályzata, igaz, negatív kilátás nélkül. Martin Jaroš pénzügyminisztériumi szóvivő azért egy kicsit maszatolt, amikor kijelentette: „A leminősítés nem Szlovákiára vonatkozik, hanem az egész eurózóna állapotát tükrözi. Ezzel nyomást gyakorol az unióra, hogy ne csak az adósságválsággal foglalkozzon, hanem a válság kiváltó okaival is.” Ez ugyan helytálló megállapítás, ám arra is figyelmeztet, hogy az előrehozott választások miatt leálltak nálunk a további takarékossági intézkedések, emiatt folyamatosan nő az államadósság. Azt nem mondhatjuk, hogy derült égből villámcsapásként jött a Standard & Poor’s lépése, mivel a társaság már december elején jelezte, hogy az eurózóna tagjainak többségét megfigyelő listára helyezi, ami gyakorlatilag az osztályzat felülbírálását jelenti. A pénteki döntést követően az euró a dollárhoz képest 16 havi mélypontjára süllyedt, a jövőben pedig valamelyest drágul az államadósságot finanszírozó új hitelek kamata. Kész szerencse, hogy Pozsony még szerdán 1 milliárd euró értékben bocsátott ki államkötvényeket. Viszont ha azt vesszük, hogy a kötvények utáni kamat felkúszott 4,6 százalékra, míg egy éve 3,5 százalékos kamatra kaptunk hitelt, akkor kiviláglik: gyakorlatilag benne volt a levegőben az ország leárazása. Szlovákiának idén mintegy 7 milliárd euró értékben kell megújítani a hiteleit, illetve törleszteni a régieket, vagyis a pénteki lépés kellőképpen fájhat a kamatterhek miatt. Persze nem annyira, mint Magyarországnak, a háromszoros bóvliba süllyedt ország ugyanis már 9 százalék feletti kamatoknál tart. A helyzet súlyos, az eurót védő pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) Franciaország és Ausztria leminősítésével elveszti legmagasabb, AAA kategóriájú besorolását, a Görögországgal szimbiózisban élő Ciprus szintén bóvliba zuhant, ráadásul a magánhitelezők nem jutottak egyezségre a görögökkel folytatott tárgyaláson. Talán ideje volna intenzíven dolgozni a tehetetlen államapparátusú Görögország leválasztásán, mielőtt az egész eurózóna úgy felborul, mint a hétvégén a Costa Concordia óceánjáró. o Német sajtó: magyar csőd A Der Tagesspiegel című német liberális lap Magyarország kevéssel az államcsőd előtt címmel közölt összeállítást. A szerző, Paul Flückinger megjegyezte: elemzőkszerint már január végére beállhat a csődhelyzet, és a fizetésképtelenség veszélye kanosszajá- rásra kényszerítette a budapesti kormányzatot. A Berliner Zeitung című baloldali lap Budapesti felkelés címmel közölt riportot ellenzéki szerveződésekről. Frank Herold, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó munkatársa szerint Budapesten nő a harag a kormányfő politikája iránt, „az ellenzék azonban nem egészen tudja, hogy valójában mit is akar elérni”. Erhard Busek volt osztrák alkancellár vendégkommentárjára reagált a bécsi magyar nagykövet a Die Presse című konzervatív osztrák lapban. Szalay-Bobrovniczky Vince nagykövet olvasói levelében emlékeztetett, hogy Magyar- ország Ausztria oldalán állt 2000-ben az uniós „szankciók” idején. Arra reagálva, hogy Busek kevesellte az EU fellépését Magyarországgal szemben, azt írta: „tényeket kell letenni az asztalra, a politikai vélemények nem elegendőek”. A magyar demokrácia helyzetét érintő bírálatokra utalvaúgyfogalmazott, Busek „csak széles körben elterjedt ostobaságot ismétel”. „Ismételten állítom: az igazságszolgáltatás és a jegybank független Magyarországon, a demokrácia és a sajtószabadság működik”-írta. (MTI)
