Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-14 / 11. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2012. JANUAR 14. SZTÁRVILÁG 19 így ismerjük a Panelházi történetekből Trencséntepiicen szemeszterre Budapestre mehessenek. Ha aztán be-bejöttek az egyetemre, nem győztek panaszkodni, hogy Pesten kinevették őket, mert komáromi meg kassai dialektusban beszéltek. Vlado Strnisko és én is arra ösztökéltem őket, hogy tanuljanak, sajátítsák el a szép magyar beszédet. Kassai Csongornak sikerült, ő mindkét nyelvet tökéletesen beszéli. Más ma színésznek lenni? Markánsak a különbségek? Az igazat megvallva, nem szeretnék ma fiatal, tehetséges színésznő lenni. Egyrészt azt követelik tőlük, hogy jóval sokoldalúbbak legyenek, nemcsak játszani, énekelni és táncolni is tudniuk kell, járják a szinkronstúdiókat, különböző projekteket vállalnak. Manapság óriási a kockázata annak, ha valaki „csupán” színész akar maradni. Božidara Turzonovová nem panaszkodhat. Nemcsak nagyon szép volt, hanem sokoldalú is, az a hír járta, hogy még a telefonkönyvet is képes eljátszani, soha nem skatulyázhatták be. Sajnos színésznőként nem játszottam naivát, legföljebb hiszékeny lányokat. A főiskolán akadt néhány ilyen szerepem, de nem sok. Inkább idiótákat osztottak rám, s ennek nagyon örültem, hálás szerep. Ügy jellemzi magát, hogy drámai színésznő. Emellett bravúrosan oldja meg a komikus szerepeket. Az imádott Hana Meličkovám úgy címezte nekem a levelét, hogy „drámai színésznő”. Ez ugyanis mindent magában foglal. Akkor így kérdezem: milyen szerepben érezte magát a legjobban? Ezt sem tudnám pontosan megfogalmazni. Abban a szerepben, amelyiknek minden részlete kidolgozott. Nem érzem jól magam, ha a szerep nincs a véremben, nem tudok azonosulni vele. Ha igen, akkor szabadon lélegzek. Néha azért a színpadon kívül is lélegzethez jut? Már nem olyan feszített a munkatempóm, mint egykor volt. Rengetegszer állt kamera előtt. Emlékszik még valamennyi filmre? A filmmel úgy van az ember, hogy befejezi, és az éli a maga életét. Ha sok év után újra látom, elsőként az jut eszembe, hogy »aha, Lucinka«, nem tudom, miért, de a kisebbik lányom vonásait ismerem fel, valamiben pedig Andreáét. A második reflexió pedig az, hogy »már ez vagy az a kolléga sem él«, a harmadik meg, hogy »mi mindenre voltunk képesek«. Emlegeti a lányokat, egyik sem követte a szülők mesterségét. Egyrészt mindkettő színészi anti- talentum volt, Lucinka, aki jogász, talán kevésbé. Tőle egy ötéves, a nagyobbik Andreától, aki filológus, és a férjével diplomáciai szolgálatot teljesít Varsóban, négy unokánk van, kettő már egyetemista, Alex filológiát és zenét tanul, Mariam szenvedélyes egyiptológus és régész, Tbilisziben. Férjével, Jozef Adamoviécsal őszszel meghívták önt a budapesti Szlovák Intézetbe, a neves magyar utazó és felfedező, tengeri hajós és katona Benyovszky Móric születésének 265. és halálának 225. évfordulója alkalmából. Az 1975-ben bemutatott csehszlovák-magyar koprodukciós tévéfilm, a Vivát, Benyovszky! főszerepét ugyanis férje alakította (Kozák András magyar hangjával), Dáca Turzonovovát pedig Aianázia szerepében láthattuk. » Nem győztem csodálkozni, hogy a férjem mennyit tud a Verbón született Benyovszky grófról. Meglepett, hogy a sorozat, amelyet Európa-szerte vetítettek, milyen népszerű még ma is, Jozefre azonnal rászálltak a tévések, s nem győztem csodálkozni, hogy a férjem mennyit tud a Verbón született Benyovszky grófról. Bánta is, hogy nem vett részt a vele kapcsolatban szervezett konferencián. Az igazat megvallva, engem is meglepett, hogy a magyarok még mindig milyen tisztelettel viseltetnek Jozef iránt, eljöttek Juhász Jácint gyerekei is. Jómagam is nosztalgiával gondoltam vissza a filmre, mert olyan neves magyar színészekkel játszottunk együtt, mint Gábor Miklós, Bujtor István, Zenthe Ferenc, Juhász Jácint, tőlünk pedig Milka Vášáryová, Záhorský Machata, Mistrík, Rajniak. A forgatásról is szép emlékeket őrzök, a lányunkat, akit még szoptattam, mindenki körülrajongta, a büfés néni süteményt, sört küldött nekem, hogy legyen tejem, a szállodában mindent megtettek, hogy jól érezzük magunkat, s ráadásul nagyon profi módon folyt a munka, pedig nem is került sokba a film... Urbán Klára
