Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-03 / 2. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 3. www.ujszo.com Tamad a csalással megvádolt üzletasszony Mojsejová esete a gorillával összefoglaló Pozsony. Nem loptam, nem csaltam, semmilyen törvény- sértéshez sincs közöm - védekezett tegnapi sajtótájékoztatóján Nora Mojsejová, a Szabad Szó Pártjának vezetője, aki ellen a rendőrség az elmúlt napokban gazdasági csalás és hűtlen kezelés miatt indított eljárást. Mojsejová azt mondta, nem őt kellene abajgatni, hanem a tolvaj politikusoknak kellene új szárnyat nyitni a lipótvári börtönben, de a rendőrség ilyen kitalált ügyekkel foglalkozik, mint az övé. A sajtótájékoztatón félje, Braňo Mojsej is megjelent, hogy támogassa, ezért gorillaálarcban futkosott az asztal körül. Szerinte a felesége elleni eljárás politikai megrendelésre indult, hogy elterelje a figyelmet a Gorilla fedőnevű titkosszolgálati akta körüli botrányról. A hatóságok szerint Mojsejová 2006 és 2007 között hamis dokumentumok alapján 20 millió koronát (663 ezer eurót) csalt ki egy cégtől. Ha beigazolódik bűnössége, 10-től 15 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik. (SITA) Nem az idős Csita és Dzsén, hanem Nora Mojsejová és férje. Választási időszakban minden megtörténhet, még az is, hogy gorilla ugrál a sajtótájékoztatón. (TASR-felvétel) RÖVIDEN Hat halott az utakon az év végén Pozsony. A tavalyi év utolsó hetében 194 közúti baleset történt az utakon, 120-szal kevesebb, mint 2010 ugyanezen időszakában. A kevesebb baleset ellenére hat személy életét vesztette, közülük hárman gyalogosok voltak. A tragikus kimenetelű balesetek Kassa, Eperjes és Zsolna megyében történtek - tájékoztatott Michal Slivka, az Országos Rendőrfőkapitányság szóvivője. (SITA) Súlyos sérülés szánkózás közben Körmöcbánya (Kremnica). Négyéves dunaszerdahelyi járásbeli kisfiú sérült meg szánkózás közben hétfőn a Körmöcbányához közeli Skalkak síközpontban. A hegyi mentő- szolgálat munkatársai látták el, majd a légimentő-szolgálat segítségét kérték. Az agy- és koponyasérülést szenvedett kisfiút helikopterrel vitték a besztercebányai kórházba - tájékoztatott Sylvia Galajda, a légimentők szóvivője. (TASR) Le kell adni az egészségügyi kártyát Pozsony. Legkésőbb január 8-ig le kell adnia régi egészségbiztosítójában az egészségügyi kártyáját annak, aki tavaly szeptember végéig kérvényezte a biztosítóváltást. Az ügyfelek 2012 januárjától tartoznak az új biztosítóhoz, régi kártyájukat le kell adniuk, ellenkező esetben pénzbüntetést kaphatnak. A biztosítóváltást a munkahelyen is mielőbb be kell jelenteni, amiatt, hogy a munkáltató az új biztosítóba utalja a járulékokat, (sán) Diplomaták kerestetnek Pozsony. Nagy nehezen, de a külügyminisztériumnak sikerült új gazdasági diplomatákat találni az ország külképviseletein megüresedett posztokra. A jól fizetett állásokat az írott sajtóban és a világhálón is hirdették. Több száz érdeklődőjelentkezett Szlovákia moszkvai, oszlói, pekingi, vagy zágrábi nagykövetségeire, de a pekingi, bombái, bagdadi és tuniszi állásra senki. A tárca ezért újabb fordulót hirdetett, amely már sikeres volt; a bagdadi állásra kilencen is jelentkeztek. A tárca belátható időn belül újabb 12 gazdasági diplomatát küldene afrikai, ázsiai és latin-amerikai országokba. (SITA) Rosszabb, mint a kommunizmus: pénzbírságot kaptak volna a politikusokra káromkodók Lipšic nem tudta, milyen törvényt dolgoztak ki Lehet Őt szidni (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Szigorú, 500 eu- rós bírságot kaphatott volna az, aki nyilvános helyen politikust sérteget, például a kocsmában káromkodik és szidja az ország vezetőit. Daniel Lipšic belügyminiszter állítja, a tudomása nélkül került a tervezetbe ez a kitétel, és kihúzzák a szövegből. ÖSSZEFOGLALÓ A kihágásokról szóló törvény módosítását a napokban bocsátották tárcaközi egyeztetésre, ekkor derült fény a javaslatra. Lipšic tegnap azt mondta, leváltja a tárca azon alkalmazottait, akik ezt beledolgozták, majd bevallotta, hogy jómaga nem olvasta a törvénytervezetet. 500 euróra büntethették volna azokat is, akik bírókra, hivatalnokokra káromkodnak nyilvánosan; az újságírók sem írhatták volna meg politikusokat érintő negatív véleményüket. Miután a miniszter sajtóosztályát erre a módosításra figyelmeztette a média, kihúzták a törvényből. Tény, hogy hasonló szabályozás, jelentősen alacsonyabb, 30 eurós bírsággal eddig is szerepelt a törvényben; a vonatkozó paragrafus viszont általában mindenkire vonatkozott, a változás után viszont csak a közszereplőket, az állami alkalmazottakat védte volna. „Nagyon sajnálom, hogy ilyesmi eddig is létezett a törvényben. Néhány kolléga a minisztériumban nem értette meg, mi a feladata. Határozottan nem az, hogy tovább erősítsék a köz- tisztviselők előjogait, épp ellenkezőleg” - mondta Lipšic. „Ha néhány minisztériumi alkalmazott nem vette észre, hogy a vezetés gyökeresen megváltozott az előzőhöz képest, akkor nincs itt keresnivalója” - mondta. Szerinte egy szabad és demokratikus társadalomban mindenkinek joga van elmondani a véleményét. „Ez néha lehet sértő, vagy vulgáris, nem örülök neki, de ez van” - mondta. Azt, hogy a törvénytervezetben nem vette észre a szóban forgó módosítást, azzal magyarázza, hogy nem olvashat át aprólékosan mindent, majd beismerte, ezt a módosítást nem látta. „Nem lehet mindent részletesen elolvasni” - fűzte hozzá Lipšic. (dem) Az SNS-nek még van esélye arra, hogy a referendumot összekösse a parlamenti választásokkal Húszezer aláírás hiányzik Slotáéknak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem sikerült december végéig összegyűjtenie a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) a szlovák nyelv hivatali használatának kizárólagosságáról szóló népszavazáshoz szükséges 350 ezer aláírást. „2011 végéig 330 ezer aláírást gyűjtöttünk, január végéig folytatjuk” - nyilatkozta tegnap Jana Benková, az SNS szóvivője. A párt azt szeretné, hogy a népszavazást kössék össze a március 10-én tartott előrehozott parlamenti választásokkal. A népszavazásról szóló törvény és az alkotmány nem úja elő, hogy a köztársasági elnöknek mikorra kell kiírnia egy-egy referendumot. Az alkotmány csak azt határozza meg, hogy a referendumot nem tarthatják 90 nappal a parlamenti választás előtt, de összeköthetik azzal; az államfőnek 30 nappal a kérdőívek átvétele után kell kihirdetnie a szavazás időpontját, a referendumot a kihirdetéstől számított 90 napon belül kell megtartani. A népszavazás kihirdetése még akkor sem biztos, ha az SNS-nek sikerül összegyűjtenie a szükséges aláírásokat. Az államfőnek ugyan jogában áll a referendum kiírása előtt az alkotmánybírósághoz fordulni a kérdés alkotmányosságával kapcsolatban, ám nem köteles ezt megtenni. A lapunk által korábban megszólított elemzők és jogászok azt állították, alkotmányellenes az államnyelv használatának kizárólagosságáról népszavazást tartani, mert az anyanyelv használata az alapvető emberi jogok közé tartozik. Ha Ivan Gašparovič államfő mégis kiírja a népszavazást, és a választások napján tartják, az SNS-nek esélye lenne a sikerre - a részvételi arány így ugyanis elérhetné a szükséges 50 százalékot. Gašparovič eddig nem nyilatkozott arról, mi a véleménye az SNS kezdeményezéséről. „A kérdés akkor lesz aktuális, ha átadják a 350 ezer aláírást” - nyilatkozta Marek Trubač, az államfő szóvivője. Legutóbb 2010-ben volt népszavazás, az SaS kezdeményezte, hat kérdésben. A párt akkor azt akarta, hogy az államfő kösse össze a referendumot a helyhatósági választásokkal, de ő ennek nem tett eleget, (dem, SITA) Kollárék lavinát indítottak el; a kórházaknak és az államnak sincs pénze a magasabb fizetésekre Most már minden orvos béremelést akar SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Az év elején életbe lépett az orvosok béremeléséről szóló törvény, amit a Marián Kollár vezette orvosszakszervezet harcolt ki tavaly év végén a kórházi orvosok tömeges felmondásával. A béremelés valamennyi kórházi orvosra vonatkozik. Azonban az összes kórház azt jelezte: áprilisig még valahogy megoldják a helyzetet, ám azután a kormánynak kell pénzt találnia a bérekre, különben a nem állami tulajdonú kórházak csődbe mennek. Áprilistól ugyanis az egészség- ügyi nővérek bérét is emelni kell a törvény értelmében, júliustól pedig újfent az orvosok fizetését. Mindezt a kórházak képtelenek fedezni: csak a nem állami tulajdonú kórházakat tömörítő Kórházak Társulása 50 millió eurót kér a kormánytól. Az egészségügyi minisztérium próbál pénzt találni, tavaly december 30-án bocsátotta tárcaközi egyeztetésre azt a javaslatot, hogy kevesebb pénz jutna a mentőszolgálatok és az egészségbiztosítók működtetésére, és ebből fedeznék az orvosi bérek emelésének egy részét. A biztosítók működtetésére így áprilistól 18,4 müli- óval kevesebb jutna idén, 2013- ban 19,2 millió euróval, 2014- ben pedig 20,2 millióval. A mentőszolgálatokat szintén negatívan érintené a változás, februártól a bevételeik 12%-kal csökkennének. Néhány hete a Magánorvosok Társulása is béremelési követeléssel állt elő, Pásztor László, a társulás elnöke szerint az egészségbiztosítókkal való tárgyalás után sikerült elérniük, hogy a körzeti orvosok, a gyermekorvosok és a nőgyógyászok 7%-os béremelést kapjanak. Az érintett orvosok azzal fenyegetőztek, hogyjanuártól felmondják szerződéseiket a biztosítókkal. Egyelőre a Dőverával nem jutottak egyezségre, de Pásztor szerint a betegeket ez nem érinti, a szerződések áprilisig érvényesek. Azt akarják, hogy az orvosok 2,2-szer többet keressenek, mint a nővérek, s mivel a nővérek bérét is emelni kell áprilistól, ez azt jelenti, hogy minden rendelő 600 euróval többet kapna, ez évente összesen 12 millió euró. A Szakorvosok Uniója is béremelést követel, emiatt december elsején már sztrájkoltak is. Az Andrej Janco vezette társulás azonban nem csatlakozott a magánorvosok akciójához. Ők azt akarják elérni, hogy az állam emelje meg a biztosítottjai után járó összeget, így több pénz jut a rendszerbe. Janco szerint nem jó, ha minden egészségügyi szakmai társulás külön-külön harcol a magasabb bérekért. Az ágazat alulfinanszírozott, de a béremelés mindenki jogos követelése, fejtette ki Janco. Béremelési követeléssel állt elő most már az egészségügyben dolgozó többi alkalmazott is - tehát azok, akik nem orvosként vagy ápolónőként dolgoznak. Ivan Mikloš pénzügyminiszter kijelentette, az állami költségvetésből csak addig kaphatnak több pénzt, amíg ez nem növeli meg a tervezett hiányt. Ekkora bérkövetelés teljesítése az állami költségvetésből lehetetlen, ez lesz az egyik első probléma, amit a következő kormánynak meg kell oldania.
