Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-13 / 10. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Oscar-díj Douglas Trumbullnak Los Angeles. Tiszteletbeli Oscar-díjat kap munkásságáért Douglas Trumbull hollywoodi látványeffektus-mester, aki­nek a nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a 2001: Űro- düsszeia, a Star Trek - A mozifilm vagy a Szárnyas fejvadász. Az Amerikai Filmakadémia szerdán jelentette be, hogy Trumbull, aki kimagasló munkát végzett a látványeffektusok úttörőjeként, a Gordon E. Sawyer-díjban részesül. A 69 éves filmes szakember tavaly Az élet fája című Terrence Malick rendezte produkción dolgozott, amelyben a kozmosz nagy­szabású látványvilága és a dinoszauruszok kora is megjele­nik különleges effektusainak köszönhetően. A tiszteletbeli Oscart a Fümakadémia tudományos és technikai díjainak át­adásán, február 11-én veheti át Trumbull. (MTI) Könyvajánló műsor indul Budapest. Új, könyvekkel és irodalommal foglalkozó műsor kapott helyet a Duna TV képernyőjén. A naponta négy percben jelentkező, 1 könyv című program irodalmi mű­veket mutat be szerzőikkel együtt. A műsor házigazdája Lackfi János író, költő elmondta: bízik abban, hogy a könyv- ismertetőkből hosszú időn keresztül csemegézhetnek majd a nézők. Hozzátette, a Lyukasóra műsorvezetőjeként számos korábbi visszajelzésből tudja, hogy a határokon túli magyar­ság körében szinte „kulturális köldökzsinórként” működnek az ilyen jellegű adások. A készítők abban reménykednek, hogy a könyvajánló műsor legalább olyan népszerűségre tesz majd szert, mint a Franciaországban régóta közkedvelt Egy könyv - egy nap (Un livre - Un jour) című adás. A műsor különlegessége, hogy a könyvszakma „szorgos láthatatlan­jai“, a szerkesztők, műfordítók, illusztrátorok és kiadók is reflektorfénybe kerülhetnek. (MTI) Jövő hä végéig, január 22-äg még megtekinthäôk Ladislav Gu- dema festményei Kiss-Szemán Zsófia kurátori rendezésében a Po­zsonyi Városi Galériában. A Mirbach-palota kiállítótermeiben látható tárlat címe: A repülő hal - Ladislav Gudema mágikus vi­lága. Képünkön Gudema 1990-ben készült Vélälen egybeesés című festménye látható. (Fotó: GMB) Sem a magyar mozihálózat, sem a Magyar Televízió nem mutatta be Garas Dezső szlovák filmjét Az elfelejtett vörös gróf Amikor a csillagok vörösek voltak - Garas Dezsővel (Fotó: Slovenský filmový ústav) Dušan Trančík ugyan ke­veset tud magyarul, a szlovák-magyar kulturális kapcsolatokat azonban mindig szívügyének tekin­tette. Ma sem viseli könnyen, ha a két ország politikai viszonya árnyé­kot vet közös színházi, irodalmi és filmes hagyo­mányainkra. SZABÓ G. LÁSZLÓ Dušan Trančík rajongva be­szél a magyar színészekről. Tö- rőcsik Marival szeretett volna filmet készíteni, valamikor a nyolcvanas években, de a külső körülmények nem tették lehető­vé, hogy együtt dolgozzanak. Forgatott azonban Bulla Limá­val, Cserhalmi Györggyel, Bán Jánossal, Hunyadkürti István­nal-1990-ben készült Amikor a csillagok vörösek voltak című filmjében pedig Garas Dezsővel. A szlovák-francia koprodukció­ban született alkotás több ember sorsán keresztül mutat egy sze­letet az elmúlt század történése­iből, a negyvenes évek végétől egészen az 1968-as szovjet meg­szállásig. Garas Dezső egy „vö­rös grófot” alakít a filmben, aki a letűnt idők emlékét őrző kasté­lyából szemléli egy számára ide­gen, s elfogadhatatlan világ fájó mozzanatait. „Még a játékfilm előtt forgat­tam egy dokumentumfilmet Két portré címmel - lépünk vissza a múltba a neves szlovák rende­zővel. - Egyik szereplője a Pös- tyén mellett élő Frideczky Iván volt, az egykori magyar gróf, akit Garas Dezsővel többször is meglátogattunk. Minden reggel ittunk nála egy pohár pezsgőt, mert a gróf úgy tartotta: pezs­gőzni reggel kell, délután már csak a vodka jöhet. Dezső sokat beszélgetett Frideczky Ivánnal, akit én modern grófnak nevez­tem, mivel úgy élt és úgy gon­dolkodott, hogy az mindket­tőnket lenyűgözött. Garas De­zső sokat ellesett a gesztusaiból. A filmbeli Szentirmay gróf meg­formálásához kiváló alapanya­got kapott.” Hogy honnan került Dušan. Trančík látókörébe Garas De­zső? „Az Oscar-díjas magyar filmrendező, Szabó István fele­ségének, Gyürey Verának be­széltem a kész forgatókönyvről, és elmondtam neki azt is, hogy sem a szlovák, sem a cseh színé­szek között nem találtam meg­felelő színészt az itt felejtett gróf szerepére. Vera azonnal tudta, kit keresek. Pontosan rá­érzett. Ő hozott össze Garas De­zsővel, aki nagy örömmel fo­gadta a lehetőséget. Természe­tesen én is boldog voltam, hi­szen a magyar színészek mindig új értékeket, új impulzusokat hoztak, nemcsak számomra voltak fontosak, szlovák kollé­gáikat is felvillanyozták játé­kukkal. Garas Dezső diszting- vált színész volt, ezt szeretném hangsúlyozni. Élőkelő, még a legjobbak csapatában is ki­emelkedő. Mindenkihez emberi módon közeledett, közvetlen­sége nem ismert határokat. Szentirmay gróf szerepe na­gyon a kedvére való volt. Ez már a Frideczky Ivánnal való dél­előtti pezsgőzések során kide­rült. Mindenről kifaggattuk az egykori grófot, akinek ve­gyészmérnöki diplomája volt, Dezső pedig csak úgy szívta magába a szavait, leste minden mozdulatát. Szentirmay egyre mélyebb zuhanásához a legap­róbb mozzanatok is jól jöttek neki. Nyitott embernek akartuk mutatni a filmbeli grófot, akitől a nacionalizmus vagy az ide­gengyűlölet olyan messze állt, hogy kastélyában még a helybe­li cigányok is szabadon közle­kedtek. Ilyen szerepet tudomá­som szerint magyar filmben nem játszott soha.” A film hazai bemutatója Du- naszerdahelyen volt, első kül­földi vetítése pedig az 1991-es berlini fesztiválon. „Dunaszerdán - ahogy Dušan Trančík mondja -, tele volt a mozi, Dezső szívélyes fogadta­tásban részesült. A vetítés után odahajolt hozzám, és megkö­szönte a szerepet. Becsületes kudarc a miénk, súgta a fülem­be sajátos iróniájával, és való igaz, összefogottabb, drámaibb lett volna a történet, ha csak Szentirmay grófról szól, de eléggé szerteágazó lett, és nem egy figura elveszik az időben. Értékei azonban így is vannak a filmnek, s azokra a Berlinalén is felfigyeltek. Garas Dezső végig nagyszerűen játszik. Értettük egymást. A gondolataimba lá­tott. Szólt is párszor a forgatá­son, hogy nem kell tolmács, küldjem el, pontosan tudja, mit várok tőle. Hatalmas színészi arzenállal állt a kamera előtt, de mindig csak annyit adott, amennyit az adott helyzet meg­kívánt. Minimális eszközökkel játszott. Nem tartozott az exhi­bicionista színészek közé. Ahogy nézett, ahogy mosoly­gott, ahogy összevonta a szem­öldökét, az mind-mind apró, ám kifejező gesztus volt. A be­mutató után sajnos elváltak az útjaink. Mindketten nagyon el­foglaltak voltunk. De amikor halálának híre utolért, abban a pillanatban kihagyott a szívem. Garas Dezső kivételes ember volt, és kivételes színész.” Franciaországban tíz évig a klubhálózat műsorán szerepelt az Amikor a csillagok vörösek voltak, Magyarországon be sem mutatták, még a televízió sem vette meg. Garas Dezsőről ed­dig két könyv jelent meg. Egyik sem említi a Dušan Trančíkkal forgatott filmet. Kár. Szentir­may gróf egy meglehetősen gazdag színészi galéria összeté­veszthetetlen portréja. Idén harminckét országból mintegy kétszáz fesztivál nevezett be a versenybe, amelyet a Yourope európai fesztiválszövetség hirdetett meg Európa legjobb fesztiválja a Sziget JUHÁSZ KATALIN A kontinens huszonöt legna­gyobb fesztiválja közül a Sziget kapta az European Festival Awards fődíját, azaz a tavalyi év legjobb feszitválja lett. Az előzsűrizés után a Sziget az öt legesélyesebb rendezvény közé került, a dán Roskilde, a német Hurricane, a szintén né­met Wacken Open Air és a bel­giumi Tomorrowland fesztivál társaságában. A díjátadó gálát, amely egyben a nemzetközi fesztiválszakma egyik legna­gyobb rendezvénye, szerda ké­ső éjjel tartották a hollandiai Groningenben. Az eredmény- hirdetés után Szép Fruzsina, a Sziget fesztivál képviselője ma­gyar pálinkával kínálta kollégá­it, újabb nemzetközi sikert aratva. Szerinte azért is örömte­li és fontos ez a győzelem, mert a budapesti volt Hajógyári szi­geten rendezett fesztivált idén huszadszor rendezik meg. Gerendái Károly alapító­szervező annyira minimálisnak tartotta a győzelem esélyét, hogy el sem utazott a gálára. „Végre most jó hír is megjelenik Magyarországról a nemzetközi sajtóban, amire mindig is töre­kedtünk, hiszen számunkra is fontos, hogy milyen az ország megítélése. A díj megerősíti a Sziget fesztivál látogatóit ab­ban, hogy érdemes Magyaror­szágra jönni” - nyilatkozta Ge­rendái, hozzátéve, hogy a fődíj megerősítette a szervezőket abban, hogy jó utat választottak akkor, amikor a zenei kínálat szakma voksainak figyelembe vételével alakult ki. Harminckét országból mintegy kétszáz fesz­tivál nevezett be a nemzetközi versenybe, amelyet a Yourope európai fesztiválszövetség és a Virtual Festivals Europe hirde­(A szerző felvétele) tett meg. Tavaly egyébként összesen 385 ezer látogatót vonzott a Sziget, ami több mint 2010-ben, de picivel elmarad a 390 ezres eddigi abszolút re­kordtól, amelyet 2009-ben ért el a fesztivál. mellett a kulturális sokszínű­ségre, a különböző kisebbségek kultúrájának bemutatására, a civil törekvések népszerűsíté­sére, valamint a szolgáltatások változatosságára is nagy hang­súlyt fektettek. Ez a hozzáállás a legtöbb nemzetközi fesztiválra nem jellemző, ezért a Sziget kí­nálata egyedinek tekinthető Európában. A nagyfesztiválok első helye­zése mellett a Sziget bekerült még egy kategóriában a legjobb öt közé, mégpedig a zenészek szavazatai alapján. Ezt a kate­góriát végül a németországi Hurricane fesztivál nyerte. A díjakat harmadszor osztot­ták ki, tavaly a lengyelországi Heineken Open’er Festival győ­zött. A középméretű, átlag 15 ezer látogatót befogadó feszti­válok közül idén a lengyel Off kapta a legjobb minősítést, itt az A zene hullámain első ötben a trencséni Pohoda is versenyben volt a díjért. Európa legjobb kis fesztiválja a német Haldem Pop lett. Idén több mint 350 ezren vet­tek részt a szavazásban, a vég­eredmény a közönség és a A Sziget fesztiválról további képeket az ujszo.com-on láthatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom