Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)

2012-01-12 / 9. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 12. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem árul Pepsit a Tesco Prága/Pozsony. A Tesco üzletlánc cseh és szlovák há­lózata nem tudott meg­egyezni a Pepsi világcéggel, ezért a brit társaság polcain hiába keressük a Pepsi üdítő­italokat, ugyanez vonatkozik a Mirinda üdítőre, a Lipton teára és a Lays chipsekre is. Olga Tóthová, a PepsiCo, tár­saság képviselője a Tesco fel­tételeit egyenesen zsarolás­hoz hasonlította, ezért „befe­jeztük velük az együttmű­ködést, mert nem állapod­tunk meg a kereskedelmi feltételekben.” Hasonló problémák miatt a Kaufland üzletlánc polcairól is el­tűntek a Danone és a Ferrero Rocher termékei. A fő gondot az okozza, hogy a gyártók árat emelnének, az üzletlán­cok viszont ebbe nem hajlan­dók belemenni. (MfD) VW: kreatív alkalmazottak Pozsony. A Volkswagen Slovakia alkalmazottai tavaly 6 millió eurót takarítottak meg a táraságuknak az újítási javaslataikkal - nyilatkozta Vladimír Machalík, a cég szó­vivője. Az elmúlt évben 2496 alkalmazott nyújtott be összesen 8569 újítási javasla­tot. Közülük 559-nek volt anyagilag is mérhető hatása. A javaslattevőknek adott ju­talék a megtakarított összeg akár 10%-át is elérhette. Egyes esetekben 8300 euró­hoz is hozzájuthattak. (SITA) Fitch: az EKB-nak lépnie kell Washington. Az Európai Központi Bank (EKB) oldhat­ja meg az eurózóna problé­máit - véli a Fitch. David Ri­ley, a hitelminősítő szakértő­je szerint az eurózónát az mentheti meg az összeomlás­tól, hogy az EKB még több ál­lampapírt vásárol. A szakértő szerint az eurózóna összeom­lásának beláthatatlan követ­kezményei lennének a világ- gazdaságra nézve. Riley sze­rint nehéz elhinni, hogy az euró túl fogja élni a válságot, úgy hogy Olaszországban a problémák nem oldódnak meg. Sokan azt mondják, hogy Olaszország mind poli­tikai, mind gazdasági szem­pontból túl nagy ahhoz, hogy hagyják csődbe menni, de ne feledkezzünk meg arról, hogy ahhoz is túl nagy, hogy meg­mentsék - tette hozzá. A megoldás az lehet, hogy az EKB felhagy az eddigi szigorú szabályokkal, és aktívabb szerepet vállal az állampa­pírpiacon, illetve az EFSF (az eurózóna közös mentőalap­ja) közvetlenül juthasson EKB-s forrásokhoz. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8259 Lengyel zloty 4,4609 Cseh korona 25,821 Magyar forint 311,93 Horvát kuna 7,5390 Román lej 4,3670 Japán jen 97,87 Svájci frank 1,2120 Kanadai dollár 1,2928 USA-dollár 1,2718 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,32-1,24 26,53-24,98 324,47-296,53 OTP Bank 1,32-1,24 26,51-24,94 322,19-298,90 Postabank 1,32-1,23 26,64-24,84­Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 26,42-24,95 324,61-296,66 Tatra banka 1,32-1,24 26,58-25,03 323,52-298,94 Dexia banka 1,35-1,22 27,07-24,50 327,93-296,69 Általános Hitelbank 1,31-1,25 26,47-25,01 324,67-296,71 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) Mindhárom hazai lakás-takarékpénztár 18-ról 12 euróra csökkentette az éves számlavezetési díjat Olcsóbb a lakástakarékoskodás Pozsony. Míg több hazai bank az idei év elejétől növelte díjszabását, ad­dig a lakás-takarékpénz­tárak díjcsökkentéssel próbálják magukhoz csa­logatni az új ügyfeleket. Ennek köszönhetően ol­csóbban köthetünk szer­ződést, és az éves szám­lavezetési díj is a harma­dával csökkent. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A lakástakarékossági szerző­déskötés díja az Első Lakás-ta­karékpénztárnál (PSS) és a Wüstenrotnál a célösszeg 1 szá­zalékáról 0,9%-ra csökkent. Im­rich Béreš, a PSS igazgatótaná­csi elnöke szerint egy 100 ezer eurós célösszegű szerződés ese­tében ez 100 eurós megtakarí­tást jelent. Mindkét említett pénzintézet, a ČSOB Lakás-ta­karékpénztárral együtt, 18-ról 12 euróra csökkentette az éves számlavezetési díjat is. Az elemzők szerint a háttérben a kormány tavaly bejelentett, ám a kormányválság miatt meghiú­sult tervei állhatnak. A pénz­ügyminisztérium ugyanis ere­detileg azt tervezte, hogy az ál­lami költségvetésben tátongó lyukat részben a lakás-takarék­pénztári ügyfeleknek folyósí­tott állami prémium lefaragá­sával próbálja meg betömni. A parlament által elfogadott jog­szabályt a köztársasági elnök visszaküldte a törvényhozás­nak. A lakás-takarékpénztárak ügyfelei így továbbra is az éves betétjeik 10 százalékának, leg­feljebb 66,39 eurónak megfele­lő prémiumra jogosultak, füg­getlenül attól, hogy az ehhez szükséges pénzösszeget az év elején, vagy év közben helyezik el a számlájukon. A takarékoskodókat azon­ban így is sikerült elbizonyta- lanítani. „A lakás-takarékpénz­tári törvényről szóló vita elvet­te az embereket kedvét. Már az sem segített sokat, hogy idő­közben visszavonták a módosí­tásjavaslatot, hiszen az ügyfe­lek egy része, a vitában elhang­zott érvekre hivatkozva, most azt gondolhatja, hogy a lakás- takarékok túl nagy díjakkal terhelik az ügyfeleket” - vallja Ján Porázik, a Fincentrum elemzője. A lakás-takarékpénz­tárak az idei év elejétől többek között emiatt is a fent említett törvénymódosításban szereplő mértékben csökkentették a díj­szabásukat. „A lakás-takarékoskodás to­vábbra is az egyetlen olyan la­kásfinanszírozási forma, amely hosszú évekre kiszámítható fel­tételeket kínál” - nyilatkozta Pavol Pitoňák, a Wüstenrot La­kás-takarékpénztár igazgató- tanácsi tagja. A Wüstenrot pél­dául a családi takarékoskodás esetében is változtatott a felté­teleken. Az új szabályok szerint a házaspárok egy szerződésen is szerepelhetnek, ezért csak az egy szerződésért járó díjat kérik el. A ČSOB a lakáshitel kidolgo­zásáért és elfogadásáért már nem számol fel külön díjat, a PSS-nél pedig a lakáshitel ki­dolgozása szintén ingyenes, míg tavaly ezért még 80 eurót fizettek az ügyfelek. Elemzők egy része azonban azt vallja, a díjszabás csökkentése sem len­dít nagyot az ágazaton. „Nem feltételezem, hogy az említett módosításoknak köszönhetően radikális mértékben sikerülne növelni a lakás-takarékoskodás iránt érdeklődők számát, az ügyfelek számára azonban mindenképp egy pozitív dön­tésről van szó” - vallja Peter Ko- lárik, a Total Money.sk pénz­ügyi portál elemzője, (mi, HN) Orbánék nem akarnak szigorú takarékossági csomagot, inkább a hitelezőket sanyargatnák meg Akár tudatos is lehet Magyarország csődje ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGIALÓ London/Budapest. A ma­gyar miniszterelnök felismerte, a csőd nem is olyan rossz lehető­ség, pusztán annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget - véli Matthew Lynn, a londoni Strategy Eco­nomics tanácsadó cég vezér- igazgatója. Hasonlóképpen látja a helyzetet Szelényi Iván, az amerikai Yale Egyetem pro­fesszora, aki azt állítja, nem őrültek irracionális kapkodása, hanem konzekvens mesterterv a kormány gazdaságpolitikája. Szelényi szerint az Orbán-Ma- tólcsy tandem tudatosan törek­szik az államcsődre, ez csak lát­szólag tűnik őrültségnek. Matt­hew Lynn elemzésében leszöge­zi: Magyarország lehet az első nagyobb ország, amely akár a következő hetekben fizetéskép­telené válhat. Ez bénító hatású veszteséghullámot indíthat Eu­rópa, sőt a világbankrendszeré­ben. A piacok egyre több meg­szorítást akarnak a kormányok­tól, ám a politikusok visszavág­hatnak, elutasíthatják ezt. Mostanra vüágossá vált, mit akarnak a piacok. Miután kipuk­kadt az elmúlt évtized eladóso­dásból finanszírozott növekedé­si buborék, azt váiják, hogy jöj­jön a Nemzetközi Valutaalap (IMF), és takarítsa el a szemetet, így a befektetők pénzüknél ma­radhatnak, az utca embere vi­szont megszorításokra számít­hat. A magyaroknak azonban más elképzelésük van erről. Or­bán Viktor nem akar az IMF sza­bályai szerint játszani, mert az IMF terápiái számos esetben nem hoztak gyógyulást. Márpe­dig a magyar kormány nem akar évekig tartó szigorú takarékos- sági csomagot levezényelni. A piacok ugyan úgy gondolják, az egyszerű embereknek kellene lenyelniük a békát, a bankokat és a kötvénytulajdonosokat meg kell kímélni a veszteségektől, azonban Magyarország példája azt mutatja, ez utóbbi nem min­dig lehetséges. Orbán minisz­terelnök felismerte, a csőd nem is olyan rossz opció, egyszerűen annyit jelent, hogy a befektetők elszenvednek némi veszteséget. Lehet-e józan politikusnak ál­lamcsődöt vállalnia? Szelényi Iván szociológus szerint igen. Argentína-mintírja-2001-ben süllyedt a bóvli kategóriába, majd bekövetkezett az állam­csőd, a nemzeti fizetőeszközt durván leértékelték, a törlesz­tést felfüggesztették, a hitele­zőkkel kötött szerződéseket új­ratárgyalták, akik végül hiteleik eredeti értékének a 25-35%-át kapták meg. Ezt követően azon­ban 2003-2008 között az ar­gentin gazdaság évi 8-9%-kal nőtt. Szelényi úgy látja, a törté­net annyit bizonyít, hogy az ál­lamcsőd nem feltétlenül a világ vége, a megfelelően menedzselt krach a válságkezelés egyik módszere lehet. (NG, hvg.hu) i Program cezhraničnej spolupráce Maďarská republika-Slovenská republika 2007-2013 Budujeme partnerstvá Logistický portál pre malých a stredných podnikateľov www.logportal.skwww.husk-cbc.eu Hlavný projektový partner: mesto Nové Zámky Projektový partner: obec Tát Projekt financovaný z Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Obsah publikácie nemusí predstavovať oficiálne stanovisko Európskej únie. Európska únia Európsky fond regionálneho rozvoja Péntek 13-án az átlagnál jóval több anyagi kárt okozó baleset történik Több a kár, ám kevesebb a sérülés ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Holnap 13-ára esik péntek, ami a babonások szá­mára rettegett nap (a kór neve triszkaidekafóbia). Vajon ezen a napon valóban több baleset, több kár éri az embereket? Szlovákia meghatározó biztosí­tótársasága, az Allianz statiszti­kái szerint a válasz az, hogy igen is meg nem is. Ugyanis ami az anyagi károkkal járó balesete­ket illeti, a cég adatai szerint az utóbbi években péntek 13-án rendre átlag feletti számok jöt­tek ki, viszont ami az életbiztosí­tás kategóriáját illeti, a számok elmaradnak a szokványostól. Az Allianz az elmúlt 5 évben péntek 13-ára eső adatsorait tette köz­zé, melyekből kiderült: az ink­riminált napon több autó- és háztartási baleset történik, mint a szokványos napokon. Az Alli­anz napi átlagban 418 anyagi kárt okozó balesetet regisztrál, azonban 2011. május 13-án 512 baleset volt, 2010. augusztus 13-án 912 (vihar söpört végig az országon), 2009-ben háromszor is péntekre esett 13-a, rendre át­lagot meghaladó baleseteket produkálva (519 és 657 között mozgott a számuk). A több köz­lekedési baleset azzal magya­rázható, hogy péntekenként ál­talában jóval nagyobb a forga­lom a közutakon. A vagyoni ká­rok számánál fontosabb a sze­mélyi sérülések száma. Az Alli­anz 5 évet átfogó adatai azt mu­tatják, péntek 13-án a szokvá­nyosnál érezhetően kevesebb az ilyen jellegű biztosítási ese­mény. A napi átlag 167, ezt a mutatót csak 2010. augusztus 13-a közelítette meg 162 sérü­léssel, egyébként minden egyéb péntek 13-án 160 alatt maradta szám, sőt 2011. május 13-án és 2009. november 13-án 150 alat­ti volt. Vagyis úgy tűnik, ezeken a napokon a szokásosnál jobban odafigyelünk, a felettébb óvato­sak és babonásak esetleg el sem hagyják a lakásukat. (shz,ú) MP91200I4 A kisebb kezelési költségekkel próbálják meg visszacsalogatni az elbizonytalanodott ügyfeleket (Tomáš Benedikovič felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom