Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-11 / 8. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 11. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Lemondott Járai Zsigmond Budapest. Lemondott tisztségéről Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke, helyére Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék volt elnöke került. Járai lemondását azzal indokolta, hogy a gazdasági stabilitásról szóló új törvény a korábbinál jelentősebb feladatokkal látja el a KT-t, és ezek elvégzése számára olyan helyzetet teremt, amely egyéb funkcióival összeegyeztethetetlen. A Világgazdaság korábbi értesülése szerint Járai a KT-n keresztül az elmúlt időszakban a kormány politikájával szemben megfogalmazott kritikái - pontosabban az ezekre adott kormányzati reakciók hiánya - miatt távozik. A lap szerint „régóta ismert, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Járai Zsigmond nem ápolnak egymással felhőtlen, baráti viszonyt.” (MTI, VG) Csökkent a Jednota forgalma Dunaszerdahely. A gyenge forint által kiváltott bevásárlóturizmus negatív hatásait már egyes szlovákiai üzletek is kezdik megérezni. „Az erős forgalomcsökkenést több hete érezzük, amit a szinte már hihetetlen árkedvezményekkel próbálunk meg kompenzálni” - nyilatkozta Kulcsár Lajos, a dunaszerda- helyi COOP Jednota igazgató- tanácsi elnöke. A Tesco és a Lidi ugyanakkor tagadja, hogy a külföldre irányuló bevásárlóturizmus miatt csökkent volna a forgalmuk. „A gyenge forint hatását nem érezzük. A magyar határ közelében lévő üzleteink képesek felvenni a konkurenciaharcot a magyarországi üzletekkel” - állítja Oľga Hrnčiarová, a Tesco szóvivője. „Nem tapasztaltunk semmilyen változást az üzleteinkben” - mondta el Jana Čupková, a Lidi szóvivője is, aki szerint az árakat igyekeznek az aktuális piaci helyzethez igazítani. (TASR) Segített az euró bevezetése Berlin. Az euróövezet minden egyes tagja profitált a közös deviza bevezetéséből - derül ki a McKinsey tanácsadó vállalat tanulmányából. Az euró 2010-ben 332 milliárd euróval növelte a jólétet” az euróövezet 17 tagországában, ami az euróövezeti GDP 3,6 százaléka. Az összeg fele Németországra esik. A legnagyobb hasznot a tanulmány - szerint Ausztria húzta az euró bevezetéséből, ahol a közös deviza 2010-re 7,8%-kal növelte a GDP-t. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8282 Lengyel zloty 4,4626 Cseh korona 25,785 Magyar forint 312,31 Horvát kuna 7,5325 Román lej 4,3620 Japán jen 98,39 Svájci frank 1,2136 Kanadai dollár 1,3021 USA-dollár 1,2808 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,31-1,24 26,60-25,05 329,70-301,30 OTP Bank 1,32-1,23 26,60-25,03 326,61-303,00 Postabank 1,32-1,23 26,75-24,94Szí. Takarékpénztár 1,32-1,23 26,55-25,08 329,43-301,05 Tatra banka 1,31-1,24 26,64-25,09 327,84-302,92 Dexia banka 1,34-1,21 27,11-24,53 331,03-299,51 Általános Hitelbank 1,31-1,24 26,57-25,10 329,45-301,08 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az elemzők által várt 5%-os növekedés helyett novemberben csak 0,4%-kal bővült az ágazat Fagyponton Szlovákia ipara A szlovák építőipar visszaesése minden jel szerint egyre inkább tartóssá válik (Tomáš Benedikovič felvétele) Pozsony. Aszlovákiparnö- vekedése tavaly novemberben csaknem teljesen leállt. Míg októberben a statisztikai hivatal még 7,7 százalékos növekedést mért az ágazat egy évvel korábbi teljesítményéhez képest, addig novemberben ez 0,4 százalékra csökkent. Az elkövetkező időszakban ez az ágazat foglalkoztatottságára is kihatással lehet. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az ipari mutatók novemberi alakulása a gazdasági elemzőkre is hidegzuhanyként hatott. Eduard Hagara, az ING elemzője szerint a cseh és a magyar adatok is inkább pozitív meglepetést jelentettek, ráadásul a szlovák ipar bizalmi indexe is arra engedett következtetni, hogy folytatódik az októberihez hasonló növekedési ütem. „Előzetes becsléseink szerint novemberben nagyjából 5%-kal kellett volna nőnie az ágazat teljesítményének” - mondta Hagara, aki szerint a statisztikai hivatal tegnap közzétett adatai rossz hírnek számítanak Szlovákia számára, hiszen szinte az összes ágazatban lassuló növekedésről adtak számot. Ha a novemberi adatok az elkövetkező hónapokban is megismétlődnének, vagyis az ipar növekedése a nullához közelítene, idén az egész gazdaság recesszióba süllyedhet. „A novemberi adatok azokat a korábbi becsléseinket is kétségbe vonhatják, amelyek szerint az ipar teljesítménye idén akár 3 százalékkal is nőhet. Mivel az ipar az ország húzóágazatának számít, ezért stagnálása a bruttó hazai termék csökkenéséhez vezethetne 2012-ben” - állítja Hagara. Nem az elvárásoknak megfelelően alakult a vezető ipari ágazat, az autógyártás teljesítménye sem, még ha az autógyártók az év első tizenegy hónapjában 18 százalékos növekedést is könyvelhettek el. ,Annak ellenére, hogy az autóipar termelése erős kilengéseket mutat, 2011 folyamán a növekedés fokozatos lassulását tapasztaltuk, ami az egész iparra rányomta a bélyegét” - nyilatkozta Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VUB) elemzője. Hogy az elkövetkező hónapokban sem várható jelentősebb javulás, azt szerinte az is bizonyítja, hogy a Szlovákia számára kulcsfontosságú felvevőpiacnak számító Németországban az elmúlt időszakban visszaestek az ipari megrendelések. A gépipar tavaly az év első tizenegy hónapjában 23,6 százalékkal növelte a teljesítményét, Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője szerint mára azonban ez az ágazat is kezd kifulladni, mivel az európai cégek a gazdasági válság újabb hulláma miatt visszafogták a beruházásaikat. Az elmúlt év igazi nagy vesztese azonban az elektronikai ágazat (döntően a tévégyártás) volt, amelynek a gyártása 9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. „Az elkövetkező hónapokban nem számítunk az ipar látványosabb növekedésére, hiszen ezt a kereslet alakulása sem támogatja. A helyzet enyhe javulása leghamarabb 3-6 hónap múlva következhet be” - vallja Koršňák. Az építőipar visszaesése egyre inkább tartóssá válik, októberhez viszonyítva novemberben további 0,7%-kal csökkent az ágazat produkciója, 2010 hasonló időszakához viszonyítva pedig 1,5 százalékkal esett vissza. A hanyatlás csupán azért nem erőteljesebb, mert a cégek felfuttatták tevékenységüket külföldön - közölte Andrej Arady, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője, (mi, TASR) Ha a kőolaj világpiaci ára elérné a 200 dollárt, a benzin literje akár 1,7 euróba is kerülhetne Hamarosan még drágább lesz az üzemanyag ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az euró gyengülése és a kőolaj világpiaci árának a növekedése miatt az elkövetkező napokban Szlovákiában is a benzin és a gázolaj drágulására számíthatunk. Az üzem- anyagárak alakulását figyelő Natankuj hírportál előrejelzése szerint a gázolaj literje 0,5, a benziné 2,5 centtel drágulhat. Mindez elsősorban a fizetőeszközünk gyengülésével magyarázható, hiszen míg tavaly nyáron egy euró 1,45 dollárba került, manapság már csak 1,29-be. Mivel a kőolajtermékekért dollárban fizetünk, ennek az erősödése akkor is az üzemanyagok drágulásával járna, ha egyébként a kőolaj világpiaci ára nem nőne. Az elmúlt napokban ugyanakkor a kőolajpiacról is egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek, Irán ugyanis a Hormuzi-szoros lezárásával fenyegetőzik. Ha ez valóra válna, az olaj hordónkénti (159 liter) árfolyama a jelenlegi 113 dolláros szintről akár a 150-200 dollárra is nőhetne - véli a Societe Generale elemzője. Irán viszonylag könnyen képes lehet az olajpiaci szállítások közel 40%-át lebonyolító szoros lezárására, azonban tartósan, két hétnél hosszabb időre nem tudná megbénítani a szorost az amerikai katonai beavatkozás miatt. Ennek ellenére az olajár száguldásához már az is elég, ha Irán gyorsan mozgó kis hajótámadásokkal kezdi fenyegetni a nagy tankereket. Ilyen esetben ugyanis az olajszállítmányokra vonatkozó biztosítási szerződéseket lehetetlen lenne megkötni, ami gátat szabna az olajforgalomnak. „Ha a kőolaj hordónkénti világpiaci ára elérné a 200 dollárt, a benzin literje akár 1,7, a gázolajé 1,64 euróba is kerülhetne” - vallja Tomáš Plavec, a Trim Broker elemzője. Szlovákia ugyanakkor már most is arról ismert, hogy régiónkban itt a legdrágább az üzemanyag. A benzin literje átlagosan 1,45, a gázolajé 1,39 euróba kerül, miközben a szlovák átlagbérek az Európai Unióban a legalacsonyabbak közé tartoznak. A benzin tavaly 16, a gázolaj 20 százalékkal drágult. A lakosság emiatt jóval kevesebbet használta az autóját, ami a töltőállomások forgalmának a csökkenésével járt. Mindez az állami költségvetésre is negatív hatással volt, hiszen az üzemanyagok jövedéki adójából 73 millió euróval kisebb összeg folyt be a tervezettnél, (mi, Nt.) I Program cezhraničnej spolupráce Maďarská republika-Slovenská republika 2007-2013 Budujeme partnerstvá Logistický portál pre malých a stredných podnikatelov www.logportal.skwww.husk-cbc.eu Hlavný projektový partner: mesto Nové Zámky Projektový partner: obec Tát Projekt financovaný z Európskeho fondu regionálneho rozvoja. Obsah publikácie nemusí predstavovať oficiálne stanovisko Európskej únie. Európska únia Európsky fond regionálneho rozvoja Magyarországjelenleg a világ 9. legkockázatosabb államadósának számít A Fitch a magyarokat hibáztatja ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ London. A világ tíz legkockázatosabb államadósának listáját továbbra is Görögország vezeti, Magyarország pedig a 9. helyen tanyázik - jelentette tegnap a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision. A súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország mögött a második helyen továbbra is Portugália áll, majd Pakisztán, Venezuela, Argentína, Írország, Ukrajna és Egyiptom következik, Magyar- országa 9., végül a legkockázatosabb tízes mezőnyt Olaszország zárja. Magyarország először 2010 utolsó negyedévében szerepelt a tíz legkockázatosabb szuverén adós listáján, amelyről 2011 első negyedében lekerült, majd a tavalyi harmadik negyedévi összesítésben ismét visszakerült. A világ legbiztonságosabb államadósa törlesztéskockázati szempontból változatlanul Norvégia, utána az Egyesült Államok és Svájc következik. Magyarországnak szüksége van az IMF mentőcsomagjára, hogy helyreállítsa a piac bizalmát - nyilatkozta Paul Rawkins, a Fitch hitelminősítő elemzője. „Magyarország problémái nagyon országspecifikusak. Vannak gondok a régióban, de a magyar bajok jelentős részét a magyarok okozzák” - mondta Rawkins. A sajátos problémák aláásták a befektetők bizalmát és a nagyon nehéz helyrehozni azt. Az ország nem fog holnap bedőlni, mert van még pénze a bankban, jegyezte meg a szakértő, de Orbánéknak mindenképpen megállapodást kell kötniük az első félévben. Fellegi Tamás hétfőn kezdett előkészítő tárgyalásokat Washingtonban a Valutaalap képviselőivel és január 12-én találkozik Christine Lagarde-dal, az IMF főigazgatójával. (MTI, hvg) MP9120014
