Új Szó, 2012. január (65. évfolyam, 1-25. szám)
2012-01-07 / 5. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. JANUÁR 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Rekordévet zárt a Škoda Mladá Boleslav. Rekorddal zárta 2011-et a cseh Škoda autógyár: tavaly 875 ezer gépjárművet értékesített, ami 15%-os évközi növekedést jelent. Abszolút számokban kifejezve: világviszonylatban 112 ezerrel több Škoda kelt el, mint 2010-ben. Pedig 2010 is rekorderedményt hozott az eladás terén, akkor a Mladá Boleslav-i gyártócsarnokokból 762 ezer autó futott ki és talált gazdára. 2011-ben a vállalat szinte minden régióban növekedést ért el, különösen sikeres évet zárt Indiában, ahol tavaly dobta piacra a Rapid néven futó olcsó sedan új modelljét. (TASR) Balesetben elhunyt Peter Konček Érsekújvár. Ketten vesztették életüket pénteken kora hajnalban Érsekújvár közelében egy közúti balesetben. Egyikük Peter Konček énekes, a szlovákiai Superstar felfedezettje. A Nyitrai úton, öt kilométernyire Érsekújvártól a Konček vezette BMW egy furgont előzött meg, és amikor igyekezett visszasorolni, a sofőr valószínűleg elvesztette uralmát járműve felett. A kocsi egy fának csapódott. A 26 éves Konček az ütközés következtében kirepült a járműből, utastársa a roncsokba szorult. Az autó teljesen kiégett, így a másik utas személyazonossága csak DNS-vizsgálat után állapítható meg. A balesetet valószínűleg gyorshajtás okozta. Konček néhány nappal korábban szabadult a vizsgálati fogságból, a hatóságok rágalmazással és egyéb bűncselekmények elkövetésével gyanúsították. (SITA) Már jóval kevesebb a vasutas Pozsony. A Szlovák Vasúttársaság (ŽSR) a tavalyi év folyamán 1900 munkavállalójától vált meg. A leépítés részét képezi a vasúti ágazat átszervezésének, melynek egyik célja a költségek visszaszorítása, egyebek között a személyi jellegű ráfordítások terén is - hangsúlyozta Martina Pavliko- vá, a ŽSR szóvivője. Hozzátette: a bérköltségek terén ily módon 8,9 millió eurót takarítottak meg, végkielégítésként 5,3 milliót fizettek ki a távozó alkalmazottaknak. Az átszervezés 2010 végén kezdődött és 2013-ban zárul le, a várakozások szerint addigra a társaság gazdálkodása kiegyensúlyozott lesz. Az elbocsátások idén is folytatódnak a vasúttársaságnál, a cég további mintegy 7-800 fős leépítéssel számol, így a dolgozói létszám a kezdeti 17 ezerről alig több mint 14 ezerre csökken. (SITA) Egyre nagyobb szerepet kap a feketepiac Hol üresek a zsebek, kevésbé csúszik az alkohol ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A fokozatosan romló gazdasági helyzet miatt a lakosságnak lassan arra sincs pénze, hogy alkoholba fojtsa bánatát. Tavaly emiatt az alkohol jövedéki adójából csaknem 1 százalékkal kisebb összeg folyt be az államkasszába, mint egy évvel korábban, az elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy egyre nagyobb szerepet kap a feketepiac. Tavaly mintegy 204 millió euró folyt be az államkasszába az alkohol jövedéki adójából, ami nagyjából 11 millió euróval kevesebb, mint amire az állam eredetileg számított - derül ki a pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézetének elemzéséből. Hogy az egyre súlyosabb gazdasági helyzet miatt az elmúlt időszakban megnőtt a feketepiac szerepe, vagyis hogy az emberek sokkal több feketén égetett alkoholt isznak, mint korábban, azt a Pénzpolitikai Intézet elemzése is elismeri. Szlovákia azonban a környező országokhoz képest is lemarad az alkoholfogyasztásban. A Postabank elemzői a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján 40 ország italozását vették górcső alá. Éva Sadovská, a Postabank elemzője szerint Szlovákia a középmezőnyben végzett, az egy főre jutó 9 literes átlagos évi alkoholfogyasztás csak a 23. helyre volt elég. Az eredmények szerint az összes vizsgált környező országban többet isznak, mint Szlovákiában. Ausztria és Csehország például az élmezőnybe tartozik, hiszen az előbbiben évente egy személyre 12,2, az utóbbiban 12,1 literes fogyasztás jut. Magyarországon 11,8 liter, Lengyelországban 10,2 liter csúszik le a torkokon évente. Az egyedüli időszak, amikor az emberek nem takarékos- kodnak az alkohollal, az a karácsonyi ünnepek és szilveszter ideje, amikor a legtöbb szeszes italt vásárolják az egész év folyamán. A kereskedők és alkoholgyártók ezúttal sem csalódtak, hiszen az ünnepek alatt nagyjából annyi alkohol fogyott, mint egy évvel korábban. Miroslav Tkáč, a legnagyobb hazai pezsgőgyártó, a szeredi Hubert J.E. ügyvezetője szerint a nehéz gazdasági helyzet ellenére sikerült az egy évvel korábbi szinten tartani az eladást. A tapasztalatok szerint azonban a borok és a pezsgők esetében is egyre többen a mérsékelt árú hazai márkákat részesítik előnyben, (mi, SITA, P) A romániai magyarok között egy friss felmérés szerint népszerűbb az MSZP, mint a Jobbik Erdélyben tarolna a Fidesz Budapest/Pozsony. A romániai magyar választók elsöprő többsége a Fi- deszre szavazna az országgyűlési választásokon - derül ki a HVG hetilap megbízásából készített friss felmérésből. Ez az első ilyen típusú közvélemény-kutatás valamely határon túli régióban. MÓZES SZABOLCS Eddig csak találgatások folytak arról, milyen a magyarországi pártok népszerűsége a külhoniak körében. Most a kutatásból kiderül, hogy az erdélyi magyarok fele nem kíván magyar állampolgárságért folyamodni, másik fele igen, és részt is verme a választásokon. Hasonló arányú volt a részvételi szándék azok között, akik már rendelkeznek magyar állampolgársággal. Azok közül, akik élnének választójogukkal, 55 százalék a Fideszre voksolna. Még nagyobb a kormányzó párt népszerűsége, ha csak a biztos pártválasztók véleményét vesszük figyelembe: 86 százalékuk Orbánékra voksolna. Viszonylag nagy a bizonytalanok tábora, a megkérdezettek több mint harmada nem tudja, kire szavazna. A felmérés talán legnagyobb meglepetése a Jobbik támogatottsága: a szélsőséges pártot még a határon túliak szemében (is) nagyrészt kompromittálódott MŠZP is megelőzné. A Jobbik 2,9, a szocialisták 4,1 százalékos népszerűségnek örvendenek. A parlamenti LMP-t még Gyurcsány Ferenc exígy szavaznának az erdélyiek Fidesz 55,5% MSZP 4,1% Jobbik 2,9% Demokratikus Koalíció 1,8% LMP 0,2% más párt 0,4% nem tudja 35% kormányfő új pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) is megelőzné. A három héttel ezelőtt elfogadott új magyar választójogi törvény szerint a külhoniak is voksolhatnak a magyar parlamenti választásokon. Ám mivel Szlovákiából - a restriktiv állampolgársági törvény miatt - nullához közeli minimális számú voks fog érkezni, a külhoni voksolás eredményét nagyrészt a romániai választók fogják eldönteni. Nagyobb számú magyar kisebbség ugyanis Románián és Szlovákián kívül csak Ukrajnában és Szerbiában él, ám ez utóbbi két államban élő magyar kisebbség lélekszáma a felét sem teszi ki az erdélyi magyarságnak. A felmérésből az is kiderül, hogy főként a fiatalabb korosztályok vennének részt a választásokon. A 18-34 év közöttiek 56,3 százaléka voksolna, míg az 55 év fölöttieknél ez az arány már csak 34,1 százalék. Érdekes eredményt mutatott a Románián belüli régiónkénti bontás is: a székelyföldiek (ez a Magyarországtól földrajzüag legtávolabb eső terület) 52,6 százaléka szavazna, míg a Pártáimban élők (Magyarországgal szomszédos régió) 39,8 százaléka voksolna csupán. A reprezentatív felmérést a kolozsvári Kvantum Research készítette a budapesti Political Capital közreműködésével. A parlament alkotmányjogi és védelmi bizottsága is foglalkozni fog a Gorilla aktával Szerdán meneszthetik Bubeníkovát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szerdán dönt a kormány arról, meneszti-e Anna Bubeníkovát, a Nemzeti Vagyonalap (FNM) vezetőjét, miután felmerült a gyanú, hogy Jaroslav Haščák, a Penta társtulajdonosa a múltban rajta keresztül próbált „ügyeket intézni” a második Dzurinda- kormány politikusainál. Bube- níková leváltását Juraj Miškov gazdasági miniszter kérte levélben Iveta Radičová kormányfőtől. Ivan Gašparovič államfő korábban kijelentette, ha a kabinet úgy dönt, hogy leváltja Bubeníkovát, ő beleegyezik. A parlament alkotmányjogi és védelmi bizottsága is foglalkozik majd a Gorilla aktával. A témát Gál Gábor (Híd) tervezi felvetni az alkotmányjogi bizottság január 17-ei ülésén. Gál szerint a közvéleményt érdeklő témáról van szó, és a bizottság feladata a kérdezés, lehetőség szerint pedig az illetékesek ellenőrzése is. „Kérdés az is, hogy az említett anyag tényleg a titkosszolgálaté-e” - mondta ezzel kapcsolatban a Híd parlamenti képviselője. A kormányfő sajtóosztálya tegnap közzétette: ha a Gorüla kapcsán kezdeményezett vizsgálat során a nyomozók kérni fogják a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatóját, hogy mentse fel néhány ügynökét a titoktartási kötelezettség alól, az eleget tesz a kérésnek. Korábban a vizsgálat épp azért állt le, mert az SIS vezetése nem volt hajlandó együttműködni - ez az álláspont minden bizonnyal Radičová nyomásának következtében változott meg. Megszólaltak az Egyszerű Emberek is: az Európai Uniót is bevonnák a Gorilla-ügyben indított nyomozásba, konkrétan az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF). „Az ügyön dolgozó főrendőrök és ügyészek politikai jelölések alapján kerültek posztjukra, ezért azon lesznek, hogy a botrányt a szőnyeg alá söpörjék. Ezért kell független nemzetközi ' hatóságnak vizsgálatot indítania” - mondta Jozef Viskupič parlamenti képviselő. Michal Való ügyvéd, volt főügyész ezt a kezdeményezést nevetségesnek tartja. „Nagyon nehéz olyan képviselőt találni, akinek fogalma sincs az uniós intézmények kompetenciáiról és arról, hogy uniós szervek nem folytathatnak nyomozást a tagállamokban” - mondta Val’o. Tom Nicholson, a Gorilla aktával foglalkozó oknyomozó újságíró szerint az akta értéke nem abban rejlik, hogy hány büntetőjogi feljelentést tesznek majd miatta, hanem inkább abban, hogy a dokumentumnak köszönhetően pontos képet kaphatnak az emberek arról, milyen is a politika valósága az országban, (dem, SITA) 1992-ben az volt az indok a newaltoztatas ellen, hogy a nemzeti érdek erősebb a helyi érdeknél Gúta és Pered - végül a kormány dönt VERES ISTVÁN Pozsony. Az elmúlt hetekben kiderült, hogy a márciusi előrehozott választásokat Gú- tán és Pereden is népszavazással kötik össze: Gutára és Peredre változtatnák a Kolárovo és Tešedíkovo helységnevet. A szlovák hivatalos nevük megváltoztatását kezdeményező településeknek nem lesz elég a sikerhez a népszavazás. Ehhez ugyanis kormányrendelet kell. A települések nevének meghatározása, illetve megváltoztatása Szlovákiában a kormány dolga. A falvak és a városok ugyan kezdeményezhetik a névváltoztatást, a végleges döntés előtt viszont a kormány még egy sor más tényezőt figyelembe vesz, tudtuk meg a belügyminisztérium sajtóosztályán. Az első lépés a helyi népszavazás, melyen a választásra jogosult lakosok legalább felének részt kell vennie, az igeneknek pedig meg kell haladniuk a leadott szavazatok 50 százalékát. A végeredménnyel és a javaslattal a község ezután a körzeti hivatalhoz fordul, amely ellenőrzi és továbbítja a javaslatot a belügyminisztériumba. A tárca előkészíti a vonatkozó kormányrendeletet, és a kormány elé terjeszti a tervezetet. Nem jöhet szóba túl hosszú elA helyiek szeretnék, ha szlovákul is inkább Guta lenne (Képarchívum) nevezés, vagy olyan, amely már használatos. „Áz erkölcsöt, vallási és nemzeti érzést sértő, illetve a terület történelmi fejlődését figyelmen kívül hagyó megnevezés sem engedélyezhető” - állítja Natália Hattalo- vá, a belügy sajtóosztályának munkatársa, hozzátéve, hogy a helynévnek szlovák nyelvűnek kell lennie. A 90-es években több délszlovákiai településen (például Pereden és Párkányban is) népszavaztak arról, hogy a település visszakapja a két világháború között használt szlovák nevét. Párkányban 1992-ben a Čamogurský-kormány azzal az indokkal utasította el a szavazás eredményének végrehajtását, hogy a nemzeti érdek erősebb a helyi érdeknél. Az Egyszerű Emberek is ráharaptak a Gorillára - Jozef Viskupič szerint az EV szerveit is be kell vonni a vizsgálatba (SITA-felv.)
