Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-29 / 299. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 29. Kultúra 9 „Abban bízhattam, hogy amit művészi szempontból értékesnek gondolok, másnak is tetszeni fog" A rétegen belüli réteg zenéje Gryllus Dániel: „Mindent csinálok - dalokat írok, szervezek, Szállítok" (Képarchívum) Gryllus Dániel, a Kaláka együttes vezetője nem gondolta volna, hogy az általa alapított, többé- kevésbé kényszer szülte Gryllus Kiadó húsz év elteltével is működni fog, mégpedig töretlen sikerrel. A piac azonban megmutatta, hogy létezik egy szűk réteg, amely el tud tartani egy minőségi zenére specializálódott kiadót. JUHÁSZ KATALIN Miért döntött úgy húsz évvel ezelőtt, hogy vállalkozó lesz? Inkább botcsinálta kényszervállalkozó voltam, és vagyok a mai napig. Az akkor még monopolhelyzetben lévő lemezkiadó nem minden tekintetben volt ideális a Kaláka számára, ezért kapva kaptam a társadalmi változásokkal érkező alkalmon, hogy kipróbáljam, mire megyek nélkülük. Persze, könnyei szidni a kiadókat, hogy ezt vagy azt nem akarják megjelentetni, és nehezebb odaállni a pult mögé a kész portékával. A pénzügyekhez nem igazán értettem, csak abban bízhattam, hogy amit én művészi szempontból értékesnek gondolok, az másnak is tetszeni fog. Az első saját kiadványunk, a Sumonyi Zoltánal közös Pál apostol-lemez szerencsére nagy siker lett. Akkora példányszámban kelt el, hogy ma már ki sem merem mondani. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Kaláka anyagait, illetve a zenekar tagjainak szólólemezeit jelentetem meg. Aztán kiderült, hogy szükség van egy ilyen profilú független kiadóra, amely csak a minőség tekintetében elkötelezett, és némiképp a műfaj tekintetében. Csak énekelt versekkel, a táncházi muzsika bizonyos fajtáival, világzenével, gyermeklemezekkel foglalkoztunk. De főleg a költészet és a zene kapcsolata érdekelt. Elamar megtaláltak a többiek is: Kobzos Kiss Tamás, Sebő Ferenc, Sebestyén Márta, Palya Bea vagy a Sátor Quartet. Ezek az előadók hozzám hasonlóan elégedetlenek voltak azzal a hozzáállással, amit korábbi kiadóiknál tapasztaltak. Nem szerették, ha a kiadó emberei beleszólnak a művészi kérdésekbe. Én ehelyett inkább kollegiális tanácsot adok. Emellett mindent csinálok: dalokat írok, szervezek, szállítok, és nem okoz problémát egyik tevékenységről a másikra váltani. Az utóbbi pár évben javult Magyarországon a terjesztés. A kilencvenes évek elején több kazettát és CD-t vásárolt a közönség a koncertek után, mint a boltokban. Ma ez fordítva van. Aztán megszületett a Hangzó Helikon sorozat, amelyben már tudatosan „párosítanak” előadókat költőkkel. Úgy kezdődött, hogy hét évvel ezelőtt Cseh Tamással beszélgettünk egy kisebb társaságban az Ady-dalokról, illetve arról, hogy szívesen lemezre énekelné ezeket. A társaságban ott volt Csák János, a Helikon Kiadó akkori igazgatója, és ő vetette fel, hogy mi lenne, ha nem csak egy CD születne, hanem egy verseskönyvecske is, és nem csak Adyval, hanem más költőkkel is. Már írtuk is fel, hogy Sebő Feri csinálhatná József Attilát és Nagy Lászlót, a Kaláka a Kányádi-lemezt, a Misztrált fel lehetne kérni egy Dzsida-lemezre, Hobót Pilinsz- kyre. És ez a mai napig így folyik. Idén nagy visszhangot keltett a Szélkiáltó együttes Márai- lemeze, előtte Hobó Pilinszky- lemeze, a blues irányából érkező Ferenczi György és a Racka- jam Petőfi-versei, Lackfi János versei Lovasi András előadásában, vagy Gerendás Péter Falu- dy-lemeze aratott komoly sikert. Ősszel jelent meg a sorozat 23. darabja. Nagy öröm, amikor az ember kitalál valamit, ami működik. Ez már a rétegen belül is rétegnek számít, viszont úgy tűnik, van rá igény... A sorozat összpéldányszáma 60 ezren túljár. Az utóbbi években több magyar szakos tanár jelezte, hogy használja az órákon a felvételeket, mert felkeltik a tizenévesek figyelmét, és így könnyebb ismerkedni a költővel. Szóval pedagógiai segédanyag lett anélkül, hogy tudatosan annak szántuk volna. Hogyan hozzák össze a zenészeket a költőkkel, és hogy reagálnak az élő szerzők a megkeresésre? Van, hogy valaki megkeres egy ötlettel, van, hogy nekem jut eszembe valami. Érdekes dolog azon gondolkodni, kinek melyik költő versei állnának jól, de ebben sincs túl sok tudatosság vagy piackutatás. A sorozat többé-kevésbé spontán alakul, gyarapodik. A szerzők pedig mindig örülnek, legalábbis én még nem találkoztam olyan kortárs költővel, aki haragudott volna, ha megzenésítik a versét. Özvegyekkel, jogutódokkal néha nehezebb megegyezni, de maguk a költők nyitottak és hálásak, hiszen tudják, hogy egy-egy megzenésítésnek köszönhetően sokkal több emberhez eljutnak a verseik. A „használhatóság” érdekében szívesen változtatnak is a szövegen, ha kérjük, mert ritmikai okokból jobban passzol, vagy szebben hangzik. Hány lemez jelent meg eddig a Gryllus Kiadó gondozásában? 110-nél tartunk. Idén nyáron egy szlovákiai magyar népdalénekes, Korpás Éva gyermeklemeze is nálunk jelent meg, Szól a kakas, szól címmel, és úgy tudom, szépen fogy a boltokban. A Gryllus Kiadó többi lemeze közüí a Kaláka Hol a nadrágom? című gyereklemeze a rekorder, 20 ezer példány felett jár. A mi kiadványainkat persze sosem fogják úgy vásárolni, mint a divatcikknek számító poplemezeket. Ezek lassan, de folyamatosan fogynak. A lista idén is 25 „kulturálisan, történelmileg és esztétikailag" jelentős alkotással bővült A Forrest Gump amerikai filmes örökség lett MTI-TUDÓSÍTÁS Washington. A Tom Hanks főszereplésével készült Forrest Gump és a Bambi, valamint a filmgyártás hőskorából származó alkotások mellett modern klasszikusok is az amerikai filmes örökség listájára kerültek. A lista idén is 25 játék- és dokumentumfilmmel bővült. A washingtoni Kongresszusi Könyvtár szerdán hozta nyilvánosságra a kiválasztott filmek listáját, amelyen többek közt az Anthony Hopkins és Jodie Foster főszereplésével készült thriller, A bárányok hallgatnak című is szerepel. Filmes örökséggé nyilvánították a The Cry of the Children, illetve A Cure for Pokeritis című 1912-es némafilmeket. Előbbi az első világháborút megelőző munkareform-moz- galmakról szól, az utóbbi különlegessége, hogy a filmipar első komikus csillaga, John Bunny látható benne. A némafilm korszakából, 1921-ből való Charlie Chaplin első egészes- tés játékfilmje, A Kölyök, amely szintén szerepel a listán. A filmregiszterről szóló törvény értelmében a Kongresszusi Könyvtár évente 25 olyan művet nevez meg, amely „kulturálisan, történelmileg és esztétikailag” jelentős, ezért a filmes örökség részévé válhat. Idén 2228 filmet jelöltek a címre. A kiválasztott alkotások az amerikai kultúrára gyakorolt, hosszan tartó jelentőségük miatt érdemelték ki az elismerést. Az alkotásokat szakemberek Az alkotások az amerikai kultúrára gyakorolt, hosszan tartó jelentőségük miatt érdemelték ki az elismerést. veszik kézbe, hogy megóvják a jövő generációinak. Sally Field duplán örülhetett idén: az Oscar-díjas színésznő Forrest Gump című filmje mellett a főszereplésével készült 1979-es Norma Rae című dráma is felkerült a listára. Sally Field épp az iskolázatlan egyedülálló anya szerepében nyújtott alakításával érdemelte ki az Oscar-szobrocskát. Filmes örökség lett a Disney 1942-es klasszikusa, a Bambi és a második világháború utáni - 1953-as - noir-film, a Búcsúlevél. A listán szerepel továbbá a Világok harca eredeti, szintén 1953-ban készült verziója, a Porgy és Bess, az 1988-as Mutasd meg, ki vagy című dráma Edward James Ólmos főszereplésével, valamint John Ford wes- ternje, Atűzparipa 1924-ből. PENGE Viszonylagos erő György Norbert új kötete prózai művek gyűjteménye: rövidebb, tárcajellegű szövegek és hosszabb elbeszélések, fragmentált szövegfolyamok szerepelnek egymás mellett. Az írások tematikusán és retorikaüag is változatosak, annak ellenére, hogy van olyan szereplő, aki több helyütt is felbukkan (pl. Bü- gyi bácsi). Időnként az énelbeszélések, monológok, egyszólamú dialógusok, szeNagy Csilla kritikai rovata repek mögött is hajlamosak vagyunk egy-egy közös beszélőt feltételezni, miközben a szerzői névvel való posztmodern játéknak is áldozatul esünk, a „Norbert” nevű figura jóvoltából. A prózákban közös, hogy többnyire a hétköznapi élethelyzetek részletező leírásával egy komplexebb tapasztalatot próbálnak megfogalmazni, a személyiségről, a létezésről. És talán épp ez a megnövelt tét az, amit nem mindig bír el György Norbert prózája. Míg például a „Bagateü” * vagy a címadó szöveg képes a vázolt szituációból, a rögzített pillanatokból kibontani egy összetett gondolati konstrukciót, az öntudatra, önazonosságra, a másik megismerhetőségére, a személyességre vonatkozóan; addig máshol ez kevésbé szerencsésen valósul meg. A Mészöly-hagyományt idéző, a látvány rögzíthetőségével számot vető elbeszéléstechnika (amelyet György Norbert egyes írásaiban alkalRÖVIDEN Megkezdődött az Oscar-idény Los Angeles. Postázta az amerikai filmakadémia azokat a szavazólapokat, amelyeken az akadémia 5783 fős tagsága véleményt nyilváníthat arról, kiket látna szívesen egy-egy kategória jelöltjei között, ezzel hivatalosan is megkezdődött az Oscar-idény. A jelöltekről döntő szavazólapokat kedden küldték ki, a szavazásra jogosultaknak január 13-ig kell visszajuttatniuk őket. Ajelöltek listáját január 24-én hirdetik ki Los Angelesben, a díjátadó ceremóniát február 26-án tartják. A show házigazdája hosszú évek után ismét Billy Crystal lesz. A legjobb filmnek járó Oscar-díjra esélyes alkotások között emlegetik a The Artist című fekete-fehér némafilmet, A segítség című drámát, a George Clooney főszereplésével készült Utódok című alkotást, valamint a Steven Spielberg fémjelezte első világháborús drámát, a War Horse címűt. (MTI) Szilveszter a Szalonban Lapunk idei utolsó (szombati) számának Szalon melléklete egyebek közt Petrence Sándor - igen élig nagy nípi író, kőttő, s mezű gazda - irodalmi alkotásait hozza. Előzetes ízelítőként itt most a Nem gyün a nóta című versét közöljük: Kimíntem bemíntem ín tínyleg nem írtem Tehenet megfejtem fejemet tehentem (?) S mígsem gyün a nóta ekkípp panaszkodtam Ja hogy mán ez is az jó akkó’ nem szótam Úgyszintén a december 31-i Új Szóban lesz olvasható Petrence Sándor népi vámpírtörténete és népi sci-fije. (cs) máz) időnként mechanikussá, monotonná válik; a monologikus szövegek pedig gyakran kidolgozatlannak tűnnek. A cselekmény és jellemábrázolás (szándékos) hiánya ugyanis nem teoretikus rétegzettséget vagy az „átmeneti állapot” pontos nyelvi megfogalmazását eredményezi, hanem maga az írás marad felületes, vázlatszerű, az egyébként remek ötletek kibontására nem kerül sor. Ilyen például az „Önvédelem”, amelyben a test-tematika megfogalmazásához György Norbert talál egy egyedi keretet, egy helyenként erős nyelvet, de nem aknázza ki a témában rejlő lehetőségeket. Az „Átmeneti állapot” számomra nem meggyőző: bár szeretem a szerző stílusát és azt, ahogy a nyelvvel bánik, de a teljesítményt itt kevésnek érzem. A kötet szerkesztés szempontjából is hagy kívánnivalót maga után, a tartalomjegyzék oldalszámai például pontatlanok. György Norbert: Átmeneti állapot. Pozsony, Kal- ligram, 2011 Értékelés: ••••••OOOO
