Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-30 / 300. szám, péntek

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 30. www.ujszo.com TOLLVONÁS Zene kínzáshoz JUHASZ KATALIN Az alábbiak­ban a muzsika felől próbálom megközelíteni azt, ami Nagy Navarro Ba- lázsékkal tör­tént. Bár elismerem, az ille­tékesek értik a dolgukat: a Jingle Bells bármilyen fel­dolgozása kitűnő választás emberkínzásra, azért összegyűjtöttem még néhány slágert, amelyek hallatán én bizonyosan otthagynék csa- pot-papot, és kordont áttörve menekülnék. Elsősorban sa­ját zenei ízlésemre támasz­kodtam, de azért szétnéztem a szaklapokban is, amelyek ilyentájt tele vannak a „Min­den idők legrosszabb dalai’-típusú listákkal. Aján­lom ezen felsorolást Böröcz Istvánnak, az MTVA vezér- igazgatójának, a sajtósza­badság ellenségének. Aqua-Barbie Girl (1997). Ki hinné, hogy tizennégy éve volt sláger ez az idegesítő da­locska? Annyira a fülünkbe mászott, hogy mostanáig nem tudtuk onnét kimosni, talán ezért szerepel előkelő helyen csaknem valamennyi könnyűzenei szaklap nega­tív listáján. Némi elégtétel szenvedő füleinknek, hogy a híres babát gyártó Mattel cég beperelte a skandináv nyál­zenekart. Vanilla Ice - Ice, ice, Baby (1990). Ez a mű szintén kivá­lóan alkalmas emberkínzás­ra, annak idején ráadásul az MTV is rongyosra játszotta, szóval művész tenyérbe má­szó pofázmányát is rendsze­resen láthattuk. Ó is bírósá­gon végezte: rá akarták bizo­nyítani, hogy lekoppintotta a Queen és David Bowie Under Pressure-jének alaptémáját. A rapficsúr végül megúszta: bebizonyította, hogy az ő verziója egyhanggaleltéra koppintás tárgyától. Modem Talking - Cheri, Cheri Lady (1985). Dieter Bohlen gyomorforgató duó- j ának bármelyik dalát vá­laszthattam volna, mert va­lamennyi merénylet a kultú­ra ellen, nem beszélve a sző­ke fiatalember további pro­jektjeiről. Bohlen ugyanis másoknak is szívesen írt slá­gereket, és ezektől még a vasfüggöny sem védett meg bennünket. Érdekes, hogy az USA-ban egy (szerintem) egészen ép­kézláb szám lett a nyolcva­nas évek legrosszabb dala, legalábbis a Rolling Stone magazin olvasói szerint, akik a Starship zenékar We Built This City című nagy slágerét szavazták az első helyre. Szakértők szerint a közönség nem tudta megbo- csájtani az egykori hippi­ikonoknak, hogy „elárulták” régi zenekarukat, a Jeffer­son Airplane-t, és populári- sabb vizekre eveztek. Egy bizarr Guinness-rekord is fűződik a dalhoz: pár éve néhány őrült fazon kitalálta, hogy 24 órán át ezt fogják hallgatni egy hangszigetelt nejlonsátorban. Összesen 324-szer hangzott el a szám, a fiatalok beállítot­ták az áhított rekordot. Ha az MTVA székháza előtt éh- ségsztrájkolók is megszá­molták volna, hányszor en­gedik le nekik felváltva azt a bizonyos két dalt, ők is bekerülhetnének a rekor­dok könyvébe. így csak a magyar sajtótörténetbe ke­rülnek be. Ami azért jóval kevesebb embert érdekel... Venczel Veráé az emlékgyűrű Budapest. A Vígszínház társulatának tagjai titkos szavazá­son Venczel Verának ítélték oda a Ruttkai Éva-emlék- gyűrűt, amelyet a művésznő leányától, a díjat alapító Gá­bor Júliától vett át a Vígszínház ünnepségén. Az elismerést a Jászai Mari-díjas, érdemes művész 2003-ban egyszer már elnyerte. Az 1927. december 31-én született és 1986 szep­temberében elhunyt Ruttkai Éva Kossuth-díjas, kiváló művész nevét viselő elismerést minden évben a színésznő születésének évfordulója alkalmából ítélik oda. (MTI) Szívesen osztanak szerepeket hazai magyar színészekre a szlovák és a cseh filmrendezők Szlovák moziév magyarokkal Bár az elemzők a mozi vi­lágában 2011-et nagyon gyengének minősítették világviszonylatban - állí­tólag tizenhat esztendeje nem zártak olyan rossz évet a filmszínházak, mint idén idehaza több olyan kiemelkedő produkcióról is be tudtunk számolni, amelyben hazai magyar színész vagy színészek si­kerének drukkolhattunk, illetve elismerésének örülhettünk. TALLÓS1 BÉLA Kezdjük a sort egy nyári sztorival, amely itt játszódik a Csallóközben, magyar környe­zetben, csupa magyar szöveg­gel, kitűnő magyar színészek­kel: Cserhalmi György, Tóbiás Szidi, Mokos Attila, Nádasdi Péter. Peter Bebjak Barackliget című filmdrámájáról van szó, mely Peter Lipovský forgató- könyve alapján született. Bo­nyolult lélekvilágú, izgalmas szerelmi dráma a film, mely Babika (Tóbiás Szidi), a városi szlovák nő körül bonyolódik. A véletlen összehozza őt egy fu­varossal (Cserhalmi György), akivel egymásba szeretnek. Ha a férfi a városba szállít vidék­ről, boldog pillanatokat tölte­nek együtt. Ám a találkáknak hamar vége szakad, mivel a fér­fi egy idő után váratlanul elma­rad. Babika elindul vidékre, hogy megkeresse. Nem találja, nem is találhatja. Elhunyt. De megismerkedik Lajcsival (Mo­kos Attila) és Jancsival (Ná­dasdi Péter), a fuvaros két fiá­val, s ott marad náluk. Nádasdi Péter volt e film nagy felfede­zettje, azáltal, hogy maga mel­lé állította a nézőt a figura ele­mentáris erővel kimutatott el­lentétes érzelmeivel. Az ő energiáitól feszül a dráma olyanná, hogy tragikus helyze­tei szinte összeroppantanak. Van azonban egy olyan alakja a filmnek, akit kevésbé emeítek ki: a vidéki csapos- vagy kocs- márosnő, Molnár Xénia meg­formálásában. Azért hagytam ki fentebb a felsorolásból a ne­vét, hogy ütősebb legyen, ha itt fedem fel: Molnár Xénia úgy hozta felszínre a környezetét dominanciával lehengerlő fi­gura esszenciális vonásait, hogy lénye a groteszkbe hajló humor legkellemesebb forrá­sává vált a filmben. Csak azért említjük máso­dikként A ház című filmet, mi­vel most, év vége felé mutatták be, miután egy csomó rangos fesztiválon aratott sikereket. Inkább is téli fűm: a hideg szlo­vák északon és a hideg lelkek­ben játszódik. Tárgya az együ­vé tartozás családon belül, a va­lahova tartozás, legyen az a család, legyen az a föld, a ra­gaszkodás múlthoz és hagyo­mányhoz. Témája pedig a ra­gaszkodással való szembenál­lás. Kemény film. A szociális háttérrel lehúzott lélekről olyan kemény igazságokat tár fel, amelyekkel abszolút azo­nosulni tud a néző - talán ezért is tartják e filmet az év kulturá­lis eseményének. Abban, hogy ilyen erősen hat, nagy része van a női főszereplőnek, Évá­nak, aki - mint írtam is róla ko­rábban - még csak gimnazista, alig érett felnőtt, mégis ő bont ki és ő varr el minden szálat. Éva, Bárdos Judit alakításában mindent megértőn és mindent átérzőn rendezi el a dolgokat saját környezetében, A mene­külés és a kitörni vágyás fáj­dalmas gesztusaival. A legjob­bakat jósolhatjuk csak a film­mel kapcsolatban a szlovák filmakadémia díjainak odaíté­lésekor - bár ne kiabáljunk el semmit! Tény, messzemenően kimagaslik azzal, ahogy az em­beri viszonyokat érti, érzi és ábrázolja. Ahogy minden művészieskedő manír nélkül belenéz a lelkekbe és kivetíti azt, ami belül zajlik. Ahogy az életszeletben megjelenik az ab­szolútom. Kerekes Vica, aki ugyanúgy nagy sikerrel játszik magyar filmekben és szlovákokban is, idén egy ütős cseh vígjátékban remekelhetett, nagyágyúnak számító színészek - Jirí Macháček és Bólék Polívka - partnereként. Jirí Vejdélek, az egyszerű, hétköznapi érzelmek filmre vitelének nagymestere hívta meg őt Vágyakozó férfiak című mozijába, amelyben a bá­jaival lehengerlő Šarlota figurá­ját úgy formálja meg, hogy nemcsak vad vágyakat kelt filmbéli partnereiben, hanem ellágyító finom érzelmekkel - megsemmisítőn - be is hálózza őket. Kerekes Vica Šarlota figu­rájával vulkánként teríti be csábbal a filmet. Ám úgy játszik el színészi eszközeivel ezzel a bombanő-figurával, hogy an­nak érzékisége mögül bonyolult lelket varázsol elő. Šarlota lelki rejtélyeit érzékeny, finom, alig- alig kibontott, inkább csak jel­zett gesztusokkal játssza el Ke­rekes Vica, nagyon megérintőn. Az STV képernyőjén láthat­tuk a Torzképek ideje című szlovák dokujátékfilmet, amelyben Mokos Attila, Borá­ros Imre, Ropog József és Ban- dor Éva is szerepelt. Franz Xa­ver Messerschmidt szobrász- művész életébe enged bepil­lantást a film. Messerschmidt Karakterfejek című portrésoro­zata születésének hátterére vi­lágít rá ez a mozgóképes opus, amelynek egyik legátszelle- mültebb pillanatát - a szob­rászt alakító Marek Vasút lé- lekállapot-ábrázolásai mellett - Bandor Éva nyújtja. Nem tesz mást, csak bejön a képbe, és modellt ül Messerschmidtnek. Ám a mester műformáló kéz­mozdulataira - ahogy gyöngéd simogatással átülteti a modell vonásait az anyagba - a Bandor Éva által életre keltett arisztok­rata nő úgy omlik beakéjbeszó nélkül, gesztosjátékkal, mintha a könnyed életvitelt jelképező rokokó portrévá lényegülne át. Mokos Attilának jutottak idén a szlovák film „legjobb papjai”. Papot alakított a Ci­gányban, a Torzképek idejében és A házban is. Ö ma már lubic­kol a szlovák filmben, abszolút védjegy. Olyan mélységei van­nak, amelyekkel megemeli a filmet. Mint amilyet idén a több elismerést kivívott Cigány című Martin Šulík-múben is láthat­tunk tőle. Ebben is, mint min­denütt - még ha indulatokkal szól is - annyi, amennyi nem sok: visszafogott, tartózkodó gesztusokkal építkezik, ame­lyekből lassan bomlik ki a ka­rakter. Olyan ismerősökként hatnak a figurák, akiket Mokos Attila megteremt, hogy akár a szomszédból is betoppanhat­nának hozzánk. Igazi, és ez a legnagyobb varázsa az alakítá­sainak. Nekik köszönhetően szület­tek az idei év szlovák és cseh filmjeinek legszebb magyar pil­lanatai. Megváltozott a palyaztatási rendszer, jövőre csak októberben pályázhatnak a szervezők a szeptemberi zenei rendezvényre A magyar dal napja - veszélybe került egy remek kezdeményezés MT1-H1R Budapest. Bizonytalanná vált a jövő évi magyar dal nap­jának sorsa a gazdasági helyzet és a kultúra támogatását érintő jogszabályi változások miatt. A szervezők ennek ellenére op­timisták, a magyar dal fővárosa pályázatot hamarosan kiírják. „A jelenlegi gazdasági hely­zet a magyar dal napja támo­gatói bázisát is megnyirbálta és jelenleg nem látni, mi fog történni. A támogatók jelez­ték, hogy akkor tudnak to­vábbra is a magyar dal napja mögé állni, amennyiben meg tudják teremteni annak pénz­ügyi alapját. Az ügyet fontos­nak gondolják és képviselni szeretnék, ám egyelőre maguk sem tudják, lesz-e mozdítható tőkéjük 2012-ben erre a célra” - fogalmazott Szabó Edit, a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint kifejtet­te, sok szervezet - köztük az Artisjus Szerzői Jogvédő Egye­sület zenei kuratóriuma amely eddig bizonyos bevéte­lekkel önállóan gazdálkodott, a jogszabályok változása miatt 2012. január 1 -tői ezt már nem teheti. „Komoly problémát jelent továbbá, hogy megváltozott a Nemzeti Kulturális Alap pá­lyáztatási rendszere. Az eddig évente kétszer kiírt pályázatok megszűntek, jövőre csak októ­berben kezdődnek a pályáza­tok, és mivel a magyar dal nap­ja szeptember második vasár­napján van, eleve lehetetlen­nek látszik olyan forráshoz jut­ni, amit eddig megkaptunk” - mondta az ügyvezető. Megje­gyezte, hogy a magyar dal nap­ja kis költségvetésű rendez­vénynek számít, idén mind­össze 25 millió forintból való­sult meg, ekkora összegből zaj­lottak országszerte negyven színpadon a koncertek. ,A jelenlegi bizonytalan helyzet ellenére is szeretnénk január közepén kiírni a magyar dal fővárosa pályázatot. A ma­gyar dal napja ereje abban áll, hogy nemcsak a fővárosban vannak koncertfolyamok, ha­nem kiemelten vidéki helyszí­neken, ahol a helyi zenekarok is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra” - mondta Szabó Edit. Idén negyedszer rendezték meg a magyar dal napját; a rendezvényeket országszerte csaknem 60 ezren látogatták. Budapesten 18 ezer, Nyíregy­házán, a magyar dal idei fővá­rosában ötezer, a többi vidéki helyszínen 35 ezer érdeklődő vett részt a vasárnapi esemé­nyeken. A magyar dal napját Presser Gábor kezdeményezé­sére először a 2008-as Sziget fesztivál „mínusz egyedik” nap­ján rendezték meg. A követke­ző esztendőtől szeptember má­sodik vasárnapján tartják, és párhuzamosan több helyszí­nen, köztük vidéki városokban is megszervezték az eseményt. Tavaly Eger, idén Nyíregyháza volt a magyar dal fővárosa, és Kassa is bekapcsolódott a ren­dezvénysorozatba. Kerekes Vica a Vágyakozó férfiak című cseh film emlékezetes bombanő-figurájaként (Fotó: Continentalfilm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom