Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-30 / 300. szám, péntek
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 30. www.ujszo.com TOLLVONÁS Zene kínzáshoz JUHASZ KATALIN Az alábbiakban a muzsika felől próbálom megközelíteni azt, ami Nagy Navarro Ba- lázsékkal történt. Bár elismerem, az illetékesek értik a dolgukat: a Jingle Bells bármilyen feldolgozása kitűnő választás emberkínzásra, azért összegyűjtöttem még néhány slágert, amelyek hallatán én bizonyosan otthagynék csa- pot-papot, és kordont áttörve menekülnék. Elsősorban saját zenei ízlésemre támaszkodtam, de azért szétnéztem a szaklapokban is, amelyek ilyentájt tele vannak a „Minden idők legrosszabb dalai’-típusú listákkal. Ajánlom ezen felsorolást Böröcz Istvánnak, az MTVA vezér- igazgatójának, a sajtószabadság ellenségének. Aqua-Barbie Girl (1997). Ki hinné, hogy tizennégy éve volt sláger ez az idegesítő dalocska? Annyira a fülünkbe mászott, hogy mostanáig nem tudtuk onnét kimosni, talán ezért szerepel előkelő helyen csaknem valamennyi könnyűzenei szaklap negatív listáján. Némi elégtétel szenvedő füleinknek, hogy a híres babát gyártó Mattel cég beperelte a skandináv nyálzenekart. Vanilla Ice - Ice, ice, Baby (1990). Ez a mű szintén kiválóan alkalmas emberkínzásra, annak idején ráadásul az MTV is rongyosra játszotta, szóval művész tenyérbe mászó pofázmányát is rendszeresen láthattuk. Ó is bíróságon végezte: rá akarták bizonyítani, hogy lekoppintotta a Queen és David Bowie Under Pressure-jének alaptémáját. A rapficsúr végül megúszta: bebizonyította, hogy az ő verziója egyhanggaleltéra koppintás tárgyától. Modem Talking - Cheri, Cheri Lady (1985). Dieter Bohlen gyomorforgató duó- j ának bármelyik dalát választhattam volna, mert valamennyi merénylet a kultúra ellen, nem beszélve a szőke fiatalember további projektjeiről. Bohlen ugyanis másoknak is szívesen írt slágereket, és ezektől még a vasfüggöny sem védett meg bennünket. Érdekes, hogy az USA-ban egy (szerintem) egészen épkézláb szám lett a nyolcvanas évek legrosszabb dala, legalábbis a Rolling Stone magazin olvasói szerint, akik a Starship zenékar We Built This City című nagy slágerét szavazták az első helyre. Szakértők szerint a közönség nem tudta megbo- csájtani az egykori hippiikonoknak, hogy „elárulták” régi zenekarukat, a Jefferson Airplane-t, és populári- sabb vizekre eveztek. Egy bizarr Guinness-rekord is fűződik a dalhoz: pár éve néhány őrült fazon kitalálta, hogy 24 órán át ezt fogják hallgatni egy hangszigetelt nejlonsátorban. Összesen 324-szer hangzott el a szám, a fiatalok beállították az áhított rekordot. Ha az MTVA székháza előtt éh- ségsztrájkolók is megszámolták volna, hányszor engedik le nekik felváltva azt a bizonyos két dalt, ők is bekerülhetnének a rekordok könyvébe. így csak a magyar sajtótörténetbe kerülnek be. Ami azért jóval kevesebb embert érdekel... Venczel Veráé az emlékgyűrű Budapest. A Vígszínház társulatának tagjai titkos szavazáson Venczel Verának ítélték oda a Ruttkai Éva-emlék- gyűrűt, amelyet a művésznő leányától, a díjat alapító Gábor Júliától vett át a Vígszínház ünnepségén. Az elismerést a Jászai Mari-díjas, érdemes művész 2003-ban egyszer már elnyerte. Az 1927. december 31-én született és 1986 szeptemberében elhunyt Ruttkai Éva Kossuth-díjas, kiváló művész nevét viselő elismerést minden évben a színésznő születésének évfordulója alkalmából ítélik oda. (MTI) Szívesen osztanak szerepeket hazai magyar színészekre a szlovák és a cseh filmrendezők Szlovák moziév magyarokkal Bár az elemzők a mozi világában 2011-et nagyon gyengének minősítették világviszonylatban - állítólag tizenhat esztendeje nem zártak olyan rossz évet a filmszínházak, mint idén idehaza több olyan kiemelkedő produkcióról is be tudtunk számolni, amelyben hazai magyar színész vagy színészek sikerének drukkolhattunk, illetve elismerésének örülhettünk. TALLÓS1 BÉLA Kezdjük a sort egy nyári sztorival, amely itt játszódik a Csallóközben, magyar környezetben, csupa magyar szöveggel, kitűnő magyar színészekkel: Cserhalmi György, Tóbiás Szidi, Mokos Attila, Nádasdi Péter. Peter Bebjak Barackliget című filmdrámájáról van szó, mely Peter Lipovský forgató- könyve alapján született. Bonyolult lélekvilágú, izgalmas szerelmi dráma a film, mely Babika (Tóbiás Szidi), a városi szlovák nő körül bonyolódik. A véletlen összehozza őt egy fuvarossal (Cserhalmi György), akivel egymásba szeretnek. Ha a férfi a városba szállít vidékről, boldog pillanatokat töltenek együtt. Ám a találkáknak hamar vége szakad, mivel a férfi egy idő után váratlanul elmarad. Babika elindul vidékre, hogy megkeresse. Nem találja, nem is találhatja. Elhunyt. De megismerkedik Lajcsival (Mokos Attila) és Jancsival (Nádasdi Péter), a fuvaros két fiával, s ott marad náluk. Nádasdi Péter volt e film nagy felfedezettje, azáltal, hogy maga mellé állította a nézőt a figura elementáris erővel kimutatott ellentétes érzelmeivel. Az ő energiáitól feszül a dráma olyanná, hogy tragikus helyzetei szinte összeroppantanak. Van azonban egy olyan alakja a filmnek, akit kevésbé emeítek ki: a vidéki csapos- vagy kocs- márosnő, Molnár Xénia megformálásában. Azért hagytam ki fentebb a felsorolásból a nevét, hogy ütősebb legyen, ha itt fedem fel: Molnár Xénia úgy hozta felszínre a környezetét dominanciával lehengerlő figura esszenciális vonásait, hogy lénye a groteszkbe hajló humor legkellemesebb forrásává vált a filmben. Csak azért említjük másodikként A ház című filmet, mivel most, év vége felé mutatták be, miután egy csomó rangos fesztiválon aratott sikereket. Inkább is téli fűm: a hideg szlovák északon és a hideg lelkekben játszódik. Tárgya az együvé tartozás családon belül, a valahova tartozás, legyen az a család, legyen az a föld, a ragaszkodás múlthoz és hagyományhoz. Témája pedig a ragaszkodással való szembenállás. Kemény film. A szociális háttérrel lehúzott lélekről olyan kemény igazságokat tár fel, amelyekkel abszolút azonosulni tud a néző - talán ezért is tartják e filmet az év kulturális eseményének. Abban, hogy ilyen erősen hat, nagy része van a női főszereplőnek, Évának, aki - mint írtam is róla korábban - még csak gimnazista, alig érett felnőtt, mégis ő bont ki és ő varr el minden szálat. Éva, Bárdos Judit alakításában mindent megértőn és mindent átérzőn rendezi el a dolgokat saját környezetében, A menekülés és a kitörni vágyás fájdalmas gesztusaival. A legjobbakat jósolhatjuk csak a filmmel kapcsolatban a szlovák filmakadémia díjainak odaítélésekor - bár ne kiabáljunk el semmit! Tény, messzemenően kimagaslik azzal, ahogy az emberi viszonyokat érti, érzi és ábrázolja. Ahogy minden művészieskedő manír nélkül belenéz a lelkekbe és kivetíti azt, ami belül zajlik. Ahogy az életszeletben megjelenik az abszolútom. Kerekes Vica, aki ugyanúgy nagy sikerrel játszik magyar filmekben és szlovákokban is, idén egy ütős cseh vígjátékban remekelhetett, nagyágyúnak számító színészek - Jirí Macháček és Bólék Polívka - partnereként. Jirí Vejdélek, az egyszerű, hétköznapi érzelmek filmre vitelének nagymestere hívta meg őt Vágyakozó férfiak című mozijába, amelyben a bájaival lehengerlő Šarlota figuráját úgy formálja meg, hogy nemcsak vad vágyakat kelt filmbéli partnereiben, hanem ellágyító finom érzelmekkel - megsemmisítőn - be is hálózza őket. Kerekes Vica Šarlota figurájával vulkánként teríti be csábbal a filmet. Ám úgy játszik el színészi eszközeivel ezzel a bombanő-figurával, hogy annak érzékisége mögül bonyolult lelket varázsol elő. Šarlota lelki rejtélyeit érzékeny, finom, alig- alig kibontott, inkább csak jelzett gesztusokkal játssza el Kerekes Vica, nagyon megérintőn. Az STV képernyőjén láthattuk a Torzképek ideje című szlovák dokujátékfilmet, amelyben Mokos Attila, Boráros Imre, Ropog József és Ban- dor Éva is szerepelt. Franz Xaver Messerschmidt szobrász- művész életébe enged bepillantást a film. Messerschmidt Karakterfejek című portrésorozata születésének hátterére világít rá ez a mozgóképes opus, amelynek egyik legátszelle- mültebb pillanatát - a szobrászt alakító Marek Vasút lé- lekállapot-ábrázolásai mellett - Bandor Éva nyújtja. Nem tesz mást, csak bejön a képbe, és modellt ül Messerschmidtnek. Ám a mester műformáló kézmozdulataira - ahogy gyöngéd simogatással átülteti a modell vonásait az anyagba - a Bandor Éva által életre keltett arisztokrata nő úgy omlik beakéjbeszó nélkül, gesztosjátékkal, mintha a könnyed életvitelt jelképező rokokó portrévá lényegülne át. Mokos Attilának jutottak idén a szlovák film „legjobb papjai”. Papot alakított a Cigányban, a Torzképek idejében és A házban is. Ö ma már lubickol a szlovák filmben, abszolút védjegy. Olyan mélységei vannak, amelyekkel megemeli a filmet. Mint amilyet idén a több elismerést kivívott Cigány című Martin Šulík-múben is láthattunk tőle. Ebben is, mint mindenütt - még ha indulatokkal szól is - annyi, amennyi nem sok: visszafogott, tartózkodó gesztusokkal építkezik, amelyekből lassan bomlik ki a karakter. Olyan ismerősökként hatnak a figurák, akiket Mokos Attila megteremt, hogy akár a szomszédból is betoppanhatnának hozzánk. Igazi, és ez a legnagyobb varázsa az alakításainak. Nekik köszönhetően születtek az idei év szlovák és cseh filmjeinek legszebb magyar pillanatai. Megváltozott a palyaztatási rendszer, jövőre csak októberben pályázhatnak a szervezők a szeptemberi zenei rendezvényre A magyar dal napja - veszélybe került egy remek kezdeményezés MT1-H1R Budapest. Bizonytalanná vált a jövő évi magyar dal napjának sorsa a gazdasági helyzet és a kultúra támogatását érintő jogszabályi változások miatt. A szervezők ennek ellenére optimisták, a magyar dal fővárosa pályázatot hamarosan kiírják. „A jelenlegi gazdasági helyzet a magyar dal napja támogatói bázisát is megnyirbálta és jelenleg nem látni, mi fog történni. A támogatók jelezték, hogy akkor tudnak továbbra is a magyar dal napja mögé állni, amennyiben meg tudják teremteni annak pénzügyi alapját. Az ügyet fontosnak gondolják és képviselni szeretnék, ám egyelőre maguk sem tudják, lesz-e mozdítható tőkéjük 2012-ben erre a célra” - fogalmazott Szabó Edit, a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mint kifejtette, sok szervezet - köztük az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület zenei kuratóriuma amely eddig bizonyos bevételekkel önállóan gazdálkodott, a jogszabályok változása miatt 2012. január 1 -tői ezt már nem teheti. „Komoly problémát jelent továbbá, hogy megváltozott a Nemzeti Kulturális Alap pályáztatási rendszere. Az eddig évente kétszer kiírt pályázatok megszűntek, jövőre csak októberben kezdődnek a pályázatok, és mivel a magyar dal napja szeptember második vasárnapján van, eleve lehetetlennek látszik olyan forráshoz jutni, amit eddig megkaptunk” - mondta az ügyvezető. Megjegyezte, hogy a magyar dal napja kis költségvetésű rendezvénynek számít, idén mindössze 25 millió forintból valósult meg, ekkora összegből zajlottak országszerte negyven színpadon a koncertek. ,A jelenlegi bizonytalan helyzet ellenére is szeretnénk január közepén kiírni a magyar dal fővárosa pályázatot. A magyar dal napja ereje abban áll, hogy nemcsak a fővárosban vannak koncertfolyamok, hanem kiemelten vidéki helyszíneken, ahol a helyi zenekarok is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra” - mondta Szabó Edit. Idén negyedszer rendezték meg a magyar dal napját; a rendezvényeket országszerte csaknem 60 ezren látogatták. Budapesten 18 ezer, Nyíregyházán, a magyar dal idei fővárosában ötezer, a többi vidéki helyszínen 35 ezer érdeklődő vett részt a vasárnapi eseményeken. A magyar dal napját Presser Gábor kezdeményezésére először a 2008-as Sziget fesztivál „mínusz egyedik” napján rendezték meg. A következő esztendőtől szeptember második vasárnapján tartják, és párhuzamosan több helyszínen, köztük vidéki városokban is megszervezték az eseményt. Tavaly Eger, idén Nyíregyháza volt a magyar dal fővárosa, és Kassa is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba. Kerekes Vica a Vágyakozó férfiak című cseh film emlékezetes bombanő-figurájaként (Fotó: Continentalfilm)
