Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-30 / 300. szám, péntek

2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 30. www.ujszo.com Sztrájkolnának a Cargo mozdonyvezetői Béremelés a vasútnál ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozó alkalma­zottainak átlagbére januártól 2%-kal nő - a társaságnak erről sikerült megegyeznie az ágazati szakszervezetek többségével, két szakszervezet viszont elé­gedetlen, és tegnap sztrájkké­szültséget hirdetett. „A 11 szak- szervezet közül 9-cel sikerült egyezséget kötni a béreme­lésről” - nyilatkozta Monika Schmidtová, a Cargo kommu­nikációs osztályának a vezetője. Sztrájkkészültség A megegyezéshez a Moz­donyvezetők Szövetsége (FŠ) és a vonatszemélyzeti dolgozók érdekeit képviselő szakszerve­zet (FVČ) nem csatlakozott. František Petroci, a Vasutas Szakszervezet vezetője szerint ez nem gond, a kollektív szerző­dés aláírásához ugyanis elegen­dő, ha erre a dolgozók többségét tömörítő szakszervezetek áldá­sukat adják. A két szakszervezet ezt vitatja, ezért ha az ő bele­egyezésük nélkül írják alá a szerződést, várhatóan bíróság­hoz fordulnak. Petroci ugyan­akkor azt kifogásolta, hogy a mozdonyvezetők számára na­gyobb béremelést követelnek, ami igazságtalan lenne. Milan Hošták, a Mozdonyve­zetők Szövetségének elnöke szerint példátlan, hogy a mun­káltató csak azokkal a szakszer­vezetekkel tárgyal, amelyek egyetértettek a béremelési ja­vaslattal. Igazságos bértárgya­lásokat követelnek, és azt is sze­retnék elérni, hogy a cég vizsgál­ja felül a tömeges elbocsátáso­kat. Ha a követeléseiket nem tel­jesítik, sztrájkba lépnek, dehogy mikor és milyen formában, nem pontosították. A Mozdonyveze­tők Szövetsége legutóbb idén májusban hirdetett sztrájkot az elbocsátások miatt, akkor 92 személy- és 30 teherszállító vo- natálltleegyórára. A személyszállításnál 3,5%-os emelés A személyforgalmat biztosí­tó Szlovák Vasúttársaság (ZS- SK) már múlt szerdán meg­egyezett a szakszervezetekkel, hogy a béreket 3,5%-kal növe­li. Az alkalmazottak bruttó át­lagbére így 846 euróról 873-ra nő. (mi, TASR) RÖVIDEN Az SNS leszereltetné a táblákat Pozsony. Le kellene szerelni mind a 655 településen a ki­sebbségi elnevezést tartlamazó helységnévtáblákat, állítja a Szlovák Nemzeti Párt. Frakcióvezetőjük, Rafael Rafaj szerint a jelenleg érvényes törvények értelmében 2021-ig eleve nem is használhatók a kisebbségi helynévtáblák. Rudolf Chmel (Híd) kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatala az új ki­sebbségi helységnévlista elfogadása előtt ellenben azzal ér­velt, hogyjoghézagot tölt be az új rendelet. (TASR, vps) Bugár: lehangoló volt a bukás Pozsony. Az embereket lehangolta a kormány bukása - mondta Bugár Béla. A Híd elnöke szerint a választóknak nem tetszett, ahogy a kormánypártok egymással kommu­nikáltak, sokszor a sajtón keresztül üzengettek. „Én is ne­hezen tudtam megemészteni, hogy ennyi tapasztalatlan politikus van a koalícióban, aki a sajtóban üzenget. A kor­mány bukásán kívül ez volt az, ami az embereket a legin­kább zavarta” - mondta Bugár. Emiatt úgy tűnt, hogy a koa­líció csak folyamatosan veszekszik, és nem csinál semmit. ,A legnagyobb meglepetés az volt, hogy négy képviselő mindent blokkolni tudott, és ezt ki is használták. Megálla­podtunk például a kisebbségi nyelvhasználati törvényről, majd jött Matovič, és azt akarta, hogy mindent kezdjünk elölről” - hozta fel példaként Bugár. (SITA) Az iskoláknak továbbra sincs lehetőségük arra, hogy szabadon választhassanak Késik a tankönyv-liberalizáció Pozsony. Aszlovák oktatás­ügyi minisztérium decem­ber elején nyilvánosságra hozta a 2012/2013-as tan­évre megrendelhető tan- könyveklistáját. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Eugen Jurzyca (SDKÚ) okta­tásügyi miniszter hivatalba lé­pésekor azt ígérte, liberalizálja a tankönyvpiacot, vagyis lehetővé teszi, hogy az iskolák több tan­könyvből választhassanak. A lis­tája viszont nem tükrözi ezt. Mint az első köztársaságidején Minden évfolyam számára csak egyféle tankönyvet engedé­lyez az állam, ez pedig komoly probléma, vélekedik Vajda Bar­nabás, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának történe­lem szakos oktatója. „Maradt a jó öreg, még az első Csehszlovák Köztársaságból örökölt egytan- könyves rendszer, vagyis min­den évfolyam számára csakis egy, az állam által megrendelt, és az általa kiadott történelem­tankönyv. Rendszerváltás ide, piacgazdaság oda, Szlovákiá­ban a tankönyvek ma is szigorú­an központosítottak” -jellemzi a történelemkönyvekkel kapcso­latos helyzetet Vajda. Eugen Jurzyca (Képarchívum) Jurzyca hivatalba lépése után sincs érezhető változás, állítja Orosz István, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola igaz­gatója. „Legfeljebb annyit tud­nék említem, hogy a reformosz­tályokban már nem küszködünk akkora tankönyvhiánnyal, mint az előző években” - mondta la­punknak. Ami a piac liberalizá­cióját illeti, választási lehetőség nem igazán van” - tette hozzá. A nyelvoktatás terén látják legin­kább szükségét a kínálat színesí­tésének. ,A nyelvtanárok gyak­ran emlegetik, hogy sokkal jobb tankönyvekből is tudnának taní­tani, ki tudnák választani a leg­megfelelőbbet, de a másik köny­vet a minisztérium nem finan­szírozza” - fejtette ki az igazga­tó. Vajda Barnabás szerint a szlovákiai tankönyvpiac kifor­ratlansága jól lemérhető azon is, hogy a megrendelőlistán a tan­könyvek mellett alig találni módszertani segédeszközöket. „Van ugyan egy-egy tematikus füzet, munkafüzet, munkalap- gyűjtemény, olvasókönyv, gya­korlat- vagy feladatgyűjtemény, itt-ott atlasz vagy szótár, de ezek ritka kivételek; valódi tanári kézkönyvet talán csak egyet ta­láltam a negyvenoldalas listán” - teszi hozzá. Az összes kör­nyékbeli országban, amely fel­szabadította a tankönyvpiacát, a verseny nagyban hozzájárult, hogy tankönyvfejlesztések in­dultak, ami aztán maga után vonta a tantárgy és a tankönyvek modernizációját - figyelmeztet a pedagógus. Van, ahol nem szólnak bele Szlovákia azok közé az orszá­gok közé tartozik, amelyekben az állam hagyja jóvá az iskolák által rendelhető tankönyvek lis­táját. Ugyanez érvényes a cse­heknél, Magyarországon, Észt­országban, Litvániában, Gö­rögországban, Németország­ban, Ausztriában, Lengyelor­szágban és Romániában is. Olyan országokban viszont, mint Hollandia, Anglia, Finnor­szág, Svédország, Dánia, Spa­nyolország és Olaszország, az állam nem szól bele abba, hogy az iskolák melyik tankönyveket választják a sok közül. Az állami jóváhagyás nem gátja a tan- könyvpiac liberalizációjának, magyarázta lapunknak neve el­hallgatását kérve az egyik hazai tankönyvkiadó munkatársa. „Ha az állam fizet a tankönyve­kért, akkor érthető, hogy ő mondja meg, miért fizet és miért nem”-tette hozzá. Az INEKO elemzőügynökség szerint a minisztériumnak le kellene fordíttatnia néhány jól bevált külföldi módszertani ki­adványt és munkafüzetet szlo­vákra. „Ezt a tankönyvekből át­vett, itteni tantervekkel kompa- tiblisis részletekkel lehetne ki­egészíteni. A természettudo­mányok esetében ez az eljárás mindenképpen alkalmazható” - állítja Michal Rehúš, az INEKO elemzője. Eugen Jurzyca az ősz folya­mán jelezte, hogy jövőre pilot- projektet indítana, melynek ke­retén belül néhány gimnázium a saját maga által kiválasztott tankönyveket rendelhetné meg. A tankönyvpiac tényleges liberalizációjának feladata a kormány bukása miatt a jelek szerint Jurzyca utódjára marad, már ha egyáltalán számol ilyesmivel a következő oktatás­ügyi miniszter. (vps, ú) A Gorilla-akta Jozef Magala idejében kerülhetett ki a szlovák titkosszolgálattól Vizsgálták a Penta és a kormány kapcsolatait ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Annak idején nem tudta befejezni a rendőrség az ún. Gorilla-ügyben indított eljá­rást, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatója, Ka­rol Mitrík ugyanis nem mentette fel a titoktartás alól az SIS ügy­nökeit. A Gorilla fedőnevű akta a második Dzurinda-kormány és a Penta pénzügyi csoport lehetsé­ges összeköttetéseit tartalmaz­za. A Sme napüap úgy tudja, a hatóságok Mitríktől kérték né­hány ügynök felmentését a ti­toktartás alól, de ő ezt elutasítot­ta, így a vizsgálat véget ért. A rendőrség most ismét foglalko­zik az üggyel. „Az újraindított nyomozás során az SIS együtt fog működni a rendőrséggel” - közölte Iveta Radičová kor­mányfő sajtóosztálya. A SIS igazgatójának közvetlen felette­se a miniszterelnök. Amikor az SIS feltételezések szerint a Gorilla-akción dolgo­zott, Ladislav Pittner (SDKÚ) állt a titkosszolgálat élén, ő 2008-ban meghalt. Mitrík akkor az SDKÚ képviselője volt. Ha va­lódi titkosszolgálati aktákról van szó, akkor kerülhettek ki az SIS-től, amikor azt a Smer jelölt­je, Jozef Magala vezette. A rend­őrség kérte Ivan Gašparovič ál­lamfőt, hogy mentse fel őt a ti­toktartás alól, de azt válaszolta, csak a jelenlegi SIS-igazgatót mentheti fel, Magalát nem. A Gorilla-aktában a Nemzeti Vagyonalap (FNM) jelenlegi ve­zetőjének, Anna Bubeníková- nak (SDKÚ) a neve is szerepel, állítólag szoros kapcsolatban volt a Penta egyik tulajdonosá­val, Jaroslav Haščákkal. „Ilyen képtelenséggel kapcsolatban nem nyilatkozom” - mondta. A Penta szóvivője, Martin Danko beismerte, hogy Haščák ismeri Bubeníkovát és azt is, hogy több­ször tárgyaltak. „Ugyanúgy, mint több száz másik emberrel” -mondta. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ elnöke érdemben nem akar fog­lalkozni az esettel. „Mivel nem tudjuk, hiteles dokumentumok­ról van-e szó, azt sem sejtjük, honnan származnak” - mondta a párt szóvivője, Michal Lukáč. Juraj Miškov (SaS) gazdasági miniszter állítja, Bubeníková- nak magyarázatot kellene adnia arra, milyen kapcsolatban állt a Pentával. „Ellenkező esetben nincs keresnivalója a vagyon­alap élén” - mondta Miškov. „Minél több idő telik el egy fel­tételezett bűncselekménytől, annál nehezebb utánajárni” - mondta tegnap az ügy kapcsán Jaroslav Ivor, a nyomozók volt országos főnöke, (dem) MI VOLT A 2011-ES ÉV LEGMEGHATÁROZÓBB ESEMÉNYE? Ján Baránek politológus, Polis ügynökség Egyértelműen a kormány bukása az év esemé­nye. Megbukott az a kormány, amely hatalmas lehetőséget kapott az ország helyzetének rendezésére. Annál szomorúbb ez, mert nem külső erő döntötte meg, hanem magát buktatta meg a koalíció. Pozitívumot nehezebb találni, talán azt, hogy a kormány megmutatta, nem felesleges harcolni a korrupció ellen, ez részben sikerült - Iveta Radičovának köszönhetően. Említek egy tulajdonkép­pen marketing-eseményt is: Turócszentmárton polgármestere a Híd listáján indul. Ez számom­ra szimpatikus, mert megmu­tatja, hogy a szlovák és magyar anyanyelvű állampolgárok közt nincs konfliktus. Jómagam is vegyes lakosságú területen élek, édesanyám magyar. Az ún. kisemberek között nincsenek nemzetiségi ellentétek, ezt napi szinten tapasztalom. A külföldi eseményeket illetően nyilvánvalóan az új gazdasági válság elmélyülése a legmegha­tározóbb, és valamennyiünket közvetlenül érint. Hushegyi Dóra újságíró, az RTVS Tanácsának tagja Idehaza a kor­mány bukását tartom annak. Már a kormány- alakításnál egyértelmű volt, hogy míg az SDKÚ minden fontos elkép­zelése bekerül a kormányprog­ramba, addig a másik három párt kénytelen lemondani legfontosabb elképzeléseiről. Az egyik oldal diktátuma pedig előbb-utóbb töréshez vezet, de arra nem számítottam, hogy ilyen gyorsan bekövetkezik. A jobboldali pártok valószínűleg történelmi esélyt szalasztot­tak el. A külföld legfontosabb eseménye az arab tavasz. Különös érzés látni, ahogy az arab országok lakói ugyanolyan lelkesedéssel és remények­kel emelték fel a szavukat az elnyomás ellen, mint mi Csehszlovákiában, 1989-ben. Ugyanakkor kétségesnek tűnik a folytatás. Ha a vallási fun­damentalizmus kerekedik felül ezekben az országokban, attól tartok, a következő években még nagyobb elnyomásról, há­borúkról, kegyetlen bosszúról szólhatnak a térségből érkező hírek. Komzsik Attila a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara dékánja Az évet legin­kább a hatalmas tragédiák, természeti ka­tasztrófák, „sza­badságharcok az egész arab világban", és a gazdasági válság újbóli elmélyülése jellemezte. Ezenkívül eltávozott közülünk néhány olyan neves személyiség, aki után hatalmas űr támadt. Kö­zéjük tartozik kétségkívül Steve Jobs, és a pár napja elhunyt Vác­lav Havel elnök úr is. De ebben az évben győzték le Kadhafit, vonultak ki az amerikaiak Irakból és egy szegedi orvosprofesz- szor remélhetőleg megtalálta a cukorbetegség gyógyszerét is. Az itthoni történések leginkább a világban kialakult helyzet és a labilis belpolitikai viszonyok kö­vetkezményei voltak. Számomra azonban az év eseménye az volt - még ha ez kicsinyesnek tűnik is -, amikor december 15-én átad­tuk tanulmányi karunk felújított épületét. Nagy Gábor akadémi­kus kollégánk úgy fogalmazott: „Ezekben az időkben egyetemet építeni csodálatos dolog". Tényleg az!!! (sán,vps)

Next

/
Oldalképek
Tartalom