Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-29 / 299. szám, csütörtök
16 Iskola utca ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 29. www.ujszo.com Találj ki egy „tejes” szlogent és nyerj! A Földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium versenyt hirdet, hogy megtalálja az Iskolatej Programot népszerűsítő legjobb szlogent. A versenybe az alapiskolás tanulók nevezhetnek be olyan mottóval, amely kifejezi, miért szeretik a tejet és a tejtermékeket. Örömmel vesszük, ha a témához illő rajzot is mellékelnek. A győztes szlogen kitalálója és osztálytársai ellátogathatnak egy mezőgazda- sági farmra, ahol megismerhetik az állattartás fortélyait. A nyertesek édes és egészséges meglepetést is kapnak. A mottók beküldésének határideje: 2012. február 29. A tanulók az Iskoletej Programot népszerűsítő javaslataikat postán vagy elektronikus úton juttassák el az alábbi címek valamelyikére: Ministerstvo pôdohospodárstva a rozvoja vidieka Slovenskej republiky Sekcia poľnohospodárstva, potravinárstva a obchodu Odbor živočíšnej výroby Dobrovičova 12 812 66 Bratislava e-mail: skolskemlieko @land.gov.sk facebook.com/minagri .sr A verseny eredményét a minisztérium honlapján és Facebook oldalán is közzétesszük. A legkreatívabb szlogent a tárca felhasználja majd propagá- ciós anyagain és a médiában is. A STEP 21 megalkotta az optimális tanár modelljét egy standard értékelési program keretében Fókuszban a szakmaiság A XVII. Nógrádi Pedagógustalálkozó résztvevői (Képarchívum „Több szakmaiságot” - ezzel a hívó gondolattal nyitotta meg Ádám Zita a füleld Ifjúság Utcai MTNY Alapiskola aulájában a közelmúltban megrendezett XVII. Nógrádi Pedagógustalálkozót. BESZÁMOLÓ A mintegy 80 résztvevő Mo- noriné Papp Sarolta, a Comeni- us Műhely vezetője előadásában és a gyakorlati bemutatókon - Hódi Dorottya közreműködésével - a tanóra-diagnosztika programmal ismerkedett. A konferencia a közoktatás legalsó szintjét, az osztálytermi tanulásszervezési folyamatok 45 percét helyezte a fókuszba. Minden tanóra „tetemrehívás”, küzdelem a térrel, idővel, matériával, a tanulók figyelmével, fegyelmével, a kíváncsiság felkeltésével. Színtiszta szakma, színtiszta emberi hozzáállás. Az előadó nemzetközi kutatások tükrében bizonyította: a tanárok számítanak! Ä tanítási óra eredménye ott mutatkozik meg, ahol a tanulás-tanítás aktív és tevékenységgel telített folyamat. A tanulók családi háttere csak a bemenet idején számít, később indifferenssé válik, ha tanárban, tanulóban megvan a kellő akarat a kulturális hátrányok pótlására. A 2010-ben végzett OECD- kutatás, mely felölelte a rendszerszintet és az osztályszintet is, megállapította: tisztességes alapbérezés esetében maga a béremelés nem befolyásolja a minőségi munkát. A TALIS-kutatás (OECD) nyomán a kutatók megfigyelték a minőséget befolyásoló tényezőket a tanári munka minősége (óravázlat, nevelési célok, tempó, pedagógiai hit, felelősség, felkészültség) és a tanítási környezet tekintetében. A kutatás célja a tanulásszervezési indikátorok kidolgozása volt. E kutatás eredményeként Szlovákia megelőzi Magyarországot, ami talán (ez nem bizonyított, csak kikövetkeztetett) a szakmai minősítő vizsgáknak (atesztá- ció) tudható be. A kutatás megállapítja, hogy a makroszintű beavatkozásnak a nevelő-oktató munka minőségére nincs jelentősége, csakis az egyénre szabott, fejlesztő szakmai támogatás lehet hatékony. A McKinsey-jelentés (2007) középpontjában, ami 25 ország oktatási rendszerét vizsgálja, e kérdések állnak: Miért teljesítenek bizonyos iskolarendszerek sokkal jobban, mint mások? Minek köszönhető bizonyos oktatási reformok látványos sikere? A tanulmány alapvető kérdése: Mi a közös a legjobban teljesítő oktatási rendszerekben? A válasz három fontos és közös tényezőt emel ki, melyek valamennyi sikeres iskolarendszerben megtalálhatóak:- Megfelelő emberek váljanak pedagógussá.- Minőségi tanárképzés során képezzék eredményesen teljesítő oktatóvá őket.- Minden gyerek megkapja a lehető legjobb oktatást. A legjobban teljesítő iskola- rendszerek alapos áttekintése és vizsgálata azt mutatja: ennek a három tényezőnek a megléte független a helyi kultúrától. A jól működő gyakorlati példák azt bizonyítják, hogy rövid távon, elfogadható költségráfordítás mellett is lehet kiváló oktatást megvalósítani. Az eredményes tanulás és a színvonalas tanítás közé egyenlőségjelet lehet tenni. A kiváló teljesítményhez szükséges minden gyermek sikere. Monoriné Papp Sarolta második előadásában bemutatta saját fejlesztésű programját, a STEP21-et. A tanári munka hatékonyságán mérésekkel lehet változtatni, mert csak azon lehet javítani, amit mérni tudunk, minden más szubjektív dolog. Azok az emberek, akik benne vannak az osztálytermi folyamatokban, nem tudják objektiven értékelni saját munkájukat. Ehhez szükség van egy iskolán belüli mentorra és egy kritikus barátra, akik visszajelzéssel, tanáccsal segítik a tanár munkáját a minőség és hatékonyságérdekében. Mindezen kutatási anyagok konklúziója: folyamatos odafigyeléssel, szakmai segítéssel javítani kell a munkát. így született meg a STEP 21 programja. A STEP 21 megalkotta az optimális (nem ideális) tanár modelljét egy standard értékelési program keretében. Alapja a pedagógiai hermeneutika (a jelenség megértése) és a szükséges szakmai visszacsatolás, Három alapelv alkotja a program értékkritériumát, melyre a szakmai komponensek épülnek. A pedagógus munkájának értékkritériumai az innovativi- tás (folyamatos megújulás), a professzionalitás (a minőségi szakmai tudás) és a kooperativi- tás (együttműködési kultúra). Mindegyik kritérium hét (innen az elnevezés: STEP 21) komponenst tartalmaz. Ezek találkozási pontjaiban vizsgálandó a tanóra: hol kell javítani, mely komponensek nem felelnek meg a szakmaiság kritériumainak. A komponensek értékelése 4 színnel történik egy 7x7-es mezőben. Ez azonnali visszajelzés ad a tanárnak, min kell javítani a minősítés szándéka nélkül. A megállapításokat mentori, kritikus baráti és tanulói szinteken lehet megtenni üzenettel, szakmai eszmecsere folytatásával, feljegyzések készítésével, szöveges elemzéssel. A visszajelzés mindenkinek fontos a minőségi munka érdekében. Fontos tudatosítani, a nevelő munka mitől működik, miért eredményes, mit csinál jól a tanár, miért és hogyan, illetve miben kell változnia. A STEP 21 lényege: segíti a tanárt hatékonyabb és eredményesebb tanárrá válni. A XVII. Nógrádi Pedagógustalálkozó résztvevői a STEP 21 program révén tudatosan javíthatnak pedagógiai munkájukon. Monoriné Papp Sarolta négy pedagógust megajándékozott a programmal. A program kritériumrendszere segítheti az iskolavezetést is a szakmai munka elemzésében, a pedagógust nevelő munkája eredményesebbé fejlesztésében. Kemény, de izgalmas munkát végzett a konferencia a szakmai munka tudatos tervezése, átgondolása céljából. (Á. Z.) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Tapasztalatot kell szereznie Kisfiam idén szeptemberben kezdte az első osztályt. Nehezen barátkozik, még a padtársával sem igazán hajlandó beszélgetni. Mit lehetne tenni, hogy egy kicsit megnyíljon, közelebb engedje magához a társait? Hogyan segíthetnék neki? Jelige: Zárkózott Nem tudom, hogy gyermeke járt-e óvodába. Ha igen, ott hogyan viselkedett? Érte-e valami kellemetlen esemény, ami miatt üyen lett, vagyis jobbnak látja inkább nem kooperálni senkivel, mintsem hogy újra kellemetlen helyzetbe kerüljön. Vagy ott is inkább egyedül játszott, esetleg csendesen üldögélt egy sarokban? Ha ott is hasonlóan viselkedett, hogyan próbált neki segíteni? Vagy csak az óvodalátogatás elején volt ilyen, később feloldódott? Esetleg nem járt óvodába, ritkán találkozott idegen emberekkel, gyerekekkel, s nem is volt ráutalva arra, hogy beszédbe elegyedjen velük? Vagyis nem volt módja elsajátítani, hogyan is kell viselkedni a kortársakkal. Ha ez a helyzet, akkor most utólag kell erre megtanítani. Fokozatosan próbálja össze- barátkoztatni az osztálytársaival, iskolatársaival. Nem kell lerohanni, sem elmarasztalni amiatt, hogy eddig nem barátkozott velük, de úgy kell irányítania a dolgokat, hogy fokozatosan kezdjen érdeklődni a többiek iránt. Naponta beszélgessen el vele arról, hogy mi történt az iskolában, kinek mit mondott a tanító néni, ki mit tudott, mit nem tudott. Arra is térjen ki a beszélgetésben, hogy mit csinált a szünetben, beszélgetett-e valakivel, játszott-e valakivel. Ha nem, akkor csak annyit kérdezzen tovább, hogy ő nem akart senkivel beszélgetni, vagy szólt valakihez, de az semmibe vette a közeledését, s ezért nem lett belőle semmi. Kérdezgessen a padtársa felől is, olyan kérdéseket is tegyen fel vele kapcsolatban, amit csak akkor tudhat róla, ha megkérdezi tőle. Például: Vannak-e testvérei? Jámak-e már iskolába? Jár-e munkába az anyukája? Mit csinál az apukája? Egy idő után kérdezze meg tőle, mit szólna ahhoz, ha egy szombat délutánra meghívnák látogatóba a padtársát? Készítsen nekik olyan programot, játékokat, hogy ne legyen elkerülhető a beszélgetés. Ha a padtársával megbarátkozik, akkor egy idő után meghívhat két-három osztálytársat hasonló céllal. Nagyobb csoporttal már több mindent lehet játszani, itt már szövetségre is lehet lépni valakivel. Amíg nem szerez ilyen tapasz(lllusztrációs fotó: sxc.hu) falatot a fia, hogy de jó együtt játszani, beszélgetni másokkal, addig parancsszóra nehezen fog megváltozni az osztálytársai iránti viselkedése. Szülői értekezleten mondja el a tanító néninek, hogy mi a helyzet, s kérje meg, hogyjob- ban figyeljen rá. Próbálja őt is bekapcsolni csoportos játékokba, hogy legyen kellemes élménye a közös játékból, bátorítsa őt, hogy merjen a többiek előtt szerepelni. Ha jól csinálja, dicsérje meg érte. Ha jár a fia napközibe, akkor a napközis tanító néninek is mondja el az aggályait, s kérje meg, hogy ő is próbáljon segíteni neki. Mindezek ellenére azt is figyelembe kell venni, hogy vannak introvertált emberek, akik inkább zárkózottak, befelé fordulók, nem teregetik ki minden bajukat, problémájukat másoknak, kevesebbet beszélnek a magánéletükről, mint az extrovertált, nyitott emberek. Dr. Hadas Katalin
