Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-29 / 299. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 29. Régió 5 Az önkormányzat felkészült a télre, de a rászorulók egyelőre nem élnek a lehetőséggel Nem érdekli a dunaszerdahelyi hajléktalanokat az ételosztás Dunaszerdahely. Hetente kétszer meleg ételt oszt a város területén élő haj­léktalanoknak Dunaszer­dahely önkormányzata - ezzel a céllal indította út­jára projektjét december 21-én, a kezdeményezés­hez helyi önkéntesek is csatlakoztak. LŐR1NCZ ADRIÁN Az utcákon, elhagyatott épületekben élőknek szerdán­ként és csütörtökönként osz­tanak meleg ételt. A városi rendőrség értesülései szerint jelenleg mintegy 10-12 hajlék­talan él Dunaszerdahelyen, egy részük más településről származik. Az érvényes jog­szabályok értelmében a hajlék­talanokról hozzátartozóik kö­telesek gondoskodni; ha en­nek nem tesznek eleget, az ön- kormányzatnak kell lépnie. A város vezetése idén első ízben szervezte meg az étkeztetésü­ket - az érdeklődés azonban egyelőre alulmúlja a várako­zást. December 21-én egyetlen hajléktalan sem jelent meg a műjégpálya parkolójában fel­állított sátornál, a következő napon is csak egy személy élt a lehetőséggel. Hasonló volt a helyzet tegnap is. „Az ételosz­tást megelőzően a városi rendőrök napokig járták a vá­rost, és tájékoztatták az érin­tetteket - közölte lapunkkal Bugár György (MKP) városi képviselő, az ételosztás meg­szervezésében és lebonyolítá­sában részt vállaló Fény Polgá­ri Társulás elnöke. - December 21-én megkerestem a hajlékta­lanokat; legtöbbjük azt mond­ta, nem szorul segítségre, elő tudják teremteni a napi bete­vőt. Mindezek ellenére sem tartanám helyesnek, ha az ételosztást felfüggesztenénk; inkább azon kell elgondolkod­nunk, a jövőben miképp tu­dunk a rászorulók segítségére lenni. Ez annál is inkább köte­lességünk, mivel a hajléktala­nok száma évről évre nő.” Miklós Alica, a Városi Hiva­tal szociális osztályának veze­tője elmondta: az ételosztás február végéig tart. „Tíz-tizen­öt személy napi egyszeri ét­keztetése az önkormányzat­nak harmincöt eurójába kerül” - mondta a költségek kapcsán. A városi hivatal két éve me­legedőt üzemeltet a Karcsai úton, ám a szigorú rendszabá­lyok, az alkoholtilalom, illetve az egymás iránti bizalmatlan­ság miatt nem sok hajléktalan él a lehetőséggel; mindössze egy személy vette igénybe a szolgáltatást. Csiba Tibor vá­rosi rendőrparancsnok koráb­ban úgy tájékoztatott: az utcá­kon, hidak alatt, megüresedett ipari létesítményekben és rak­tárépületekben élő személyek­ről - azonosításukat meg­könnyítendő - fényképes nyil­vántartás készül. Dunaszerda­hely utcáin évente átlagosan egy hajléktalan életét veszti. Bár jó szívvel adják, a hajléktalanok nem kémek belőle (Fogas Ferenc felvétele) A városatyák szerint hatékonyabban kellene kihasználni az érsekújvári termálfuratot Meghosszabbítanák a strandidényt SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. Az időjárástól függ, milyen idényt zár a Tatá- rik Emil strand. Az évzáró érté­kelést a legutóbbi ülésükön hallgatták meg a városatyák. Néhányan közülük úgy vélik, hatékonyabban kellene mű­ködtetni az érsekújvári termál­furatot. A termálfuratot minden idény végén lezárják, és csak a következő idény megkezdése­kor, májusban nyitják meg újra. 52 fokos víz bugyog fel a fel­színre, és szivattyú segítségével növelik a teljesítményt másod- percenkénti 5-6 literre. A vá­rosatyák megtudták, hogy a fürdőt üzemeltető Érsekújvári Lakáshivatal vezetése arra tö­rekszik, hogy minél kisebb le­gyen a hőveszteség a furat és a medence közti szállításkor. Ugyanakkor további megoldá­sokat keresnek a termálvíz is­mételt felhasználására. Peter Hudák, a szlovák nagykoalíció képviselője példaként egy szí- mői vállalkozót említett, aki a telkén található termálvízzel fűti az üvegházait. A Tatárik Emil strand üzemeltetése az időjárástól függ, és nehéz meg­hosszabbítani az idényt, holott voltak már erre próbálkozások. Például felfújható tető került a 25 méteres úszómedence fölé, melyet 2006-ben, 2007-ben és 2008-ban is használtak. Később felújították az úszómedencét, fedél került rá, ám 2010 júniu­sában, az árvíz és a belvíz miatt kénytelenek voltak eltávolítani a tetőt a strand dolgozói. A strand bejáratát 2005-ben felújították, büfék nyíltak a te­rületen, 2006-ban felújították az öltözőket és megnyitották a meleg vizes relax-medencét. Legutóbb szálláshelyeket alakí­tottak ki és felújították a közvi­lágítást, a strand vezetésének emellett számos olyan munká­latot kellett elvégeznie, melyek létfontosságúak a létesítmény működése szempontjából, de ezek a látogatók számára nem látványosak. Új hidat, új bejáratot és új arculatot kapott néhány évvel ezelőtt a Tatárik Emil strand (A szerző felvétele) Korszerűen felszerelt szaktantermekkel büszkélkedhet mindkét is­kola (Képarchívum) Munkájukért új felszerelést kaptak a tanulók Kitisztították a gyerekek az Erecs-patakot SZÁZ ILDIKÓ Nagyfödémes. Kitisztították az Erecs-patak medrét, így bizto­sítva lesz a vízelvezetést az eső­zések idején. Erecs környezet- védelmi revitalizációja volt a cél­ja annak a projektnek, melyet Felfedezzük a természetet cí- menközösenvalósítottakmeg. Nagyfödémes és a magyaror­szági Jánossomoija önkor­mányzata közösen valósította meg a pályázatot, melynek tel­jes költségvetése 311 715 euró. A szlovák fél 285 993 euróból valósította meg a terveket, eb­ből 243 094 euró az európai uniós támogatás. Nagyfödéme- sen a projekt kapcsán foglalkoz­tak az önkormányzati képvise­lőkhöz beérkező lakossági pa­naszokkal. A vállalkozók által elvégeztetett vízvizsgálatok eredményeit is összegyűjtötték és kiértékelték. A határon túli partner a saját törpevízmű rendszerét vizsgáltatta meg alaposabban. A mérésekből ki­derült, a lakossági panaszok nyolcvan százaléka az esővíz nem megfelelő elvezetése miatt érkezett. A szlovákiai község­ből származó vízminták sok nit­rátot és vasoxidot tartalmaztak, a magyarországi mintákban nitrát- és arzénszennyeződést állapítottak meg. Probléma a felgyülemlett esővíz szennye­ződése, a meder iszapos, horda- lékos állóvize, mely kedvezőt­lenül hat a növény- és állatvi­lágra. Nagy Mónika projektme­nedzser elmondta: a nagyfö- démesi Borsos Mihály Magyar Tannyelvű Alapiskola 23 489 euró értékben, a jánossomorjai Körzeti Általános Iskola tanulói munkájukkal 19 864 euró ér­tékben laboratóriumi berende­zést szereztek iskolájuknak, to­vábbá kiadványt és hasznos in­formációkat tartalmazó szóró­lapokat jelentettek meg a kör­nyezetvédő munkálatokról. A nagyfödémesi konferenci­án részt vettek a szlovákiai és magyarországi kistérségbeli polgármesterek és környezet­védelmi szakemberek. A ren­dezvényen bemutatkozott mindkét iskola. Mézeskalács-díszítő versenyen vehettek részt a muzslai alapiskolá­sok. A győztesek jutalma édes meglepetés volt: januárban a pár­kányi Vénusz cukrászda csokoládéműhelyében személyesen győ­ződhetnek meg arról, hogyan készülnek a finomabbnál finomabb csokibonbonok. (Gulyás Zsuzsanna felvétele) A megszentelt bornak régebben nagy gyógyerőt tulajdonítottak - tévelyedett emberrel itatták, ártó szellemek, az ördög kísértése ellen javasolták János-napi boráldást tartottak Esztergomban és Muzslán GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom/Muzsla. János napja a borászok egyik legfon­tosabb egyházi ünnepe. Január 27-én az esztergomi bazilikába és a muzslai templomba várták a környék borászait a Duna mindkét oldaláról. Az esztergomi bazilikában Paskai László bíboros, nyugal­mazott prímás érsek végezte a szertartást. A bíboros kitért e je­les hagyomány történetére is, amelyet egy XV. századi eszter­gomi imakönyv is említ. A pri­máši áldás után a borászok Já- nos-napi köszöntőjét Tiffán Zsolt borász, országgyűlési képviselő mondta. Muzslán első alkalommal tartottak Szent János-napi bor­áldást. Az ünnepi ceremóniát és a fogadást a Muzsla Hegyköz­ség Polgári Társulás és az ön- kormányzat szervezte. A ren­dezvényen a helyi borászok mellett részt vettek a szőlész­borász szakma ebedi, párkányi és garamkövesdi képviselői és az Ister-Granum Borlovagrend tagjai is, élükön Nyergesi Rezső nagymesterrel. „Örülünk, hogy sokan megtisztelték jelenlé­tünkkel akciónkat, amellyel szeretnénk hagyományt teremteni” - mondta Drapák Károly polgármester. Magyarországon a XV. szá­zadban terjedt el ez a hagyo­mány. A megszentelt bornak régebben nagy gyógyerőt tulaj­donítottak. Tévelyedett ember­rel, gyermekkel itatták, meg­rontott állat hátára keresztet rajzolva locsolták, az ártó szel­lemek, az ördög kísértése ellen javasolták. Meghintették vele a vetőmagot, fül-, fej és fogfájás­ra, tehén fájós tőgyére használ­ták. Ha valaki útra indult vagy harcba ment, annak is kortyol­nia kellett az italból, hogy áldás legyen útján és munkáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom