Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-27 / 297. szám, kedd

www.ujszo.com FOCITIPP ■ 2011. DECEMBER 27. ANKÉT 15 Jósé Mourinho edző ámokfütása a Real kispadján. Elveszítette a tartását, az orrát legyezgette, ami­kor Barcelona-játékosok értek a közelébe, és ujjával belebökött a Barcelona másodedzőjének sze­mébe. Nálam ezzel befejezte. Szombathy Pál Újságíró, publicista, a DigiSport műsorvezetője ► Az év játékosa: Nem törekszem objektivitásra, úgyhogy nem a Barcelonából ke­resgélek, mert olyannyira kézen­fekvő lenne. Inkább legyen Real Madrid. Nálam Angel Di Maria, a gólpasszkirály, a kreativitás és a játékkedv fiatal megtestesítője a nyerő - külön öröm számomra, hogy argentin. ► Az év csapata: Ha megint nem a Barca, akkor a Real? A Dortmund? Netán a Napoli? Legyenek az olaszok, mert nemcsak a legdélebbről, ha­nem a legmélyebbről is jöttek fel európai szintre. ► Az év mérkőzése: Fradi-Újpest 3-0 :-) Még komo­lyabbra fordítva: a hét Barca— Real összegyúrva. ► Az év pozitívuma: Jósé Mourinho sokszínű, támadó szellemű és rengeteget fejlődő Real Madridja és az új Juve. ► Az év csalódása: Kedvenceim, a római farkasok szétesettsége, azaz az AS Roma bénázása, remek új futballis­tákkal (Pjanic, Osvaldo, Kjaer, Bóján, Gago) és igen szimpati­kus, ám tapasztaladan edzővel. +1: az igazság és a korrektség kedvéért legyen Pép Guardiola az év edzője, mert magasan ő a legszimpatikusabb arc a katalán klubnál. Hajdú B. István Sportriporter, a TV2 és az Eurosport kommentátora ► Az év játékosa: Nálam is Lionel Messi az év já­tékosa, függetlenül attól, hogy az argentin válogatottal nem ért el nagy sikereket a Copa Americán. De a Barcelona győzött, ahol csak elindult, s ezekben a győzelmekben Messi főszerepet vállalt. Talán nem mindenkinek tetszik a Barcelo­na stílusa, ahogy ide-oda tolo­gatják a labdát, de Messi tudását senki sem kérdőjelezheti meg. O az, akit a világon a legtöbben szívesen néznek. ► Az év csapata: Az FC Barcelona korszakos já­tékot nyújtott, szinte forradal­masította a labdarúgást. Ezt a stílust, ezt az eredményességet csak minden idők legnagyobb csapataihoz lehet mérni, a hat­vanas évekbeli Real Madridhoz, vagy a Cruijff-féle Ajaxhoz. Hozzáteszem, hogy Uruguay is nagyszerűen szerepelt, a tavalyi vb-bronzérem után megnyerte a Copa Americát, de látványosan játszottak a németek is, olyan erényeket is csillogtatva, ame­lyek régebben nem voltak rájuk jellemzőek, s ma már elmond­ható, hogy a németek Európa braziljai. ► Az év mérkőzése: Magyar szempontból a magyar­svéd Eb-selejtező. Ami a klubfo­cit illeti, a Ferencváros-Video- ton (0-5) összecsapás a bajnoki címről döntött ugyan, de az év mérkőzésének nem nevezhető. A Barcelona-Manchester Uni­ted BL-döntő már annál in­kább. A spanyol és az angol fut­ball legjobbjai mérkőztek meg egymással, magyar játékvezetés mellett, gyönyörű stadionban. ► Az év pozitívuma: A Magyarország-Svédország Eb­selejtezőt említeném. Ez a nemzet nagyon-nagyon szeremé, ha véget érne a magyar futball mélyrepü­lése, s most végre sikerült meg­nyernünk egy fontos tétmeccset, erős ellenféllel szemben, s élet­ben tartottuk - akkor még -* az Eb-kijutásról szőtt álmainkat. Katartikus élmény volt, minden­ki úgy ünnepelt, mintha kijutot­tunk volna. ► Az év csalódása: Egyértelműen az egész világot - s így Magyarországot is - behálózó bundabotrány. Ma már sehol a világon nem lehet biztos a szur­koló abban, hogy azt a játékot, amit lát, valóban tisztességes esz­közökkel játsszák. Szöllősi György Újságíró, a FourFourTwo magazin magyar kiadásának főszerkesztője ► Az év játékosa: Gera Zoltán ► Az év csapata: Paksi FC ► Az év mérkőzése: Hollandia-Magyarország 5-3 ► Az év pozitívuma: Az, hogy a Paks csak magyar játékosokkal messzebb jutott a nemzetközi kupákban, mint bár­melyik más klubcsapatunk. ► Az év csalódása: Az, hogy a válogatott, amely­nek lett volna esélye megelőz­ni a svédeket, végül öt ponttal végzett mögöttük, és így sem­mivel sem jutott magasabbra, mint elődei az elmúlt 25 évben. Közben Horvátország, Írország, Dánia, Csehország kijutott az Eb-re, és Montenegró, Észtor­szág, Bosznia-Hercegovina pót- selejtezőt játszhatott. Sánta Szilárd Irodalomtörténész, egyetemi adjunktus, tanszékvezető (komáro­mi Selye János Egyetem, Gazdaság- tudományi Kar, Nyelvi Tanszék) ► Az év játékosa: Fáhrer Gyula, 73 éves, hátvéd, keddenként este hattól focizunk együtt. ► Az év csapata: FC Barcelona ► Az év mérkőzése: Manchester United-Blackpool 4-2, május 22-én. ► Az év pozitívuma: Július 12-én újra fociztam, egy 9 hónapos, hosszú kihagyás után, melyre egy súlyos bokaszalag-sza- kadás kényszerített. ► Az év csalódása: Az El Clásicókon látott botrá­nyos sportszerűdenség. Štefan Hríb Publicista, televíziós műsorvezető, a Týždeň hetilap főszerkesztője. ► Az év játékosa: Lionel Messi, a szlovák futballis­ták közül Marek Hamšík. f Az év csapata: Vitán felül: az FC Barcelona ► Az év mérkőzése: Mindegyik Barca-Real. ► Az év pozitívuma: Hogy Vlado Weiss maradt a szlovák válogatott szövetségi ka­pitánya. ► Az év csalódása: Szlovákia-Örményország 0-4. Tomi Vince Sportújságíró, az Új Szó sportrova­tának egykori vezetője ► Az év játékosa: Lionel Messi ► Az év csapata: Az FC Barcelona. Lehet, hogy futballozása, úgymond, nem eléggé férfias és izgalmas. Lehet, hogy az ellenfelet el-elszédítő ti- ki-takija néha unalmas. Lehet. De hogy fütballművészete nem egészen evilági, az biztos. Játé­kosai majdhogynem hibádanul birtokolják a labdát, állandóan nyomás alatt tartják az ellenfél kapuját, s mindezt a világ legter­mészetesebb módján, fölényesen, elegánsan és hatékonyan teszik; úgy tűnik, nem is törődnek azzal, hogy a rivális is a pályán van. ► Az év mérkőzése: A BL-döntő. Ahogy a Barcelo­na megalázta a büszke Albion kirakatcsapatát, a Manchester Unitedet, az nem volt minden­napi. A második félidőben a le­hengerlő passzolgatással lelkileg is kikészített manchesteriek már kilépni sem mertek a katalánok­ra, attól rettegtek, ha kimozdul­nak, menthetetlenül mögéjük kerül egy halálos passz. így hát távolabbról végeztetett be a ki­végzésük. ► Az év pozitívuma: Játékosság. Mintha kezdene hát­térbe szorulni a futball erőszako­lása, a túlzottan akaratos labda­rúgás, ami gyakran küzdelemmé degradálja a játékot. Helyette az élcsapatoknál is mintha előtérbe kerülne a játékosság, a hatásos passzok, a kimunkált offenzíva. Talán a katalánok hatására. A fizikai képességek behatároltak, a fantázia határtalan. ► Az év csalódása: A magyar parlament. A kor­mánypárt a kétharmados többsé­gével a selejtezők után elmulasz­totta a visszamenőleges hatályú törvényhozást, hogy a mindenki által kötelezően szeretett és di­csőített válogatott indulhasson a 2012-es Európa-bajnokságon... Máté Gábor Színész, rendező, a Színművészeti Egyetem tanára, a budapesti Katona József Színház igazgatója. ► Az év játékosa: Szeretném, ha Xavi lenne, de Messi az év játékosa. ► Az év csapata: Egyértelműen a Barcelona. ► Az év mérkőzése: Ha volt ilyen, én nem láttam. ► Az év pozitívuma: Cesc Fábregas hazatérése. ► Az év csalódása: Kettő is. Mindkettő a Manches­ter Unitedé: kiesés a BL-ből, és a hatalmas zakó a Citytől. Görözdi Zsolt Református lelkész, Dunaszerdahely ► Az év játékosa: Ronaldinho. Tudom, hogy Mes- siniesxavi vagy C. Ronaldo, ná­lam mégis Ronaldinho. Csapat­társaktól és ellenfelektől függet­lenül önmaga is képes a csodára („körötte csend, amerre ment”). ► Az év csapata: FC Porto. Tudom, hogy a Bar­celona, de legyen mégis inkább a portugál bajnok, mert ember- léptékű feltételek mellett szinte emberfelettit alkotott. Kár, hogy ennek valószínűleg vége („emléke sír a lanton még”). ► Az év mérkőzése: Manchester United-FC Barce­lona BL-döntő. Szép, érdekes, okos meccs volt, fejben, szívben, megoldásokban, edzői és játékosi szinten egyaránt („elhullt csatá­ban a derék”). ► Az év pozitívuma: A Real Madrid szinte tökéletes csapattá válása („szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megsze­gik...”). ► Az év csalódása: Vállvetve a Dinamo Zágráb- Olympique Lyon 1-7-es zakó és a magyar bundaügy gyanús esetei („de ördög itt belül minden ne­mes”, avagy: „hadd látom, úgy­mond, mennyit ér”). Szegedi Péter Szociológus, sporttörténész, a Magyar Narancs Pálya a magas­ban című rovatának társszerzője ► Az év játékosa: Lionel Messi ► Az év csapata: Paks ► Az év mérkőzése: Nem volt olyan meccs, amelyikre évek múlva is emlékeznék. ► Az év pozitívuma: A Debrecen őszi bajnoki szereplése. ► Az év csalódása: A magyar futball átpolitizálódása. Pietsch Tibor Szakújságíró, a Nemzeti Sport főmunkatársa ► Az év játékosa: Xavi. Csapatember és klasszis a javából. Nem véledenül mond­ták róla, hogy ha megkapná az Aranylabdát, azt is lepasszolná... ► Az év csapata: FC Barcelona. Kell magyarázni? Ha igen, látogassunk el a Barca- múzeumba! ► Az év mérkőzése: Magyarország-Svédország. Végre!!! ► Az év pozitívuma: A fogadási csalásokat felgöngyö­lítő nyomozás. Alakul, alakul... Hátha egyszer sikerül megtisztí­tani a gennytől a magyar futballt. ► Az év csalódása: A, ilyen nem volt! Még hogy a magyar futballban csalódni?! Csepelyi Adrienn Futballszakíró, a FourFourTwo magazin munkatársa, a koteny.blog.nepsport.hu szerzője ► Az év játékosa: Pádár Anita, aki tizenharmadik alkalommal is az NB I gólki­rálya (zsinórban!), vezéregyé­nisége a női válogatottnak, az MLSZ fiúsaiban és nagypályán is az év játékosának választotta, mégis ő az egyik legszerényebb játékos, akivel valaha is interjút készítettem. Igazi példakép. ► Az év csapata: A magyar férfi labdarúgó-váloga­tott. Nem azért, mert ők voltak a legjobbak, hanem mert voltak percek, amikor újra úgy éreztem: ez az én csapatom. ► Az év mérkőzése: Nem is kérdés: a Japán-USA női világbajnoki döntő. Az, amit a japán válogatott művelt idén, még úgy is lenyűgözött, hogy végig az amerikaiaknak szurkoltam. Aki csak látta ezt a meccset, őrjöngve szurkolta vé­gig - igen, még az olyanok is, akik sosem vetemednének arra, hogy női futballt nézzenek. ► Az év pozitívuma: Februárban élőben nézhettem meg a PSV Eindhoven-Ajax mérkőzést. Megindító volt hallani, ahogy harmincötezren skandálják Dzsudzsák Balázs nevét, ahogy a holland kollé­gák arról mesélnek, Balázs a legnagyobb kincsük, ahogy a taxis szinte eksztázisban mesé­li, mekkora gólokat köszönhet „Dzuzaknak” - hogy ha bár­hol a városban azt mondtam, magyar vagyok, egyszerűen kedvesebbek voltak velem az emberek. ► Az év csalódása: Fernando Torres etikátlan nyi­latkozata eligazolása éjjelén. A távozása sajnos tökéletesen ért­hető, de azt mondani, miután az Anfield Roadon istenként tisztelték a szurkolók, hogy „végre nagycsapatban szeretne játszani”, óriási tiszteletlenség. A kedvencem mégis ez a mon­data az ügyben, a minap jelent meg: „Bár a formám nem az igazi, világ- és Európa-bajnok játékos vagyok, több tiszteletet érdemiek!” Gondolom, Lon­donban megkapja. Nádasdi Péter Színművész, a kassai Thália Színház tagja, a Barackliget című film főszereplője ► Az év játékosa: Azt szeretném, ha Xavi kapná az Aranylabdát, mert ő példakép­ként állítható a fiatalok elé. Intel­ligens, nincsenek sztárallűrjei, ő a kedvencem. ► Az év csapata: Soha nem hittem volna magam­ról, hogy én - aki imádtam a Redondo-féle Real Madridot - va­laha a Barcelonának fogok szurkol­ni. De most ez van, az év csapata nálam is a Barcelona, mert olyan, mintha testvérek fociznának (és én is emlékszem arra, milyen jó volt a bátyámmal egy csapatban játsza­ni). Esetleg még az Arsenalt em­líthetném, mert nagyon mélyről sikerült visszakapaszkodnia. ► Az év mérkőzése: Hollandia-Magyarország 5-3, mert azt éreztem közben - az utóbbi 20-25 évben először -, hogy a magyar válogatott egyen­rangú ellenfele egy topcsapatnak. Vagy az áprilisi Real-Barcelona (0-2), amikor Messi átszlalomo- zott a madridi védők között. ► Az év pozitívuma: A nagy Mourinho végre kényte­len volt elismerni, hogy a Barce­lona a világ legjobbja. ► Az év csalódása: A bundabotrány. Rá kellett jön­nöm, hogy minden meccs meg van bundázva. De nem is ez a legszomorúbb, hanem az, hogy mindenki tud erről, és mindenki leszarja. Ez a mentalitás dühít. Kovács Zoltán Újságíró, publicista, az Élet és Irodalom főszerkesztője ► Az év játékosa: Lionel Messi. Pillanatnyilag a világ legjobbja, aligha lehet vitás. ► Az év csapata: FC Barcelona. Mindent meg­nyert. ► Az év mérkőzése: Az őszi Lazio-AS Roma 2-1. A 95. percben lőtt góllal római der­bit nyerni akkor is nagy esemény, ha amúgy Róma-drukker vagyok. ► Az év pozitívuma: Az amszterdami holland-ma­gyar, még ha elvesztettük is. ► Az év csalódása: A bundaügy, és annak még nem látható fejleményei. Összeállította: Gazdag József

Next

/
Oldalképek
Tartalom