Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-27 / 297. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 27. www.ujszo.com Kim Dzsong Un, a diktátor Phenjan. Először nevezte a hadsereg főparancsnokának az elhunyt észak-koreai diktátor legkisebb fiát, Kim Dzsong Unt szombaton a helyi sajtó. Eddig ez a cím a néhai Kim Dzsong Ilnek járt. Elemzők szerint az, hogy Kim Dzsong Unt nyíltan a hadsereg főparancsnokának nevezték, azt mutatja, sikerült neki teljes mértékben összpontosítani a hatalmat, hiszen a Kim dinasztia legfőbb támasza mindig is a hadsereg volt Észak-Koreában. (hvg) Kuba: puhul a diktatúra Havanna. Csaknem háromezer elítéltet részesített kegyelemben a kubai államtanács; az amnesztiában részesülőket a napokban engedik ki a börtönből. A hivatalos tájékoztatás szerint „emberbaráti okokból” bocsátanak szabadon 2900 embert. Megfigyelők szerint ugyanakkor az intézkedés összefüggésben lehet XVI. Benedek pápa tavaszra tervezett kubai látogatásával. (MTI) Fülöp-szigetek: 1200 áldozat Manila. A Fülöp-szigetek déli részén 1236-ra emelkedett a másfél héttel ezelőtti áradások és földcsuszamlás halálos áldozatainak száma, s több mint 60 ezer ember vesztette el az otthonát. Mindanao sziget déli részén december 17-re virradó éjszaka hatalmas trópusi vihar tombolt, s bár az időjárás-előrejelzések figyelmeztettek rá, a katasztrófa felkészületlenül, álmában érte a Mindanao északi részén lévő két nagyváros, Cagayan de Oro és Iligan, valamint a környező települések lakosságát. A pusztítás mintegy 600 ezer embert érintett a tájfunt rit- * kán látó vidéken. (MTI) Heves offenzíva Homsz ellen Damaszkusz. Legkevesebb húsz halottja volt a szíriai kormánycsapatok negyedik napja tartó heves offenzívájának az ellenállás gócpontja, Homsz városa ellen tegnap, egy nappal azelőtt, hogy az Arab Liga megfigyelői megkezdik missziójukat az országban. A liga ellenőreinek első csoportja várhatóan ma először Homszba utazik, majd Damaszkuszt keresi fel. (MTI) Albright: Havel az utóbbi húsz évben a földkerekség egyik legnagyobb tiszteletnek és tekintélynek örvendő személyisége volt Végső búcsút vettek Václav Haveltől Prága. Harangok és szirénák zúgása közepette pénteken 12 órakor megállt az élet Csehországban. A lakosság egyperces csenddel és néma főhajtással adózott Václav Havel, az utolsó csehszlovák és az első cseh köztársasági elnök, drámaíró, emberi jogi harcos emléke előtt, aki 75 éves korában hunyt el. MTl-TUDÓSÍTÁS Ugyanakkor a prágai Vár Szent Vitus-székesegyházában megkezdődött a hivatalos állami gyászszertartás, amelyre a világ több tucatnyi országának vezető politikusai érkeztek Prágába. Havel koporsója cseh állami zászlóval letakarva az oltár előtt volt elhelyezve. A gyászmisét Dominik Duka, prágai érsek celebrálta. A mise elején felolvastákXVI. Benedek pápa részvéttáviratát, aki mély sajnálatát fejezte Václav Havel halála miatt, és nagyon pozitívan méltatta életművét. Az ex- elnök özvegye, Dagmar Havlo- vá és a családtagok mellett a gyászmisén megjelent a legfelsőbb cseh politikai vezetés Václav Klaus államfővel az élen, a cseh társadalmi és kulturális élet kiemelkedő egyéniségei, Havel volt cseh és szlovákiai barátai, egykori legközelebbi munkatársai. A külföldi résztvevők között több mint egy tucatnyi mai és egykori államfő volt. Megjelent egyebek között Schmitt Pál magyar, Ivan Gašparovič szlovák, Christian Wulff német, Nicolas Sarkozy francia, Heinz Fischer osztrák államfő, Iveta Radičová szlovák, David Cameron brit miniszterelnök, Jósé Manuel Bar- roso, az Európai Bizottság elnöke, Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke és mások. Az Egyesült Államokat Hillary Clinton külügyminiszter és férje, Bili Clinton volt elnök, valamint a prágai születésű Madeleine Xlbright egykori külügyminiszter képviselte. Ha- velnek a művészvilágban is sok barátja volt. Prágában búcsúzott tőle többek között Alain Delon francia színész és Suzanne Vega amerikai énekesnő. Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter, Havel közeli barátja az elhunyt államfő és civilek szoros együttműködését méltatta. Emlékeztetett, hogy Havel nemcsak a csehek, hanem a szlovákok elnöke is volt. „Az igazság embere volt” - hangsúlyozta Madeleine Albright. Hozzátette: „Havel az utóbbi húsz évben a földkerekség egyik legnagyobb tiszteletnek és tekintélynek örvendő személyisége volt.” A gyászszertartás a Szent Vitus- székesegyházban a cseh himnusszal ért végét, miközben a közeli Petíín-dombon a fővárosi helyőrség katonái 21 ágyúlövést adtak le. A diplomáciai csúcsforgalom miatt - összesen 27 különgép szállt le délelőtt - a Ruzyné repülőtér forgalmát is módosítani kellett, míg a városban szigorú biztonsági intézkedéseket léptettek életbe. A rendre több mint 900 rendőr vigyázott, forgalmi korlátozások is életbe léptettek. A Hradzsin udvarában hatalmas képernyőket szereltek fel, amelyeken a lakosság követni tudta az eseményeket. Rendőrségi becslések szerint a Várban és környékén tízezer ember gyűlt össze. Az állami gyászszertartás után a Havel-család szűkebb körben a strašnicei krematóriumban vett búcsút az elhunyttól. A volt elnököt a Havel-család Vinohrady köztemetőben lévő családi kriptájába temetik. A pápa Urbi et Orbi beszéde: immáron túl sok vér folyt Karácsony a békejegyében Vatikánváros. Az egész világ kereszténysége a karácsonyt ünnepelte vasárnap. Ennek fénypontja volt a katolikus egyházfő Urbi et Orbi üzenete, mélypontja a nigériai merényletsorozat, amit a Vatikán is elítélt. XVI. Benedek pápa Urbi et Orbi - a városnak, Rómának és a világnak szóló - üzenetében a szíriai erőszak beszüntetésére szólított fel. A karácsony alkalmából elmondott üzenetben a katolikus egyházfő azt mondta, „immár túl sok vér folyt”, és arra kérte Istent, hogy bátorítsa az izraelieket és a palesztinokat a párbeszéd újrakezdésére. Az arab országok felbolydult társadalmainak valamennyi összetevőjét arra kérte, hogy megújult erővel vegyék ki részüket a közös jó építéséből. A pápa a római Szent Péter bazilika erkélyéről, hívők tízezrei előtt mondta el üzenetét. A ciszjordániai Betlehemben több ezren ünnepeltek Jeruzsálem latin pátriárkája jelenlétében. Szentbeszédében megemlékezett az „arab tavaszról”, de a közel-keleti keresztények helyzetét „nyugtalanítónak” mondta. (MTI) XV/. Benedek a Szent Péter bazilika erkélyén (TASR/AP-felvétel) Merényletek nigériai templomok ellen Keresztényeket öltek MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Kano. Nigériában a karácsony első napján öt pokolgépes-merényletet követtek el keresztény hívők és a hatóságok ellen iszlamista szélsőségesek, akik a saját uralmuk alá akarják hajtani a legnépesebb afrikai országot. A legsúlyosabb merénylet a főváros közelében lévő Madala város Szent Teréz templomában történt a mise végén. Az épület egyik falát beszakította a detonáció ereje, s 30 ember életét vesztette a nem végleges adatok szerint. Röviddel a madalai merénylet után újabb robbanások történtek, ezúttal a központi fekvésű Jós város két templománál. Délben további két robbantás volt az észak-nigériai Yobe szövetségi állam székhelyén, Damaturu városban, amely az utóbbi napokban merényletek, majd heves összecsapások helyszíne volt. E város és környéke volt a biztonsági erők és a Boko Haram nevű radikális muzulmán szekta tagjai közötti csatározások fő helyszíne. Ott három rendőr és egy öngyilkos merénylő halt meg, sokan megsebesültek. A támadások elkövetését a Boko Haram egy nyilatkozatban vállalta magára. Tavaly karácsonykor Jós városában és környékén legalább 80-an vesztették életüket a keresztény templomok elleni robbantásos merényletsorozatban. Idén december közepén röplapok jelentek meg a város utcáin, amelyekben 21 célpontot jelöltek meg, arra figyelmeztetve, hogy a muzulmán lakosság nevében december 26. előtt lecsapnak rájuk. A közép-nigériai Jos, Plateau szövetségi állam székhelye azon a „törésvonalon” fekszik, amely elválasztja egymástól a több mint 160 milliós ország többségében muszlim lakosságú északi részét a déli országrésztől, amelyben a keresztény hitűek adják a lakosság többségét. Jós ezért a muzulmán-keresztény ellenségeskedés egyik gócpontja Afrika legnépesebb országában. Bár ebben rivális muszlim és keresztény bandák csapnak össze, megfigyelők hangsúlyozzák, az erőszak mögött többnyire gazdasági és politikai érdekellentétek húzódnak meg, például az északi nomád közösségek és a déli földművesek földterületekért vívott küzdelme. Dühös tüntetéssel zárultak a kormányellenes akciók Budapesten Főszerepben ismét a Kossuth tér Letartóztatták a Sinaloa-klán egyik vezetőjét Közelebb Guzmánhoz MTl-HÍR ÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. Erőszakba torkollott az ellenzéki képviselők tiltakozása pénteken, miután a magyar Országgyűlés több jelentős törvényt fogadott el futószalagon. Az ellenzéki Lehet Más a Politika képviselői megpróbálták megakadályozni a kormánypárti politikusok bejutását a törvényhozásba, láncra verték magukat, de a rendőrség közbelépett. Összesen 43 embert - köztük 15 országgyűlési képviselőt - állított elő a rendőrség, akiket a személyi szabadság megsértésével gyanúsítottak. Többnyire az LMP képviselőiről van szó, de a rendőrség elvitte Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is. Később az MSZP-s képviselők egy része is elvitette magát a fogdába, köztük Mesterházy Attila, a párt vezetője. A Fidesz szerint csupán arról volt szó, hogy ellenzék fel akarta magára hívni a figyelmet. A rendőrség által feloszlatott délelőtti demonstráció után az LMP újabb, bejelentett tüntetést tartott a Parlamentnél. Több ezren voltak ismét a Kossuth téren. A megmozduláshoz csatlakozott a Szolidaritás nevű mozgalom is. Az LMP frakció- vezetője, Schiffer András bejelentette, a párt népszavazási kezdeményezést indít. A tüntetés előtt még volt egy olyan terv, hogy a résztvevők a demonstráció végén átvonul a Gyorskocsi utcai rendőrségi épülethez, ahova a párt délelőtti akciójáról vitték az előállított tüntetőket, köztük az LMP számos politikusát. A képviselőket kiengedték a délután folyamán, de mások még az őrizetben maradtak. A tüntetők a Parlament parkolóját körülvevő lánchoz felsorakozva többek között azt kiabálták, „Orbán, takarodj”. Az épületből távozó kormány- párti képviselők az ülés befejezése után az autóikhoz mentek, a tömeg azt kiabálta feléjük: „hazaárulók” és „szavazógép”. (MTI, o-o) Mexikóváros. A mexikói hadsereg elfogta a hírhedt Sinaloa drogkartell egyik vezetőjét. A katonaság vasárnap közleményében arról tájékoztatott, hogy az illetőt Sinaloa államban fogták el, kilétét egyelőre nem árulták el. Annyit tudni a gyanúsítottról, hogy ő a Sinaloa-klán első emberének, Joaquin „El Chapo” Guzmán- nak a „biztonsági főnöke”. Guzman, vagy ragadványnevén a Köpcös, a világ egyik legkeresettebb bűnözője, áld után hajszát indított az Interpol és az amerikai FBI is. A Forbes magazin egymilliárd dollárra becsüli vagyonát. A hatóságok hétmillió dolláros vérdíjat tűztek ki a fejére. A „Köpcös” vezette Sinaloa- klán Mexikó, illetve egyes források szerint a világ leghatalmasabb, kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó bűnszövetkezete, s nemcsak a kartell névadó államában, hanem más államokban is hatalmas befolyási övezetekkel rendelkezik. Ä most letartóztatott tag a klán áldozatainak eltüntetésért, emberrablásokért, zsarolásért és gyújtogatásokért felelt. Az egymás ellen kegyetlen hatalmi háborút folytató kábítószerbandák 45 ezer embert gyilkoltak meg a drogkereskedelemmel összefüggésbe hozható összetűzésekben.
