Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-27 / 297. szám, kedd
4 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 27. www.ujszo.com Katasztrofális Szlovákiában az áfa behajtása Milliárdok hiányoznak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az általános forgalmi adó (áfa) behajtása szempontjából Szlovákia az Európai Unió öt legrosszabbul teljesítő országa közé tartozik - derül ki a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) aktuális elemzéséből. Míg az unióban az áfabehajtás hatékonysága 72%-os, Szlovákiában az 58%-ot sem éri el. A helyzet az elmúlt időszakban ráadásul korántsem javult, hiszen a 2005 és 2009 közötti időszakban 13 százalékpontos romlásról számolhattak be. Ez évi szinten több mint 1 milliárd eurós kiesést jelent az állam számára. Tavaly 4,432 milliárd euró folyt be ebből az adónemből - az összes adóbevétel fele -, ez több mint 15%-kal nagyobb összeg az előző évinél. Ha az uniós átlag szintjén lenne az áfabehajtásunk, akkor negyedével lehetne kisebb a büdzsé hiánya (jövőre 3,68 milliárd euró lesz a tervek szerint), mely így alig lépné túl a 3%-os GDP- arányt (2012-ben 4,6%-os deficittel számolnak). Az áfabehajtás hatékonysága szempontjából még a szomszédos országok is lehagytak bennünket, hiszen Csehországban ez 74, Magyar- országon és Lengyelországban pedig 70%-os. Az IFP kutatóintézet szerint Szlovákia ezt a szintet várhatóan csak 2020-ra érheti el. (mi, MSz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Több pénzt teszünk félre Pozsony. Szlovákia lakossága a 2009-es gazdasági válságot követően soha nem látott mértékben kezdett el takarékoskodni - derül ki a jegybank elemzéséből. Eszerint a lakosság bevételei 2010 elejére ugyan csökkentek, ezzel párhuzamosan azonban visszaesett a fogyasztás is, míg a megtakarítások kb. 10%-kal nőttek. „Ilyen növekedésre Szlovákia története során még nem volt példa” - jegyzik meg a központi bank elemzői. (SITA) Tőkét emelt a szlovák OTP Pozsony. Az OTP Banka Slovensko több mint 10 millió euróval növelte az alaptőkéjét, amivel a pénzintézet anyabankjának, a magyar OTP Banknak a tőkeerejét akarták növelni a szlovák leánybanknál. „Ez lehetővé teszi a bank kereskedelmi tevékenységének a dinamikus növelését” - nyilatkozta Rastislav Matejsko, a bank igazgatótanácsi tagja. Az OTP Bank részesedése a szlovák leányintézetében ezzel elérte a 98,94%-ot. Az alaptőke 68,49 millióról 78,51 millió euróranőtt. (SITA) Nagy beruházás jöhet keletre Pozsony. Juraj Miškov gazdasági miniszter szerint Kelet-Szlovákiába óriási beruházó tart. „Abnormálisán nagy invesztícióról van szó, ám ennél többet egyelőre nem mondhatok, mert nagyon kényes a kérdés“ - tette hozzá a miniszter. A napokban a sajtó felkapta azt a hírt, hogy esetleg a Kassa közeli Kemyhec ipari parkjában telepedhetne le egy nagyon komoly spanyol cég. Miškov mindössze annyit közölt, elégedett a külföldi működőtőke beáramlásának idei ütemével, a Szlovákia iránti érdeklődés elérheti a válság előtti szintet. (SITA, ú) Dübörög a Volkswagen Pozsony. A Volkswagen fővárosi telephelyén június végéig szakadatlan lesz a termelés, a megrendelések miatt a hét minden napján üzemelni fognak - közölte Vladimír Ma- chalík, a VW szóvivője. Főleg a városi terepjárók, a VW Toua- reg és a Porsche Cayenne a kelendők, ezért a cég további 50 millió eurót ruház be gyártósorai bővítésébe. A hozzánk 20 éve érkezett autógyár Pozsonyban eddig 2,5 millió darab gépkocsit gyártott. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8331 Lengyel zloty 4,4397 Cseh korona 25,839 Magyar forint 306,89 Horvát kuna 7,5190 Román lej 4,2960 Japán jen 101,93 Svájci frank 1,2221 Kanadai dollár 1,3309 USA-dollár 1,3057 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,34-1,27 26,58-25,03 320,65-293,03 OTP Bank 1,35-1,26 26,58-25,00 318,44-295,42 Postabank 1,35-1,26 26,70-24,90Szí. Takarékpénztár 1,35-1,26 26,49-25,02 320,70-293,08 Tatra banka 1,34-1,27 26,47-25,13 318,93-294,69 Dexia banka 1,37-1,24 27,13-24,55 322,23-291,55 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA) A kormány bukása miatt elmarad a Radičová-kabinet által beharangozott adó- és járulékreform Idén csalódtak a munkáltatók Jövőre mégsem változik az adórendszer, a munkáltatók számára ez jelenti a búcsúzó év legnagyobb csalódását (Jón Krošlákfelv.) Pozsony. A szlovákiai munkáltatók számára az idei év legnagyobb csalódásának számított, hogy a kormánynak nem sikerült végrehajtania a korábban hatalmas hírveréssel beharangozott adó- és járulékreformot. Továbbra is jelentős problémának számít azonban a katasztrofálisjogérvénye- sítés, a bankok pedig elsősorban a várható különadóra panaszkodnak. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Hogy Szlovákiában folyamatosan romlik a vállalkozói környezet, azt legjobban a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) vállalkozói környezet mérő indexének az esése bizonyítja. Az idei harmadik negyedévben ez 89,2 pontra esett vissza, miközben az index 10 éves története során eddig még soha nem zuhant 90 pont alá. A negatív hangulathoz azonban idén nagymértékben hozzájárult az is, hogy a kormány bukása miatt félbe maradt a Radičová- kabinet által beharangozott adó- és járulékreform. Bonyolult marad az adózás A Hospodárske noviny gazdasági napilap felmérése szerint a hazai munkáltatók nagy többsége egybehangzóan az adóreform elmaradását nevezte az idei év legnagyobb csalódásának. „Arra számítottunk, hogy ennek köszönhetően lényegesen egyszerűsödik az adó- és járulékrendszer, ami továbbra is hatalmas terheket ró a vállalkozókra” - nyilatkozta Štefan Škultéty, az Üvegipari Szövetség főtitkára. Manapság a cégek minden egyes alkalmazottjuk után nyolcféle járulékot fizetnek, míg ha a reformot sikerült volna végrehajtani, ezek száma kettőre csökkent volna. „Ha sikerült volna csökkenteni az adó- és járulékterheket, a munkáltatók számára olcsóbbá vált volna a munkaerő, aminek köszönhetően több alkalmazottat lettek volna képesek foglalkoztatni” - emlékeztet Róbert Kičina, a Szlovák Vállalkozói Szövetség ügyvezető igazgatója. Egyszerű rendszer, több állás Márpedig Szlovákia számára az egyik legfontosabb feladatnak a munkanélküliség csökkentése számít, hiszen jelenleg több mint 355 ezren vannak munka nélkül, ami 13,3 százalékos munkanélküliségnek felel meg. Már ez is az egyik legmagasabb értéknek számít az Európai Unióban, az Ernst & Young legfrissebb előrejelzése pedig arra figyelmeztet, hogy ez a jövő év közepére 14,5 százalékra nőhet. „A reform elmaradása számunkra ugyanolyan hidegzuhanyt jelentett, mint a munkáltatóknak” - nyilatkozta mindezek fényében Slavomíra Sélešová, a munkaügyi tárca szóvivője. Jozef Špirko, a Munkáltatok Országos Szövetségének alelnöke szerint ugyanakkor a jövő tavaszi választásokat követően felálló új kormány sem kerülheti majd el a járulék- reformot. „Minden értelmes kormánynak vissza kellene térnie ahhoz a járulékreformhoz, amit ez a kormány kidolgozott” -vallja Špirko. A Hospodárske noviny felmérése kitért a bankházakra is. A pénzintézetek számára a legnagyobb csalódást értelemszerűen az új bankadó bevezetése jelentette, amely a cégek náluk elhelyezett betétjeinek a 0,4 százalékát teszi ki. Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint ez 80 millió eurós pluszbevételt jelent a költségvetésnek, a bankok és az elemzők szerint azonban ez erősen kétséges. A pénzintézetek az új adó miatt ugyanis várhatóan visszafogják a hitelezésüket, ami az egész gazdaságra negatív hatással lesz. A gazdaság csökkenő teljesítménye miatt pedig végső soron kevesebb adó folyhat be a költségvetésbe. Akadozó jogérvényesítés A hazai munkáltatók továbbra is jelentős problémának tartják a hiányos jogérvényesítést, ami szinte minden gazdasági felmérésben előkelő helyen szerepel a vállalkozói környezetet romboló tényezők között. „Ha a nagyvállalatok nem fizetik ki a beszállítóikat, és senkinek sem sikerül bebizonyítani, hogy mindezt szándékosan teszik, akkor ez gyakorlatilag nem büntethető” - panaszkodik Stanislav Čižmárik, a Szlovák Kisiparosok Szövetségének elnöke. Kičina szerint azonban Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter idén e téren jó irányba indult el. „A miniszter által előkészített reformok jók voltak, a kérdés csupán az, hogy folytat- ják-e őket” - mondta a Szlovák Vállalkozói Szövetség ügyvezető igazgatója. (HN, mi) Az elkövetkező időszakban egyes betéteseknek akár pár száz euróval is csökkenhetnek a hozamai Jövőre tovább esnek a bankbetéti kamatok Bár nő a lakossági megtakarítás, ám csökken a kamat (Képarch.' ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A lakossági betétekre a bankok egyre kisebb kamatokat kínálnak. Az egy évre lekötött betétek esetében az éves kamatok mára 3 százalék alá csökkentek, míg júliusban a jegybank elemzése szerint még elérték a 3,1 százalékot is. Ez részben azzal is összefügg, hogy a majna-frankfurti Európai Központi Bank mérsékelte a meghatárotó alapkamat nagyságát. A pénzüket bankban tartók jövőre még az ideinél is alacsonyabb hozamra számíthatnak. Míg például jelenleg az egy évre lekötött 3 ezer eurós betét kamatain egy év alatt 92,7 eurót nyerhetünk, ha jövőre 2,6 százalékra csökkennek a kamatok, a hozam 15 euróval eshet vissza. Hogy jövőre hogyan alakulnak a betétesek hozamai, az leginkább a bankközi kamatoktól függ majd, vagyis attól, hogy a pénzintézetek egymásnak milyen kamatokkal kölcsönöznek pénzt. Jelenleg egy évre nagyjából 2 százalékos kamatot szabnak. Ha a hitelválságot sikerül megnyugtatóan rendezni, és a bankok nem félnek majd egymásnak pénzt kölcsönözni, a bankközi kamatok tovább csökkenhetnek, ami a lakossági betétekre nyújtott kamatokon is meglátszana - vallja Vladimír Vaňo, a Volksbank Slovensko elemzője. Az elkövetkező egy évben így a bankközi kamatok fél százalékponttal, 1,5%-ra eshetnek vissza. Ha hasonló ütemben csökkennének a betéti kamatok is, az egyeseknek akár pár száz euróvai is csökkenthetné a hozamait. A Szlovák Takarékpénztárnál például minden tizedik ügyfélnek több mint 100 ezer euró van a számláján, miközben a 100 ezer eurós betétnél a fél százalékpontos kamatcsökkentés már 550 euróval csökkenti az ügyfél kamatokból származó bevételeit. A képhez hozzátartozik, hogy a Szlovák Nemzeti Bank elemzői szerint a háztartások a megtakarításaikat nem csupán készpénzben tartják, hanem nemesfémekbe, külföldi ingatlanokba és értékpapírokba is befektetik, ezek értéke az aktuális kamatmozgásoktól függetlenül nő vagy csökken. Az elkövetkező időszakban a válság mérséklése miatt tovább csökkenhet az eurózónás alapkamat is, az Európai Központi Bank új elnöke, Mario Draghi ugyanis ezt szorgalmazza. Hivatalba lépését követően egy százalékosra csökkentette az alapkamatot, ami az Erste Group Research előrejelzése szerint az elkövetkező hónapokban 0,5%-ra eshet vissza. Ezt a kamatszintet ugyanakkor az elemzők szerint akár 2-3 évig is fenntarthatják. (P, mi, só)
