Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-01 / 277. szám, csütörtök
6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 1. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Nem változik a lakástakarék Pozsony. A jövő év elejétől mégsem változik a lakás-takarékpénztárak működését szabályozó törvény, a parlament ugyanis a kormánnyal szemben a lakás-takarékpénztáraknak adott igazat, az adott jogszabályt így törölték a mostani ülés programpontjai közül. A lakás-takarékpénztárak már korábban figyelmeztettek arra, hogy a parlament 2012 áprilisa előtt nem foglalkozhat ismét a lakás-takarékpénztárak működését szabályozó törvénytervezettel, mivel ezt októberben már egyszer leszavazta a parlament, a hatályos törvények szerint így leghamarabb fél év múlva kerülhet újra a törvényhozás elé. A kormány ennek ellenére nemrég újra benyújtotta a parlament elé a javaslatot, amely szerint jövőre legfeljebb 15 euró lehetett volna a lakás-takarékpénztári ügyfelek állami prémiuma, a közteshitelt felvevők pedig ehhez egyáltalán nem jutot- takvolnahozzá. (SITA) Az S&P még vár a leminősítéssel London. A Standard & Poor’s tegnap megerősítette Magyarország BBB-osztály- zatát - ez a befektetésre ajánlott kategória alsó szélét jelenti, eggyel a bóvli felett -, és annak negatív kilátását. A hitelminősítő újra jelezte, a besorolás felülvizsgálatával kivár február végéig, azaz a magyar IMF-tárgyalások befejezéséig. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8558 Lengyel zloty 4,5080 Cseh korona 25,321 Magyar forint 307,63 Hoivát kuna 7,5025 Román lej 4,3535 Japán jen 104,00 Svájci frank 1,2265 Kanadai dollár 1,3678 USA-dollár 1,3418 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 26,34-24,80 323,85-295,95 OTP Bank 1,37-1,29 26,27-24,78 318,84-300,55 Postabank 1,38-1,29 26,40-24,62Szí. Takarékpénztár 1,38-1,29 26,22-24,77 323,43-295,57 Tatra banka 1,37-1,30 26,19-24,86 321,82-297,36 Dexia banka 1,37-1,30 26,21-24,88 317,12-301,04 Általános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az egy évre fixált kamatozású jelzáloghiteihez az igénylők akár 1 %-os kamattal is hozzájuthatnak Olcsóbb kölcsön a fiataloknak Pozsony. A 35 évnél fiatalabbaknak nyújtott, államilag dotált jelzáloghitelek folyósításának alapfeltételeit ugyan az erről szóló törvényben szabták meg, az egyes pénzintézetek között azonban több olyan különbség is van, amelyek miatt a fiataloknak megéri alaposan szétnézni a piacon, mielőtt elköteleznék magukat valamely bank mellett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az államilag támogatott jelzáloghiteit a bankok 2007 óta nyújtják a 35 évnél fiatalabb korosztálynak. Az állam az ügyfél által fizetett kamatból a hiteltérítés első öt évében 2 százalékpontot vállal magára, a bankok pedig további egy százalék- ponttal csökkentik a kamatot. Ennek köszönhetően az egy évre fixált kamatozású hitelhez a fiatal igénylők akár már 1%-os kamattal is hozzájuthatnak. Az 5 éves lekötés esetén az alsó határ 1,5%, míg a felső 5% alatt mozog. Hátránya, hogy a kamattámogatás csak a hiteltérítés első öt évére szól. Hogy milyen az átlagos éves kamatszint, arról a bankok nem szívesen nyilatkoznak. A Trend gazdasági hetilap felmérése szerint azonban az Általános Hitelbank (VUB) és az OTP esetében ez 2% körül mozog, a Tatra bankánál 1,2, az UniCreditnél pedig 3,7%. A törvény a hitel elnyeréséhez szükséges korhatárt ugyan 35 évben szabta meg, az egyes pénzintézetek ezt azonban különféleképpen magyarázzák. A ČSOB vagy a Tatra banka lehetővé teszi, hogy a kérelmet a 35. születésnapunkon is benyújthassuk hozzá, a Szlovák Takarékpénztárnál és az UniCredit Banknál ezt legkésőbb egy nappal a 35. születésnapunk előtt tehetjük meg. Mindez azonban nem sokakat érint, hiszen a bankok szerint a hiteligénylők átlagéletkora 28-29 év között mozog. A korhatáron kívül azonban nem mindegy az sem, hogy mennyit keresnek a hitel iránt érdeklődő fiatalok. A bevételi plafon az államilag támogatott jelzáloghitelek esetében az előző negyedév átlagbérének az 1,3-szorosa. Ha a fiatal házasok közösen igénylik a hitelt, kettejük bevételeit együttesen bírálják el, ez esetben a felső határ az átlagbér 2,6-szorosa. A bevételi határ negyedévente változik, ez az idei év végégig 1015,30 euró. Ajövedelem igazolásakor nem a mostani a lényeges, hanem az előző naptári év átlaga számít. A bankok figyelembe veszik azt is, hogy a hitel igénylésének időpontjában az ügyfél milyen bevételekkel rendelkezik, vagyis, hogy képes lesz-e visszafizetni a hitelt. A hiteligénylőknek a munkáltató által kiadott igazolással kell alátámasztaniuk, hogy megfelelnek az elvárásoknak. Vállalkozók esetében az adóbevallás a mérvadó. Ez utóbbit azonban a bankok nem azonos kritériumok alapján bírálják el. Többségük az adóalapot veszi alapul, amely a kiadásokkal csökkentett bevételeknek felel meg. Az UniCredit és a Dexia a bruttó bevételeket figyeli. Eszerint azok a fiatal vállalkozók, akik a bankok többségében megfelelnek az elvárásoknak, a két utóbbiban nem biztos, hogy sikerrel járnak. Az államilag támogatott hitel legfeljebb 49 790,88 euró lehet, a kölcsön azonban nem haladhatja meg a zálogba helyezett ingatlan értékének a 70%-át. A fennmaradó részre a fiatalok klasszikus jelzáloghiteit vehetnek fel, ennek az esetében azonban már piaci kamatokkal kell számolniuk. A támogatott hitelek esetében az egyes bankok között jelentős eltérések mutatkoznak az igényelt összeg nagyságát illetően. Míg az UniCredithez fordulók átlagosan 35 ezret, a VÚB-nál sikert próbálók 47 ezer eurót igényelnek. (mi, T, SITA) A támogatott jelzáloghitelek kamatozása Bank 1 évre fi*. | 3 év | 5 év 1 10 év | 15 év I 20 év ČS0B1,86-4,35 2,16-4,65 3,41-5,90 1 3,61-6,10 3,71-6,20 Dexia banka 0,80-3,70 1,10-4,10 1,55-4,50OTP Banka 1,99-3,19 2,29-3,49 2,59-3,79 3,69-4,89Szlovák Takarékpénztár 0,99-3,39 1,29-3,69 1,49-3,89Tatra banka 1,15-4,15 1,55-4,55 1,85-4,85UniCredit Bank2,44 2,94Volksbank 1,55-4,402,23-5,08VÚB 1,09-3,39 1,09-3,39 1,49-3,79 2,49-4,79Megjegyzések: a táblázatban a november 28-án érvényes, már az állami támogatással csökkentett kamatokat vettük figyelembe. (Forrás: Trend) Az Európai Bizottság szerint kritikus tíz nap előtt áll az eurózóna. Görögország ugyan új pénzügyi segítséget kapott, ám most Olaszország rendült meg Mozgósítanak az eurózóna pénzügyi tűzfala megerősítése érdekében ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Washington. Az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, Olli Rehn szerint az eurózóna kritikus tíz nap előtt áll. A Guardian brit lap szerint az Európai Bizottság egy jelentést készített, amely szerint Olaszország fizetésképtelenné válhat. Itália csak 7%-nál magasabb kamat mellett tud hitelhez jutni a pénzpiacokon, „márpedig ekkora kamatterhet 2-3 hónapnál tovább még az olaszok sem bírnak ki” - mondta Markéta Šich- tarová, a Next Finance cseh pénzügykutató igazgatója, ezért az eurózóna pillanatnyilag leginkább sebezhető tagja. Görög pénzinjekció Kedden este az eurózóna pénzügyminiszterei elfogadták az európai mentőcsomag kibővítését. A pénzügyminiszterek végleg rábólintottak a görögök számára már egyszer jóváhagyott hatodik, 8 milliárd eurós hitelfolyósítására (ezt a 110 milliárd eurós mentőcsomagból finanszírozzák). Az írek esetében a negyedik, 8,5 milliárd eurós hitelrészletet hagyták jóvá, amelyet a tervek szerint januárban utalnak. A görög pénzinjekció átmenetileg levegőhöz juttatja a helléneket, viszont ha Olaszország továbbra is csak méregdrágán jut hitelhez, akkor nagyságánál fogva bedöntheti az egész eurózónát. Olaszország állam- adóssága 1900 milliárd euróra kúszott fel, ekkora adóssághegy omlását még az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) semtudnamegállítani. Nagyobb mentőöv Az európai adósságválság megfékezésének kulcsszereplőjévé léphet elő a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - derült ki az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásán. Úgy tűnik, csak az IMF-en keresztül lehet kellő nagyságú forrást juttatni az övezet bajban lévő országainak. Az eurózóna pénzügyminiszterei megállapodtak abban, hogy az övezet az európai stabilitási eszköz (EFSF) segítségével januártól garanciát nyújt a finanszírozási nehézségekkel küszködő tagországokban kibocsátott kötvények értékének mintegy 20-30%-ára, és létrehozzák azt a társalapot, amely nemzetközi állami befektetési alapoktól és magánbefektetőktől gyűjt forrásokat az EFSF hitelerejének növelése érdekében. Egyelőre azonban nem tudják ez utóbbit 1000 milliárd euróig fokozni - részben ez lehet az oka, hogy keresik az IMF bevonásának lehetőségét. Miután magánforrásokból várhatóan nem jön össze a szükséges pénz, ennek pótlására beléphetne a finanszírozásba az IMF. Végül továbbra is napirenden van az Európai Központi Bank (ECB) bekapcsolása. Keresik a lehetőségét az ECB válságkezelő szerepének növelésére, anélkül, hogy megsértenék az európai jegybank alapszabályát. Emellett Franciaország és Németország a háttérben új stabilitási paktumon dolgozik (ez nagyobb szigorúságot követelne meg az eurózónában, visszatérést a költségvetési egyensúlyhoz, az államadósság megfékeTérségünk országainak hitelminősítése Ország Moody’s Standard and Poor's Fitch Szlovénia Aa3 AAAACsehország A1 AAA+ Szlovákia A1 A+ Á+ Lengyelország A2 AAMagyarország Bal BBBBBBA három hitelminősítőnél Szlovénia szerepel a legjobban, Magyarország a legrosszabbul, a Bal már befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategória. (Forrás: Népszabadság) zését célzó alkotmánytörvény elfogadását), a tervek szerint még a december 8-i EU-csúcs előtt bemutatják az erre vonatkozó elképzeléseiket. Leminősített bankok Ebben a bizonytalan helyzetben a pénzpiacok nem kegyelmeznek, és közvetlenül az európai pénzintézetek is célkeresztbe kerültek. Kedden a Moody’s arra figyelmeztetett, hogy 15 euróország 87 bankjának besorolását fenyegeti leminősítés. Elemzésük szerint félő, hogy a likviditási gondokkal küzdő államok képtelenek lesznek kisegíteni őket. Az sem segít a helyzeten, hogy a francia gazdaság AAA hitelminősítői besorolásának kilátásait negatívra változtathatja a Standard & Poor's a következő tíz napban, ráadásul még ennél is tovább ment, a Standard & Poor' s tegnap lerontotta 15 nagy nemzetközi bank adóskockázati osztályzatát. Hitelminősítők A három nagy amerikai (a Fitch részben brit) hitelminősítő intézet tekintélye csorbult ugyan a 2008-as válság miatt, de ítéleteikre még mindig figyelnek a piacok. Az Standard & Poor’s, a Fitch és a Moody’s működése nélkül ma még elképzelhetetlen a gazdaság. Voltak ötletek a megrendszabályozásukra, és arra is, hogy a veszélyeztetett ország besorolásait ne tegyék közzé, sőt az Európai Unió is tervezte egy önálló hitelminősítő létrehozását, azonban ebből mindeddig nem lett semmi. A Fitch, a Moody’s és az S&P iránti bizalom a 2008-as világválsággal csappant meg, ugyanis azt nem csak nem jelezték előre, de kezdettől tévedtek előrejelzéseikben, olyan értékpapírokat és hiteltermékeket minősítettek kiválónak, amelyek aztán lényegében lenullázódtak. A leglátványosabb kudarc a Lehman Brothers kötvényeinek kiváló besorolása volt, a befektetési bank papírjait nem sokkal a bedőlése előtt még a legjobbak közé sorolták. A megbízhatóságon kívül a legtöbb kritika az intézetek lassúságát éri, az ítéletek kevésbé iránymutatóak, inkább a piaci mozgásokat követik. Igaz, a befektetők döntései sem függetlenek a hitelminősítőkétől, sokszor magát a leminősítést árazzák be előre, a jóslat pedig gyakran önbeteljesítő. Bár a rendszer tökéletlen, de jobb híján mégis ez a referencia, és a hagyományos hiteltermékek besorolásánál még mindig jelzésértékű egy-egy leminősítés. A hitelminősítők értékelése nem mindig egyforma, túl nagy különbségek azonban nincsenek közöttük. Az ügynökségek képviselői általában évente egyszer látogatják meg a vizsgált kibocsátót. Beszélgetnek a kibocsátó, az állampapírok esetében az állam, egy cég kötvényeinél a cég képviselőivel és a gazdasági élet főbb szereplőivel, elkérik az értékelés kialakításához szükséges adatokat, és áttekintik a korábbi besorolást. Magáról a minősítésről egy olyan testület dönt, amelybe á kilátogatott képviselők egy tagot delegálnak. A három nagy hitelminősítő besorolási metódusa nem nyilvános, vagyis nem lehet pontosan tudni, miért döntenek úgy, ahogy. Éppen ezért a függetlenség mellett jogos igény az eljárásrendjük átláthatóbbá tétele is. A hitelminősítők nem csak a számokat veszik alapul egy ország minősítése során, inkább a jövőre irányuló kockázatokat mérik fel. Ézért döntő a megfelelő kormányzati „magatartásminta”, vagyis, hogy sikerül-e bizalmat ébreszteni a piaci szereplőkben, vagy sem. (MTI, Ind., Portf., shz) Az államilag támogatott hitelnek köszönhetően a fiatalok legfeljebb 45 790,88 euróhoz juthatnak (Tomáš Benedikovič felv.)
