Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-19 / 292. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 19. www.ujszo.com A győzelem gesztusával búcsúzik a katona az iraki-kuvaiti határon áthaladó amerikai gépjármű - konvojok utolsó kocsijában (TASR/AP-felvétel) Elhagyták lrakot az amerikai harcoló alakulatok Ujjongtak a katonák Újabb kazah városban törtek ki zavargások Rendkívüli állapotot hirdetett ki Nazarbajev wmmhumm Ezrek tüntettek Oroszországban Moszkva. Ezrek tüntet­tek tegnap Moszkvában és Szentpéterváron a decem­ber 4-i parlamenti választá­son szerintük elkövetett csa­lások miatt. Gennagyij Zju- ganov, az orosz kommunis­ták vezetője közölte a jelen­lévőkkel, hogy a bíróságok­hoz már több ezer beadvány érkezett a választási csalá­sok miatt. A december 4-i választást a Vlagyimir Pu- tyin mögött álló Egységes Oroszország nyerte. Zjuga- nov nyílt vitára hívta ki Pu- tyint, a kormányfő azonban eddig kitért az ilyen meg­mérettetés elől. (MTI) Visszautasított bírálatok Berlin. Visszautasítja a lakáscélú magánhitele mi­att kapott bírálatokat a né­met államfő. Christian Wulff a hét elején kirobbant botránnyal összefüggésben eddig nem szólalt meg, a hétvégén azonban több saj­tóorgánumnak nyilatko­zott: vállalja tetteit. Min­denki felelős a tetteiért, ő pedig vállalja ezt a felelős­séget, mondta. A keresz­ténydemokrata politikus a- zért került bírálatok ke­reszttüzébe, mert 2010 feb­ruárjában Alsó-Szászország miniszterelnökeként nem tett említést egy baráti vál­lalkozó feleségétől szár­mazó 500 ezer eurós hitel­ről, amikor a tartományi parlamentben a vállalkozó­val való üzleti kapcsolatai­ról kérdezték. (MTI) Habari átkelő (Kuvait). Csaknem kilenc évvel az iraki háború kezdete után tegnap reggel az amerikai harcoló alaku­latok utolsó katonái is el­hagyták az arab országot. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Csak 157 kiképző és egy ten­gerészgyalogos alakulat ma­radt Bagdadban, utóbbi az amerikai nagykövetség védel­mére -jelentették tudósítók az iraki-kuvaiti határról, amelyen a gépjárműkonvojok áthalad­tak. A katonák ujjongtak, összeütötték öklüket, ölelget­ték egymást az örömtől és a megkönnyebbüléstől. Az Egyesült Államok pénte­ken adta át az utolsó amerikai támaszpontot az irakiaknak ab­ból az 505-ből, amelyet katonái használtak az évek alatt. Ezen idő alatt csaknem 4500 amerikai katona vesztette életét össze­csapások és merényletek követ­keztében, míg iraki oldalon a ha­lálos áldozatok száma jóval százezer fölött van. A háború 800 milliárd dollárjába került az amerikai kormánynak - vagyis az adófizetőknek. Barack Obama elnök tartóz­kodott attól, hogy győzelemnek nevezze az amerikai erők több éves iraki tevékenységének eredményét. „Azt mondanám, hogy katonáink sikerrel teljesí­tették küldetésüket, ha olyan ál­lapotban adják át az országot az irakiaknak, amely esélyt nyújt nekik a sikeres jövőre” - fogal­mazott az elnök az ABC televízi- ónakadott interjúban. Az utóbbi hetekben amerikai illetékesek elismerték, hogy a háborúért nagy árat kellett fi­zetni emberéletben és anyagi­akban egyaránt; mindazonál­tal igyekeztek győzelemnek beállítani a történteket mind saját katonáik, mind az irakiak előtt. Utóbbiak - hangoztatták Washingtonban - végre meg­szabadultak diktátoruktól, és elindulhatnak a demokrácia fe­lé vezető úton. Ám megfigye­lők szerint a marcangoló kér­dés továbbra is ott lóg a levegő­ben: vajon képesek lesznek-e az irakiak működőképes kor­mányt létrehozni a szűnni nem akaró véres felekezeti össze­csapások közepette? Képes lesz-e Irak megvédeni magát és függetlenségét egy olyan zava­ros térségben, ahol egymást érik a felkelések? MT1-HÍR Aktau. Újabb kazah városban tört ki összecsapás tüntetők és rendőrök között: az ország dél­nyugati részében fekvő Setpében lezajlott szombati zavargások­ban egy ember meghalt, tizenegy pedig megsebesült, amikor a rendőrség tüzet nyitott. A kazah főügyészség tegnapi közleménye szerint mintegy 300 tüntető órákon át megbénította a város vasúti forgalmát. Amikor rendőrök megpróbálták eltávolí­tani őket, egy ötvenfős csoport felgyújtott egy mozdonyt, majd a belváros felé vette útját. Ott abla­kokat zúztakbe, és felgyújtottáka köztéren álló karácsonyfát. A setpei tüntetők szolidaritá­MT1-HÍR Kairó. Egyiptomban újabb összecsapások voltak tegnap hajnalban a kairói Tahrír téren. Katonai rendészek csaptak össze tüntetőkkel. Az egyiptomi televí­zió képei szerint a katonai rend­őrök hajnali egy órakor berohan­tak a térre, és megütköztek a de- monstrálókkal. Előtte, szombat este a tüntetők kövekkel és gyúj­tópalackokkal dobálták a kato­nákat a környéken. A katonák is kövekkel válaszoltak, majd a hadsereg járműveivel eltorla­szolták a térre vezető utcákat. Ezt megelőzően rohamfelsze­relésbe öltözött rendőrök ezekbe a tér környéki utcákba űzték a suknak akartak hangot adni a kö­zeli Zsanaozenben pénteken le­zajlott tüntetés résztvevőivel. Azon a demonstráción a rend­őrök 11 embert lőttek agyon, 75 embert - köztük hat rendőrt - kórházba kellett szállítani. Nur- szultan Nazarbajev elnök ennek nyomán rendkívüli állapotot hir­detett ki a 100 ezer lakosú város­ban és környékén.Zsanaozenben már több hete sztrájkoltak az ot­tani olajipari cég dolgozói, tilta­kozva az elbocsátásokellen. Kazahsztánban viszonylag rit­kák a tüntetések. A hatalmas kö­zép-ázsiai országot - és a térség legnagyobb olajtermelőjét - bő két évtizede kormányozza el­lentmondást nem tűrő módon a 71 éves Nazarbajev. tüntetők kisebb csoportjait, és akit utolértek azt ütötték, a földre lökték és többeket a földön is to­vább vertek. Közben a katonák lövéseket adtak le a levegőbe. Szombatdélelőtt, néhány órás vi­szonylagos nyugalom után szin­tén voltak összecsapások Kairó­ban. Tüntetők akkor is köveket és benzines palackokathajigáltak. Karnál Ganzúri kormányfő egy sajtóértekezleten annak a véle­ményének adott hangot, ami most folyik Egyiptomban már nem forradalom, hanem ellen- forradalom. Ezek az emberek a Tahrír téren már korántsem an­nak a forradalomnak az ifjai, amely elűzte Hoszni Mubarakot a hatalomból - mondta. Összecsapások a kairói Tahrír téren Az egyiptomi kormányfő ellenforradalomról beszél PORTRÉ Václav Havel a kelet-európai rendszerváltás jelképévé vált KOKES JÁNOS Furcsa, szinte hihetetlen vélet­lenek sorozatának minősítette életét egy néhány éve megjelent lapinterjúban Václav Havel, a drámaíróból és emberi jogi har­cosból lett csehszlovák és cseh köztársasági elnök, a világ egyik legismertebb és legelismertebb személyisége, aki idén október 5-én töltötte be 75. életévét. Az 1936-ban Prágában jómódú pol­gári családban született Václav Havel 2011. december 18-ánko- ra reggel elhunyt. „Ha jól belegondolok, akkor még ma sem tudom nagyon el­hinni, hogy 13 évig köztársasági elnök voltam. Elnökké választá­som életem legnagyobb furcsa­sága” - idézte nemrégiben a Mla­dá Fronta Dnes Havelt. Havel fiatal íróként a szocialis­ta ötvenes évek közepén tűnt fel először, majd a hatvanas évek második felének oldottabb lég­körében a fiatal írók egyfajta szó­vivője lett. Az 1968- as „prágai tavasz” eltiprása után nem volt hajlandó megbékélni a szabad­ságjogok újabb korlátozásával, s a hetvenes évek közepén Gustáv Husák akkori csehszlovák elnök­höz intézett nyílt levélben kérte számon az emberi jogok betartá­sát az országban. Áz európai eny­hülést megtestesítő helsinki zá­rónyilatkozat aláírása után 1977 elején létrejött Charta 77 emberi jogi mozgalom élére állt, s egé­szen az 1989-es rendszerváltásig annak nemzetközileg legismer­tebb vezetője volt. Az 1989 novemberi bársonyos forradalom előestéjén még bör­tönben volt, de rövidesen a moz­galom élére állt, majd a még szo­cialista csehszlovák szövetségi ál­lam köztársasági elnökévé vá­lasztották. Havel személyében így Csehszlovákiának újra „bör­tönviselt” államfője lett. (Elődjét, a kommunista Husákot, saját elv­barátai tették hűvösre a ötvenes évek elején, mégpedig a burzsoá nacionalizmus vádjával.) Václav Havel így személyes sorsán keresztül a kelet-európai rendszerváltás jelképévé vált, s nemzetközi elismertsége egyre nagyobb lett. Ezen az sem változ­tatott, hogy eleinte bizony fittyet hányt a protokollra. „Tudatlan- ságombankönnyelmű, talán fele­lőtlen is voltam. Végigszáguldoz­tuk az országot, naponta öt-hat beszédet mondtam, mindig más és más helyen, s nem okozott gondot, hogy megigyam a felkí­nált pálinkát” - emlékezett vissza a rendszerváltó időkre Havel. A Nyugat, amely korábban mint emberi jogi harcost méltatta Havelt, a kilencvenes években egyre inkább politikusként is el­ismerte, s kinyílt előtte minden ajtó. UgyanakkoraThe Washing­ton Times például azt is észrevet­te, hogy az Amerikába látogató Havel húsz perc alatt három ciga­rettát is elszívott. Luxemburgi lá­togatása során pedig azon cso­dálkozott az ottani média, hogy a hivatalos program után a szvette- res disszidensből lett államfő nyugodtan beült egy kerti ven­déglőbe, vacsorát, sört rendelt magának. Havel később megis­merte, s be is tartotta a protokollt, de természetes viselkedését soha nem változtatta meg nagyon. A világ politikusai az ő kedvé­ért is szívesen látogattak Prágá­ba. Meginni Havellel egy sört va­lahol a Károly-híd környékén, vagy a hangulatos Óvárosban éveken keresztül „menő dolog” volt a politikusok és a művészek 1989. november 24. Václav Havel (jobbra) és az 1968-as „prágai tavasz" személyisége, Alexander Dubček a CSKP elnökségének le­mondását ünnepli (TASR-felvétel) között. A világpolitikából 2003- ban eltávozott cseh politikus mindig is nagy barátja volt a mű­vészeinek, s a művészek előtt mindig nyitva volt a Hradzsin ka­puja. Ezt erősítette, hogy máso­dik felesége, Dagmar korábban Dáša Veškmová néven népszerű színésznő volt. Az évek során olyan személyiségek látogattak a Hradzsinba, mint Bob Dylan, Ar­nold Schwarzenegger, Tom Crui­se, Bruce Willis és Madonna. A 75 éves drámaíró korábban azt mondogatta, hogy „nyug­díjba” vonulása után utazni és ír­ni szeretne. Megromlott egész­sége miatt azonban erre nem na­gyon volt módja, s jóval keveseb­bet utazgatott a tervezettnél. „Pedig nagyon szeretném meg­ismerni azt a világot, amelyet az elmúlt években a páncélozott li­muzinok ablakából figyelhettem csak” - jegyezte meg nem egy­szer. Drámaíróként is nemzetközi­leg ismert volt. Legismertebb da­rabjai: Kerti ünnepély, Ver- nisszázs, A tiltakozás, Audiencia, A kísértés, Largo desolato, Kol­dusopera. Jól ismertek a Levelek Olgának címmel kiadott börtön­levelei és a Távkihallgatás című önéletrajzi beszélgetései. Egy álmát azonban nyugdíjas korá­ban sikerült megvalósítania: fil­met forgatott, a Távozás című da­rabját filmesítette meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom