Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-16 / 290. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 16. Vélemény És háttér 7 Az Orbán-kormány csonkítaná az utolsó, kabinettől független állami intézmény függetlenségét Tűz alatt a magyar jegybank Az Orbán-kormány azt fontolgatja, hogy össze­vonnák a Magyar Nem­zeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyelete feladat- és ha­tásköreit, ellátásukra új szervezet jöhet létre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ E megoldással a Fidesz nyo­másának eddig ellenálló Simor András jegybanki elnök pozíci­óját gyengíthetnék. Az Európai Központi Bank máris aggódik, a Financial Times szerint „tűz alatt” ajegybank. A magyar parlament alkot­mányügyi bizottsága szerdán döntött egy módosító javaslat benyújtásáról az új alaptör­vényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz, amely szerint összevonnák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra új szervezet jönne létre. Simor András jegybank- elnök szerint az MNB és a PSZÁF összevonása veszélyez­teti a szakmaiságot, és kihathat az IMF-tárgyalásokra is. „Ez a jogszabály sérti a nemzeti bank függetlenségét, jelentősen megnehezíti ajegybank ésszerű működését, és súlyosan veszé­lyezteti szakmai hitelességét” - mondta Simor az új jegybank- törvényről. A jegybank elnöke szerint ez totális hatalomátvé­tel, a konfliktus könnyen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval ja­nuárban kezdődő hiteltárgyalá­sok akadálya is lehet. Simor megjegyezte, az unió alapszer­ződése tiltja, hogy a jegybank elnökének hatásköre megbízása alatt megváltozzon. Az alap- szerződés előírja, hogy bármi­lyen, a jegybank működését érintő javaslatról előzetesen és érdemben egyeztetni kell az MNB-vel és az Európai Központi Bankkal, ami nem történt meg. „Minden hatalmat a szovjetek­nek, nekem ez jutott eszembe róla” - mondta Simor. Bár Orbán Viktor magyar mi­niszterelnök szerint nincs még döntés a két intézmény összevo­násáról, az Európai Központi Bank (EKB) máris aggódik, a Fi­nancial Times pedig arról ír, hogy „tűz alatt” ajegybank. A hi­teles monetáris politika alapja a stabil intézményi környezetben működő, független központi bank - állapítja meg az EKB, vé­leménye szerint elsődleges olyan intézményi szerkezet lét­rehozása, amely elválasztja a monetáris politikát a rövid távú politikai érdekek befolyásától. A kormány befolyásának növelé­sére tett kísérletként értékelte a Financial Times feltörekvő pia­cokkal foglalkozó blogja az MNB-t érintő javaslatokat. A „Magyarország: tűz alatt a köz­pontibank” címmel írt bejegyzés szerint az új jogszabályok célja, hogy bővítse a kormányzati be­folyást a független intézmények felett. A szerző emlékeztet rá, hogy a kormány már korábban négy „Orbán-barát” taggal bőví­tette az alapkamatról is döntő Monetáris Tanácsot, de úgy lát­ja, ezzel sem elégedtekmeg. Érthetetlen a kormánypárt friss javaslata, mellyel megszün­tetné a Magyar Nemzeti Bankot, az utolsó, kormánytól független állami intézményt - írja a HVG gazdasági hírportál. Ez követke­zetlen lépésnek tűnik annak fé­nyében, hogy alig egy hónap múlva az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalásokon kell fe­lelnie a kormánynak, ha a javas­latot elfogadja a parlament. A jegybank legyalulására keresve sem találhatott volna veszélye­sebb piaci pillanatot a kormány­párt, amikor minden befektető azt találgatja, mikor hullik dara­bokra Európa egy-egy irányítha­tatlanná váló államcsődtől, le­bénítva az egész világgazdasá­got. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy fogalmazott: A kormány ezzel a „huszár­vágással” szeretné megoldani a közte és ajegybank között mos­tanában tapasztalható feszült­séget, lehetőséget teremtve ez­zel arra, hogy „egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új in­tézmény élére”. Török hozzá­tette, jelenleg a jegybank tevé­kenysége a piaci szereplők sze­mében pozitív, nem lenne sze­rencsés, ha ez a kép megváltoz­na. (MTI, I, hvg, só)---------T-----­L —1 ,"-X­-s---------­JfmíW? 1 [ll £> fű l . I tű / J /- Nem izgat a gazdasági válság, mert minél üresebb az állam kasszája, annál magasabb jutalmat kapnak az állami hivatalnokok. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Kisvárosi sajtótörténet JUHÁSZ KATALIN Nem tudom, hány helyen je­lenik még meg városi hetilap, ám az biztos, hogy a helyi ügyes-bajos dolgok, kulturális rendezvé­nyekről szóló tudósítások, fontos személyiségek bemuta­tása, sporteredmények, a „tár­sasági élet” hírei simán meg­tölthetnek hetente tizenkét oldalt, sőt, akár többet is. Az európai uniós mondás: „Think global, act local” elemzését öt­száz helyen olvashatják a ne- ten, ezzel most nem tölteném az időt, csupán annyit jegyez­nékmeg, hogy egy-egy kisvá­ros vagy régió polgárai joggal várják el a tájékoztatást szűkebb pátriájuk történései­ről. Sőt, nemzetközi elemzé- sekmutatják, hogy sokkal job­ban érdekli őket, mi történt a szomszéd utcában, mint akár a fővárosban, akár Afganisztán­ban. A helyi lapok létjogosult­ságát senld nem is vitatja, avá- rosi költésvetésből fenntartott sajtóorgánumok helyzete vi­szont bonyolultabb, sőt igazi tesztje lehet a demokráciának egy-egy településen. Eltűri-e a polgármester, hogy a város ál­tal finanszírozott lap újságírói kritizálják tevékenységét, megírják, ami nem tetszik ne­kik? Vajon kötelesek-e lehozni városi képviselők lepedőnyi önfényező írásait, vagy meg­húzhatják, megszerkeszthetik azokat? A szerkesztők kiszol­gáltatottak, állandó stressz­ben, tudathasadásos állapot­ban dolgoznak, és gyakorta al­kalmazzák az öncenzúrát, az­az tudják, érzik, meddig me­hetnek el a bírálatban, hogy ne essen bántódásuk. Olyanok is szép számmal vannak, akik- fő a nyugalom - a városi hiva­tal szócsövének, közlönyének tekintik magukat, illetve a la­pot. Az ilyen lapért viszont szemétség pénzt kérni az olva­sóktól, mert nincs saját arcula­ta, véleménye, nem formálja, hanem bizonyos érdekek men­tén befolyásolja a közvéle­ményt. Azaz nem gondolkodni tarnt, hanem kinyilatkoztat. Mivel a polgárok nem hülyék, az ilyen lapokat kevesen olvas­sák. Akkor is a kukába vágják őket. ha ingyenesek, illetve úgy kezelik őket, mint a hi­permarketek színes reklámúj­ságait. Az utóbbi napokban két járási lap tervezett megszünte­tésénekhíre is eljutott hoz­zám. Az egyik az érsekújvári Castrum Novum, a másik a Rimaszombatijárás lapja, a Gömöri Hírlap - Gemerské Zvesty, amely a városi ellenzék szerint a szócső kategóriába tartozik, ráadásul drága is, ami indokként mindenképp hatá­sos a mai világban. A háttér­pletykák viszont arról szólnak, hogy személyes konfliktus hú­zódik a javaslat mögött, a szlo­vákverzió főszerkesztője egy képviselő élettársa, és így akar­ják őt „megszívatni”. Tipikus kisvárosi történet, nem rago­zom. Csaksajnálom, hogy emiatt nagy valószínűséggel eltűnik a regionális identitás- tudat, a helyi kultúra, a lokál­patriotizmus utolsó bástyája a nyomorgó Gömörben, ahol legalább a „szellemi jólét” elő­segítésére illene áldozniuk az illetékeseknek. KOMMENTAR Egyszerűség, függetlenség, politika LOVÁSZ ATTILA Nagyon szimpatikusnak tűnhet az Egyszerű Emberek-Független Egyéniségek listája, olyan embereket látunk a sajtóban, akik a maguk te­rületén valóban letettek valamit az asztalra. Sőt, olyanokat láthatunk a felsorolásban, akik nemzetiségi ügyekben igenis a szlovák nép leg- jobbjaiként mutatták meg, hogy a magyarok nem az ördögtől valók, és jobb lenne, ha végre polgártársak­nak néznék őket. Eugen Korda munkája a kálazi nyelvrendőr­ségi ügyben vagy Ondrej Dostál kiállása a nyelvtörvény ellen, ami mindkét embernél elsősorban demokrata alapállásuk s csak mellékesen a magyarok iránti szimpátiájuk, legalábbis nem ellenséges hozzáállásuk bizonyítéka. Aztán ott szerepel pl. Mikuláš Huba környezetvédő, akit per­sze elsősorban újra demokratának és emberi jogokért küzdő embernek ismerhetünk, environmentális munkája jelentős, de a választók előtt kevéssé ismert. Miért van hát az, hogy az ember szkeptikusan tekint erre a listára? Kezdjük a listavezetőnél, aki fura módon karikázta be magát a mostani törvényhozásba. A mediális vállalkozó az SaS listáján indult társaival és a preferenciaszavaztok ré­vén kerültek előre. Magukban nem volt annyi szavazatuk, hogy képviselők legyenek, ehhez az SaS háta kellett. Majd az SaS-t is meglepő módon kezdték különutas politikájukat. Különutas volt a hozzáállás, amit magyarügyekben képviselt Matovič. Az egyik oldalon szívecskével fogadta a magyar miniszterelnököt, mondván, imádja a hazai magyarokat. De ki volt az, aki először szellőztette meg, hogy ne büntessük a kettős állampolgárokat, csak azokat, akik a magyar gyorsí­tott eljárás alapján kérték a magyar útlevelet? Bizony Mato­vič volt. És érdemes megnézni, mi kekeckedés van mögötte éppen állampolgársági ügyekben. A listán található emberek mindannyian egyéniségek (még ha valamelyik negatív egyéniség is). A kérdés, hogy a politikai érdekvédelemben egy esetleg bejutó formáció parlamenti klubja miként fog viselkedni konkrét kérdésekben. Pl. az ál­lampolgárság ügyében miként egyezik ki Dostál Matovičcsal, Korda Hubával s Zajac mindegyikkel? Elképzelhetőnek tartja valaki is, hogy megegyeznek frakción belül? Megegyeznek-e akkor, amikor máshogy néz környezeti kérdésekre Huba, mint mondjuk Korda, vagy amikor majd a közmédia finanszí­rozása kerül a t. Ház elé, akkor mennyire lesz kompatibilis a kommersz környezetből érkező Korda, az abból elő Matovič és a közmédia szerepéről határozott véleménnyel rendelkező Zajac (támogató és elképzelése is van) vagy Dostál (aki piaci alapokra helyezné, ergo megszüntetné a közmédiát). És akkor még nem szóltunk alapvető uniós, külügyi vagy költségvetési kérdésekről, amelyekben ahány ismert név a listán, annyi vélemény, annyi közszereplői múlt. Ha cinikusak lennénk, talán most kéne megírni, hogy a poli­tikai alkukényszer talán jót tesz mindegyikük közéleti sze­replésének. De nem teszünk így, mert nem tesz jót. Mind­egyik ismert egyéniség a listáról a közéletben pont azért ér­tékes, amiről határozottan megismerhető, ami viszont egy politikai gyakorlatban értéktelen, sőt ártó. Politikai megfi­gyelő szemével nézve: kár lenne értük. FIGYELŐ Ukrán bíróságon magyarul Ukrajna alkotmánybírósá­gának döntése értelmében az ország bíróságain az ukránnal azonos szinten használhatók a regionális és kisebbségi nyel­vek, így a magyar is. A taláros testület tegnap ismertetette két nappal ezelőtt elfogadott, 54 parlamenti képviselő bead­ványa nyomán meghozott ha­tározatát. Az alkotmánybíró­ság közleménye leszögezte, hogy nem tekinthető alkot­mányellenesnek a regionális vagy kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel azonos szinten való használata a bíróságokon - adta hírül az Interfax-Ukrai- na hírügynökség. A honatyák az alkotmánybíróságtól annak tisztázását kérték, ellent- mond-e az ukrán alkotmány­nak és a regionális vagy kisebb­ségi nyelvek európai chartájá­nak az a gyakorlat, amely sze­rint Ukrajnában az igazságügyi eljárások során csak egyes kör­zetekben engedélyezett az okmányok és bizonyítékok be­nyújtása a bíróságokhoz regi­onális és kisebbségi nyelveken. Beadványukban a képviselők rámutattak, hogy a bírák al­kalmazásáról és jogállásáról szóló törvény Ukrajna egész te­rületén lehetővé teszi a regio­nális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ukrán ra­tifikációs okmányában szerep­lő nyelvek korlátozás nélküli használatát a bírósági eljárá­sokban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom