Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-16 / 290. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 16. Vélemény És háttér 7 Az Orbán-kormány csonkítaná az utolsó, kabinettől független állami intézmény függetlenségét Tűz alatt a magyar jegybank Az Orbán-kormány azt fontolgatja, hogy összevonnák a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete feladat- és hatásköreit, ellátásukra új szervezet jöhet létre. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ E megoldással a Fidesz nyomásának eddig ellenálló Simor András jegybanki elnök pozícióját gyengíthetnék. Az Európai Központi Bank máris aggódik, a Financial Times szerint „tűz alatt” ajegybank. A magyar parlament alkotmányügyi bizottsága szerdán döntött egy módosító javaslat benyújtásáról az új alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti jogszabályhoz, amely szerint összevonnák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) feladat- és hatásköreit, ellátásukra új szervezet jönne létre. Simor András jegybank- elnök szerint az MNB és a PSZÁF összevonása veszélyezteti a szakmaiságot, és kihathat az IMF-tárgyalásokra is. „Ez a jogszabály sérti a nemzeti bank függetlenségét, jelentősen megnehezíti ajegybank ésszerű működését, és súlyosan veszélyezteti szakmai hitelességét” - mondta Simor az új jegybank- törvényről. A jegybank elnöke szerint ez totális hatalomátvétel, a konfliktus könnyen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval januárban kezdődő hiteltárgyalások akadálya is lehet. Simor megjegyezte, az unió alapszerződése tiltja, hogy a jegybank elnökének hatásköre megbízása alatt megváltozzon. Az alap- szerződés előírja, hogy bármilyen, a jegybank működését érintő javaslatról előzetesen és érdemben egyeztetni kell az MNB-vel és az Európai Központi Bankkal, ami nem történt meg. „Minden hatalmat a szovjeteknek, nekem ez jutott eszembe róla” - mondta Simor. Bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint nincs még döntés a két intézmény összevonásáról, az Európai Központi Bank (EKB) máris aggódik, a Financial Times pedig arról ír, hogy „tűz alatt” ajegybank. A hiteles monetáris politika alapja a stabil intézményi környezetben működő, független központi bank - állapítja meg az EKB, véleménye szerint elsődleges olyan intézményi szerkezet létrehozása, amely elválasztja a monetáris politikát a rövid távú politikai érdekek befolyásától. A kormány befolyásának növelésére tett kísérletként értékelte a Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja az MNB-t érintő javaslatokat. A „Magyarország: tűz alatt a központibank” címmel írt bejegyzés szerint az új jogszabályok célja, hogy bővítse a kormányzati befolyást a független intézmények felett. A szerző emlékeztet rá, hogy a kormány már korábban négy „Orbán-barát” taggal bővítette az alapkamatról is döntő Monetáris Tanácsot, de úgy látja, ezzel sem elégedtekmeg. Érthetetlen a kormánypárt friss javaslata, mellyel megszüntetné a Magyar Nemzeti Bankot, az utolsó, kormánytól független állami intézményt - írja a HVG gazdasági hírportál. Ez következetlen lépésnek tűnik annak fényében, hogy alig egy hónap múlva az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalásokon kell felelnie a kormánynak, ha a javaslatot elfogadja a parlament. A jegybank legyalulására keresve sem találhatott volna veszélyesebb piaci pillanatot a kormánypárt, amikor minden befektető azt találgatja, mikor hullik darabokra Európa egy-egy irányíthatatlanná váló államcsődtől, lebénítva az egész világgazdaságot. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy fogalmazott: A kormány ezzel a „huszárvágással” szeretné megoldani a közte és ajegybank között mostanában tapasztalható feszültséget, lehetőséget teremtve ezzel arra, hogy „egy hozzá lojális személyt nevezzen ki az új intézmény élére”. Török hozzátette, jelenleg a jegybank tevékenysége a piaci szereplők szemében pozitív, nem lenne szerencsés, ha ez a kép megváltozna. (MTI, I, hvg, só)---------T-----L —1 ,"-X-s---------JfmíW? 1 [ll £> fű l . I tű / J /- Nem izgat a gazdasági válság, mert minél üresebb az állam kasszája, annál magasabb jutalmat kapnak az állami hivatalnokok. (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Kisvárosi sajtótörténet JUHÁSZ KATALIN Nem tudom, hány helyen jelenik még meg városi hetilap, ám az biztos, hogy a helyi ügyes-bajos dolgok, kulturális rendezvényekről szóló tudósítások, fontos személyiségek bemutatása, sporteredmények, a „társasági élet” hírei simán megtölthetnek hetente tizenkét oldalt, sőt, akár többet is. Az európai uniós mondás: „Think global, act local” elemzését ötszáz helyen olvashatják a ne- ten, ezzel most nem tölteném az időt, csupán annyit jegyeznékmeg, hogy egy-egy kisváros vagy régió polgárai joggal várják el a tájékoztatást szűkebb pátriájuk történéseiről. Sőt, nemzetközi elemzé- sekmutatják, hogy sokkal jobban érdekli őket, mi történt a szomszéd utcában, mint akár a fővárosban, akár Afganisztánban. A helyi lapok létjogosultságát senld nem is vitatja, avá- rosi költésvetésből fenntartott sajtóorgánumok helyzete viszont bonyolultabb, sőt igazi tesztje lehet a demokráciának egy-egy településen. Eltűri-e a polgármester, hogy a város által finanszírozott lap újságírói kritizálják tevékenységét, megírják, ami nem tetszik nekik? Vajon kötelesek-e lehozni városi képviselők lepedőnyi önfényező írásait, vagy meghúzhatják, megszerkeszthetik azokat? A szerkesztők kiszolgáltatottak, állandó stresszben, tudathasadásos állapotban dolgoznak, és gyakorta alkalmazzák az öncenzúrát, azaz tudják, érzik, meddig mehetnek el a bírálatban, hogy ne essen bántódásuk. Olyanok is szép számmal vannak, akik- fő a nyugalom - a városi hivatal szócsövének, közlönyének tekintik magukat, illetve a lapot. Az ilyen lapért viszont szemétség pénzt kérni az olvasóktól, mert nincs saját arculata, véleménye, nem formálja, hanem bizonyos érdekek mentén befolyásolja a közvéleményt. Azaz nem gondolkodni tarnt, hanem kinyilatkoztat. Mivel a polgárok nem hülyék, az ilyen lapokat kevesen olvassák. Akkor is a kukába vágják őket. ha ingyenesek, illetve úgy kezelik őket, mint a hipermarketek színes reklámújságait. Az utóbbi napokban két járási lap tervezett megszüntetésénekhíre is eljutott hozzám. Az egyik az érsekújvári Castrum Novum, a másik a Rimaszombatijárás lapja, a Gömöri Hírlap - Gemerské Zvesty, amely a városi ellenzék szerint a szócső kategóriába tartozik, ráadásul drága is, ami indokként mindenképp hatásos a mai világban. A háttérpletykák viszont arról szólnak, hogy személyes konfliktus húzódik a javaslat mögött, a szlovákverzió főszerkesztője egy képviselő élettársa, és így akarják őt „megszívatni”. Tipikus kisvárosi történet, nem ragozom. Csaksajnálom, hogy emiatt nagy valószínűséggel eltűnik a regionális identitás- tudat, a helyi kultúra, a lokálpatriotizmus utolsó bástyája a nyomorgó Gömörben, ahol legalább a „szellemi jólét” elősegítésére illene áldozniuk az illetékeseknek. KOMMENTAR Egyszerűség, függetlenség, politika LOVÁSZ ATTILA Nagyon szimpatikusnak tűnhet az Egyszerű Emberek-Független Egyéniségek listája, olyan embereket látunk a sajtóban, akik a maguk területén valóban letettek valamit az asztalra. Sőt, olyanokat láthatunk a felsorolásban, akik nemzetiségi ügyekben igenis a szlovák nép leg- jobbjaiként mutatták meg, hogy a magyarok nem az ördögtől valók, és jobb lenne, ha végre polgártársaknak néznék őket. Eugen Korda munkája a kálazi nyelvrendőrségi ügyben vagy Ondrej Dostál kiállása a nyelvtörvény ellen, ami mindkét embernél elsősorban demokrata alapállásuk s csak mellékesen a magyarok iránti szimpátiájuk, legalábbis nem ellenséges hozzáállásuk bizonyítéka. Aztán ott szerepel pl. Mikuláš Huba környezetvédő, akit persze elsősorban újra demokratának és emberi jogokért küzdő embernek ismerhetünk, environmentális munkája jelentős, de a választók előtt kevéssé ismert. Miért van hát az, hogy az ember szkeptikusan tekint erre a listára? Kezdjük a listavezetőnél, aki fura módon karikázta be magát a mostani törvényhozásba. A mediális vállalkozó az SaS listáján indult társaival és a preferenciaszavaztok révén kerültek előre. Magukban nem volt annyi szavazatuk, hogy képviselők legyenek, ehhez az SaS háta kellett. Majd az SaS-t is meglepő módon kezdték különutas politikájukat. Különutas volt a hozzáállás, amit magyarügyekben képviselt Matovič. Az egyik oldalon szívecskével fogadta a magyar miniszterelnököt, mondván, imádja a hazai magyarokat. De ki volt az, aki először szellőztette meg, hogy ne büntessük a kettős állampolgárokat, csak azokat, akik a magyar gyorsított eljárás alapján kérték a magyar útlevelet? Bizony Matovič volt. És érdemes megnézni, mi kekeckedés van mögötte éppen állampolgársági ügyekben. A listán található emberek mindannyian egyéniségek (még ha valamelyik negatív egyéniség is). A kérdés, hogy a politikai érdekvédelemben egy esetleg bejutó formáció parlamenti klubja miként fog viselkedni konkrét kérdésekben. Pl. az állampolgárság ügyében miként egyezik ki Dostál Matovičcsal, Korda Hubával s Zajac mindegyikkel? Elképzelhetőnek tartja valaki is, hogy megegyeznek frakción belül? Megegyeznek-e akkor, amikor máshogy néz környezeti kérdésekre Huba, mint mondjuk Korda, vagy amikor majd a közmédia finanszírozása kerül a t. Ház elé, akkor mennyire lesz kompatibilis a kommersz környezetből érkező Korda, az abból elő Matovič és a közmédia szerepéről határozott véleménnyel rendelkező Zajac (támogató és elképzelése is van) vagy Dostál (aki piaci alapokra helyezné, ergo megszüntetné a közmédiát). És akkor még nem szóltunk alapvető uniós, külügyi vagy költségvetési kérdésekről, amelyekben ahány ismert név a listán, annyi vélemény, annyi közszereplői múlt. Ha cinikusak lennénk, talán most kéne megírni, hogy a politikai alkukényszer talán jót tesz mindegyikük közéleti szereplésének. De nem teszünk így, mert nem tesz jót. Mindegyik ismert egyéniség a listáról a közéletben pont azért értékes, amiről határozottan megismerhető, ami viszont egy politikai gyakorlatban értéktelen, sőt ártó. Politikai megfigyelő szemével nézve: kár lenne értük. FIGYELŐ Ukrán bíróságon magyarul Ukrajna alkotmánybíróságának döntése értelmében az ország bíróságain az ukránnal azonos szinten használhatók a regionális és kisebbségi nyelvek, így a magyar is. A taláros testület tegnap ismertetette két nappal ezelőtt elfogadott, 54 parlamenti képviselő beadványa nyomán meghozott határozatát. Az alkotmánybíróság közleménye leszögezte, hogy nem tekinthető alkotmányellenesnek a regionális vagy kisebbségi nyelveknek az államnyelvvel azonos szinten való használata a bíróságokon - adta hírül az Interfax-Ukrai- na hírügynökség. A honatyák az alkotmánybíróságtól annak tisztázását kérték, ellent- mond-e az ukrán alkotmánynak és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának az a gyakorlat, amely szerint Ukrajnában az igazságügyi eljárások során csak egyes körzetekben engedélyezett az okmányok és bizonyítékok benyújtása a bíróságokhoz regionális és kisebbségi nyelveken. Beadványukban a képviselők rámutattak, hogy a bírák alkalmazásáról és jogállásáról szóló törvény Ukrajna egész területén lehetővé teszi a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának ukrán ratifikációs okmányában szereplő nyelvek korlátozás nélküli használatát a bírósági eljárásokban. (MTI)
