Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-16 / 290. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 16. Régió-hirdetés 5 Kiegyenlített költségvetése van Érsekújvárnak, melyből idén alig jut fejlesztésre Veszélyben a városi médiák Érsekújvár. Másodszori nekifutásra a városatyák végül jóváhagyták Ér­sekújvár 2012-es költ­ségvetését, rendkívül mostohán bántak azon­ban a városi médiákkal. Az érsekújvári televízió munkatársai egy ideje szerződéses munkavi­szonyban dolgoznak. SZÁZ ILDIKÓ A költségvetési vita meg­kezdése előtt ülésezett a váro­si tanács, és a büdzsé terveze­tét érintő módosító javaslato­kat Andrej Huršan alpolgár­mester terjesztette a város­atyák elé. A városi fenntartá­sú iskolák és óvodák épületé­nek javítási munkálataira 30 ezer eurót hagytak jóvá, a rendkívüli helyezetek kezelé­sére 146 750 eurót. Sportra 150 000, az oktatásra 23 400, kultúrára 25 350, az egyhá­zak számára 9750 eurót, szo­ciális és egészségügyi célokra szintén 9750 eurót különítet­tek el a jövő évi büdzséből. A Feketefülecske Polgári Társu­lás a városi állatmenhely évi üzemeltetésére 33 500 eurót kapott. A TJ Štart kézilabda­csapat 126 380 eurót, a városi futballcsapat 32 363 eurót kapott bérleti díjra és üzemel­tetési költségre. A téli sport­pálya kezelési költségei meg­haladják a 320 ezer eurót. Az érsekújvári városi televízió munkájára a szükséges 120 ezer euró helyett csak 10 ezer eurót hagytak jóvá, a Castrum Novum városi hetilapra a szükséges 73 500 euró helyett mindössze 36 750 eurót. A városi televízió ebből az összegből egy, a városi hetüap hat hónapig működhet. Ľubica Juríková képviselő, az érsekújvári televíziót üzemel­tető Novocentrum cég igazga­tóságának elnöke kifejezte abbéli aggodalmát, hogy a vá­rosi televíziót a megszűnés fenyegeti. Pénzre lenne szük­ség a digitális műsorszórásra való áttéréshez, az ehhez szükséges korszerű berende­zés megvásárlásához. „Csak abban az esetben támogatom a költségvetési módosítást, ha a következő önkormányzati ülésen további pénzt különítünk el a rendkí­vüli helyzetek kezelésére lét­rehozott alapból a városi mé­diák számára” - tette hozzá Juríková. A városi televízió idén első alkalommal fogja élőben köz­vetíteni az éjféli misét a fe­rences templomból. Ingatlanadó-emelést szorgalmaz a városi hivatal a bevételkiesés hatásainak mérséklésére Átnevezik az Eszterházy János utcát LŐRINCZ ADRIÁN Dunaszerdahely. A napok­ban elfogadott városi rendelet értelmében a közeljövőben helyreigazítják az Esterházy Jánosról elnevezett utca táblá­jának feliratát, amely a politikus nevét hibásan Eszterházyként tünteti fel. A városi képviselő- testület legutóbbi ülésén em­léknapokról, illetve adóemelés­ről is tárgyalt. Mivel az év folyamán az or­szág több településén is avattak Esterházy-emlékművet vagy emléktáblát - Dunaszerdahe- lyen például október 6-án lep­lezték le a politikus dombor­művét -, a hibás felirat a helyi média bírálatának kereszttüzé­be került. A város korábbi veze­tése 2006-ban hagyta jóvá az utca elnevezését a jelenlegi formájában; mivel az utcanév­jegyzékben is így szerepel, atáb- lák cseréjén kívül a képviselő- testületnek az ide vonatkozó ál­talános érvényű rendelet mó­dosítását is jóvá kellett hagynia. Dakó Sándor (Híd) képviselő javaslatára a plénum a holoka­uszt emléknapjává nyilvánítot­ta június 15-ét. 1944-ben ezena napon deportálták a város la­kosságának közel felét kitevő, mintegy háromezer fős zsidó népességét. A városatya úgy fo­galmazott: ez az esemény örök­re beírta magát Dunaszerda­hely történelméneklegsötétebb napjai közé, „amíg itt emberek élnek, erre emlékeznünk kell”. Karaffa Attila (MKP) ennek kapcsán elmondta: időszerűvé vált, hogy szakemberek bevo­násával összeállítsanak egy eseménynaptárt, és a város megemlékezzen az itt élő ma­gyarokat, illetve romákat ért sé- relmekrőlis. Titkos szavazással nyilvání­tott véleményt az ülésen jelen lévő 24 képviselő a Városi Hiva­tal pénzügyi osztályvezetője, Pápay Zoltán által előterjesztett ingatlanadó-emelési javaslat­ról. Ennek értelmében az ingat­lanadó lakások és házak eseté­ben négyzetméterenként 0,17-ről 0,26 centre, ipari épü­letek és irodaházak esetében 1,33-ról 2,5 euróra, egyéb építmények esetében pedig 0,70-ről 2,2 euróra emelkedett volna. A pénzügyi osztályveze­tője az intézkedés meghozata­lának szükségességét elsősor­ban az önkormányzatok be véte­leinek a kormány részéről tör­tént csökkentésével indokolta. A személyeskedésektől sem mentes vitát követően a titkos szavazás 12 igen és 12 nem sza­vazati aránnyal zárult, a javas­latot a plénum elvetette. Öt év után idén tűnt fel, hogy hibás (A szerző felvétele) Vadonatúj játszóterem várja a gyerekeket és a fiatalokat az új, tágas épületben Karácsonyvárás a szabadidőközpontban GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Ünnepélyes kere­tek között adták át a szabad­időközpont új játszótermét, ahol egyebek mellett két cso- csóasztal, egy büiárdasztal és egy léghoki várta a gyerekeket és fiatalokat. Nagyszabású karácsonyváró bulival ünnepelte meg a sza­badidőközpont, hogy szep­tembertől egy új, tágas épület­ben, méltó körülmények között fogadhatja a gyerekeket és fia­talokat. Az önkormányzat csak hosszas huzavona után döntött a költözés mellett. A központ korábban egy belvárosi ingat­lanban - az egykori zsinagóga épületében - működött, amelynek rossz műszaki álla­potára a szabadidőközpont igazgatója több alkalommal felhívta a városvezetés figyel­mét. ,A szeptemberi költözés pozitív változást hozott. Ez el­sősorban a gyereklétszámban mutatkozik meg. A központot tavaly 227 gyerek látogatta. Szeptemberben a taglétszám 299 főre emelkedett. Az elmúlt hónapokban 315 fősre duzzadt” - tájékoztatta lapun­kat Július Hégli igazgató. A szabadidőközpont kibővített szakköri és klubtevékenységgel 18 illetve 20 óráig várja nem­csak a gyerekeket, hanem az if­júságot is. Új lehetőségek a kistermelők előtt F elmérések bizonyítják, a hazai élelmisze­rek, főleg a kistermelők által előállított háztáji és helyi jellegű specialitások ki­szorulnak az üzletláncok pultjairól, mert sokan nem képesek teljesíteni a kereskedelmi feltéte­leket. Ezért is alakulhatott ki az a helyzet, hogy a boltokban kínált élelmiszereknek mindössze kevesebb mint a fele hazai. A Földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszté­rium rendeletéi, melyek a kistermelői élelmiszer -termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeit határozzák meg, épp ezt a gyakorlatot kívánják megváltoztatni. A közvetlen értékesítés rendsze­re ráadásul lehetőséget ad a gazdának arra, hogy ne kelljen az árrésen osztoznia a kereskedővel, tehát biztosított számára a magasabb bevétel. Közvetlen felelősség a legjobb garancia Cserében azonban a kistermelő közvetlenül szá- monkérhető. Hatóságilag is, de ami ennél sok­kal lényegesebb, ha kevésbé jó minőségű alap­termékeket forgalmaz, annak híre megy az adott településen vagy a piacon, ami végeredményben komoly forgalomcsökkenéshez vezethet. Tehát a fogyasztó is jól jár, hiszen ennél hatékonyabb garanciát sehol nem kap. Biztos lehet abban, hogy a vásárolt élelmiszer friss és adalékanya­goktól mentes. A rendeletek nem titkolt célja az is, hogy tovább erősítse a termelők és a fogyasz­tók közötti, kölcsönös bizalmon alapuló helyi piaci értékesítés helyzetét. Ki a kistermelő? A novemberben hatályba lépett rendeletek tehát azokra a kistermelőkre vonatkoznak, akik az általuk megtemelt élelmiszereket közvetlenül a fogyasztónak kínálják eladásra, vagy kiskeres­kedelmi, vendéglátó, valamint közétkeztetési intézményeknek - így például a helyi kisboltnak, fogadónak, vagy az iskolának, óvodának, kór­háznak értékesítik Mennyi a kis mennyiség? A hangsúly minden esetben a mennyiségen van. A kistermelő kis mennyiségben termel és értékesít. A rendeletek meghatározzák, mely termékekből mennyi minősül kis mennyiségnek. Például éven­te nem több, mint 10 000 darab baromfit vághat le, évi 1 tonna mézet vagy heti 100 kilogramm halat adhat el, a különféle zöldségekből és gyümölcsök­ből a határétékek évi 20 és 500 kilogramm között mozognak, de vannak természetesen kivételek is. A pontos mennyiségekért érdemes átböngészni a rendeletek értelmezését elősegítő útmutatót, amely megtalálható a tárca honlapján: www.mpsr.sk/sk/kozvetlen-ertekesites Új lehetőségek A rendeleteknek köszönhetően, a kistermelők­nek lehetőségük lesz bővíteni tevékenységi kö­rüket, kis kapacitású vágóhidat, daraboló- vagy egyéb élelmiszeripari üzemet létesíthetnek. Mivel minden újítás, komoly anyagi ráfordítást igényel, az agrártárca támogatási programokat készít elő, hogy ezzel is buzdítsa a vállalkozó kedvű kistermelőket. 31 MINISTERSTVO PÔDOHOSPODÁRSTVA A ROZVOJA VIDIEKA SLOVENSKEJ REPUBLIKY MP91100793 Városi tulajdonú kultúrházba költözött a helyi televízió stúdiója, de ez sem segített a gazdálkodásán (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom