Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-15 / 289. szám, csütörtök
22 Iskola utca ÚJ SZÓ 2011. 'DECEMBER 15. www.ujszo.com A folyóirat decemberi számának tartalmából Karácsony a Katedrával LAP AJÁNLÓ A pedagógusok és szülők lapja decemberi számának kiemelt helyén Nagy Attila tanulságos és meghitt jegyzetét olvashatjuk Karácsonyi töredékek címmel. Érdekes, hogy a Legkedvesebb mesefilmem rovat szerzője többször is említi Kemény Henrik nevét, azonban a sors kegyetlensége folytán pár nappal a lapzárta után sajnos már csak múlt időben beszélhetünk a kiváló bábművészről. Pár hete a somorjai művészeti alapiskolába látogattunk, az Alma materek rovat az ott zajló munkát mutatja be. A lassan 55 esztendős Ady Endre Diákkör életéről az új elnökkel, Őszi Károllyal és Molnár Gábor alelnökkel beszélgettünk. Befejező részéhez érkezett az előkészítő időszakkal foglalkozó írásunk, ahol foglalkozási ötletekkel ismerkedhetnek meg a pedagógusok. Nyitrán rendezték a Tudomány az oktatásért - Oktatás a tudományért konferenciát, melynek összefoglalója és a nevelési szekció munkájáról írt beszámoló olvasható a lapban. Óvodapedagógusok találkoztak Ga- lántán, s az SZMPSZ szervezésében zajlott kétnapos konferencián munkatársunk is jelen volt. Folytatódnak a sorozatok; az első Stirber Lajos nevéhez kötődik, ő a komáromi magyar gimnázium zenei hagyományait kronologikusan bemutatva a 19. század második feléhez érkezett, Pénzes István Versben tündöklő nagyasszonyok című sorozatában pedig Zrínyi Aurórával ismerkedhetünk meg. Egészségvédelmi rovatunk a művi terhesség-megszakítással, a gyógypedagógiai oldal meg a diszgráfiával foglalkozik. Jakab István nyelvész Deme Lászlóra emlékezik, aki többek között a pozsonyi Comenius Egyetemen is tanított. A decemberi Katedrából megtudhatjuk továbbá, hogy milyen a magyarországi szlovák nemzetiségi oktatás, Kincskeresők jártak Dunaszerdahelyen, és megújult a Diákhálózat lapja. A muzsikáló versek rovatban Németh Imre nyilatkozik hivatásáról és hitvallásáról, a TANDEM rovat pedig „DiNaMitot tölt”. A decemberi lapszám melléklete a hagyományoknak megfelelően egy 2012-es naptár. (-lager-) A POSTA HOZTA Rendhagyó olvasásóra Tény, hogy a mai gyerekek nemigen szeretnek olvasni. Kevés mesét ismernek, s bár az iskola igyekszik megszerettetni velük a meséket, az olvasást, nem könnyű eredményt elérni. Éppen ezért nagyon örültünk, amikor meghallottuk, hogy Kozmér Katalin pedagógus rendhagyó olvasásórákat tart a gyerekeitek, s a nemeškaj ali iskolát is felkeresi. A gyerekek nagy örömmel várták a különleges élményeket ígérő órát, melynek elején kényelmesen elhelyezkedtek a leterített szőnyegen, párnákon. Kozsár Zsuzsanna meséje először nem nagyon kötötte le őket, de aztán az Álomtündér története mégiscsak felkeltette az érdeklődésüket. Nagy volt az öröm, amikor egy hosszú, zsebekkel teli futószőnyeg került elő Kati néni táskájából. Egyesek rögtön be akartak kukucskálni a titkokat rejtő zsebekbe, de előbb a játékszabályokat kellett elsajátítaniuk. Bár kérdéseket egyenként húztak, csoportban játszottak, s végül is minden kérdést sikerült megválaszolniuk. Jól szórakoztak, sokat nevettek, s ami a legfontosabb, közben tanultak is. Reméljük, ezek után mindnyájan kedvet kaptak az olvasáshoz, s a karácsonyfa alá sokan kérnek majd ajátékok mellé könyvet is. Futó Mária Sokat nevettek, s ami a legfontosabb, közben tanultak is a ne- meskajali gyerekek (A szerző felvétele) A Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia az elmenekülés helyett az előre menekülést választotta Piacnyitogató kompetenciák Az LKW Walter-KA kft., a IV. C osztály csapata (Képarchívum) A gazdasági világ nehézségei egyre jobban rákényszerítik a munkáltatókat arra, hogy az alkalmazottaik számát csökkentsék, a meglevőkkel és az esetleges újabbakkal szemben pedigegyre növeljék elvárásaikat. VÉGH ZSUZSANNA A munkaerőpiac jelenlegi szerény álláskínálat oldalán ezért egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudástőke és a munkavállalók alkalmazkodóképessége a változó kompetenciaelvárásokhoz. Az ifjú kezdő álláskeresők, de a szakképzést biztosító iskolák számára is szinte riasztónak tűnnek a kompetencialisták, amelyek elől talán el kéne menekülni. Iskolánk, a Nagymegyeri Kereskedelmi Akadémia az elmenekülés helyett az előre menekülés útját választotta, azaz elkötelezetten vállalta, hogy a munkaerőpiac elvárásait és az oktatásban átadott szaktudást a lehető legközelebb hozza egymáshoz. Az út a Tanirodai gyakorlatok és az Idegen nyelvi szak- konverzáció tárgyaknak az iskola oktatási programjába való beépítésével kezdődött még 2006-ban. Ezt követte a diákcégek megalapítása és tevékenységük elindítása. 17 diákcég működik azóta iskolánkon. Munkájuk eredményességét és a programunk hatékonyságát mérendő, rendszeresen lehetőséget adunk a cégek csapatainak a megmérettetésre. Évente házi versennyel - kiállítással, vásárral - indítjuk a folyamatot, amelyre a győri testvériskolánk diákcégeit is meghívjuk. (Ezzel az iskolai vásárral mutatkozunk be leendő elsőseinknek is a Nyílt napok programjain.) A házi verseny legjobbjai, a díjazottak képviselik aztán iskolánkat a nemzetközi porondon. Az előző két évben a pozsonyi Nemzetközi tanirodai vásárról elhoztuk a Leggyakorlatiasabb cég díját. Ebben az évben nagy örömünkre két cégünk is rangos díjat kapott. A WB Party kft., a IV. B osztály csapata a XV. Nemzetközi Tanirodai Vásáron a Legjobb csapatmunka díját nyerte el. A díj értékét emeli, hogy a kiállításon 87 diákcég képviseltette magát, ebből 30 külföldi kiállító volt (Ausztria, Bulgária, Csehország, Finnország, Lengyelország, Románia). Szlovákiából rajtunk kívül csak a Szenei Egyesített Iskola képviselte a magyar tanítási nyelvű iskolákat. Az LKW Walter-KA kft., a IV. C osztály csapata nem kevésbé rangos környezetben, az ausztriai Korneuburgban osztrák, cseh és szlovák tanirodákkal hasonlította össze vállalkozói rátermettségét és nem utolsósorban nyelvi kommunikáció készségét, hiszen a versenyen négy nyelven kellett foglalkoznia a partnerekkel: németül, angolul, magyarul és szlovákul. Szlovákiából egyedüli díjazottként térhettünk haza értékes serleggel, amelyet diákcégünk standjuk funkcionális és esztétikai kivitelezésével nyert el. December 19-én a IV. B másik diákcége, a FANTASTIC HOME kft., házi versenyünk 3. helyezettje vállalja a nemzetközi szereplést. A győri Deák Ferenc Közgazdasági és Informatika Szakiskola által szervezett tanirodai kiállításon fog bemutatkozni, és várja majd a minősítést. A részvétel ezeken a programokon egyaránt fontos tanárnak és diáknak. Összegezzük, értékeljük a látottakat, és az észlelések tükrében korrigáljuk munkánk további stratégiáját. A sok fontos tapasztalásból egyet érdemes itt megemlíteni: tőlünk gazdagabb iskolákkal vettük fel a versenyt. Rengeteg tanulói és tanári ötlet, kreativitás kellett ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló minimális anyagi forrásokból ki tudtuk hozni azt a maximumot, ami elengedhetetlen a tisztes, sikeres munkához és az eredmények fenntarthatóságához. Örülünk a díjaknak, a helyezéseknek. Mégsem ezek miatt fektet sok energiát, időt, lelkesedést, tanulást a munkába tanár és diák. Sikerélmény nélkül, pozitív visszajelzés nélkül ugyanis hosszú távon lanyhulnak az energiák, és éppen a legfontosabb vész el: a pozitív motiváció. Ennek megteremtésével azonban erősítjük az akaraterőt, fejlesztjük a tanuláshoz, a munkavégzéshez szükséges belső motivációt. Ezt tesszük a mindenkori növendékeink érdekében és nem utolsósorban azért, mert tudatosítjuk, hogy a szakképzés mércéje, úgy tűnik, egyre inkább a foglalkoztathatóság lesz. A POSTA HOZTA Az alsóbodoki szakközépiskola sikereiből Az alsóbodoki szakközépiskola diákjai, jobbról a második Szomo- lai Andrea tanárnő (Képarchívum) Minden évben több oktatási pályázat is elbírálásra kerül, s nyertesei élvezhetik a pályázattal járó jutalmakat. A Leonardo da Vinci projekt egy olyan pályázati lehetőség a szakközépiskolák részére, melynek keretében a nyertes szakközépiskola külföldön szerezhet munkatapasztalatokat. Az Alsóbodoki Magyar Tanítási Nyelvű Magán-szakközépiskola 5 diáklánya és 1 tanárnője élhetett ezzel a nem mindennapi lehetőséggel. Én is azon szerencsések közé tartoztam, akik az olaszországi Riminiben tölthettek 3 hetet. Az Olaszországba utazókat a helyi szervezőiroda, a Sistema Tourismo munkatársai fogadták a Bengasi hotelben. Három héten keresztül ézen iroda alkalmazottai voltak számunkra a biztos pont, ők segítettek minket a munkameghallgatásokon, ők mutatták meg a várost, és minden kérdésünket próbáltak megválaszolni. A hét első napjaiban osztottak be bennünket. Hotelekben, irodákban helyezkedtünk el, s 20 napon keresztül töltöttük ott időnk nagy részét. Természetesen volt szabadidőnk is, amikor élvezhettük az akkor még meleg napsugarakat, alkudozhattunk a tengerpartokon gyakran megjelenő néger árusokkal. Hétvégenként kirándulásokat szerveztek számunkra, így ellátogathattunk a mozaikjairól híres Ravennába, Velencébe és Olaszország égjük miniállamába, San Marinóba. Számomra mindegyik helyszín hordozott magában egyfajta vonzerőt, de leginkább Velencét kedveltem meg, melynek a közhiedelemmel ellentétben nem volt halszaga. Sokan kérdezhetik, hogyan boldogultunk az idegen nyelvvel? Mindnyájan ismertük az angol nyelv alapjait, amivel tökéletesen boldogultunk a munkahelyeken. Egyébként az olaszok zöme az idegen nyelvek tanulásában nem áll a helyzet magaslatán. Mentalitásuk is teljesen eltér a nálunk megszokottól. Az „úgy készülődsz, mint a menyasszony” szólás bármelyikükre ráillik. Még az üzleti életben is akár másfél órás késésekkel számolhattunk. Az élelmiszerboltok nyitási ideje sem volt elhamarkodva: 10 óránál hama- rabb nem nyitottak ki. A 3 hét leteltével elismerő tanúsítványt kaptuk az elvégzett munkánkról, és további elis-. mervényeket munkaadóinktól. A helyi szervezőség egy Euro- pass elnevezésű bizonyítványt állít ki valamennyiünknek. Ezen okiratok segítséget nyújtanak majd a könnyebb munkahelyi elhelyezkedésben is. Rendkívül szerencsésnek érzem magam ezért a lehetőségért. Örülök annak is, hogy nemcsak a Leonardo, hanem a Comenius projekt sikeres résztvevői is lettünk. Az elkövetkező két évben diákjaink és iskolánk újabb olasz, illetve holland partnerekre tehet szert. Baka Veronika, 4. évf.
