Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-14 / 288. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. DECEMBER 14. Kultúra 7 A színházigazgatók idejük nagy részét pályázatírással és szponzorok hajkurászásával töltik Színházaink mellékszerepben? Jelenet a Komáromi Jókai Színház Cseresznyéskert című előadásából (Dömötör Ede felvétele) Miért van szükség kisebbségi színházakra? Van-e közönségük, kik azok, akik színázba járnak, és kiknek kell házhoz vinni a kultúrát? Mennyibe kerül mindez? Jobban járnak-e, ha az állam a fenntartójuk, vagy inkább más finanszírozási lehetőségek után nézzenek? JUHÁSZ KATALIN Mindezekről és még sok egyébről szó esett azon a hétfői konferencián, amelyen a hivatásos kisebbségi színházak helyzetének feltérképezésére, illetve jövőjükkel kapcsolatos jóslásra” vállalkoztak a (jelenleg még) illetékesek, az érintettek aktív közreműködésével. Az ország lakosságának 15 százaléka vallja magát valamely nemzeti Idsebbséghez tartozónak, „minimum kilenc” nyelvi közösségről van szó, Szlovákia tehát e tekintetben Európa leggazdagabb állama. A kultúra viszont az utóbbi húsz évben egyetlen kormányt sem érdekelt túlzottan, a kisebbségi kultúra pedig lassan csak azokat érdekli, akik csinálják, illetve akiknek csinálják-jelentette ki Rudolf Chmel. A kisebbségi és emberi jogi miniszterelnökhelyettes ezzel kapcsolatos hajdani optimizmusa mára eltűnt, mint' albínó muslinca a tejben. Azt pedig senki sem tudja, mi lesz a helyzet jövő ilyenkor. Egy demokráciában a kultúra autonóm területnek számít, az állam nem avatkozhat bele politikai és ideológiai eszközökkel. A feltételeket azonban az állam teremti meg, és válság idején minden ágazat fontosabb a kultúránál. Négy profi kisebbségi színház működik hazánkban, jelenleg megyei fennhatóság alatt. Arról már nem a megyék tehetnek, hogy a fiskális decentralizáció félbe maradt kis hazánkban, így alig akad pénz a működésre, a szánalmas fizetésekre, illetve az épületek üzemeltetésére. A kassai Romathan a romáké, az Andrej Duchno- vičról elnevezett eperjesi színház a ruszin és ukrán ajkúaké, a Komáromi Jókai Színház és a kassai Thália pedig a miénk. A két kisebbségi táncszínház egyike a Duchnovič Színház osztódásával jött létre nemrég, az Ifjú Szivek pedig egyedüli intézményként kikerült a kulturális minisztérium hatásköréből, és átkerült a kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatalához. A hivatal emberei szerint a többiek számára is ez lenne a legszerencsésebb lépés a jövőre nézve, lefektetett játékszabályokkal, stabiljogállással. A színházigazgatók idejük nagy részét pályázatírással és szponzorok hajkurászásával töltik, hiszen ez az „ágazat” még akkor sem lenne nyereséges, ha teljesen áttérnének a zenéstáncos népszórakoztatásra. A belépőkből származó bevétel legjobb esetben is a költségek 30 százaléka, nyereségről tehát nem is álmodhatnak. Tóth Tibor komáromi direktor szerint hiába színes a kínálatuk, a tévé kényelmessé tette az embereket, elszoktatta őket attól, hogy kitegyék a lábukat otthonról a kultúráért. A tájolás is sokba kerül, a vidéki kultúrházak szegények, elavult színpadtechnikával, lerobbant épületekkel. Ahhoz, hogy meghívhassanak egy- egy előadást, nekik is pályázniuk kell a költségekre, és természetesen inkább a könnyebb műfajt választják, hogy legalább valamicske visszajöjjön a jegyekből. A Thália társulata még többet tájol, évi 160-190 előadásuk 60-70 százalékát Kassán kívül tartják. Közönségük szintén a könnyebb műfajt preferálja, és mivel a városban csupán 9 ezer magyar él, Czajlik József igazgató az előadások feliratozását tervezi, hogy a kassai szlovákokat is becsábítsa. Érdekes adat, hogy míg csupán 250 bérletes nézőjük van, a színház éves nézőszáma - a tájelőadásoknak köszönhetően - eléri a 45 ezer főt. És mivel más megyék területén is rendszeresen fellépnek, Czajlik az érintett megyei önkormányzatoktól is szívesen fogadna némi támogatást e célra. Látszólag nem ide tartozik, de árulkodó adat a hazai magyar színjátszás helyzetéről, hogy a két magyar teátrum 1996-ban vett fel utoljára pozsonyi diplomás hazai magyar színészeket. Magyarországról és Erdélyből képzett színészek, az utcáról lelkes amatőrök kerültek a társulatokba. Ezt a szokást Czajlik József törte meg az idei szezon elején. Az állam legbőkezűbb az ukrán színházzal volt, akikre a komáromi 56 ezres és a kassai 45 ezres közönséghez képest 10 ezren kíváncsiak évente. A társulat azonban fontos szerepet játszik a nemrég kodifikált ruszin nyelv megőrzésében, ráadásul minden darabot maguk fordítanak, ezzel is tartós értéket képezve. Amint azt Jana Kovácsová- tól, a kassai megyei hivatal kulturális osztályvezetőjétől megtudtuk, egy nemzetiségi színházba beülő néző 17 euróba „kerül”, és mivel a jegyért nem mernek átlag 6 eurónál többet kérni, a különbözeiét a megye állja. Kovácsová ennek ellenére nem szeretne „megszabadulni” a színházaktól, és nem osztja Rudolf Chmel véleményét a kormányhivatal kötelékébe való átlépés pozitívumairól, mivel szerinte a teátrumoknak több lábon kell állniuk, főleg ma, amikor az Európai Unió helyzete sem stabil, Szlovákiáról nem is beszélve. Feltehetően ez volt az utolsó ilyen találkozó az illetékesek és az érintettek között, hiszen a márciusi választások után nem tudni, mi lesz a hivatal sorsa. Lehet, hogy besüllyesztik a kulturális minisztériumba, vagy a kisebbségi kultúra képviselői kapnak a nyakukba egy Smer- es vitézt. És akkor majd visszasírhatják a 2011 -es kánaánt... Az öt embert összeköti, hogy szellemi szempontból rokonok, és nagyon közel álltak az íróhoz Görgey Gábor barátaira emlékezik új művében AJÁNLÓ Öt arckép címmel jelent meg a Corvina Kiadó gondozásában Görgey Gábor író, költő, drámaíró új könyve, amelyben legközelebbi barátaira, mentoraira, Kosáry Domokosra, Vas Istvánra, Pilinszky Jánosra, Darvas Ivánra és Mensáros Lászlóra emlékezik. Görgey Gábor elmondta: a XX. századi magyar kultúra öt meghatározó egyéniségének arcképét próbálta megrajzolni, azon barátaiét, akik nélkül elképzelhetetlen lett volna az ő pályája is. „Az öt embert összeköti, hogy Görgey Gábor Öt arckép _í_______________ szellemi szempontból rokonok, másrészt mindnyájan nagyon közel álltak hozzám. Vas István és Kosáry Domokos atyai jó barátom volt, Pilinszky János az első mesterem a költészetben, Darvas Iván és Mensáros László pedig közeli munkatársaim voltak a színházban” - fogalmazott az író. Hozzátette, hogy Mensá- rosnak darabot írt Galopp a Vérmezőn címmel. „Az ősbemutató a kis-Madáchban volt 1983-ban” -jegyezte meg. A könyv „szubjektív esszék” és interjúk gyűjteménye. „Mensáros akkoriban már súlyos betegen a Kútvölgyiben feküdt, úgy kellett kilopnom őt a kórházból egy késő esti órán. Egész éjszaka beszélgettünk” - emlékezett. A cikk megjelenése után két héttel Mensáros László meghalt. „Nem tudtam, hogy az utolsó beszélgetésünkre készülök. Több mint fél évszázados barátság ért véget” - tette hozzá. A szövegek nagy részét az elmúlt időszakban írta, a többi régebbi kritikák, interjúk és nekrológok gyűjteménye. „Öt nagy kortársam közismert és szellemi arcát akartam kiegészíteni olyan vonásokkal, amelyek a személyes kapcsolatban mélyebben bon- takoztakki”. (MTI) RÖVIDEN Évzáró zalántiborongással Dunaszerdahely. A Vámbéry Irodalmi estek mai évzáró rendezvényének vendége Zalán Tibor József Attila-díjas költő, akinek Szétgondolt jelen című, az AB-ART kiadó gondozásában megjelent verseskötetét Tóth László József Attila-díjas költő mutatja be. A18 órakor kezdődő est helyszíne a Seven bár, a két házigazda Balázs F. Attila és Hodossy Gyula. Zalán Tibor a vallomásos líra hagyományos elemeit az avantgárd formaújító gesztusaival állítja meglepő, olykor paradox összefüggésekbe. Költészetére jellemző a hagyományos szövegegység felbontása, az irodalmi és képi elemek egybeszerkesztése. A „zalántiborongás” kifejezés jól jellemzi egyéni hangvételét, (juk) Fiatal tehetségek jutalmazása Dunaszerdahely. A Cséfalvay Alapítvány, mely fiatal magyar tehetségeket támogat a zene, az irodalom, a képzőművészet és a sport területéről, december 16-án 14 órai kezdettel a Perfects tükörtermében tartja első díjkiosztó ünnepségét. A díjátadóra várják az érdeklődőket, (t) Életvezetési tanácsok a villában Dunaszerdahely. A Családi Könyvklub karácsonyi fesztiváljának keretében ma este megtudhatjuk, ki is az a coach, azaz életvezetési tanácsadó. Póda Erzsébet és Bolemant Éva a Barátnő Life Coaching képviseletében segítenek az érdeklődőknek saját maguk alaposabb megismerésében. Az est harmadik vendége Endrei Judit, az ismert televíziós személyiség Kemény Dénessel, a magyar vízilabdaválogatott edzőjével, egy sikeres emberrel készített interjúkötetet. Helyszín a Vermesvilla, a kezdés időpontja 18 óra, a belépés ingyenes, (juk) Megnyílt az Arkimedeion Siracusa. Tökéletesen működnek Arkhimédész rekonstruált gépei a zseniális ókori tudósnak és feltalálónak szentelt szicíliai múzeumban. Szülővárosa, Siracusa Arkhimédészről elnevezett terén kapott helyet az Arkimedeion: Dél-Olaszor- szág nemrég megnyílt legelső multimediális tudományos múzeumában nemcsak megtekinthetők, ki is próbálhatok Arkhimédész gépei. A Leonardo da Vinci elődjeként tisztelt Arkhimédész időszámítás előtt 287-212 között élt. Többek között harci gépeket épített. (MTI) A FÍK tagjai: balról jobbra Saróka Liliána, Mucha Attila, Vörös Gergely, Czucz Enikő, Dobry Judit, valamint a beszélgetés vezetője, Csehy Zoltán (Juhász Katalin felvétele) Rendhagyó szemeszterzáró fiatal írókkal Bolygót varázsoltak elénk Uj SZO-TUDOS1TAS Pozsony. Remek hangulatban zajlott a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének és a Fiatal írók Körének (FÍK) évzáró délutánja a pozsonyi magyar intézetben. Csehy Zoltán ezúttal nem tanárként, hanem költőként, irodalomtörténészként faggatta a hazai magyar irodalom legfiatalabb korosztályának képviselőit, akik fel is olvastak műveikből. A hazai színtéren egyre ismertebbé váló, több versenyen sikerrel szereplő Saróka Liliana megzenésített versei foglalták keretbe a Bolygót varázsolsz elém című rendezvényt, amelyre nem csak a magyar szakos egyetemisták voltak kíváncsiak. A szemesztert Misad Katalin tanszékvezető értékelte, továbbá kiemelte a tanszék és a magyar intézet kötött kialakulóban lévő szorosabb együttműködés előnyeit. Az ezt követő karácsonyi műsorban egyértelműen Kerepesi Igor másodéves hallgató aratta a legnagyobb közönség- sikert, szónokként, illetve irodalmi parodistaként. (juk)
