Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-10 / 285. szám, szombat
2 Közélet '89-hez hasonlította az orvosok akcióját Kollár: forradalmi tett volt I s ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Köszönőlevelet küldött szét tegnap az orvosoknak Marian Kollár, a LOZ elnöke, amelyben kifejtette: az elmúlt hetek tiltakozó akciója az orvosok számára olyan volt, mint Csehszlovákia állampolgárainak a rendszerváltást eredményező 1989-es forradalom. „Az egészségügyi minisztériumot ugyanis mintha elkerülte volna a bársonyos forradalom. Azt, amit a társadalom 1989-ben megélt, az egészség- ügyi alkalmazottak csak most tapasztalhatták meg. Több mint húsz évvel ezelőtt mindenki változást követelt, az orvosok sajnos hiába” - írta Kollár. Meggyőződése, hogy az orvosok tudatosították: ha nem járnak sikerrel, akkor az egészségügyből jól jövedelmező üzlet, az emberek egészségéből termék lesz, a kórházak gyárakká, az orvosok pedig az egészséggel üzletelő vállalkozók lojális alkalmazot- taivá válnak. Ki kell tartani a végsőkig - üzente híveinek a LOZ elnöke (SITA-felvétel) A tömeges felmondást abszolút sikernek könyvelte el, de véleménye szerint ki kell tartani a végsőkig. „Bebizonyítottuk, hogy ezt a háborút 2410 bátor névtelen katona nyerte meg, akiket a koordinátorok szerepét magára vállaló vezérkar vezetett” - írta az orvosszakszervezet elnöke, (dem, SITA) RÖVIDEN A KDH-n bukhat el Dubovcová Pozsony. Nem biztos, hogy a parlament megválasztja Jana Dubovcovát az ombudsmani posztra. Az SDKÚ parlamenti képviselője mögé ugyanis eddig saját pártján kívül a Híd és az SaS sorakozott fel, a KDH még mérlegel. Pavol Hrušovský (KDH) házelnök elmondta, azért nem támogatják Dubovcovát, mert jelölése egy szélesebb megállapodás része volt (a számvevőszék elnökének és alelnökének megválasztásával együtt), amelyet a kormánykoalíció másik három pártja megszegett. Mivel ez a megállapodás érvényét vesztette, a KDH nem látja okát, hogy éppen az ombudsmani poszt legyen a kivétel. A KDH hétfőn, a szavazás előtt egy nappal ismerteti álláspontját. Robert Fico, a Smer elnöke szerint az említett hivatalok betöltésével meg kell várni a választásokat. (TASR) Drágulásban elsők vagyunk Pozsony. Az Európai Unióban a gázolaj idén Szlovákiában drágult a legnagyobb mértékben - derül ki a Natankuj hírportál elemzéséből. A gázolaj literjéért jelenleg 25,5 centtel, vagyis 22 százalékkal fizetünk többet az év elejéhez képest. A benzin esetében is csak Írország előzte meg Szlovákiát: míg a szigetországban 18,7 centes, vagyis 14,2 százalékos áremelkedést regisztráltak, nálunk ez 18,5 cent (14,6%) volt. A százalékos növekedés ez esetben nálunk azért nagyobb, mivel Írországban drágább a benzin. Az Európai Unióban a benzin esetében 7,7, a gázolaj esetében 15,2 centes átlagos áremelkedést mértekjanuárhoz képest. (Nt) Újabb bankkártyás botrány Prága/Pozsony. Újabb bankkártyás botrány robbant ki régiónkban: a Trend gazdasági hetilap információi szerint ezúttal is a kártyatulajdonosokról szivárogtak ki érzékeny adatok. Cseh hírforrások szerint ugyan eddig egyetlen banki ügyfél pénze sem került veszélybe, a cseh Raiffeisenbank azonban a biztonság kedvéért már 3 ezer kártyát zárolt. Nem csupán a cseh bank ügyfelei lehetnek veszélyben, hiszen azoknak a külföldieknek a kártyájával is visszaélhettek, akik a július óta eltelt időszakban a cseh benzinkutakon kártyával fizettek. A bizalmas információk egy külföldi adatfeldoígozó társaságon keresztül szivárogtak ki. A Trend szerint mindez a Visa által kiadott kártyákat érinti. A szlovákiai pénzintézetek szerint őket ez a botrány nem érinti, azonban fokozottabban figyelik a tranzakciókat. (T) Megrendelhetők a tankönyvek Pozsony. Már most meg lehet rendelni a hiányzó, továbbá a szükséges tankönyveket a 2012/2013-as tanévre, figyelmeztet az oktatásügyi minisztérium. A rendelések kizárólag az edicnyportal.sk internetes oldalon keresztül adhatók le, december 21-ig, az útmutatót a „metodika” címszó alatt találják meg. A tankönyvhiány minden évben az oktatásügy egyik legnagyobb problémája. (TASR) ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 10. www.ujszo.com A növekvő kétségek ellenére még mindig támogatjuk az Európai Uniót Többségünk úgy gondolja, évekig elhúzódik a válság Pozsony. Kétség nem fér hozzá, hogy az elmúlt hetek leggyakrabban ragozott kifejezése a válság volt, nemcsak Szlovákiában, hanem az egész Európai Unióban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az Eurobarometer legújabb felméréséből kiderül, hogy Szlovákia állampolgárainak több mint 40 százaléka úgy véli, a válság hatásait még éveken át érezni fogjuk. Bár az elmúlt időszak hasonló felmérései alapján elmondható, hogy Szlovákia messze nem tartozik a leginkább eu- roszkeptikus országok közé, mégis: az EU 27 tagállamából nálunk vett részt a legkevesebb ember az európai parlamenti választásokon, a szavazásra jogosult állampolgárok alig 20 százaléka - az uniós átlag 43 százalék volt. Az Európai Parlament szlovákiai képviselete által tegnap ismertetett felmérés eredményei azt igazolják, hogy Európában bővül azoknak a köre, akik nem hisznek az unióban. Szlovákiában a megkérdezettek 34 százaléka van ezen a véleményen. „Ráadásul az emberek 22 százaléka azt felelte, hogy az ország nem nyert, inkább veszített az EU-hoz való csatlakozással” - magyarázta Pavol Pružinec, az Európai Információs Központ pozsonyi irodájának képviselője. A növekvő kétségek ellenére az EU tagállamai közül még mindig nálunk örvend az unió a legnagyobb támogatottságnak. A lakosság több mint 70 százaléka gondolja, hogy az euróövezet válsága közvetlenül érinti őket (szeptemberben a megkérdezettek megközelítőleg 65 százaléka vélekedett így). Monika Flašíková Beňová, a Smer europarlamenti képviselője szerint az EU-ról alkotott negatív véleményeket Szlovákiában részben a közelgő parlamenti választások váltották ki, részben pedig az, hogy egyre több párt veszi fel a brüsszeli centralizáció, a szuverenitás elvesztésének témáját. „Véleményem szerint ez nem korrekt, ugyanis a leginkább mérvadó döntéseket az Európai Unió tagállamainak kormányfői hozzák meg” - mondta a képviselő. Ugyanakkor elutasítja, hogy Németország és Franciaország diktálja a tagállamoknak, hogy mit tegyenek, (dem) Vannak múltbeli tanulságok: a pártok befürödtek a kívülről érkező új jelöltek némelyikével Kevés a vonzó új húzónév a listákon Az SNS tavaly gyakorlatilag Vincent Lukáč (bal oldalon) egykori hokilegenda „leszerződtetésének" köszönhetően jutott be a parlamentbe - aki aztán, sorozatos botrányainak köszönhetően, hálás téma volt a sajtó számára (SITA-felvétel) MÓZES SZABOLCS Pozsony. Jövőre várhatóan kevés új képviselője lesz a parlamentnek - hacsak nem jut be az Egyszerű Emberek. A parlamenti pártok szinte csak a jól kipróbált képviselőiket vették feí a listájukra, alig találni új nevet. Nem volt ez mindig így. Az SDKÚ például minden választásra igyekezett új személyiségekkel frissíteni a listát, így jutott be például 2006-ban a törvényhozásba többek között Iveta Radičová, 2010-ben pedig Miroslav Beblavý, Jana Dubovcová vagy Eugen Jurzyca. A többi párttól sem állt távol az újítás, ám most mindez nagyrészt elmaradt. „Másfél hónap alatt le kellett adni a választási listákat, így kevés volt az idő az új személyiségek megszólítására” - véli Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője. Szerinte, ha normális, négyéves ciklus után kerülne sor a választásokra, részben más lenne a helyzet. Tény ugyanakkor az is, hogy a pártok az új jelöltek egy részével - főleg azokkal, akik nem a politikához közeli szakterületekről érkeztek - befür- dött már a múltban. Jó példa erre az SDKÚ esete Ľuboš Michel egykori játékvezetővel, akit 2006-ban emeltek listájukra. Michel végig észrevehetetlen volt a parlamentben, a ciklus vége felé az ülések nagy részét már ki is hagyta, s kilépett pártjából. „Az ismert személyiségek elsősorban a kis pártoknak segíthetnek” -véli Slosiarik. Az SNS tavaly gyakorlatilag Vincent Lukáč egykori hokilegenda „leszerződtetésének” köszönhetőenjutott be a parlamentbe. Slotáék 1774 vokssal lépték túl az 5 százalékos bejutási küszöböt (5,07%-ot szereztek), Lukáč közel 4 és félezer karikát gyűjtött. Nem csoda, hogy az SNS most is - Lukáč távozása után - egy hokissal erősített. Igaz, Marek Uram nem olyan ütős név, mint Lukáč volt. Az SDKÚ listáján egyetlen jelentős új név sem szerepel, a Smernél és a KDH-nál ugyanez a helyzet. Az SaS Peter Paludát, Štefan Harabin legfelsőbb bíró egyik fő ellenfelét csábította el, de neki is csak a 21. hely jutott a listán - innen lehet, hogy be sem jut a parlamentbe. A Híd egyetlen jelentős új személyisége Andrej Hrnčiar turócszent- mártoni polgármester, ám nagyrészt ő is csak azért került a listára, hogy ellensúlyozza a távozó OKS-eseket, s legyen elég szlovák húzóneve a pártnak. Új arcokkal így főként a parlamenten kívüli és az új pártok érkeznek. Ám ha egyikük sem jut be a törvényhozásba - Slosiarik szerint az 5 százalékos küszöb átlépésére a jelenlegi parlamenti pártokon kívül csak az MKP-nak és az Egyszerű Embereknek van reális esélye -, akkor több mint 90 százalékban ugyanazok a személyek fognak ülni a parlamentben, mint akik tavaly helyet foglaltak ott. Bár a szabályozást senki sem ellenzi, az előrehozott választásokig már nem is erőltetik a képviselők Késik a lehallgatások szigorúbb ellenőrzése ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Eltart, míg szigorítják a lehallgatások ellenőrzését; Martin Fedor (SDKÚ), a parlament védelmi bizottságának elnöke szerint kizárt, hogy ilyen javaslatot az előrehozott parlamenti választásokig elfogadnának a parlamentben. „A többszöri tárgyalások rámutattak, hogy a vonatkozó jogszabályt elvileg senki sem ellenzi. A most zajló parlamenti ülés viszont nyilvánvalóvá tette azt is, hogy a képviselői javaslatoknak már nincs nagy esélyük az elfogadásra. Ennek nem örülök, másrészt viszont jobb ez így, mert annál komolyabb kérdésről van szó, hogy- sem választási témát faragjunk belőle” - mondta Fedor. Ä védelmi minisztériumnál a kiszi- várogtatási botrány kapcsán lefolytatott ellenőrzés alapján viszont meggyőződése, hogy az új kabinetnek ezt a jogszabályt mielőbb el kellene fogadnia. „Egyre több olyan tény kerül napvilágra, amely indokolttá teszi, hogy ezt a törvényt prioritásként kezelje az új kormány. Hosszú távon elfogadhatatlan, hogy hatékony ellenőrző mechanizmus nélkül foly- jannak tovább a lehallgatások” - állítja a képviselő. A honatyák úgy módosítanák a hatályos törvényeket, hogy a parlamenti bizottság két tagjának - egy kormánypártinak és egy ellenzékinek - minden titkosított információhoz hozzáférése legyen. Az érintett két képviselőnek biztonsági átvilágításon kellene átesnie, ugyanakkor bővülne a jogkörük: a gyanús vagy kérdéses ügyekben eljárást kezdeményezhetnének. Ezt a megoldást a bizottsági elnök is támogatja. „Arra nincs szükség, s ez külföldön sem szokás, hogy a testület összes tagja hozzájusson a titkosított információkhoz. A két képviselő folyamatos ellenőrzését megfelelőnek tartanám” mondta, hozzátéve: a hatóságoknak bizonyos idő elteltével minden érintett állampolgárt tájékoztatni kellene a lehallgatás tényéről. (dem, SITA)
