Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-09 / 284. szám, péntek
8 Külföld ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 9. www.ujszo.com WMSMEJMM Levélbomba a bankvezérnek Berlin. Levélbombát küldtek a Deutsche Bank, a legnagyobb német pénzintézet elnökének. A küldeményt Josef Ackermann frankfurti irodájába címezték, a robbanószerkezetet még időben észrevették. A hatóságok közölték, a borítékban gyúlékony, robbanékony por volt, és a boríték kinyitásakor fel is robbanhatottvolna. (MTI) Obama székét árulta Chicago. Egy szövetségi bíró 14 évi börtönre ítélte Rod Blagojevich volt illino- isi kormányzót korrupció miatt, részben azért, mert megkísérelte eladni Barack Obama elnök megüresedett szenátusi székét. Blagojevich bocsánatot kért és kegyelemért folyamodott. (MTI) CIA-börtön Bukarestben Washington. A román főváros északi részén, a belvárostól néhány percre működött az amerikai hírszerzés (CIA) titkos börtöne, amelyben a legfontosabb foglyokat őrizték. Az ARD tegnap este sugárzott összeállítást a témáról. Előzetesen kiderült: a Bright Light kódnevű román kormányzati épület alagsorában őrizték az al- Kaida több elfogott tagját, köztük Háled Sejk Mo- hammedet, a szeptember 11-i USA-beli merényletek értelmi szerzőjét. (MTI) Jirí Besser lemondott Prága. Távozik Jirí Besser cseh kulturális miniszter, miután a sajtó kiderítette, hogy részesedése van egy gazdasági vállalkozásban, amelynek segítségével lakást vett Floridában, de vagyonbevallásában mindezt elhallgatta. (MTI) Sanader házi őrietben Zágráb. Horvátország történetének legnagyobb, 1,65 millió eurónak megfelelő óvadékáért kerül szabadlábra - hat hónapi vizsgálati fogság után - Ivó Sanader volt kormányfő. A politikusnak le kell adnia útlevelét és nem hagyhatja el a lakóhelyét. Sanader ellen háborús nyerészkedés miatt és azért folyik per, mert állítólag csaknem félmillió kuna kenőpénzt kapott az osztrák Hypo Banktól. Azzal is gyanúsítják, hogy 10 millió eurót kapott a MOL-tói (MTI) Merkel bízik abban, hogy minden problémára találnak megoldást, Sarkozy szerint Európa nem kap még egy esélyt Elhúzódó csúcsra számít a német vezetés Elromlott az euró, munkások javítják (TASR/AP-felvétel Berlin. Mindenképpen keresztül akarja vinni az uniós alapszerződés módosítását a német vezetés a tegnap este kezdődött EU- csúcson. Berlin arra számít, hogy az ellenállás miatt a hétvégéig is elhúzódhat az értekezlet. Eközben a Standard & Poor's az egész Európai Uniót negatívfelülvizsgálat alávette. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnapra virradóra az EU lehetséges legjobb, „AAA” hosszú távú osztályzatát is negatív kihatású - vagyis a leminősítés valószínűségére utaló - felülvizsgálat alá vette a Standard & Poor's, miután a hét elején hasonló megfigyelést jelentett be az euróövezet 15 tagállamára, valamint az EFSF „AAA” osztályzatára vonatkozóan is. A világ legnagyobb hitelminősítője Londonban közölte: az EU egészére most bejelentett negatív felülvizsgálat azokat az aggályokat jelzi, amelyeket a cég az euróövezet mélyülő politikai, pénzügyi és monetáris problémáiból táplál. A Standard & Poor's megerősítette, az euró- övezetre bejelentett felülvizsgálatot az EU-csúcs után a lehető leggyorsabban befejezi, és ezután az EU most bejelentett felülvizsgálatát is elvégzi. Visszatérve a programhoz: az állam- és kormányfők a mai évzáró EU-csúcs előtt, tegnap este egy kötetlen vacsora keretében megkezdték a sorsdöntőnek nevezett tárgyalásokat. Plusz egy váltás ruha A menetrend szerint a csúcs ma délutánig tart, de - mint a Handelsblatt írta - a német delegáció tagjai elővigyázatosságból nem terveztek programot a hétvégére és visznek magukkal plusz egy váltás ruhátis. A Die Welt azzal rukkolt elő, hogy Angela Merkel a konfrontációt választja, a kancellári hivatalban már a csúcs előtt is igen harcias volt a hangnem. „Sokan még mindig nincsenek tisztában a helyzet komolyságával, Berlin azonban nem fogad el rossz kompromisszumokat, és nem hagyja, hogy a nagy ugrás helyett továbbra is csak toporogjon az unió” - írta a lap kormányzati forrásokra hivatkozva. Németország a Franciaországgal közösen kidolgozott javaslatokat kívánja elfogadtatni, ezek mindenekelőtt szigorúbb költségvetési fegyelmet és a gazdaságpolitika széles körű harmonizációját irányozzák elő az euróövezetben, és ha lehetséges, akkor az egész EU-ban. Cameron is bekeményít A változtatásokat - egyebek között a deficitmentes állam- háztartási mérleg biztosításának kötelezettségét - az EU működését szabályozó lisszaboni szerződésbe kívánják beiktatni. Ugyanakkor a németfrancia páros B-terwel is készül. Ha az eredeti tervet nem sikerül keresztülvinni, akkor azt szorgalmazzák majd, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmusból (ESM) hozzanak létre egy nemzetközi szerződést az euróövezeti tagállamok között. Viszont a partnereknem mind elégedettek a német-francia javaslatokkal. David Cameron brit miniszterelnök - a legnagyobb euróövezeten kívüli uniós tagállam euroszkeptikus kormányfője - például világossá tette, hogy ellenez minden olyan módosítást az uniós alapszerződésben, amely sérti a brit érdekeket. Juncker sem érti A német vezetés stílusával kapcsolatban is vannak kifogások. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az euróövezeti kormányfők csoportjának - Eurogroup - vezetője a Süddeutsche Zeitungnak hangsúlyozta: a német államadósság jóval nagyobb, mint számos euróövezeti tagország adóssága. „Furcsának találom, hogy Németország úgy viselkedik, mintha csupa olyan országgal volna körülvéve, amelyekveszélyezte- tik a stabilitást. Az utóbbi három évben kilenc és tizenegy között volt azon tagországok száma, amelyek államadóssága nem érte el a német szintet. Meglepő, hogy a németek úgy érzik, mindig nekik kell állniuk a számlát. Ez nem így van” -jelentette ki az eürozóna vezetője. Tovább is lehet sorolni a német-francia tervvel szemben emelt kifogásokat. A finn delegáció kiszivárogtatta, nem értenek egyet a konszenzus elvének feladásával. Petr Nečas cseh kormányfő azt mondja, egyetért a fiskális szabályok szigorításával, ha azok az euró- zóna tagjaira vonatkoznak. Azzal viszont nem ért egyet, hogy az uniós tagországok bemutassák költségvetési terveiket Brüsszelnek, lényegében jóváhagyásra, még mielőtt a nemzeti parlament elfogadta volna a számokat. Prága álláspontja sok kérdésben közelebb áll a brithez, mint a némethez. Merkel kancellár a dél-fran- ciaországi Marseille-ben, az Európai Néppárt kongresszusán tegnap kijelentette: „Meg fogjuk találni a jó megoldásokat. Meggyőződésem, hogy találunk megoldást minden kérdésre.” Elismerte ugyanakkor, hogy nehéz vitákra számít. „Megértést kérek azoktól, akik nem tagjai az eurózónának. Erős jelzést kell adnunk kifelé” -tette hozzá. Ugyanott Sarkozy francia államfő úgy fogalmazott, ha ma Brüsszelben nem születik megállapodás az eurózóna gazdasági kormányzásáról, Európának nem lesz második esélye. „Soha ennyi ország nem akart csatlakozni Európához, de Európa szétesésének sem volt még soha ilyen nagy a kockázata” - hangsúlyozta. (MTI, TASR, ú) Egy társadalmi szervezet szerint az állampárt csak 30 százaléknyi szavazatot kapott Putyin az USA-t vádolja a tüntetések ösztönzésével Nem kell a virág! (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Prága. Putyin kormányfő az USA-t vádolta a vasárnapi választások után kirobbant moszkvai és szentpétervári tüntetések ösztönzésével. Azt is állította, hogy több százmillió dollárt fordítottak valakik az orosz választások befolyásolására. Bizonyítékokkal nem állt elő. Szerinte a Kreml ellenfeleinek - akik az állampártot, az Egységes Oroszországot választási csalásokkal vádolják - Hillary Clinton amerikai külügyminiszter adta meg a jelet arra, hogy lépjenek akcióba. Eközben az Amnesty International közzétette értesüléseit: eddig ezernél több személyt, köztük újságírókat, politikusokat vettek őrizetbe. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete sok beszámolót kapott a tüntetőkkel szembeni rossz bánásmódról, zárt bírósági tárgyalásokról, valamint arról, hogy rendőrök békés tüntetőket vertek meg, majd nem engedélyezték orvosi ellátásukat. Az AI szerint felmerül az a kérdés is, miért vesznek őrizetbe nagy számban ellenzéki tüntetőket, amikor ugyanazokon a helyszíneken a kormánypárti demonstrálok háborítatlanul gyülekezhetnek. Az ellenzék szombatra is meghirdetett egy nagygyűlést, de nem biztos, hogy ez sikerülni fog, ugyanis a helyszínén a moszkvai csatornaművek csőtörésre hivatkozva sürgős munkálatokba kezdett. A rendőrség 300 tüntető részvételét hagyta jóvá a Revoljucija térre meghirdetett megmozduláson. Ha többen lesznek, szétverik őket. Azért a hétvégére is marad a katonai és rendőri készültség, az 51 ezer rendőr mellett a belügyminisztériumnak alárendelt erők két hadosztályának néhány ezer katonája is szolgálatot teljesít a fővárosban. Egyre több beszámoló jelenik meg arról, hogy a napokban további erőket vonnának Moszkvába, köztük egy csecsenföldi ezredet. Egy magát polgári megfigyelőnek nevező csoport szerint az orosz kormánypárt kevesebb mint 30 százaléknyi szavazatot kapott a vasárnapi választásokon. A szervezet olyan önkéntes megfigyelőkre hivatkozik, akik országszerte figyelemmel kísérték a voksolást. Honlapján azt állította, Putyin pártja, az Egységes Oroszország a vidéki körzetekben az érvényes szavazatoknak csupán 29,8 százalékát szerezte meg, Moszkvában pedig 25,8 százalékot kapott. A hétfőn kihirdetett hivatalos eredmény szerint az Egységes Oroszország a voksok 49,54 százalékával nyerte meg a választásokat, s így abszolút többséghez jutott az alsóházában, a dumában. A polgári megfigyelők szervezete közölte: a kommunista párt a hivatalosan kihirdetett 19,16 százalékkal szemben vidéken 22,6, a fővárosban pedig 25 százalékos eredményt ért el. Az Igazságos Oroszország, amelynek a választási bizottság 13,22 százalékos szavazati arányt tulajdonít, valójában 21 százalékot kapott a fővároson kívüli körzetekben, Moszkvában pedig 17,3 százalékot. A liberális Jabloko a választási bizottság szerint mindössze 3,3 százalékos eredményt ért el (vagyis nem jutott be a dumába). Ezzel szemben a megfigyelők azt állítják, hogy az ellenzéki párt a vidéki körzetekben 8,2, a fővárosban pedig 14,3 százalékot kapott. Grigorij Javlinszkij, a Jabloko egyik vezetője felszólította a parlamentbe jutó ellenzéki erőket, hogy adják vissza mandátumaikat, és követeljék a választások megismédését. Javlinszkij egyébként úgy fogalmazott: „Oroszországban nem lesz arab tavasz... A Jabloko az evolúció, a fokozatos fejlődés híve, számunkra a forradalmi cselekmé- nyekelfogadhatatlanok.” Dmitrij Medvegyev orosz államfő tegnap Prágában nem zárta ki, hogy a választásokon hiányosságok voltak és szabálysértések történtek, de hangsúlyozta: ezt az illetékes szerveknek kell kivizsgálniuk. A tüntetésekkel kapcsolatban kijelentette: az embereknek joguk van véleményt mondani, de a törvények betartásával. (MTI, TASR, SITA, NOL) Kormányválság? Fellegi Tamás lemondott Budapest. Az ellenzéki pártok eltérő következtetéseket vontak le Fellegi Tamás fejlesztési miniszter tegnap bejelentett lemondásából. Az MSZP Fellegi helyett új vezetőt látna a Nemzetközi Valutaalappal tárgyaló delegáció élén, a Jobbik a valutaalap által megfogalmazott szigorú diktátumokra következtet, míg az LMP szerint a gazdasági válság mára kormányválsággá duzzadt, a Demokratikus Koalíció pedig a kormányfői felhatalmazás hiányát tartja a lemondás valódi indokának. Maga Fellegi Tamás feladatainak sokaságával magyarázta lemondását, és azt mondta, az IMF-tárgyalásokra akar összpontosítani. Emellett azt is bejelentette, már a jövő héten találkozik az IMF és az EU magas szintű tárgyaló képviselőivel. Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője a nemzeti fejlesztési miniszter lemondásával kapcsolatban úgy vélekedett: a háttérben feltehetően az áll, hogy nem kíván tovább azonosulni „a magyar utas, dilettáns, idióta gazdaság- politikával”, amelyet Matolcsy György és Orbán Viktor másfél éve folytat. Az LMP arra szólította fel a kormányfőt, miközben új minisztert nevez ki Fellegi helyére, azonnali hatállyal váltsa le Matolcsyt. (MTI)
