Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)

2011-12-07 / 282. szám, szerda

12 Régió-szülőföld UJSZO 2011. DECEMBER 7. www.ujszo.com Vasárnap délután Párkányban a Vitko cukrászda előtt hatalmas tömeg várta a Mikulást, aki mézeskalácsot, szaloncukrot és cso­kimikulást osztott szä a gyerekek között. Az apróságok közül so­kan rajzzal és dallal kedveskedtek neki. A rendezvény sikere a szervezőket is meglepte. Akciójukkal szeretnének hagyományt te­remteni. (Gulyás Zsuzsanna felvétele) Már kétszer is versenytárgyalást hirdettek Senkinek sem kell a lévai városi piac FORGÁCS MIKLÓS Léva. Senkinek sem kell a já­rási székhely városi piaca, ezért bizonytalan az idei kará­csonyi vásár sorsa is. Az ön- kormányzat az utóbbi idő­szakban már kétszer is ver­senytárgyalást hirdetett az in­gatlan bérbeadására, üzemel­tetésére, de mindkét alkalom­mal eredménytelenül zárult a próbálkozás, egyetlen jelent­kező sem akadt. Adriana Macáková, a városi hivatal szóvivője elmondta, az először júliusban, majd szep­temberben kiírt nyilvános üz­leti versenypályázaton mind­két alkalommal ezer euró volt az egy évre szóló bérleti díj összege, a szerződés nem meghatározott időre szólt vol­na. Kudarccal végződött a pró­bálkozás. A piacteret 133 ezer euró ráfordítással alakította ki a város, az összeg magában foglalta az árusító standok be­szerzését, a terület rendezését, az útburkolat cseréjét, padok kihelyezését, a közvilágítás fej­lesztését. Korszerű körülmé­nyek várták tehát az árusokat az új piactéren, mégis gyér volt az érdeklődés, a tizenhétből mindössze hét stand nyitott ki a tavalyi karácsonyi vásáron. Az év többi részében elhagyat­va, kihasználatlanul állnak a faházikók. A város megpróbált üzemeltetőt találni, de ez sem sikerült. A városi hivatal jelen­leg is várja olyan árusok jelent­kezését, akik karácsony előtt szívesen kínálnák itt a portéká­jukat. Idén márciusban azon­ban a bérleti díjak a duplájára emelkedtek. Egy stand napi bérleti díja addig 2,50^1 euró volt, jelenleg már 5,50-től 8 euróig terjed. A kettős standok bérlete pedig az eddigi 3,50-5 euró helyett már 7,50-10 euró. Értesüléseink szerint az árusok tavaly nem voltak elégedettek, mert kevés volt a vásárló. Üresen állnak a takaros faházikók (A szerző felvétele) Az álláspontok az ülést követően sem közeledtek, ötezer aláírás gyűlt össze a hulladékégető ellen Nemet mondtak a civilek az alsósajói beruházásra A kémény szűrőjével korábban komoly gondok adódtak - gyak­ran megesett, hogy a környékre fekete hó hullott (Somogyi Tibor felvétele) Rozsnyó. Egy évvel ezelőtt kapta fel a honi sajtó azt az értesülést, hogy a szepsi székhelyű Eco- Global Kft. az ország utolsó vasércbányáját üzemeltető, időközben csődbe ment Siderit Rt. alsajói üzemében újra­indítaná a termelést és az ércfeldolgozást. Az időközben módosult ter­vezet ellen a civilek öt­ezer aláírást gyűjtöttek össze. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS A vaspát kitermelését és el­sődleges feldolgozását a Sajó felső szakaszán található bá­nyaüzemben 2008 végén állí­tották le; hatszáznál több bá­nyász került utcára. A csőd­bement Siderit Rt. vagyoná­nak értékesítése 2010 elején vette kezdetét; egy része a zsolnai Sevis Rt. befektetési és pénzügyi tanácsadó társaság tulajdonába került, mely beje­lentette: a szepsi Eco-Globallal a vaspellet előállításának újra­indítását tervezi. Az alsósajói bányaüzem Közép-Európában egyedüliként állította elő ezt a terméket; a geológiai feltárás szerint a térségben közel 60 millió tonnára becsülhető a vaspátkészletek nagysága, ki­termelése további tíz-tizenkét évre adna munkát a bányá­szoknak. A tervezetet 2010 decemberében Juraj Miškov gazdasági tárcavezető is tá­mogatta; a SITA hírügynök­ségnek úgy nyilatkozott: „Kö­zel járunk ahhoz, hogy 2011-ben alternatív megoldást találjunk a bányaüzem újrain­dítására és munkahelyek teremtésére.” Utóbbi azért is üdvös lett volna, mivel a Sajó felső szakaszán 2008 végéig az alsósajói bányaüzem számított a legnagyobb munkáltatónak. A civilek próbálkoznak A tervek időközben szeré­nyebb méreteket öltöttek - a beruházó szerint a forgóke­mencék újraindítása mintegy 150 embernek adna munkát, és a berendezésekben a kassai vasműből érkező fémhulladé­kot dolgoznák fel. Mivel ez energetikailag nagyon igényes, a földgáz mellett hulladékot is égetnének Alsósajón. Ökológi­ai szempontból a térséget a bá­nyaüzem és a feldolgozó rész­leg üzemeltetése nagyon érzé­kenyen érintette, így a beruhá­zási tervezet áttanulmányozá­sát követően az érintett falvak több lakosa arra a véleményre jutott, hogy a hulladékégetés is negatív hatással lehetne a kör­nyezetre. A civileket 2011 ok­tóberében meglepetéséként ér­te, hogy a beruházó környezeti hatástanulmányát (ELA) a kör­nyezetvédelmi minisztérium il­letékes osztálya pozitívan bí­rálta el, és hasonlóan járt el a rozsnyói közegészségügyi hi­vatal, valamint a körzeti kör­nyezetvédelmi hivatal is. „Sajnálattal kell megállapí­tanom, hogy a környezeti ha­tásvizsgálat folyamata befeje­ződött - közölte november vé­gén Gabriel Nižňanský, a kör­nyezetvédelmi minisztérium osztályvezetője a Korzár című regionális napilappal. - A dön­tés joga a Kassai Környezetvé­delmi Hivatal kezében van; a nyilvánosságnak ezen a szinten már nehezebb lesz érvényesí­tenie akaratát.” A civilek mindenestre meg­próbálják - alsósajói (Nižná Slaná), betléri (Betliar), nagy- veszverési (Gemerská Polo- ma), gócsi (Gočovo), henckói (Henckovce), kisfeketepataki (Kobeliarovo) és oláhpataki (Vlachovo) lakosok egy cso­portja petíciót fogalmazott meg, melyben egyebek mellett az áll: félő, hogy a hulladék égetésével káros anyagok ke­rülnek a légkörbe, s nem sze­retnék, ha a Sajó völgye Szlo­vákia, sőt Európa szemétégető­jévé válna. A petíciós íveket ez idáig ötezernél több személy látta el kézjegyével. Megvezették a községeket? Oláhpatak polgármestere, Peter Pakes a helyi sajtónak nyilatkozva elmondta: úgy véli, a beruházó egyszerűen „meg­vezette” az érintett falvak veze­tőit. „Mindent titokban intéz­tek; mire észbe kaptunk, hogy mi is készül Alsósajón, már csaknem késő volt” - mondta. Helyettese, a petíciós bizottság egyik tagja, Juraj Kováč el­mondta: hiba, hogy a Sajó felső szakasza mentén fekvő falva­kat - egy kivételével - kihagy­ták a véleményezési folyamat­ból. „Bár az alsósajói képviselő- testület rábólintott a beruházá­sijavaslatra, úgy vélem, a többi település képviselőit is meg kel­lett volna kérdezni, hiszen mindannyiunkat érinti ez a be­ruházás. A tervezet ellentmond annak az európai irányelvnek, mely szerint az ipari termelés által devasztált területeket re- vitalizálni, nem pedig terhelni kell” - közölte. Mivel a petíciós bizottság úgy véli, hogy a beru­házó hibásan jelölte meg Alsó- sajót egyetlen érintett telepü­lésként, jogorvoslatért a bíró­sághoz fordul. Az Eco-Global Kft. ügyveze­tő igazgatója, Vojtech Bodnár úgy véli: a társaság a törvény­ben foglaltaknak megfelelően járt el, amikor érintettként Al- sósajó községet szólította meg. A cégvezető azt is elmondta: a közvélemény szerinte félreér­tés áldozatául esett; a feldol­gozandó nyersanyag 90 száza­léka ugyanis a U. S. Steel-ből érkezik majd Alsósajóra, és csupán 10 százalékát teszi ki a veszélyes hulladék. „Olyan szűrőtechnológiával rendelkezünk, mely a káros anyagok 99,9 százalékát felfog­ja. Az üzemben automatizált mérőrendszert szerelünk fel, mely a károsanyag-kibocsátási fogja monitorozni”-közölte. December 1-jén a Sajó-völgy településeinek polgármesterei Nagyveszverésen találkoztak az Eco-Global Kft. képviselőivel és a cég által meghívott szakér­tőkkel. A tárgyalás lapértesülé­sek szerint nem vezetett ered­ményre; végeztével Juraj Kováč, a petíciós bizottság tag­ja úgy nyilatkozott: „Nem nyugszunk, míg áll az alsósajói üzem kéménye.” (jak, la) Képzőművészeti pályázat a Kárpát-medencében élő keresztény magyar egyházi személyek számára A beérkezett munkákat árverésre bocsátják ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Istent szolgáló művészet címmel képzőművé­szeti pályázatot hirdet a Kárpát­medencében élő és alkotó ke­resztény magyar egyházi sze­mélyek - papok, lelkészek, szerzetesek, hitoktatók - szá­mára a Keresztény Magyar Szö­vetség (KSZM) és a tatai Már­ványhegyi Művésztelep. „Kisplasztika-érem, festésze­ti és vegyes technikák, valamint egyedi és sokszorosított grafikai eljárások kategóriákban lehet nevezni 2012. március végéig a tatai Kuny Domokos Megyei Múzeumnál, levében vagy személyesen” - mondta el a pá­lyázattal kapcsolatban Havril Eszter művészeti vezető a KSZM sajtótájékoztatóján. A zsűri tagjai között magyaror­szági és határon túli művészeket is találunk, köztük Szlovákiából Szilva Józsefet és Nagy Jánost. A beérkezett munkákból - a zsűri tagjainak két-három alkotásával egye­temben - vándorkiállítást ren­deznek három magyarországi és három határon túli helyszí­nen. Az alkotásokat ezt követő­en elárverezik, a befolyt összeg­ből a Rozsnyói járásban találha­tó berzétei református árvahá­zat, valamint a nagymegyeri ka­tolikus központot támogatják a szervezők. További részletek a www.kszm.org címen találnak az érdeklődők. Csapucha Árpád a szövetség által meghirdetett tájház-prog- ram folytatásáról tájékoztott. Mint mondta, Inám után Ipoly- födémesen nyílik jövő nyáron tájház, Tóth Magdolna jelenlegi és Molnár László előző polgár- mester hathatós segítségével, és a tatai múzeum szakmai fel­ügyelete mellett. A Halotti be­széd elnevezésű szavalóverseny meghirdetéséről Sárközi János számolt be. A versenyen, amely 2012. május 8-án lesz Deáki- ban, olyan magyar irodalmi műveket kell előadni, amelyek címében szerepel a halotti be­széd szókapcsolat. Újabb Esterházy-emlékmű December 3-án a rozsnyói járásbeli Rudnán avatja fel a Ke­resztény Magyar Szövetség a második Esterházy- emlékművet: ezúttal nem keresztet, hanem egy kopjafát, te­kintettel a térségben többségben élő reformátusokra. A szö­vetség Ivan Gašparovič Esterházyt gyalázó kijelentéseit kö­vetően döntött úgy, hogy emlékművet helyez el az ország három pontján; az első keresztet október derekán Gútán, a Nagyboldogasszony Egyházi Alapiskola és Gimnázium kert­jében állították fel. (vkm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom