Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-06 / 281. szám, kedd
20 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2011. DECEMBER 6. www.ujszo.com Azonosították a folyamat genetikai szabályozóit A szárazságtűrés titka ISMERTETŐ Idén ősszel csak minimális mennyiségben, vagy egyáltalán nem áztatta égi áldás a földeket Az eső főleg a vetésnek hiányzik A növényeket szinte szálanként lehet kihuzigálni a földből (A szerző illusztrációs felvétele) Finn és amerikai tudósok arról számoltak be, hogy megtalálták azt a növényi gént, amely szabályozza az élőlény által elnyelt szén-dioxid és a kibocsátott vízgőz mennyiségét. A felfedezés segíthet a szárazságtűrő növények létrehozásában, és az éghajlatváltozás hatásának mérséklésében. A növények kulcsfontosságú szerepet játszanak az éghajlat alakításában, hiszen üvegházhatású szén-dioxidot vonnak ki a légkörből, azokon az apró pórusokon át, amelyeken keresztül oxigént és vízgőzt bocsátanak ki. Szélsőségesen száraz, meleg idő esetén a növény akár víztartalmának a 95 százalékát is elveszítheti. A tudósok évtizedek óta igyekeznek megtalálni azt a gént, amely a pórusok működését, összehúzódását és kitágulását irányítja. Az inforádió honlapján közzétett hír alapján finn és kaliforniai kutatók arról számoltak be, hogy azonosították a folyamat genetikai szabályozóit. A szakemberek szerint ennek megértése megnyithatja az utat olyan növények létrehozása előtt, amelyek kevesebb vízgőzt bocsátanak ki, így "szárazabb körülmények között is életben maradnak, a széndioxid-elnyelőképességük ugyanakkor nem csökken. A Helsinki Egyetem egyik professzora úgy fogalmazott, hogy felfedezésük az első lépés ezen az úton. Szakemberek úgy becsülik, hogy a következő húsz évben elkezdődhet a felfedezés eredményeinek felhasználásával létrehozott, genetikailag módosított haszonnövények termesztése. A csapadékhiány és a globális felmelegedés, valamint az édesvízkészletek folyamatos csökkenése miatt a termesztett növények egyre nagyobb szá- razság-stressznek vannak kitéve. Ezért a kultúrnövények szárazságtűrésének vizsgálata és részletes megismerése napjainkban egyre intenzívebben foglalkoztatja a szakembereket. A növények vízfelvevő és párologtató rendszere minél jobb megismerésének ebben nagyon fontos szerepe van. A Budapesti Corvinus Egyetemen Bacsó Renáta a szárazságtűrés élettani hátterének vizsgálata során Arabidopsis modellnövé- nyen elemezte a jelenséget, és transzgenikus szárazságtűrő növények előállításával próbált megoldást találni a kérdésre, az eredményekről szóló munkáját rövidítve ismertetjük. A szárazságtűrés fenotípusa rendkívül komplex, összehangolt élettani működés eredményeként alakul ki. A tudomány fejlődésével különböző módokon próbálták növelni a növények szárazságtűrését. A molekuláris biológia előretörésével azonban egyre nagyobb szerepet kapnak a transzgenikus technikák, melyek segítségével könnyebben és gyorsabban megérthetőek azok a molekuláris szinten zajló folyamatok, melyek a növények szárazságtűrését döntően befolyásolják. Vizsgálataik során az Arabidopsis thaliana cv. Columbia cbp20 abszcizinsav (ABA) túlérzékenységet és szárazságtűrést okozó mutáció mechanizmusát, élettani következményeit vizsgálták. A mutáció az Arabidopsis egyik génjében történt, ami a Cap Binding Protein 20 (CBP20) kódolja. A CBC működése az irodalomban publikált eredmények szerint a növényekben nem létfontosságú, hiánya viszont a növény működését úgy változtatja meg, hogy az ABA- ra fokozottan érzékennyé és szárazságtűrőbbé válik. Ezt a kedvező fenotípust a gázcserenyílások gyors záródásával magyarázták, ami szintén az ABA hatására következik be. A megváltozott RNS metabolizmus és vízháztartás a növény egyéb tulajdonságait csak kismértékben érintik. Mivel a pleiotróp tulajdonságok ilyen kisfokúak, a mutáció gyakorlati hasznosítása is elképzelhető. Élettani kísérletekben nyomon követték, hogy a stresszmentes állapotban a mutáns csökkentett gázcseréjének milyen hatása van a növény hozamjellemzőire, fotoszintetikus aktivitására és a fotoszintetikus rendszer kapacitására. Megvizsgálták a normál állapotú, és a vízhiányos stressznek kitett növények élettani paramétereit, és azok változását. (inforádió, corvinus) Az utóbbi évek egyik leg- hosszabban tartó aszályos időszakát kell elviselniük egyes térségekben főleg a mezőgazdasági termelőknek, ami ráadásul nem a megszokott nyári időszakban, hanem a jövő évi termések megalapozásának időszakában, az őszi hónapokban fejti ki kedvezőtlen hatásait. ÖSSZEFOGLALÓ Vannak térségek, ahol már augusztus közép« óta nem esett számottevő csapadék. Az eső főleg az elvetett magoknak hiányzik, idén ősszel csak minimális mennyiségben, vagy egyáltalán nem áztatta égi áldás a földeket, de a száraz talajon az őszi talajmunkák is rendkívül nehézzé, költségessé válnak a megnövekedett energiaráfordítás miatt. Az időjárás rapszodikus változásait a nyárasdi agrártermelők is érzékelik. Papp István a helyi Agrotop részvénytársaság vezetője szerint a tavaly lehullott 1000 mm évi csapadékmennyiség után idén eddig csupán mintegy 270 mm-nyi eső hullott a földjeikre. A szárazság a legérzékenyebb időszakban jött, az elvetett magok kikeltek ugyan, de a vetések az átteleléshez, a hideg időszak viszontagságainak elviseléséhez már kevéssé tudnak felkészülni. A 200 hektáron elvetett repce gyengén kelt, a növények kicsik, a gyökereik gyöngék. Azt majd a tél dönti el, bogy a legyengült állományból menynyi vészeli át a fagyokat. Jelenleg úgy néz ki, hogy az elvetett állománynak mintegy 80 százalékát kell majd tavasszal kiszántani. A legnagyobb gond, hogy a növényzet zöme nem fejlődött ki 6 leveles állapotba, így jóval nagyobb lehet a veszélye a kifagyásnak. Emiatt a vetéssel kapcsolatos őszi ráfordítások jelentős része is semmivé válhat. A búzával szintén gondok vannak. A 380 hektárnyi vetésre októberben 12 mm, novemberben 8 mm csapadék hullott. A magok nagyon nehezen keltek ki, az állomány nem erősödött meg kellőképpen, a gyökerek nem burjánzónak el, a növényeket szinte szálanként lehet kihuzigálni a földből. Az agyagos területeken, ahol a talaj jobban megőrzi a csapadékot, valamivel kedvezőbb a helyzet, de a fekete földben bizony gyengék az állományok. Mást nem tehernek, mint várnak a téli csapadékra, a jótékony hótakaróra, és bíznak abban, hogy a búzából jóval kisebb területen kell majd tavasszal kiszántani az állományt. A gazdaságnak a száraz területek őszi talajművelése is jóval több gondot okoz, mint az előző években. Idén vannak olyan területek, ahol abba kellett hagyni a munkát, mivel egyszerűen nem bírta az eke. Az csak fokozza a gondokat, hogy a mezőgazdasági termelők számára az üzemanyagárakban az előző években biztosított kedvezményeket idén eltörölték, így még ez is növeli a költségeket. Arról, hogy a mostani szárazság hogyan alakítja majd a jövő évi árakat, egyelőre felesleges elméleteket gyártani, vélte a gazdaság vezetője. Ha országos viszonylatban is sok helyen kifagy a repce, akkor tavasszal el kell majd dönteni, hogy kukoricát, vagy napraforgót vetnek-e a helyébe, s ez a szerkezeti váltás hogyan módosítja majd a terménykínálatot. A nedvességtartalom megőrzésének fontossága A Kis-Duna és a Feketevíz árteréhez tartozó termőföldeken a gazdálkodók megszokhatták, hogy a rapszodikus időjárás szinte minden esztendőben beszedi a vámot tőlük. Az egyik esztendőben a hirtelen esőzések következtében kitörő árvizek, vagy a feltörő belvizek nehezítik meg a dolgukat, máskor ennek ellentéte, a szárazság vet gátat a növények optimális fejlődésének. A királyrévi Agrostaar KB Kft. növénytermelési ágazatának vezetője, Kaprinai József szerint a tavalyi belvizek után idén az őszi vetések alatt és után fellépő szárazsággal vpltak kénytelenek szembenézni. A térségben ugyanis az induló vegetáció szempontjából fontos időszakban nagyon kevés csapadék hullott. Augusztus óta havonta alig 10-15 mm-nyi eső esett, októberben volt 20 mm, novemberben viszont semmi. A szántás idén nagyon nehéz volt, az erőgépek a nélkülözhetetlen talajművelésre a normálishoz képest több mint 30 százalékkal több üzemanyagot használtak fel, a mélylazítást nem is tudták mindenütt elvégezni. Ebben a helyzetben rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy a talajok nedvesség- tartalmából az előkészítés során a lehető legtöbbet megvédjenek. Náluk az előző évek bevált gyakorlati tapasztalataihoz híven a gabonafélék alá csak tárcsás talaj-előkészítést végeztek, minden bizonnyal ez is hozzájárult ahhoz, hogy a búzavetések meglehetősen jól kikeltek, viszont a további növekedésük már nem lett üyen „felhődén”. A kikelt állomány meglehetősen gyenge, egyelőre még nem indult meg a bokrosodása sem, így több veszéllyel is szembe kell néznie az áttelelés során. A szakemberek szerint az őszi szárazság akár 30 százalékkal is visszavetheti a hozamokat, Kaprinai József azonban úgy véli, hogy a gabonaféléknek megvan az a képességük, hogy a tavaszi fejlődés időszakában utolérjék magukat. Náluk egyébként is a bevált hazai búzafajták, a sósszigeti nemesítő állomásról származó, hazai feltételek között kinemesített fajták teszik ki az állomány 70 százalékát. Ezek jól bírják a szárazságot, és ilyen nehéz időszak után is joggal várják tőlük, hogy hozzák a várt eredményeket. Eddig nem csalódtak bennük, remélik, hogy ezután is így lesz. Az őszi repce szeptember közepén kapott némi csapadékot, ki is kelt, de azóta keveset fejlődött. Az állomány eléggé gyenge állapotban megy majd a télbe. Hogy a téli fagyok mit művelnek majd vele, az csak a tavaszi leltározás után derül ki, addig csak bízni lehet abban, hogy minél kevesebbet kell kiszántani belőle. A víz már a kutakból is hiányzik A csapadék hiánya a Rimaszombati járásban is egyre nagyobb gondot okoz a termelőknek. Tóth Ferenc kertészmérnök, a Gömöri Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kamara és a rimaszombati székhelyű Ge- merprodukt szövetkezet elnöke szerint ebben a térségben már augusztus eleje óta alig esett csapadék, az utóbbi három hónapban összesen jó, ha 20 mm-nyi eső esett, ebből is egyetlen alkalommal 12 mm jutott a földekre. A csapadék hiánya már a falusi kutakban is érzékelhető, egyre több településen tapasztalják, hogy nincs elegendő a kutakban. A térségben lévő gyümölcsösökben is érzékelhető az aszályos időjárás hatása. Az almafákon még mindig rajta vannak a levelek, ami azt jelenti, hogy a fák még nem fejezték be a vegetációt, mintha még várnának valamire. A szövetkezet által művelt nagyobb termőterületű gyümölcsösben nem is tudták elkezdeni az almafák tervezett téli metszését. Az őszibarackon a nyári zöldmetszéssel sikerült úgy redukálni a zöld- és ágfelületet, hogy a fák kevesebbet párologtassanak, és egyúttal az egyéves vesszők is időben beérjenek. A meteorológusok szerint rendkívül száraz az idei ősz. Egy anticiklon van régóta felettünk, amely gyakorlatilag meg sem mozdult Közép-Európa térségében. Az előrejelzések szerint a következő időszakban sem várható kiadósabb csapadék. Kérdés, hogy ez egy hosszú távú globális felmelegedés hatása-e, vagy csak a természetesen váltakozó meterológiai folyamat része? Reménykedünk, hogy az utóbbiról van csak szó. A szántóföldeken az őszi gabonafélék vetése után a októberben lehullott említettl2 mm-es vízadagnak is küszünhető, hogy a gabonafélék legalább rendesen kikeltek, és a legtöbb helyen egyelőre elég jó állapotban várják az áttelelést. Az állományok ugyan különböző fejlődési szinten vannak, de a 2 levelestől a bokrosodás kezdetéig eljutott növényzetnek jó esélye van arra, hogy megfelelően átteleljen, ha elegendő vastagságú hótakaró borítja majd a határt. Nem üyen kedvező a helyzet az olajosoknál. A térségben eddig már hozzávetőlegesen csaknem 500 hektárnyi repcét ki kellett szántani, mert vagy egyáltalán nem kelt ki, vagy pedig olyan gyenge állapotban volt, hogy esélye sem maradt a téli időszak átvészelésére. Az érintett termelők azért nem várták meg a tél végét a kiszántással, mert az állomány jelenlegi állapota alapján ez teljesen felesleges várakozás lett volna, ugyanakkor a nehéz agyagos talajokon tavasszal sokkal nehezebb a munka. A föld azonban most is kemény, mint a beton. Kőszikla keménységű földdarabokat szaggat fel az eke a nehezebb talajokon, gyakran törik az ekevas is, így a szántás is jóval drágább a szokásosnál. Tóth Ferenc szerint a termelők itt is tisztában vannak azzal, hogy a föld nedvességtartalmának a megőrzése milyen fontos. Bármilyen munkát is végezzenek a talajon, azt lehetőleg minél korábban le kell zárni, hogy a földben még megkötött csekély vízmenyiséget minél jobban megőrizzék. Az aszály elleni védekezésre ajánlott szárazságtűrő növények, növényfajok előtérbe helyezése nem mindig járható út, az agrárszakember véleménye szerint a termőföld megköveteli legalább a természetes vetésforgó betartását. Nem lehet büntetlenül kizsákmányolni a földet, mert annak súlyos következményei lehetnek. Élő példa erre az egyre nagyobb területeket lefoglaló repce, amelynek bővülő termesztésével a vele kapcsolatos betegségek és kártevők is egyre nagyobb mértékben károsítanak. Ebben a térségben a szárazság egyik hatékony ellenszere az öntözés alkalmazása is komoly gondokba ütközik, lévén, hogy a berendezések mozgatható részeit még az elmúlt évtizedben módszeresen szétlopkodták, így azok működésképtelenné váltak. Felújításukhoz nagyon sok pénz kellene, erre napjainkban vajmi kevés esély mutatkozik. Tóth Ferenc úgy véli, az aszály ellen leginkább megfontolt, a vetésforgót következetesen betartó termesztéstechnológia alkalmazásával és szakszerű talajműveléssel lehet hatékonyan védekezni, (sz) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele)
