Új Szó, 2011. december (64. évfolyam, 277-301. szám)
2011-12-06 / 281. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2Q11. DECEMBER 6. Hirdetés 5 Szolzsenyicin szemével Napjaink legdivatosabb jelszava, amit valamennyien oly szívesen szajkózunk: „emberi jogok”. (Bár nagyon különböző dolgokat értünk alatta. A fővárosi értelmiség szerint ez a sajtó, a gyülekezés és a kivándorlás szabadsága, de sokan fel volnának háborodva azon, amit az egyszerű nép ért alatta, és követelnék e „jogok” betiltását; a nép ugyanis azt akarja, hogy legyen joga lakást és munkát kapni ott, ahol élelemhez jut, mert akkor milliók özönlenének a székvárosokba.) Az „emberi jogok” nagyon szép dolgok, de hogyan tudnánk ügyelni rá mi magunk, hogy jogaink ne mások rovására bővüljenek? A korlátlan jogok társadalma nem képes kiállni a megpróbáltatásokat. Ha nem akarunk a nyakunkra erőszakos hatalmat, akkor mindenkinek magát kell féken tartania. Semmiféle alkotmány, semmiféle törvény és szavazás nem képes önmagában kiegyensúlyozni a társadalmat, mert az embernek a vérében van, hogy makacsul kövesse egyéni érdekeit. A többség, ha van hatalma a terjeszkedéshez és a szerzéshez, meg is teszi. (Ez veszejtette el a történelem valamennyi vezető osztályát és csoportját.) Szilárd társadalom nem a szemben álló érdekek TANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! 7. rész - Emberi jogok 100 millióan nem tanulhatnak D ecember 10-e az emberi jogok napja, 1948-ban e napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek” - mondja ki az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. cikkelye. A nyilatkozat összefoglalja az ENSZ álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. A nyilatkozatot John Peters Humphrey kanadai jogász és emberjogi aktivista szövegezte meg az ENSZ kérésére, többek között Eleanor Roosevelt egyesült államokbeli First Lady, René Cassin francia bíró, Charles Malik libanoni diplomata és P. C. Chang kínai professzor segítségével. Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésüktől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint olyan gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, az élelemhez, neveléshez és munkához való jog. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait. Az ENSZ mellett regionális szervezetek egész sora próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az Európai Alapjogi Ügynökség 2007 márciusa óta működik, a bécsi székhelyű intézmény azt vizsgálja, hogy az unióban, annak tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat. Bár az egyezményt több mint 60 éve elfogadták már, a nyomor és félelem nélküli világ még mindig nem valósult meg, sok millióan élnek szegénységben, az ő emberi jogaik nincsenek tiszteletben tartva. 100 millióan vannak olyanok, akik iskolakötelesek lennének ugyan, de nem áll módjukban tanulni, így nem tudnak felemelkedni abból a nyomorból sem, amibe beleszülettek. Elborzasztó az a számadat is, mely szerint minden évben 11 millió gyermek veszti életét, mielőtt betöltené ötödik életévét. Számos nemzetközi szervezet próbál segíteni a bajba jutottakon, említsük meg most az Amnesty Internationalt, amelynek van szlovákiai és magyarországi kirendeltsége is (amnesty.sk, illetve amnesty.hu). Keress rá az interneten a szervezetre és tájékozódj a tevékenységükről, milyen kampányokat folytatnak, hol van a székhelyük, te hogy segíthetnél nekik. Összeállította: vhe egyensúlyával érhető el, hanem a tudatos önkorlátozással: azzal, hogy mindig utat engedünk az erkölcsi igazságosságnak. A sokasodó és egyre inkább összeszoruló emberiség csak kellő önkorlátozással maradhat fenn. Hiába volt a hosszú fejlődés, ha az önmérséklet szelleme nem hatja át az embereket. A rablás és a falás szabadsága megvan az állatoknál is. Az emberi szabadságban benne foglaltatik az önkéntes lemondás mások javára. Kötelezettségeinknek mindig felül kell kerekedniük a szabadságunkon. Bárcsak sikerülne elsajátítanunk az önmérsékletet, s ami még fontosabb, bár sikerülne továbbadni gyermekeinknek! Az önmérsékletre leginkább saját lelki egyensúlya és békéje érdekében van szüksége az embernek. Alekszandr Szolzsenyicin: Hogyan mentsük meg Oroszországot? Töprengések (részlet) Jogorvoslat Az Emberi Jogok Európai Bírósága nemzetközi bíróság, amelynek székhelye Strasbourg. A bíróság alkalmazza az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Feladata annak biztosítása, hogy az államok tiszteletben tartsák az egyezményben foglalt jogokat és biztosítékokat. E feladatot az egyének - vagy esetenként államok - által benyújtott panaszok (az ún. „kérelmek”) megvizsgálásának útján látja el. Ha megállapítja, hogy valamelyik tagállam megsértette ezeket a jogokat és biztosítékokat, ítéletet hoz. Az ítéletek kötelező jellegűek: az érintett államok kötelesek azokat ^ végrehajtani. Ĺj T.-, y\l Tanuljunk az III SZÓ POLCARI Nivu« AUpvtté j*T>k ATanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákok számára készült, melyben ezúttal 38 iskolából 2500 magyar tanuló vesz részt két hónapon keresztül, országszerte. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a nyolc tematikus oldal anyagával pedig fejleszthetitek tudásotokat. A projekt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának anyagi támogatásával valósul meg, az Emberi Szabadságjogok Védelmében elnevezésű dotációs program keretében. A dokumentum tartalmáért kizárólag a Könyvek Az Iskoláknak Alapítvány felel. A következő témaoldal december 13-án jelenik meg, a bevándorlókkal foglalkozunk majd. Kérelemmel fordulhat az Emberi Jogok Európai Bíróságához az a személy, aki úgy gondolja, személyesen és közvetlenül áldozata lett az egyezményben vagy annak kiegészítő jegyzőkönyveiben foglalt jogok és biztosítékok megsértésének. Kérelem csak olyan állam ellen nyújtható be, amelyre nézve az egyezmény kötelező. Az egyezmény védi különösen: ■ az élethez való jogot; ■ a tisztességes eljáráshoz való jogot polgári és büntető ügyekben; ■ a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot; ■ a véleménynyilvánítás szabadságát; ■ a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát; ■ a hatékony jogorvoslathoz való jogot; ■ a javak háborítatlan élvezetéhez való jogot, és ■ a választójogot és a választhatósághoz való jogot. Az egyezmény tiltja különösen: ■ a kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot és büntetést; ■ az önkényes és jogellenes fogva tartást; ■ a megkülönböztetést az Egyezményben biztosított jogok élvezetének tekintetében; ■ az állam saját állampolgárainak kiutasítását vagy beutazásuk megtagadását; ■ a halálbüntetést; ■ a külföldiek kollektív kiutasítását. További tudnivalók az Emberi Jogok Európai Bíróságáról a www.echr.coe.int honlapon olvashatók. VITATÉMÁK ■ Mire neveli a gyerekeket a társadalom és az iskola, ha létezik fiatalkori bűnözés? ■ Mit tehet ma egy gyerek, ha igazságtalanságot tapasztal a környezetében? ■ Milyen példát látnak maguk előtt a fiatalok, amikor ki kell állni magukért vagy másokért? ■ Hogyan tudná megkülönböztetni egy gyerek a rosszat a jótól, a hamisat az igaztól, ha nem ismeri a saját jogait? Az ombudsman Az állampolgári jogok biztosa, más néven ombudsman a Szlovák Köztársaság független alkotmányos szerve, melynél mindenki ingyen jogorvoslatra találhat. Telefonon, levélben, távirattal, interneten vagy személyesen fordulhatunk az ombudsmanhoz. Nem kell illetéket fizetni, mindenki használhatja az anyanyelvét. A tolmácsot az állam fizeti. Ha olyan ügyről van szó, melyben el kell hallgatni a panaszos nevét, akkor ezt a biztosnak kötelessége megtenni, titoktartás kötelezi. A panaszt ajánlatos érthetően, egyszerűen megfogalmazni úgy, hogy világos legyen, mi vagy ki ellen teszünk panaszt és hogy a panaszos mire törekszik, mit követel. Ha a panasz nem teljesíti az előírt feltételeket, vagy félreérthető elemeket tartalmaz, az ombudsman- nak leghamarabb egy hét elteltével kötelessége erről értesítenie a panasztevőt, sőt a panasz hiányosságairól is fel kell világosítania őt. A névtelen panaszokat az emberjogi biztos nem köteles kivizsgálni. Pavol Kandráč ombudsmanhoz tavaly 2626 beadvány érkezett. A jogbiztos 2432 esetet kivizsgált, s ez 92 százalékos eredményességet jelent. Az emberi és szabadságjogok megsértései 64 esetben igazolódott be, 24 esetben törvénysértés történt. Az ombudsman 69 beadványt továbbított az ügyészségre. A jogbiztos kassai, zsolnai és besztercebányai kihelyezett irodáinak jogsegélyszolgálatát 189 ember vette igénybe. Az intézmény elérhetőségei: Kancelária verejného ochrancu práv, P.O.BOX 1, 820 04 Bratislava 24, tel.: 02/48287401, 02/43634906, e-mail: sekretariat@vop.gov.sk, weboldal: www.vop.gov.sk/magyar. MP91100620
