Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-30 / 276. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 30. www.ujszo.com ■UH Diplomáciai incidens Teherán/London. Ra­dikális iráni diákok hatol­tak be tegnap Teheránban két brit követségi épületbe, betörték az ablakokat, gyújtópalackokat dobáltak és elégették a brit lobogót tiltakozásul amiatt, hogy London büntetőintézkedé­seket rendelt Teherán ellen az atomprogramja miatt. A brit, az olasz és a francia diplomácia élesen elítélte a történteket. A tüntetők állí­tólag egy időre túszul ejtet­tek hat követségi alkalma­zottat is. A brit külügy mélységes felháborodásá­nak adott hangot, rámutat­va: az iráni kormánynak a nemzetközi jog értelmében kötelessége megvédeni a diplomatákat. (MTI) Tőrbe csalták a NATO-t Iszlámábád. A pakisz­táni hadsereg szerint szán­dékos agresszió volt az a hétvégi NATO-támadás, amelyben 24 pakisztáni ka­tona meghalt. Asfak Nádim tábornok közölte, még vita folyik arról, hogy együtt­működjenek-e az afganisz­táni-pakisztáni határon történt incidens amerikai vizsgálatában. A támadás miatt Pakisztán azt is beje­lentette, nem vesz részt az Afganisztánról szóló jövő heti bonni nemzetközi kon­ferencián. Egyébként az eddigi amerikai vizsgálat szerint lehetséges, hogy a határtérségben tevékeny­kedő tálibok szándékosan idézték elő az incidenst, vagyis tőrbe csalták a NA­TO-t. Támadást intéztek egy amerikai-afgán járőr ellen, majd sietve vissza­vonultak, s a járőr által se­gítségül hívott helikopte­rek tévedésből támadták a pakisztáni állásokat. (MTI) Provokáció Libanonból Bejrut. Egy al-Kaidához kötődő szervezet, az Ab­dallah Azzám Brigádjai vállalta magára, hogy ra­kétákat indított izraeli te­rület ellen Dél-Libanonból tegnap hajnalban. Egy li­banoni hírportál arról számolt be, hogy ilyen értelmű közleményt kapott a csoporttól. A névadó, Abdallah Azzám jordániai palesztin volt, és Oszama bin Laden mellett műkö­dött, mígnem 1989-ben Afganisztánban megölték. Egy izraeli szóvivő tudatta, hogy a rakéták Nyugat-Ga- lileában csapódtak be. Sen­ki sem sebesült meg, de leg­alább egy épület megrongá­lódott. Az izraeli hadsereg súlyos incidensnek tekinti a történteket, tüzérsége gránátlövedékekkel viszo­nozta a tüzet. (MTI) Bestsellerré vált önéletrajzi kötetével szerzett magának írói hírnevet és a megélhetéshez szükséges egzisztenciát Meghalt Sztálin lánya, áld szörnyetegnek tartotta az apját Allilujeva kislány korában az apjával és egy tavaly készült fotón (TASR/AP-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Meghalt az egykori szovjet diktátor, Sztálin egyetlen lánya, aki a hideghábo­rú idején Nyugatra szökött, és sikeres író lett. Szvetlána Allilu­jeva, aki az 1970-ben kötött, ne­gyedik házassága óta a Lana Pe­ters nevet viselte, még a múlt kedden hunyt el a Wisconsin ál­lambeli Richland Centerben, de halálhírét csak most közölték. 85 éves volt. Életútja, amelyet tragédiák, csalódások és konfliktusok sze­gélyeztek, olyan volt, mint egy orosz regény. A milliók haláláért felelős zsarnok lánya 1967-ben disszidált, amikor harmadik fér­je, Bradzsesa Szingh kommunis­ta újságíró hamvait Indiába vit­te. Bement az amerikai nagykö­vetségre és menedékjogot kért. Két, előző házasságából szüle­tett, s már felcseperedett gyer­mekét a Szovjetunióban hagyta. Allilujeva gyűlölte apját, és ezért Sztálin halála után a rejtélyes körülmények között elhunyt anyja (állítólag Sztálin megölet­te) családi nevét vette fel. Indiá­ból egy rövid svájci kitérő után New Yorkba érkezett, ahol a Húsz levél egy baráthoz című, bestsellerré vált önéletrajzi kö­tetével szerzett írói hírnevet és egzisztenciát. 2007-ben a róla készült port­réfilmben azt mondta, noha át­állt az egyik oldalról a másikra, a személyisége bonyolultabb en­nél, és ezért sohasem fogják megérteni. Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök a szökése után betegnek és erkölcsi szem­pontból ingatag személynek bé­lyegezte őt, akinek célja a rend­szer és az ország lejáratása. A The Washington Times 1992- ben azt írta, a KGB merényletet tervezett Szvetlána ellen, de az­tán letett erről, mert a nyomok egyértelműen Moszkvába vezet­tek volna. Szvetlána az apját „erkölcsi és szellemi szörnye­tegnek”, a szovjet rendszert mé­lyen korrumpálódottnak nevez­te, a KGB-t pedig a Gestapóhoz hasonlította. A Levelek után még három könyvet írt. Szvetlána egyik bátyja, Jakov 1941-ben hadifogságba esett és egy náci koncentrációs táborban halt meg, a másikat, Vaszilijt az alkohol vitte el 1940-ben. 1949-ben szerzett diplomát, ta­nárnőként és fordítóként dolgo­zott, bejáratos volt az irodalmi körökbe. Népszerű volt, mégegy kölnit is elneveztek róla. Az első szerelmét, egy zsidó filmest, Sztálin 10 évre száműzte Szibé­riába. 1984-ben, 58 évesen visszatért a Szovjetunióba, hogy együtt élhessen a gyermekeivel. Visszakapta szovjet állampol­gárságát, és elítélően nyilatko­zott az USA-ban és a Nagy-Bri- tanniában töltött éveiről. Alig egy évvel később, a roko­naival való viszonyának meg­romlására hivatkozva, kérte, hogy ismét távozhasson. Ameri­kába utazott, és soha többé nem tért haza. Sehol sem érezte jól magát, a tengerentúlról Angliá­ba, majd Franciaországba, aztán ismét Amerikába költözött. Élt áram nélküli kunyhóban Wis- consinban, egy zárdában Svájc­ban és egy öregek otthonában Londonban. Életének utolsó szakaszáról hézagosak az in­formációk. (MTI, ú) A pszichiáterek szerint nem volt beszámítható, ezért intézetbe kerülhet Megúszhatja a börtönt a norvég tömeggyilkos Breivik három nappal a mészárlás után (SITA/AP-felvétel) Moszkva ellenzi a fegyverembargót is Orosz hadihajók Szíriába ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Büntetőjogilag nem volt beszámítható, és így nem büntethető a norvég szélsőjobboldali Anders Behring Breivik, aki a vád szerint július 22-én megölt 77 embert - közölte a norvég ügyészség. ÖSSZEFOGLALÓ A férfiban idővel paranoiás skizofrénia alakult ki, és a gyil­kosságok idején „pszichotikus” állapotban volt - mondta tegna­pi sajtóértekezletén Svein Hol­den ügyész a megbízott pszichi­áterek aznap átadott jelentésére hivatkozva. Ha e megállapításo­kat a bíróság is elfogadja, akkor Breivik nem börtönbe, hanem pszichiátriai intézetbe kerülhet az ügyészség szerint. Norvégiában az elmebeteg­ségre hivatkozó védekezésnél azt kell bizonyítani, hogy a vád­lott pszichotikus állapotban volt a terhére rótt bűntett elkövetése idején, vagyis oly mértékben el­veszítette kapcsolatát a való­sággal, hogy már nem volt képes kontrollálni saját cselekedeteit. „Ha a végkövetkeztetés az, hogy Behring Breivik nem be­számítható, akkor a per után kérni fogjuk a bíróságot, hogy kötelező elmegyógyászati keze­lésben részesüljön” - közölte a sajtótájékoztatón egy másik ügyész, Inga Bejer Engh. Hozzá­tette, hogy e kezelés élethosszig­lan tarthatna. A két megbízott pszichiáter 243 oldalas jelentését még átte­kinti a norvég törvényszéki or­vostani testület egy bizottsága, amely további információkat kérhet, és saját véleményét is hozzáfűzheti. A bizottság veze­tője júliusban az AP hírügynök­ségnek még azt mondta, nem valószínű, hogy Breiviket jogilag beszámíthatatlannak nyilvání­tanák, tekintettel arra az alapos­ságra, amellyel a támadásokat előkészítette és végrehajtotta. A két pszichiáter, Synne Ser- heim és Torgeir Husby szakvé­leménye szerint Breivik olyan elmeállapotban szenved, amely megváltoztathatta ítélőképes­ségét a támadások előtt és alatt. Breivik, aki a nyomozók sze­rint évekig készült szörnyű tet­tére, a kihallgatások során elis­merte, hogy elkövette a támadá­sokat, de egyáltalán nem érez bűntudatot miattuk, sőt azt mondta, „rendkívül kegyet­lenek”, de egyben szükségesekis voltak. Az ámokfutó gyilkos, aki an­nak idején rendőrnek adta ki magát, először egy autóba rej­tett bombát robbantott fel a nor­vég főváros, Oslo kormányzati negyedében, nyolc ember halá­lát okozva. Később pedig, még mindig rendőregyenruhában Utoya szigetére ment, ahol az ott táborozó fiatalok között kezdett ámokfutásba. Alig több mint egy óra alatt 69 embert - nagyrészt tinédzsereket - ölt meg, váloga­tás nélkül tüzelve mindenkire, aki az útjába került. Az interne­ten közzétett nyilatkozata sze­rint ezzel a lépéssel próbálta megmenteni Európát egy musz­lint inváziótól. Itt érdemes emlékeztetni ar­ra, a most nem beszámítható- nak nyilvánított gyilkosról nem egész két hete a VG norvég lap azt írta, hogy valójában mun­káspárti politikusokkal akart végezni. A lap a rendőrségi ki­hallgatásról kiszivárgott infor­mációkra hivatkozva közölte, Breivik eredeti terve az volt, hogy megöli Gro Harlem Brundtland korábbi kormány­főt, Jonas Gahr Store külügy­minisztert vagy Eskil Pedersent, a Munkáspárt ifjúsági szerveze­tének elnökét. Hármójuk közül azonban csak Pedersen volt je­len az Utoya szigeten lévő tá­borban. Pedersen túlélte a mé­szárlást. (MTI, ú) Moszkva. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnap óva intette a nemzetközi közös­séget attól, hogy ultimátumokat adjon Bassár el-Aszad szíriai el­nök kormányának. Lavrov el­utasította a Szíria ellen kilátásba helyezett fegyverszállítási em­bargót is, szerinte ez tisztesség­telen lenne olyankor, amikor az ellenzéki csoportoknak külföld­ről szállítanak fegyvert. Hozzá­tette: Moszkva az ilyen felszólí­tásokhoz a líbiai tapasztalatokat figyelembe véve fog hozzáállni. Emlékeztetett: az ENSZ BT által életbe léptetett fegyverembargó ellenére számos ország folytatta a fegyverszállításokat Líbiába, ráadásul csupán az egymással szembenálló felek egyikének. Közben az orosz Északi Flot­ta sajtószolgálata megerősítet­te, hogy a flotta hajói december végén betérnek Szíria felségvi­zeire. Vagyim Szerga kapitány elmondta, a Kuznyecov Admi­rális repülőgép-hordozó ne­hézcirkáló, valamint a Csaba- nyenko Admirális tengeralatt­járó-vadász rombolóhajó de­cember 10-e után kifut az At­lanti-óceánra majd a Földközi­tengerre, s a tervek szerint de­cember végén szíriai kikötőkbe látogatnak. A Kuznyecov Ad­mirális fedélzetén Szu-23-as vadászgépek és Szu-25UTG támadó gépek, valamint KA-27-es tengeralattjáró-elhá- rító helikopterek vannak. Az Északi Flotta hajóinak kifutásá­ra Vlagyimir Koroljov altenger- nagy adott utasítást. (MTI, ú) Rakétapajzs Moszkvai válaszlépés Moszkva. Oroszország teg­nap hadrendbe állította, és a ra­kétatámadást előrejelző rend­szerébe kapcsolta a Kalinyin- grádi területen kiépített rakéta­védelmi radarállomását, vála­szul az Európába telepítendő amerikai rakétavédelmi pajzsra. Ezt Dmitrij Medvegyev jelentet­te be. Az orosz elnök megláto­gatta a lokátort, s személyesen adott parancsot a létesítmény hadrendbe állítására az orosz űrerők kötelékében. Medvegyev - aki a kormányzó Egységes Oroszország párt miniszterel­nök-jelöltje a hétvégi parlamen­ti választásokon - hangoztatta: reméli, hogy partnereik ezt az intézkedést az első olyan orosz lépésnek tekintik, amely meg­mutatja, hogy Moszkva kész megfelelő választ adni a nyugati rakétavédelmi pajzs jelentette fenyegetésre. (MTI) Egyiptomi választások Tömeges részvétel Kairó. Tegnap is nagy szám­ban vettek részt az egyiptomiak a hétfőn kezdődött parlamenti választásokon, az elsőn Hoszni Mubarak februári bukása óta. Hétfőn a nagy érdeklődésre való tekintettel két órával - este ki­lencig - meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartá­sát. A feszült politikai légkör el­lenére - az elmúlt hetekben számos tüntetés volt, közel negyven halottal - tegnap dél­utánig nem történt komoly inci­dens a voksoláson. A parlamenti választási folyamat három hó­napig tart. A Mubarak idején be­tiltott, választási győzelemre esélyes Muzulmán Testvériség aktivistái sok szavazóhelyiség közelében laptoppal a kezükben álltak, segítséget nyújtva sokak­nak abban, hol kell voksolniuk. Alakosságkb. 40százaléka írás- tudatlan. (MTI, ú)

Next

/
Oldalképek
Tartalom