Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-30 / 276. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 30. www.ujszo.com Az MVK vezetője szerint csepp lesz a tengerben Kampány a határon túli szlovák voksokért ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Míg a szlovák politikusok attól tartanak, hogy a magyarországi pártok Szlovákiában fognak kampányolni, ha a külhoni magyarok is választójogot kapnak, a Külföldön Elő Szlovákok Hivatala tegnap bejelentette: kampányt indít, hogy minél több külhoni szlovák vegyen részt a márciusi parlamenti választásokon. Milan Vatták, a hivalat vezetője szerint hozzávetőleg 250 ezer szlovák állampolgár él külföldön, ám közülük csak 6 ezren vettek részt a tavalyi parlamenti választásokon. „A külhoni szlovákok számára a választási rendszer túlbürokratizált” - véli Vatrák. A hivatal- vezető szerint a kampány nem fog pluszpénzbe kerülni, a hivatal költségvetéséből fogják finanszírozni. Pavel Haulík szociológus, az MKV közvélemény-kutató ügynökség vezetője szerint a kampány ellenére sem fog több külhoni szlovák voksolni. „Ha interneten keresztül is lehetne szavazni, lehet, hogy más lenne a helyzet, de így csak csepp lesz a tengerben az a párezer voks” - mondta Haulík. A szociológus szerint: mivel alacsonyabb részvétel várható, mint 2010-ben, külföldről is kevesebben fognak voksolni. Haulík úgy véli, mivel viszonylag alacsony a külhoni szlovák szavazatok száma, ez a kör a pártok számára sem érdekes. A külföldön élő szlovákok - függetlenül attól, hogy rendel- keznek-e hazai lakhellyel vagy sem - részt vehetnek a parlamenti választásokon. Lakhelyüktől függően viszont másként kell regisztrálniuk magukat erre a célra. Akinek szlovákiai lakhelye van, az illetékes önkormányzatnál jelezheti a külföldről voksolást - ezt január 20-ig kell megtenni -, ebben az esetben az önkormányzat választási listát küld neki, melyet postán kell visszaküldenie, úgy, hogy március 9-éig megérkezzen. Akinek nincs szlovákiai állandó lakhelye, az választási szándékát a pozsony- ligetfalui városi hivatalnál köteles jelezni, szintén január 20-áig. (MSz) RÖVIDEN Helyi adók elnapolva Pozsony. A vártnál egy évvel később változnak a helyi adók. A parlament ugyanis tegnap elfogadta Ivan Gašparovič köztársasági elnök erről szóló javaslatát, és az álatala megvétózott törvényt - módosítva - ismét jóváhagyta. Az önkormányzatok egyesített adóbevallását bevezető jogszabály így 2012 decemberétől léphet életbe. A változás az ingatlanadót, a kutyaadót és a nem hazárdjáték típusú játékautomaták adóját érinti. Ha a Smer kormányra kerül márciusban, eltörlik a rendelkezést, bocsátotta előre Ľubomír Petrák képviselő. A magas állami tisztségviselők bére jövőre várhatóan az idei szinten marad. A parlament ugyanis tegnap első olvasatban elfogadta a bérek befagyasztásáról szóló törvényt. (TASR) Marad a mobilcégek licencdíja Pozsony. A Távközlési Hivatal elutasította a két hazai mobilszolgáltató, az Orange és a Telekom fellebbezését, és megerősítette, a licencdíjak meghosszabbításáért a két társaságnak együttesen 89 millió eurót kell befizetnie az államkasszába. A döntés azonban továbbra is megfellebbezhető, mivel a jogászok megkérdőjelezik a hivatal jogköreit (egy műhiba folytán átmenetileg megszűnt a Távközlési Hivatal létjogosultsága), továbbá a licencdíj kiszámításának módját. (Sme) Leépített a pénzügyminisztérium Pozsony. Az elmúlt másfél évben a pénzügyminisztérium 55 fővel, azaz 8%-kal csökkentette alkalmazottai számát, a szaktárcához tartozó vámhivatalok alkalmazotti létszámát az év végéig 920-szal vágja vissza (22%-os karcsúsítás) - mondta tegnap Ivan Miklós pénzügyminiszter. Az adóhivatalokban közel 250-nel dolgoznak kevesebben, mint 2010 nyarán, a szaktárca 2012 januárjáig együttesen 1500 fővel mérsékli az irányítása alá tartozó szervezetek létszámát, ami 9 millió eurós megtakarítást eredményez, (ú) Ők vezetik majd az SDKÚ listáját Pozsony. Lucia Žitňanská, az igazságügyi tárca vezetője lehet a második, Ivan Miklós pénzügyminiszter pedig a harmadik az SDKÚ jelöltlistáján. A listavezető Mikuláš Dzurin- da pártelök. Negyedikként Jozef Mikuš frakcióvezető kerülhet fel, míg az ötödik helyen várhatóan Milan Hort szerepel majd, ő parlamenti és pártalelnök is. Pavol Frešo, Pozsony megye elnöke a hatodik hely várományosa. A további sorrend az első tízen belül: Eugen Jurzyca, Martin Fedor, Viliam Novotný és Štefan Kužma. A végleges jelöltlistáról csütörtökön dönt a párt elnöksége. (SITA) Orvosi kamara: többe kerül a veszélyhelyzet kihirdetése, mint a bérkövetelések teljesítése Csak most ne betegedjünk meg Marián Kollár és a LOZ akciója eljutott a végső visszaszámlálás fázisába - 7 nap van hátra (SITA-felvétel) Pozsony. A veszélyhelyzet elrendelése miatt, ami azzal jár, hogy a felmondott orvosokat munkára kötelezhetik a kórházigazgatók, több orvos nemzetközi emberjogi szervezetekhez kíván fordulni, mivel úgy érzik, személyes jogaik sérülnek. SÁNDOR RENÁTA Magyarázatuk szerint december elsejétől munkanélküliek lesznek, vagy már máshol lesznek alkalmazottak, ezért nem kötelezhetők arra, hogy a kórházban, amelyet otthagytak, továbbra is dolgozzanak. Vannak jogászok, akik az orvosokhoz hasonlóan vélekednek, ám vannak, akik szerint a veszélyhelyzet lényegében valamiféle rendkívüli állapot, így az orvosok akkor is munkára kötelezhetők, ha már nem alkalmazottai az intézménynek. A kormány alkotmányból eredő feladata ugyanis, hogy a betegellátást biztosítani kell, szükség esetén a megszokottól eltérő módszerekkel. Az Eperjesi Egyetemi Kórház orvosszakszervezete szerint a veszélyhelyzet meghirdetése „brutális erőszak az állam részéről saját állampolgáraival szemben”. A probléma elodázása A Szlovák Orvosi Kamara rámutatott, a veszélyhelyzet elrendelése csak elodázása a problémának, nem pedig a megoldása. Ha letelik az alkotmány által engedélyezett 90 nap, az ágazat ugyanolyan rossz helyzetben lesz, mint jelenleg, és újabb veszélyhelyzetet már nem hirdethet ki a kormány. A kamara felszólította a minisztériumot, hozza nyilvánosságra, mennyibe kerül a veszélyhelyzet kihirdetése - Milan Dragula elnök szerint ugyanis többe, mint ha a minisztérium teljesítette volna az orvosok bérkövetelését. A 15 kórház közül, ahol veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, a pozsonyi és a besztercebányai gyermekkórházban a legsúlyosabb a helyzet. A pozsonyiból 31 altatóorvosból 30-an távoztak, ezenkívül több sebész is, így a tervezett, nem életmentő műtéteket már most elhalasztják. Félnek a kismamák Az ország legnagyobb kórházában, az öt intézményt magába foglaló Pozsonyi Egyetemi Kórházban a szülészet van a legnagyobb veszélyben. A szülészorvosok, nőgyógyászok, neonatológusok nagy részének távozása miatt a decemberben szülő kismamák félnek, többen közülük az utolsó pillanatban úgy döntöttek, inkább fizetnek az ellátásért, és magánklinikát választottak. Értesülések szerint a legközelebbi kórházba, Dunaszerdahelyre mehetnének szülni az érintett fővárosi kismamák, de Horváth Zoltán, a dunaszerdahelyi kórház igazgatója szerint hivatalos tárgyalás erről a témáról még nem volt a pozsonyi és a dunaszerdahelyi intézmény között. Felértékelődnek az altatóorvosok A Kassai Egyetemi Kórházban és a Kassai Gyermekkórházban több orvos visszavonta felmondását, így a helyzet feltehetően nem lesz annyira súlyos, ám itt is csak az életmentő beavatkozásokat végzik el, hasonlóan, mint a Nyitrai Egyetemi Kórházban. Ez utóbbiban egyébként nem kellett veszély- helyzetet kihirdetni, annak ellenére, hogy több osztályon kevés az orvos. A hétfőn este jóváhagyott kormánydokumentum szerint összesen 403 orvos távozik abból a 15 kórházból, amelyre a veszélyhelyzet vonatkozik. Főként aneszteziológusokból, sebészekből lesz kevés, súlyosan érinti az orvosok távozása a gyermek- és nőgyógyászati osztályokat és a szülészeteket, az újszülött-osztályokat. Tegnap a parlament egészségügyi bizottságának ülésén Uhliarik elmondta, mintegy 500 specialistára lesz szükség, de lehet, hogy csak ideiglenesen, mert a kormány tervei között továbbra is szerepel osztályok összevonása, megszüntetése, sőt akár teljes kórházak megszüntetése. LOZ: szóljanak, hogy túlterheltek Anton Szalay, a Szlovák Egészségügyi Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint a kialakult helyzettől Ivan Uhliarik miniszter tehet. Tavasz óta csak a kórházak részvénytársaságokká való átalakítása volt a fő célja, ignorálta az orvosok kéréseit. Szalay szerint a mintegy 2000 orvos távozása további munkahelyek megszűnését vonja maga után az ágazatban, ezáltal kevesebb egészségügyi ellátáshoz fémek hozzá a betegek. Szalay kimondta, amit eddig egyetlen illetékes sem mert kimondani: attól tart, hogy a tervezett operációkat, amelyeket el kell halasztani, néhány beteg már nem éri meg. Az Orvosok Szakszervezete (LOZ) közben arra buzdítja az orvosokat, hogy felettesüknek jelezzék: túterheltségükből adódóan esetleg műhibákat követhetnek el. A LOZ azt ajánlja, az orvosok mondják ezt meg betegeiknek is, tájékoztassák őket fizikai és szellemi állapotukról, a beteg pedig ennek tudatában döntsön arról, kéri-e az ellátást, operációt. Igen esetén írásbeli beleegyezést kérnének az érintettektől az orvosok. A LOZ a minisztérium rendeletét kényszermunkának nevezte, amelynek a demokráciához semmi köze. Az állampolgárok az orvosok felmondási akciójával való kezdeti szimpatizálás után egyre kevésbé értenék egyet velük. Elfogadhatatlannak tartják, hogy elutasítják a 300 eurós béremelést, miközben vannak családok, ahol havonta összesen ennyi a bevétel. A Poliš Slovakia femérése szerint az emberek 60 százaléka nem támogatja az akciójukat. Ivan Mikloš pénzügyminiszter szerint jövőre egyedül az egészségügy lesz az az ágazat, amely több pénzt kap az állami költségvetésből. Szlovákia jogi érvelése hibás a kettős állampolgársággal kapcsolatban, állítja a KDNP alelnöke 16 ex-állampolgárról tud Magyarország ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tizenhat olyan szlovákiai magyarról tud a magyar kormány, akiket a magyar állampolgárság felvétele miatt akarnak megfosztani szlovák állampolgárságuktól, jelentette ki hétfő este Martonyi János. A magyar külügyminiszter a parlamenti kérdések órájában beszélt arról is, hogy a magyar kormány minden jogi eszközt felhasznál, hogy az állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai magyarok érdekeit megvédje. A témáról kétoldalú tárgyalást is folytatni fognak Szlovákiával. A szlovák külügyminisztérium már jelezte, a két fél álláspontját a kisebbségi vegyes bizottságok december 14-ei ülésén tisztázhatják, és elkezdődhet a kettős állampolgárságról szóló államközi szerződés előkészítése is. Szlovákia jogi érvelése hibás a kettős állampolgársággal kapcsolatban, állítja Rétvári Bence, a magyarországi Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke. A magyar állampolgársági törvény szerinte nem tartalmaz semmilyen etnikai feltételt, ahogy Pozsony állítja, csakis korábbi közjogi tények alapján lehet egyszerűsített honosítási eljárással magyar állampolgárságot szerezni. Rétvári arra a szlovák álláspontra reagált, mely szerint a szlovák állampolgárságát nemrég elvesztett Boldoghy Olivér esete annak a követA szlovák külügyminisztérium már jelezte, a két fél álláspontját a kisebbségi vegyes bizottságok tisztázhatják. kezménye, hogy az állampolgárságot Magyarország etnikai alapon, anélkül adja, hogy az érintett személynek valódi kötődése lenne az adott államhoz. A magyar állampolgársági törvény 4. szakaszában ez áll: „Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja.” A kettős állampolgárság tehát nem nemzetiségi alapon szerezhető meg, hanem akkor, ha valakinek a szülei, a nagyszülei, a felmenői Magyarország állampolgárai voltak - szól Rétvári értelmezése. A szlovák diplomácia által kifogásolt etnikai utalás nincs a magyar törvényben - tette hozzá a kisebbik magyar kormánypárt alelnöke. (MTI, TASR, vps)
