Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-29 / 275. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 29. Hirdetés 5 6. rész - A fogyatékkal élők Akadálymentesítés Az akadálymentesítés elengedhetetlen ahhoz, hogy a testi fogyatékkal élők részt vegyenek a társadalmi életben. A kerekes székesek gyakran azért nem tudnak egyedül iskolába, üzletbe menni, mert mindenhol magas az útpadka és maguk nem tudnak le- és felhajtani a járdára. D ecember harmadika a fogyatékkal élők napja. Az Európai Unióban mintegy 80 millió ember, a népesség egyhatoda él valamilyen fogyatékkal. A társadalmi és a gazdasági életben való teljes értékű részvételüket gyakran felfogásbeli és környezeti akadályok gátolják. A fogyatékkal élők körében ráadásul a szegénység is 70%-kal magasabb, mint az átlag. Társadalmunk folyamatosan öregszik, emiatt gyorsan növekszik a fogyatékosok száma is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank kutatása szerint a Föld lakosságának 15 százaléka, több mint egymilliárd ember él valamilyen fogyatékkal. A hátrányos helyzetűek ötödé - 110-190 millió ember - számára mindennapos, súlyos nehézséget okoz fogyatékossága. A világ országai közül csak nagyon kevésnek van olyan rendszere, amely képes megfelelni a hátrányos helyzetűek szükségleteinek. A fogyatékkal élőknek ugyanúgy joguk van a méltósághoz, a függetlenséghez és a társadalomban való teljes értékű részvételhez, mint az egészségeseknek. Az EU-fellépés és a fogyatékkal élők jogairól szóló, az EU által is aláírt ENSZ- egyezmény lényege, hogy ők is részesedhessenek ezekből az előnyökből. A jegyzőkönyvvel együtt 2008. május 3-án hatályba lépett egyezmény célja az, hogy minden fogyatékkal élő személy érdekében elősegítse és védje valameny- nyi emberi jog és alapvető szabadságjog teljes körű és egyenlő mértékű élvezetét. Tartalmát tekintve az előrelépés jelentős: kimondja, hogy a fogyatékosság nemcsak szociális jóléti kérdés, hanem emberi jogi és jogi ügy is. A fogyatékkal élők száma a társadalmak öregedésével és az ezzel járó betegséTANULJUNK AZ ÚJ SZÓVAL! Jog a függetlenséghez gek, egyebek közt a cukorbaj, a szív- és érrendszeri gondok előretörésével tovább növekszik. A korlátok sok esetben a társadalom peremére szorítják a hátrányos helyzetű embereket. A fogyatékkal élő embereknek rosszabb az egészsége, kevesebb sikerük van tanulmányaikban, kevesebb lehetőség nyílik számukra a foglalkoztatásban, jobban sújtja őket a szegénység, mint egészséges társaikat. Sajnálatos tény, hogy a fejlődő országokban 50 százalékkal nagyobb a veszélye annak, hogy a fogyatékosok nem jutnak megfelelő ellátáshoz, valamint annak, hogy a fogyatékkal élő gyerekek nem kerülnek iskolába. A fogyatékkal élőknek és családjuknak képesnek kell lenniük a társadalmi és a gazdasági élet minden területén másokkal egyenlő módon részt venni. Képesnek kell lenniük állampolgárként a jogaik gyakorlására, beleértve a szabad mozgáshoz, a lakóhely és az életvitel megválasztásához, a teljesen akadálymentes kulturális, szabadidős és sporttevékenységekhez fűződő jogot. Összeállította: vhe ATanuljunk az Új Szóval tájékoztató kiadvány felső tagozatos diákok számára készült, melyben ezúttal 38 iskolából 2500 magyar tanuló vesz részt két hónapon keresztül, országszerte. Reméljük, amellett, hogy a munkafüzetet haszonnal forgatjátok, napilapunkat is megkedvelitek, mely rengeteg hasznos információt, szórakoztató olvasmányt kínál nektek, a nyolc tematikus oldal anyagával pedig fejleszthetitek tudásotokat. A projekt a Szlovák Köztársaság Kormányhivatalának anyagi támogatásával valósul meg, az Emberi Szabadságjogok Védelmében elnevezésű dotációs program keretében. A dokumentum tartalmáért kizárólag a Könyvek Az Iskoláknak Alapítvány felel. A következő oldal december 6-án jelenik meg, témája az emberi jogok. Az egészséges ember nem is veszi észre ezeket az akadályokat, csak fellép a járdára, és nem is gondolja, mekkora gond ez azoknak, akiknek nem adatott meg az a szerencse, hogy egészségesnek szülessenek. Az EU fogyatékkal élőkkel kapcsolatos stratégiája meg kívánja szüntetni a fogyatékkal élők előtt álló akadályokat. A legfontosabb területek közé tartozik az épített környezet, a közlekedés (olyan buszok, villamosok, amelyeken nincsenek lépcsők), az információ és a kommunikáció (pl. hangoskönyvek, hangos weboldalak a gyengén látók és vakok számára), valamint a szolgáltatások. Az EU a kutatás, a politika, a jogalkotás és a szabványosítás eszközeivel gondoskodik az unión belül az akadálymentes termékek és szolgáltatások biztosításáról. A segítő technológiai piac működésének javítása érdekében tett lépésekkel biztosítja, hogy a fogyatékkal élők hasznára legyen. Az Európai Bizottság az egyetemes tervezés („Design for all”) szemléletet támogatja, hogy a népesség minél szélesebb köre élvezhesse. Dolgozik továbbá egy európai akadálymentességről szóló, az áruk és szolgáltatások általános kereteit rögzítő törvényen is. Tanuljunk az UISZO Polca*» nívivm Európa számos jelnyelv kontinense A jelnyetvek értékes alkotóelemei Európa sokszínű nyelvi palettájának. A hangok helyett jelekre épülő nyelveket ugyanolyan grammatikai, mondattani és szókészleti gazdagság jellemzi, mint a beszélt nyelveket. Szinte minden beszélt nyelvnek van jelnyelvi megfelelője. A jelnyelveket használók száma Nincsenek pontos statisztikák arról, hány jelnyelvhasználó van az Európai Unióban, de a 2001-ben végzett Eurobarométer felmérés válaszadóinak 0,2 százaléka jelezte, hogy ismer egy jelnyelvet. Ez az adat az EU összlakosságára kiterjesztve körülbelül 900 000 jelnyelvhasználót jelentene, ám ezt az eredményt óvatosan kell kezelni a kis mintaszám miatt. Más felmérések szerint ezerből egy ember anyanyelve jelnyelv, ami az Európai Unióban körülbelül félmillió személyt jelent. A jelnyelv a siketek anyanyelve, ám nemcsak hallássérültek használják, hanem barátaik, családtagjaik és mások is, akiknek második vagy harmadik nyelve a jelelés. A jelnyelvek jogállása A jelnyelvek jogállása nem egyforma az EU különböző országaiban. Három tagállam alkotmányában hivatalos nyelvként ismeri el: Ausztriában (2005 óta), Finnországban (1995 óta) és Portugáliában (1997 óta). Több tagország törvényben vagy más jogszabályban adott neki hivatalos státust. Ez a helyzet Belgium holland és francia nyelvű közösségében, Dániában, az Egyesült Királyságban, Görögországban, Írországban, Lettországban, Németországban, Norvégiában, Svédországban és Szlovéniában. Az Európai Parlament nyomatékosította ezen intézkedések fontosságát a jelnyelvekről szóló 1988-as állásfoglalásában, amelyet 1998-ban megújított. Az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a jelnyelvek ügyét, és gondoskodjanak arról, hogy a siketek saját nyelvükön tanulhassanak és dolgozhassanak. Az Európai Bizottság 1996-97-ben a Jelnyelvek projekt támogatója volt; e nagy léptékű projekt a jelnyelvek elismertetéséért jött létre, koordinátora pedig a siketek országos szervezeteit képviselő európai szövetség, a Siketek Európai Szövetsége volt. Jó, ha tudod! Az EU fogyatékkal élőkkel kapcsolatos 2010-2020-as stratégiája kiemeli a minőségi oktatáshoz és az egész életen át tartó tanuláshoz való egyenlő hozzáférést. Ezek kulcsfontosságú tényezők ahhoz, hogy a fogyatékkal élők a társadalom teljes értékű résztvevői lehessenek, együtt tanulhassanak az egészséges diákokkal, ne legyenek kirekesztve a munkaerőpiacról és javíthassák életminőségüket. Ezt azonban még nem sikerült elérni. Egyenlőség, foglalkoztatás L Az európaiak 53%-a szerint az unióban igen gyakori a fogyatékosság vagy az életkor miatti megkülönböztetés. Az EU a fogyatékkal élők egyenlő bánásmódját olyan kétpilléres módszerrel támogatja, amely megkülönböztetésmentes jogszabályokból és stratégiákból és az esélyegyenlőség támogatásából áll. Javítani kívánja a fogyatékkal élők foglalkoztatási helyzetét, tehát hogy könnyebben érvényesülni tudjanak, szakmát tanulhassanak és munkát szerezhessenek, mert ha saját keresettel rendelkeznek, akkor nem lesznek rászorulva az állam alamizsnájára, ezáltal hasznosnak érzik magukat. Különös figyelmet kell fordítani a fogyatékkal élő fiatalok nehézségeire. A szociális partnerekkel egyeztetve figyelembe kell venni a munka- körülménye- % két és a szakmai előmenetelt. \ k A munkahelyeket akadálymentesebbé kell tenni, támogatni kell a gyakorlati képzéseket és a fogyatékkal élő személyek nyitott munkaerő-piaci elhelyezkedését. A minőségi munkahelyek szavatolják a gazdasági függetlenséget, elősegítik a személy fejlődését, és a legjobb védelmet nyújtják a szegénység ellen. Mivel sok fogyatékkal élőnek van szüksége segítségre, egyre nagyobb igény van gondozókra és szolgáltatókra. MP91100620
