Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-29 / 275. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 29. Gazdaság és fogyasztók 3 A szlovákiai állattartók ma már a hazai keresletnek csupán alig 40 százalékát képesek kielégíteni Tartósan emelkedhet a hús ára Az üzletek polcain található húsipari termékek 90 százalékban külföldi húst tartalmaznak (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Az ünnepek előtti hetekben tovább drágulhat a hús a hazai üzletekben. Az ok egyszerű: a szlovák állattenyésztés mélyrepülése miatt az itthoni kereskedők már képtelenek kielégíteni a piacot, ezért az üzletek a keresletet a drágább külföldi behozatalból fedezik. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A sertéshús kilója az elmúlt tíz hónapban 33-43 centtel drágult, manapság egy kilóhoz az üzletekben átlagosan már 3,90 euróért juthatunk hozzá. A marhafartő kilója ugyanakkor már csaknem 8 euróba kerül. Hová tűnt az olcsó hús a hazai üzletekből? A gazdák szerint a háttérben az egyre nagyobb problémákkal küszködő szlovákiai állattenyésztés áll. „Ne álmodjunk olcsó sertéshúsról akkor, ha a szlovák gazdák a hazai keresletnek csak a 40%-át képesek kielégíteni” - nyilatkozta Andrej Imrich, a Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke. Emiatt az üzletekben árult sertéshús nagyobb részét külföldről hozzák be. Imrich szerint az üzletek polcain található húsipari termékek 90 százalékban külföldi húst tartalmaznak. Nem egy esetben olyan húsról van szó, amely a nyugat-európai országok stratégiai tartalékainak a kiárusításából származik. Ez ugyanis az egyik legegyszerűbb módja annak, hogyan jussanak olcsó húshoz a feldolgozók, amelyekre egyre nagyobb teher nehezedik az üzletláncok részéről. Problémák vannak azonban a vágóhidakkal is, hiszen míg a 90-es években még az egész országot behálózták, mára csak két nagyobb és pár kisebb vágóhíd található Szlovákiában. Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy a szlovákiai sertések harmada ma már a magyar vágóhidakon végzi. Ugyanakkor már Magyarországon sem olyan rózsás a helyzet, hiszen míg a rendszerváltás előtt még az egész KGST-piacot bőven ellátta sertéshússal, mára 30 százalékos behozatalra kényszerül. Az elkövetkező időszakban ráadásul Magyarországon is akár 15 százalékkal drágulhat a sertéshús, a növekvő takarmány- és energiaárak, az adójóváírás eltörléséből következő béremelési kényszer ugyanis két út elé állítja a magyar sertéstartókat: vagy felhagynak a tevékenységükkel, vagy kénytelenek a növekvő költségek miatt árat emelni. Az ágazati szakemberek szerint Szlovákiában az elkövetkező hetekben, egészen karácsonyig a hús további drágulására számíthatunk, és csak az ünnepeket követően várható az árak stagnálása. A drágulás részben azzal is magyarázható, hogy Oroszországban és Délke- let-Azsiában megugrott a sertéshús iránti kereslet, amit arrafelé dán, holland és német importtal próbálnak meg fedezni. Ez azonban egész Európában, így Szlovákiában is drágábbá teszi a húst” - állítja Andrej Imrich. A drágulás miatt azonban már Szlovákiában is kevesebb hús fogy az üzletekben, ráadásul az emberek többsége kizárólag az ár alapján tájékozódik. „Tapasztalataink szerint az emberek 80 százaléka a hús vásárlásánál egyáltalán nem ügyel a hús eredetére, és kizárólag az árat tekinti szem előtt. Csak minden ötödik vásárló hajlandó egy kicsivel többet fizetni a minőségi termékekért” - nyilatkozta Peter Šiška, a Swaman Myjava kereskedelmi képviselője. (P, mi) Az eurózóna államai riasztóan magas kamattal tudják eladni papírjaikat Nehezül a hitelek finanszírozása ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pozsony. Tegnap átlépte a 30%-os „álomhatárt” a 10 éves lejáratú görög állampapírok kamatszintje: az egy héttel ezelőtti 28,169% helyett most már 30,072%-os kamatra hajlandóak csak a pénzpiacok hitelezni a görög államnak. A görög gazdaság iránti, már most is minimális piaci bizalom tehát tovább romlik, annak ellenére, hogy Lukasz Papade- mosz személyében új miniszterelnöke van az országnak, a kabinet pedig folytatni akarja a korábban vállalt takarékossági és reformintézkedéseket. Az euróval fizető országok pénzügyminiszterei ma Brüsszelben vitatják meg, hogy Görögország megkaphatja-e a reformok fejében Athén által remélt újabb pénzügyi támogatási részletet. Az olasz állampapírok érezhetően javultak az elmúlt napokban: a múlt pénteki 7,343% után tegnap 7,078% volt a 10 éves lejáratú papírok kamata, a piacok tehát óvatos bizalmat szavaznak Mario Monti szakértői kormányának, ám még ez is magas szintnek számít. A belga állampapírok kamata szintén magasan, 5,847%-on voltak, a másfél éve működő kormány nélküli királyság vészesen közeledik a 7%-os kritikus szinthez. A 10 éves kamatcsúcs annak is köszönhető, hogy a Standard & Poor's a múlt héten rontotta Belgium osztályzatát. Németország sokkal jobban áll a fent említett országoknál, de az egyre költségesebb eurómentő akciók a német állampapírok kelendőségét is kikezdték: az egy héttel korábbi 1,884% helyett tegnap már 2,322%-on állt a 10 éves német papírok kamata. Szlovákia pozíciói is romlanak: az állam két hete nem tudta értékesíteni értékpapírjait, tegnap pedig csak minimális érdeklődés volt az államkötvényeink iránt. Az AR- DAL állami adósságkezelő ügynökség csupán 28 millió euró volumenű, 2014-ben lejáró kötvényt értékesített, mégpedig 3,46%-os kamat mellett (korábban 2,67%-on keltek el a papírok, vagyis a drágulás számottevő). Csak egybevetésül: a 3 éves magyar államkötvények kamata 8% felett jár. Szlovákia idén közel 4,8 milliárd euró értékben adott el államkötvényeket, 2010-ben pedig 7 milliárd euróért. Tomáš Kapusta, az ARDAL munkatársa szerint figyelmeztető jel a kötvények iráni csökkenő érdeklődés. (MTI, SITA) Hazai autógyárak Jövőre 1 millió gépkocsi Pozsony. Szlovákia három autógyára jövőre együttesen 1 mülió gépkocsit is legyárthat, ebből a nagyszombati Peugeot- Citroen és a zsolnai KIA Motors 300-300 ezret, a pozsonyi Volkswagen pedig 400 ezret - derül ki a cégek prognózisaiból. Ugyan Csehország autógyárai már idén túllépték az 1 milliós darabszámot, mégis az 1000 főre eső termelés terén Szlovákia 2012-ben megőrizheti világelsőségét. Az autógyárak felfutása eredményeként ismét a Volkswagen a vezető társaság Szlovákiában (4,04 milliárd eurós forgalommal), ezzel Közép-Kelet- Európa 18. legnagyobb cége. A tavalyi éllovas Samsung Slovakia 3,25 milliárddal a 3. helyre csúszott (régiónkban a 27.), a 2. helyet a Slovnaft őrzi (régiónkban a 24.) 3,5 milliárddal. (HN) Az euróbán vezetett számlák betéti kamatai (érvényes 2011. november 27-től) Bank 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap Lakossági folyó számla ČSOB 0,05 0,10-0,15 0,15-0,35 0,500,70 1,001,20 2,20 0,15-0,80 Privatbanka0,50 0,70 1,10 2,30 3,60 0,10 OTP Bank 0,10 0,15 0,30 0,80 2,70 3,40 0,000,20 Komerční b. 0,01-0,35 0,01-0,50 0,01-0,80 0,01-1,05 0,01-1,450,05-0,10 Volksbank0,0(H),50 0,000,80 0,001,30 0,003^0 0,002,40 0,000,10 UniCredit Bank0,00-0,50 0,001,40 0,002,50 0,00330 0,00-3,70 0,00-0,05 Dexia banka0,15-0,45 0,400,75 0,901,15 1,30 ' 2,85 0,05 Tatra banka 0,05 0,300,40 1,001,10 1,401,50 2,60 2,60 0,100,50 Slovenská sporiteľňa0,20-0,80 1,001,30 1,702,00 3,30 2,302,50 0,100,30 Všeobecná úverová banka 0,05 0,200,25 1,201,30 1,902,00 2,00 230 0,106,00 Poštová banka 0,700,80 1,25-1,35 1,45-1,55 2,70 3,60 0,01-0,60 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényes 2011. november 27-től) Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év Felmondási idő nélkül Privatbank 0,70 1,101,301,50 0,10 OTP Bank 0,70 0,90 0,90 1,151,20 0,10 Volksbank 0,40 0,701,10 1,40 0,10 UniCredit Bank 0,401,00 1,00 0,10 Poštová banka 1,20 1,401,601,60 0,01 Dexia banka0,10 Tatra banka . 0,30 Slovenská sporiteľňa0,01-2,200,10 Všeobecná úverová banka 1,20 1,401,601,60 0,10 Újra lassulást várnak a globális gazdaságban Jövőre leáll az eurózóna ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Lefelé módosította a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a globális növekedésre vonatkozó előrejelzését a világgazdaságban tapasztalható bizonytalanságokra hivatkozva. A tegnap ismertetett összeállítás szerint a globális gazdaság idén 3,8%-kal fog bővülni a korábban várt 4,2% helyett. Jövőre 3,4%-os növekedést valószínűsít a 27 fejlett országot tömörítő szervezet, fél évvel ezelőtt még 4,6 százalékot vártak. A 27 tagországban az idén átlagosan 1,9%, jövőre 1,6%, 2013-ben 2,3%-os növekedés várható. Az euróövezet még jobban behúzza a féket: idén 1,6% (Szlovákia esetében 3%), jövőre 0,2% (Szlovákia esetében 1,8%), 2013-ban 1,4% lesz a növekedés az OECD szerint. Az Egyesült Államokban az idei 1,7%-ról jövőre 2%-ra, 2013-ban 2,5 százalékra gyorsul a növekedés. Az elemzés szerint az euróövezeti válság a legnagyobb kockázati tényező a világgazdaság növekedésére nézve, mivel megfelelő kormányzati intézkedések híján nemcsak az euróövezeti országokat fenyegeti recesszió, hanem azokban az országokban is a gazdasági helyzet masszív romlását idézheti elő, amelyekben most még viszonylag stabil a pénzügyi helyzet. Az OECD elemzői úgy vélik, elengedhetetlen a bankszektor feltőkésítése, a pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) kapacitásainak bővítése. Az OECD aggasztónak tartja, hogy az euróövezeti vezetők még mindig nem adtakmegfele- lő választ az adósságválságra. .Aggodalomra ad okot, hogy a politikusok nem képesek belátni annak szükségességét, hogy határozott lépéseket tegyenek a globális gazdaságot veszélyeztető reális és növekvő kockázatok kezelésére“ - jelentette ki Pier Carlo Padoan, az OECD vezető közgazdásza a jelentés ismertetésekor. (MTI, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bankadó: elűzi a pénzintézeteket Pozsony. „Nyomaszt bennünket a bankadó okozta deformáció. Jövőre ez az ágazati adó elviheti a nyereségünk egyharmadát is” - nyilatkozta Jozef Barta, az UniCredit Bankvezérigazgatója. „Ha az ősszel elfogadott bankadó mértéke tovább emelkedik, mégpedig olyan módon, ahogyan azt a Smer ígéri, akkor előfordulhat, hogy néhány, a társaságok finanszírozása terén komoly szereppel bíró bank távozik a piacunkról” - tette hozzá a bankelnök. Jozef Barta szerint a bankadó egyes esetekben elviselhetetlen terhet jelent, hiszen már a jelenlegi mértéke is 20-szorosan haladja meg a francia bankadó arányát, miközben Szlovákiában a világválság idején egyetlen pénzintézet sem szorult állami segítségre. A jövő évi állami költségvetés hiányának csökkentése érdekében 2012-ben 80 millió eurós adót vernek ki a hazai bankszektorra, az ellenzéki Smer viszont egyenesen 160 millió eurós adóval sújtaná a bankszektort. (HN) OECD: visszaeső Magyarország Párizs. A világ legfejlettebb államait tömörítő OECD szervezet szerint Magyarország recesszióba süllyed jövőre, és a befektetői bizalom helyreállítása érdekében hitelmegállapodás megkötését sürgeti a Nemzetközi Valutaalappal. A szervezet a devizahitelek végtörlesztési programjának felszámolására szólítja fel Magyarországot. Az OECD 0,6%-os csökkenésre módosította 2012-es magyar GDP-növekedési előrejelzését az előző prognózisban jelzett 3,1%-os növekedésről. Idén a magyar GDP 1,5 százalékkal növekedik majd az előző előrejelzésben várt 2,7% helyett. Tegnap már magára talált a forint, a pénteki 317 forint/euró árfolyamról 308 forint/euróra erősödött. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8582 Lengyel zloty 4,5153 Cseh korona 25,757 Magyar forint 308,91 Horvát kuna 7,4985 Román lej 4,3660 Japán jen 103,82 Svájci frank 1,2309 Kanadai dollár 1,3802 USA-dollár 1,3348 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 26,72-25,17 328,78-300,46 OTP Bank 1,37-1,29 26,75-25,21 324,24-305,74 Postabank 1,37-1,28 26,86-25,04-• Szí. Takarékpénztár 1,37-1,28 26,63-25,15 328,23-299,97 Tatra banka 1,36-1,29 26,60-25,25 326,59-301,77 Dexia banka 1,36-1,29 26,71-25,35 322,49-306,15 Általános Hitelbank 1,36-1,29 26,75-25,26 328,13-299,87 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SUA)
