Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-25 / 272. szám, péntek

16 Hirdetés ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 25. www.ujszo.com _________________________________________________________________FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS ______________ Kihoztuk a maximumot az elmúlt egy évből Bugár Bélával arról beszélgettünk, mit ért el a Híd az elmúlt időszakban. Elnök úr, bár a parlamenti választások­ra most előre hozott időpontban, 2011 márciusában kerül sor, és a Radičová- kormány csak valamivel több, mint másfél évig vezette az országot, mégis érdemes megvonni ennek a másfél év­nek a mérlegét. Mit ért el a Híd ez alatt az időszak alatt? Amikor beléptünk a kormányba, tisztában voltunk azzal, hogy a legégetőbb prob­lémák rendezéséhez azonnal hozzá kell kezdenünk, hiszen a tapasztalatunk azt mutatta, hogy érdemi előrelépést csak a kormányzás első két évében tudunk elérni. Ezért szorgalmaztuk az államnyelvtörvény azonnali módosítását, amelynek köszön­hetően ma már senkit sem büntethetnek azért, mert az anyanyelvét használja a nyilvános érintkezésben. A szankciók nagy része kikerült a törvényből, a jogi személyek pedig már csak abban az esetben büntethetők, ha nem tájékoztat­nak államnyelven is a polgárok életét, egészségét, biztonságát vagy vagyonát veszélyeztető helyzetekben. A kisebbségi nyelvhasználati törvényt a mi kezdemé­nyezésünkre módosította a törvényhozás úgy, hogy egyensúlyba hozta az állam­nyelvről szóló törvénnyel, és törvénysértés esetén büntetést tesz lehetővé, valamint számos területre kiterjesztette a törvény hatályát. Megerősödtek a nemzeti kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes jogkörei is. így van. Rudolf Chmel hivatalához került a kisebbségi kulturális pályáztatás rendszere, ahol több mint félmillió euróval sikerült megnövelni a dotációs program pénzügyi forrásait. A magyar kultúra támogatására 2011 -ben 2 320 000 euró jutott, ami kb.360 000 euróval több, mint a tavalyi évben. Tegyük hozzá azt is, hogy Rudolf Chmel tevékenysége nagyban hozzájárult a közhangulat megváltozá­sához a kisebbségek irányában. O volt az első a közjogi méltóságok közül, aki bocsánatot kért Maiina Hedvigtől az őt ért sérelmekért. A szlovákiai magyar közmédia státu­sza is változott az elmúlt másfél évben. Milyen változásokra került sor? A közszolgálati rádióról és televízi­óról szóló törvényről hosszú és nehéz egyeztetések zajlottak a kulturális tárcával. Ennek köszönhetően sikerült elérni, hogy a Pátria Rádió a Szlovák Rádió önálló, törvényben foglalt szerve­zeti egységeként működjön, így további sorsa már nem a rádió aktuális vezetésétől függ, ugyanez érvényes a televízió magyar nyelvű adására. Továbbá a törvény megte­remtette a jogi kereteit, hogy a televízió és a rádió nemzetiségi adásának műsorideje megfeleljen a nemzetiségek országos számarányának. A Szlovák Televízió és a Rádió Igazgatótanácsába a parlament két magyar tagot választott be. Érzékeny terület a kisebbségi okta­tásügy, amely az előző kormány idején SNS-es fennhatóság alatt volt. A tárca vezetése akadályozta a magyar tan­könyvek használatát, és egyáltalán mostohagyerekként bánt a nemzetiségi iskolákkal. Mennyiben változott azóta a helyzet? A helyzet itt is gyökeresen megváltozott. Óriási gondot jelentett, hogy a minisz­térium előző vezetése betiltotta a Simon Attila és Kovács László által kidolgozott gimnáziumi történelemkönyvek haszná­latát. A mostani oktatásügyi miniszter feloldotta ezt a tilalmat, sőt, készül a harmadik évfolyamnak szóló tankönyv is. Elég hosszú ideig borzolta a kedélyeket a földrajzi nevek használatának ügye is. Itt sikerült elérnünk, hogy a földrajzi nevek szlovák megfelelőjét elég a tankönyvbeli első előforduláskor feltüntetni szlovákul, zárójelben. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar iskolákban megfelelő színvo­nalú legyen a szlovák nyelvoktatás. A közbenjárásunknak köszönhetően létrejött Komáromi Módszertani Központ, amely a magyar iskolák számára nyújt segítséget, ingyenes továbbképzést biztosít a kom­munikációs készségeket fejlesztő szlovák nyelvoktatás érdekében. Eddig csak kisebbségi kérdésekről be­széltünk, a Hídnak azonban a gazdasági, környezetvédelmi és infrastrukturális beruházások, vagy a szociális kérdések területén is voltak vállalásai a 2010-es választási programjában. Mi valósult meg ezekből a tervekből? Meggyőződésem, hogy egy kisebbségi érdekeket is felvállaló párt programjá­ban és tevékenységében meg kell találni az egyensúlyt a kisebbségi ügyek és a gazdasági-szociális kérdések között. Mindkét terület azonos fontossággal bír. Ahogy a Biblia mondja nem csak kenyér­rel él az ember, de ettől még a szlovákiai magyarok szeretnének a szülőföldjükön boldogulni és tisztességgel fölnevel­ni a gyermekeiket. Nekünk ebben kell segítenünk. Minden gazdasági fejlesztés alapja, hogy a régióink jól megközelíthe­tők legyenek. Nagy öröm volt számunk­ra, hogy húsz évvel a rendszerváltás után először sikerült előrelépni az R7-es gyorsforgalmi út előkészítésében. Ma olyan állapotban van a tervezés, hogy már csak igen nagy konfliktusok, problémák és további költségek árán lehetne leállítani az építkezés előkészítését, de reméljük, erre nem kerül sor. Az építési munkálatok 2013-ban kezdődhetnek meg. Addig is nagy segítséget jelent a Csöllétől Pozsony­ba vezető 63-as út kiszélesítése, amivel jelentősen lerövidült a menetidő. További könnyebbséget jelent majd a fővárosba utazók számára a RegioJet óránkénti jára­tának jövő februári elindítása a Komárom — Dunaszerdahely - Pozsony vonalon. A déli vidéken égető probléma a munkanélküliség. Mit tudtak tenni új munkahelyek létesítése érdekében? A munkanélküliség szorosan összefügg a beruházások hiányával, amit nem lehet egyik napról a másikra megoldani, ez egy hosszú távú folyamat. A mi vidékeinken sokan élnek mezőgazdaságból. Simon Zsolt sokat tett azért, hogy elősegítse az élelmiszerek közvetlen eladási rend­szerének megteremtését. Ez annyit jelent, hogy az őstermelőknek lehetőségük lesz az általuk előállított élelmiszereket közvetlenül is eladni éttermeknek, szállo­dáknak, közétkeztetési intézményeknek, vagyis a végső fogyasztónak. Ráadásul a késztermékek, a sajt, a lekvár, a kolbász mellett akár nyers húst is forgalmazhatnak majd, nemcsak helyben, hanem távolabbi régiókban vagy a fővárosban is. De ebbe a sorba illeszkednek a különböző kör­nyezetvédelmi beruházások is, amelyeket a Nagy József vezette Környezetvédelmi Minisztérium támogat, az idei évben ennek keretében 308 község és 7 nagy régió szennyvíztisztító és csatornázási rendszerének kiépítését támogatta. Az árvízveszély elhárítása is komoly feladat. Több mint ezer új munkahelyet hoztunk létre a tartósan munkanélküliek számára az árvízvédelmi intézkedések megvalósí­tása során. Ha már az előbb a mezőgazdaságot említette, nagy visszhangot keltett az élelmiszersegély-program elindítása. Hányán részesülhettek ebből a támoga­tásból? Az Európai Unió Élelmiszersegély­programjának köszönhetően, amelyet a Mezőgazdasági Minisztérium menedzsel, több százezer, főleg vidéken élő rászoruló kaphatott élelmiszercsomagot. Szlovákia először kapcsolódott be a programba, melynek keretében 45 ezer tonna gabo­nából készült élelmiszert osztanak szét az önkormányzatokkal együttműködő jóté­konysági szervezetek. A jogosultak 20-20 kiló lisztet és száraztésztát vehetnek át. Bár a kiosztások kisebb fennakadást okoz­tak, a mnisztérium már kidolgozott egy új elosztási rendszert, melynek köszönhetően február végéig minden régióba eljut majd a csomag. A szlovákiai magyarok által lakott régi­ókban meglehetősen alacsony a gyer­mekvállalási kedv. Ennek következté­ben egyre siralmasabbak a demográfiai mutatóink. Mit tehet a gyermekvállalás elősegítéséért egy politikai párt? Azon túl, hogy hangsúlyoznunk kell: a gyermek a társadalom számára érték, ezt az állam eszközeivel is alá kell támaszta­ni. Az elmúlt másfél évben számos olyan intézkedés született, ami segíti a gyerme­ket vállaló szülőket. A szülési szabadság időtartama 28 hétről 34 hétre növekszik, 2 és több gyermek esetében pedig 37 hétről 43 hétre. A terhességi-gyermekágyi segély a kivetési alap 55%-áról 60%-ra emel­kedett és folyósítását meghosszabbítottuk. Ez azokat a nőket is érinti, akik ebben az évben mentek szülési szabadságra. Az állam hat hónap helyett nyolchónap­nyi védettségi időt biztosít a gyermeket vállaló kismamáknak. A gyermekgondo­zási díj januártól ugyanolyan százalékos mértékben növekszik, mint ahány százalékkal növekedett júliusban a lét­minimum, tehát ennek a támogatásnak az értékét is igyekeztünk megőrizni. Elnök úr, mennyire elégedett az elmúlt másfél év teljesítményével? Én az a típus vagyok, aki sosem elége­dett. Mindig lehet jobban csinálni vagy többet tenni. Mégis úgy gondolom, hogy az elmúlt másfél évből kihoztuk a maximumot. De azért azt is figyelembe kell venni, hogy a kormányzás négyé­ves ciklusú, mi is négy évre készültünk. Sajnos, ez most másként történt. Arra viszont elég volt ez a másfél év, hogy mindenki megtapasztalhassa: jó irányba indultak a dolgok. Rengeteg a megkezdett munka, amit sürgősen folytatnunk kellene, hogy a végén azt mondhassuk, megérte a fáradságot. MOST HÍD * az együttműködés pártja - strana spolupráce RE 101100898

Next

/
Oldalképek
Tartalom