Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-23 / 270. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. NOVEMBER 23. DlGlTÁLlA 17 Hogy Jobs zseni volt, látnok és sok szempontból borzasztó ember, már senkinek sem újdonság Steve Jobs mindent bevall A könyv egy hosszú gyónásként értelmezhető, ahol Jobs őszintén beszél olyasmikről, amikről utólag nem szokott büszke lenni az ember, emellett kimondottan bátorította is az írót, hogy szólaltassa meg volt barátnőit, üzleti versenytársait, az Apple-től kirúgott alkalmazottakat (STTA-felvétel) Ha egy híres ember halála után két és fél héttel megjelenik az életéről írt, bő hatszáz oldalas könyv, az ember hajlamos azt hinni, hogy egy hiéna üzemmódba kapcsolt könyvkiadó próbál nagyot kaszálni a halálhíren. Steve Jobs életrajzi könyvével a látszat ellenére nem ez a helyzet: az író, Walter Isaacson már két éve dolgozott rajta, amikor a rák végleg legyőzte Jobsot. FELDOLGOZÁS Már az író előszavából kiderül, hogy a könyv Jobs ötlete volt, és 2004 óta győzködte Isaacsont (aki egyébként életrajz-specialista, Einsteinről, Kissingerről és Benjamin Franklinról is írt könyvet), hogy írja meg az élete történetét. A dolog 2009-ben lett sürgetően fontos számára, amikor kiderült, hogy nincs esélye a betegséggel szemben - ekkor vágott bele az írásba Isaacson. A könyv így egy hosszú gyónásként értelmezhető, ahol Jobs őszintén beszél olyasmikről, amikről utólag nem szokott büszke lenni az ember, emellett kimondottan bátorította is az írót, hogy szólaltassa meg volt barátnőit, üzleti versenytársait, az Apple-től kirúgott alkalmazottakat. Hogy Steve Jobs zseni volt, látnok és sok szempontból borzasztó ember, ma már senkinek nem jelent különösebb újdonságot. Az Apple korai évei a híres sztorikkal, a grafikus felhasználói felület ellopásával a Xeroxtól, az 1984-es legendás reklámfilmmel, Jobs kirúgásával, majd visszahívásával közismertek, ha máshonnan nem, hát a Szilícium-völgy kalózai című remek filmből. Az életrajz ezért inkább azt próbálja meg megmutatni, miért és hogyan vált Jobs ilyen emberré, és fő tanulságként az domborodik ki belőle, hogy tényleg csak egy zseni engedheti meg magának, hogy mellékesen seggfej is legyen. Mindezt kismillió, egykét bekezdéses, vagy akár csak fél mondatban felvillanó apró sztori színesíti, ezek miatt érdemes leginkább belevágni a 656 oldalba. Illetve, iPaden több mint kilencszáz oldalba, és hát mi máson olvasson az ember egy Steve Jobs-életraj- zot, ha nem iPaden. Isaacson mindent a gyerekkorra vezet vissza. Jobsot a biológiai szülei elhagyták és örökbe adták, és ez alapvetően határozta meg a később a személyiségét; a bizalmatlanságát és az öntörvényűségét. „Számomra ők csak sperma- és pe- tesejtbank voltak” - jellemezte már felnőttként az igazi szüleivel való kapcsolatát. Hogy mennyire megrázta az, hogy elhagyták a szülei, jól mutatja, hogy amikor 23 éves korában terhes lett a barátnője a - később évekig letagadott - lányával, Lisával, Jobsnak az abortusz ellen nem volt kifogása, de az örökbe adás ellen kézzel- lábbal tiltakozott. A következő meghatározó élmény a középiskola volt, itt két fontos találkozásra fűzi fel Isaacson a történetet: Steve Wozniakre és az LSD-re. A drogról így vall Jobs: „Az LSD kipróbálása életem egyik legfontosabb döntése volt. Megmutatja az érem másik oldalát, és felerősíti az ember érzékét,, hogy megérezze, mi az igazán fontos.” A későbbi cégvezér Wozniakkel már középiskolás korukban megcsinálta azt, amit később az Apple-lel nagyban: a zseniális mérnök Woz ingyen telefonálást lehetővé tevő kütyüket épített negyvendollárnyi alkatrészből, Jobs pedig eladta őket 150-ért. Wozniakkal kapcsolatos az egyetlen rész a könyvben, ahol kicsit megbicsaklik a gyónás: a híres sztorit Woz ötezer dolláros átveréséről Jobs harmincöt évvel később is letagadta. A főiskolás évekkel és az Apple megalapításával Jobs életének közismert és sokszor feldolgozott részéhez ér az életrajz, és azzal a lendülettel beindul a sztoricunami. Kiderül például, hogy a főiskolán annyira rákapott a vegetáriánus életmódra, hogy egyszer karotenózist kapott. Vígjátékokban szokott előfordulni ez a tünet, de a valóságban is létezik: ha valaki hetekig csak sárgarépát eszik, narancssárgára változik a bőre. Aztán az is kiderül, hogy az Apple csak a negyedik verzió volt a cég nevére (az első három Matrix, Execu- tek és Personal Computers Inc. volt), és hogy a Macintosh is egy almafajtáról kapta a nevét. És fény derül Jobs legendás büdösségének titkára is (amit egyébként a hetvenes évekről szóló oldalakon szinte minden megszólaló megemlít): Jobsnak meggyőződése volt, hogy az ember a húsevéstől lesz büdös, ezért vegaként neki nincs szüksége se dezodorra, se rendszeres fürdésre. Ennek tetejébe az Apple első éveiben mindenhová mezítláb mászkált, és a stresszt rendszeresen azzal vezette le, hogy a lábait a vécében áztatta. Nem csoda, hogy a Commodore vezérei hanyatt-homlok menekültek a tárgyalásról, ahol azt ajánlották fel nekik, hogy százezer dollárért felvásárolhatják a most, 34 év múlva 350 milliár- dot érő céget. Az Apple sikertörténetének követése a könyv talán leglaposabb része. Egyszerűen túl re- petitív az, ami akkoriban történt: Jobs a lehengerlő karizmájával és látnoki ötleteivel odacsábít az Apple-höz egy zseniális fejlesztőt, aztán lassan az agyára megy, és kezdődik elölről ugyanez a sztori egy új névvel. A menetrend mindig ugyanaz, legyen szó Mike Markkuláról, az Apple első befektetőjéről, Jony Ive-ról, a cég ikonikus dizájneréről, vagy Avie Tevanianről, az OSX vezető fejlesztőjéről, és a sor még folytatható lenne egy tucatnyi névvel. Itt a céges intrikák világának bemutatása menti meg az unalomtól a könyvet, a Jobs kirúgásához vezető puccs, a Pi- xar és a Disney közti háborúskodás vagy az Abobe-féle bosszútörténet: a cégnek Jobs kérése ellenére sem akaródzott megírni iMacre a Premiere videószerkesztő programot, amiért Jobs tíz évvel később ütött vissza az Adobe Flash technológiájának kizárásával iPhone-ról. A Szilícium-völgy nagy hatalmú urai közötti kavarás simán elmenne a Dallas húsz évvel későbbi, olajból hitech környezetbe átültetett folytatásának is. Egészen szürreális sztorik követik egymást, Jobs hol az éppen regnáló elnököt, Bili Clintont kéri meg, hogy beszélje rá Tom Hankset egy Apple- reklám narrátorának szerepére, hol az Oracle-tulajdonos Larry Ellisonnal szervezkedik az Apple felvásárlásán, hol a Google ellen indítana háborút, Larry Page és Sergey Brin arcába ordítva, hogy „negyvenmil- liárd dollár van az Apple bankszámláján, és ha kell, ezt az utolsó centig az Android elpusztítására költőm! ”. Bár Jobs ezernyi ellenséget szerzett magának a techvilág- ban és Hollywoodban, csak eggyel foglalkozik kiemelten és vissza-visszatérően. Ő Bill Gates, akivel kapcsolatban nem spórol a negatív jelzőkkel: egy tolvaj, akinek nincs se ízlése, se stüusa, se szégyenérzete, se önálló ötlete. A konfliktus a híres 1979-es Xerox-látogatásból gyökerezik, ahol Jobs először látta a PARC grafikus kezelőfelületét, amit aztán egy az egyben ellopott a Macintosh-hoz - aztán ezt lopta tovább a Microsoft a Windowsba. A Xerox-sztorihoz egyébként a könyv még annyi csavart tesz hozzá, hogy a PARC-laborláto- gatásért cserébe Jobs azt ajánlotta fel a Xeroxnak, hogy befektethetnek egymillió dollárt az Apple-be. A cég tehát egymilliót fizetett azért, hogy ellopják tőle a számítástechnikát forradalmasító ötletét. Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy az egér és a grafikus felület a Xerox Star nevű gépben végül évekkel a Mac előtt jelent meg, és óriásit bukott - a forradalomhoz Jobs zseniális marketingje is kellett. Emellett Gatesszel valahol tisztelték is egymást, elismerték a másik képességeit, és a két ősellenség cég többször is, akár nyíltan, akár titokban egymás szövetségesévé vált. Gates szó nélkül fektetett be 150 millió dollárt 1997-ben a csőd szélén álló Apple-be, a nyolcvanas évek elején pedig titkos paktumot is kötöttek: a Microsoft két évig Mac-exklu- zívnak tartja meg az Excelt, cserébe az Apple nem fejleszt saját Basic programnyelvet, hanem a Microsoftét licenceli. Sőt az iPad és az iPhone is a Microsoftnak köszönheti a megszületését: Gates és Jobs egy közös ismerősének születésnapi partiján egy félrészeg Microsoft-mérnök addig fényezte a táblagépprojektet, amin éppen dolgozott, amíg Jobs nem bírta tovább, és egy „bassza meg, majd én megmutatom, milyen egy igazi tablet” felkiáltással másnap táblagép- fejlesztésre adta ki a parancsot az Apple-ben. A koncepció később addig formálódott, amíg érintőképernyős telefon lett belőle. Nagyjából a könyv háromnegyedénél jutunk el odáig, hogy Jobsnál rákot diagnosztizálnak, és innentől egyre mor- bidabb fordulatokat vesz a történet. Amikor Jobs májátültetésre vár, és donor híján gyakorlatilag haldoklik, de közben az a legnagyobb gondja, hogy nem tetszik neki a lélegeztetőgép és az oxigénmaszk dizájn- ja. Amikor haldoklás közben a jobb pillanatait azzal tölti, hogy Tim Cookkal az új iPho- ne-generáció nevén és a 3GS felirat tipográfiáján agyainak. Amikor eközben a család azon drukkol, hogy jöjjön el minél hamarabb Szent Patrick napja, mert akkor a bulik után sok a közúti baleset, és nagyobb az esélye, hogy Steve-nek új máj kerül. És végül egészen addig jutunk el, amikor a halálos ágyon Bill Gates és Larry Page látogatja meg, és mindenki mindenkinek mindent megbocsát. Igen, hollywoodi giccs a javából, de mégsem zavar senkit. (I) RÖVIDEN Új vezér az 02-nál Hétfőtől új vezérigazgatója van a Telefonica Slovakiának, ekkortól ugyanis a távközlési céget az argentin Ramiro Lafarge Brollo vezeti. A 42 éves szakember Szlovákiába érkezése előtt a Telefonica Chile kereskedelmi igazgatója volt, ahol az eladásért, a marketingért és az boltokért felelt. A központban közvetlenül 800 ember dolgozott a keze alatt, további 5000 - a boltokban és az ügyfélszolgálaton - pedig közvetve tudhatta vezetőjének az argentin származású szakembert. A 3 gyermekes családapa folyékonyan beszél spanyolul, angolul és portugálul. Telekom: újabb telefonoka kínálatban Újabb telefonoknak csökken az ára, és négy darabbal bővül az okostelefonok kínálata - tájékoztatta lapunkat a Telekom sajtóosztálya. A négy telefont négy gyártó kínálatából válogatták ki, így megtalálható köztük a BlackBerry Bold 9900, a Sony Ericsson Xperia arc S, a HTC Radar és az LG Optimus Hub (E5L0). 02: adat csomag nélkül napi 1 euróért Új szolgáltatatást kínál ügyfeleinek az 02: akik nem fizettek elő adatcsomagra, azok napi egy eurós áron tudnak internetezni telefonjukon. Ezért az összegért a szolgáltató 20 MB-nyi adatforgalmat tesz lehetővé. Ha az ügyfél kimeríti ezt a keretet, akkor sem kell többet fizetnie, hiszen a szolgáltató a 20 MB-nyi adatforgalom után csökkenti a sebességet, L6Kbps-ra. Internet a telefonban (Képarchívum) Orange: Vezetékes vonal havidíj nélkül Újabb akcióval jelentkezett az Orange: a karácsonyi kínálatban most három hónapig ingyenes vonalat biztosít azoknak, akik most fizetnek elő az operátor vezetékes szolgáltatására, és 24 hónapos hűségszerződést is kötnek. Akik megfelelnek e feltételeknek, az első három hónapban ingyen kapják a vezetékes vonalat, ugyanis nem kell havidíjat fizetniük. További kedvezmény, hogy egy Orange vezetékes vagy mobilszámra két évig teljesen ingyen hívhat - korlátlanul. Ez az ajánlat mindkét irányban érvényes - azaz a választott fél is díjmentesen telefonálhat. A vezetékes szolgáltatás mellé az Orange 1 eurós mobiltelefont is kínál. Adatcsomag a Tesco Mobile-tói Új szolgáltatást indít a Tesco Mobile. Az 02 hálózatán működő operátor napi egy euróért 20 MB-nyi internetes adatforgalmat biztosít ügyfeleinek, normál le- és feltöltési sebesség mellett, ha ezt kimeríti az ügyfél, akkor csökkentett sebességgel netezhet tovább telefonján. Orange: tablet hangalapú csomaghoz Immáron a hangalapú csomagokhoz is megvásárolhatók az Orange kínálatában megtalálható táblagépek - eddig csak internetes csomaggal lehetett hozzájutni a népszerű table- tekhez. A mobilszolgáltató kínálatában két új készülék is megjelent, ez pedig a HTC Sensation XE és a HTC Sensation XL készülék, (szí)
