Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-23 / 270. szám, szerda

12 Régió-szülőföld UJSZO 2011. NOVEMBER 23. www.ujszo.com Nyílt nap a Czuczor Gergely Alapiskolában Árverés és jótékonysági gála Érsekújvárban Óriási és hiánypótló munkába kezdtek az ipolysági Honti Múzeum munkatársai A két világháború áldozatainak névsorát szeretnék összeállítani A felújított neológ zsinagóga falán elhelyezett táblán olvasható a zsidó áldozatok névsora, a közel ezer név az egész régióból elhur­colt áldozatokat jelöli (Képarchívum) SZÁZ ILDIKÓ Érsekújvár. November 30-án nyílt napot rendeznek a Czu­czor Gergely Alapiskolában, melyre elsősorban az iskolakö­teles gyerekek szüleit várják. Az iskola vezetése idén is meghir­dette a Színes ceruzák rajzpá­lyázatot a nagycsoportos óvo­dások számára. A Czuczorosok, itt a helyetek jótékonysági gálaműsort december 7-én rendezik meg. A Czuczor Gergely Alapiskola rajzpályázatára a nagycsopor­tos óvodások munkáit várják, szabadon választott témakör­ben. A Színes ceruzák pályázat­ra december 20-ig várják a gye­rekrajzokat az intézmény címé­re: Czuczor Gergely Alapiskola (ulica Gergelya Czuczora 10, Nové Zámky, 940 53). Az eredményhirdetés január 14-én lesz az iskolában. Minden pá­lyázó jutalmat kap, és a bekül­dött munkákból rendezett kiál­B. JUHOS MELINDA Galánta. Élet a határ két ol­dalán címmel nyílt kiállítás a Galántai Honismereti Múze­umban. A kiállítás a római kor­ba kalauzolja el a látogatókat, abba az időbe, amikor a Duna alkotta a Római Birodalom ha­tárát. A gazdag leletanyagnak köszönhetően megismerhetjük a Duna bal partján élő rómaiak és a túloldalon élő germánok mindennapi életét. A kiállításhoz Pukkai Judit, az intézmény múzeumpedagó­gusa foglalkozást állíttatott össze. A rendhagyó történe­lítást az iskolában január 14-től február 2-ig láthatják az érdek­lődők. Nagy sikere van minden évben a magyar alapiskola jóté­konysági gálaestjének. A Czu­czorosok, itt a helyetek estet az intézmény szülői szövetsége szervezi, a magyar iskola tanu­lóin, a tánccsoportokon kívül vendégszereplőket is várnak, akik egykor az érsekújvári in­tézmény tanulói voltak. „A gá­laest nyilvános aukcióval kez­dődik, ahol az iskolának fel­ajánlott képeken kívül a gyere­kek munkáiból készült alkotá­sok is kalapács alá kerülnek” - tájékoztatott Kis Péter, az in­tézmény szülői szövetségének elnöke. A gálaest belépőjéből befolyt összeget az iskola tevékenysé­gére és a tehetségek támogatá­sára fordítják. Idén egy fellépés erejéig ismét összeáll az iskola régi énekkara, tavaly a pedagó­gusok nagy sikert arattak a nép­tánc előadásukkal. lemórán december elsejétől március 31-ig - amíg a kiállítás látogatható - vehetnek részt a diákok. „Célunk a régészeti lele­tek, rekonstrukciók és illusztrá­ciók segítségével felkelteni a di­ákok érdeklődését a történelem iránt, megtanítani őket a törté­neti kutatások során használt eszközök és módszerek alkal­mazására. Légiós sisakokat és drótékszereket készítünk, hogy a múzeumban eltöltött idő al­kotással és élményekkel teljen” - tájékoztatott Pukkai Judit. A foglalkozásra az óvodásoktól a középiskolásokig minden kor­csoportot várnak. Ipolyság. Hatalmas és hi­ánypótló munkába kezd­tek az ipolysági Honti Múzeum munkatársai. Több évtized után végre elkészítik az első és a második világháborúban elhunyt polgárok és ka­tonák a lehetőségekhez mérten legteljesebb név­sorát. FORGÁCS MIKLÓS Részleges listák vannak ugyan, de a nevek összesítése hosszú ideje várat magára. Pá­linkás Tibor múzeumvezető szerint a legfőbb ideje elvégez­ni ezt a feladatot. Ä régióban már szinte minden település elvégezte ezt a munkát, és az áldozatok neve felkerült egy emlékműre, vagy adott esetben a temetőben egy síremlékre. Ipolyságon is eljött az ideje, hogy az utókor ilyen módon is fejet hajtson a háborúk áldoza­tai előtt. A lakosság segítségét is kérik a szakemberek, az érintett csa­ládok közreműködése nélkül lehetetlen mindenkit felkutat­GULYÁS ZSUZSANNA Párkány. A századforduló Párkányába repíti vissza az ol­vasót az a közelmúltban megje­lent könyv, amely Végh Károly kántortanító naplójegyzeteit, visszaemlékezéseit tartalmaz­za. A Párkányi napló címmel megjelent kötet olvasmányos formában, diákhumorral fű­szerezve mutatja be a várost és lakóit. ,A kötet alapjául szolgáló kézirat egy diósjenői ház titkos rejtekhelyén vészelte át a há­borút. Végh Károlyt ugyanis tanítói oklevelének megszerzé­se után előbb Lelédre (1903) majd Diósjenőre (1907) nevez­ték ki. Gazdag tanítói pályafu­tását is itt fejezte be 1962-ben” ni. Bendíkné Szabó Márta, a múzeum munkatársa elmond­ta, 2005-ben avatták fel a vá­rosban az első és a második vi­lágháború ipolysági áldozatai, a meghurcoltak és az 1945 után kitelepítettek emlékére emelt műalkotást, melyet Ku­tak Adrienn keramikus terve­zett. Az emlékműnél azóta rendszeresen tartanak megem­lékezéseket, de a konkrét sze­mélyekről még mindig nagyon keveset lehet tudni. Pálinkás Tibor múzeumvezető szerint a második világháborúban meg­haltak listáját valamivel- mondta Juhász Gyula, a Pár­kányi Városi Múzeum igazga­tója. A könyv Végh Károly uno­káinak összefogásával látott napvilágot. A párkányi múze­ummal Végh József vette fel a kapcsolatot. „Irodalomtörté­nészként felismerte, hogy nagyapja naplója olvasmányos, emellett értékes kordokumen­tum. Nekilátott hát, hogy nyomda alá rendezze a bő százéves jegyzeteket” - jegyez­te meg Juhász. A Párkányi napló legkorábbi feljegyzései azokba az időkbe kalauzolják az olvasót, amikor a két partot csak egy fából ké­szült híd kötötte össze. Ezt a hidat időnként felvonták, hogy a gőzhajók átkelhessenek alat­ta. Végh Károly feljegyzéseiből könnyebben lehet majd elké­szíteni, hiszen ebben az eset­ben főként a már létező névso­rok kiegészítéséről és összesí­téséről van szó, az 1959-ben készül listák és kimutatások vi­szont meglehetősen hiányosak. A vesztes magyar hadsereg katonáiról a rendszerváltásig tulajdonképpen csak az érin­tett családok emlékeztek meg, szinte tabu volt róluk beszélni, főként hivatalos fórumokon. A háború befejezése után L4 év­vel készült kimutatás szerint a háború hozzávetőleg 535-545 ipolysági ember életét követel­- aki az esztergomi Szent Be- nedek-rendi főgimnázium ta­nulója volt - kiderül, hogy a párkányi diákoknak ez jó ürügy volt arra, hogy elkéssenek a la­tin óráról. Á századforduló eseményeit, a Mária Valéria híd 1880-as évekbeli újjáépíté­sét, a város mindennapjait a szerző autentikus módon tárja elénk. A könyv előszavából azt is megtudhatjuk, hogy az ötve­nes években unokáinak meg­rendültén mesélte: az eszter­gomi bazilika dombjáról még látta szülőházának tetejét, de hazalátogatni már nem tudott. ,A könyvet nemcsak azoknak ajánlom, akik szívesen olvas­nának a múlt homályából elő­bukkanó ízes történeteket, ha­nem azoknak is, akik egy korhű te. Az oroszországi frontokon 34 katona és 16 zsidó, a kon­centrációs táborokban 450 személy, a város bombázása­kor 15-20 civil, a harcokban pedig 20-25 polgár hunyt el. A név szerinti lajstromok pontat­lanok, gyakran csak vezeték­nevek szerepelnek rajta. A ku­tatások megkezdése után né­hány hónappal már nyilvánva­ló, hogy a civilek listájáról leg­alább egy fő, a katonák közül nyolc hiányzik. A zsidó munka­szolgálatosok közül 16-ból is csak négy ember neve ismert. Egyelőre azonosítatlanok az Ipolyságon elesett német kato­nák is. A Vörös Hadsereg 322 itt elesett katonája közül jelen­leg 172 fő neve ismert. Az első világháborús áldozatok tekin­tetében csakis külső forrásokra lehet támaszkodni. Az adatok elszórva, különböző múzeu­mokban, hadtörténeti intéz­ményekben találhatóak, vagy korabeli újságok, folyóiratok cikkeiben szerepelnek. Ezek felkutatása komoly erőfeszítést igényel majd. A halottak listája után még egy fontos feladat vár a Honti Múzeumra: az Ipoly­ságról kitelepítettek névsorá­nak elkészítése. olvasmányra vágynak” mondta Juhász. A könyv megjelenése kap­csán a párkányi városi lapban napvüágot látott egy felhívás is, amelyben Végh Károly uno­kái keresték szlovákiai hozzá­tartozóikat. ,A felhívásra na­gyon sokan reagáltak. Úgy tűnik, sikerült kibogoznunk a történelem által összekuszált családi szálakat. Viszont így is akadnak olyan kérdések, ame­lyekre csak egy személyes ta­lálkozás adhat választ. Hama­rosan erre is sor kerülhet. A múzeum felvállalta a közvetítő szerepét” - nyilatkozta Juhász. A találkozóval egybekötött könyvbemutató december 14-én 16 órakor lesz a Párkányi Városi Múzeumban. Nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat (A szerző felvétele A rómaiakat és a germánokat mutatja be a tárlat Élet a határ két oldalán A Párkányi napló azokba az időkbe kalauzol el, amikor a két partot csak egy fahíd kötötte össze Olvasmányos, történetekkel fűszerezett, korhű dokumentum a századforduló idejéből A faragott életfára ezentúl felkerülnek az újszülöttek nevét tartalmazó kis színes táblácskák - az Ekopolis Alapítvány és a ČSOB támogatta a projektet Szabadidőparkot avattak a hétvégén Izsán V. KRASZN1CA MELITTA lzsa. Az Ekopolis Alapít­vány és a ČSOB anyagi támo­gatásának köszönhetően épült fel az a szabadidőpark, amelyet a hétvégén adtak át a komáromi járásbeli község­ben. Az alapítvány Terek 2011 elnevezésű pályázatára 26 tervezet érkezett szerte az or­szágból, ezekből öt volt sike­res, köztük az izsaiaké. A pályázat egyik fontos ele­me volt, hogy a szabadidőpark megépítéséből a lakosoknak is ki kell venniük a részüket: az elmúlt hetekben szombaton­ként mintegy L00 önkéntes 536 órát dolgozott. Domin Ist­ván polgármester szerint ez azért is fontos, mert a közös munka összekovácsolja az em­bereket, közösségi élményt nyújt. Másrészt feltételezhető, hogy saját, illetve szüleik, nagyszüleik munkájára jobban vigyáznak majd azok, akik igénybe veszik a parkot. A ter­vezet megvalósítását több cég és vállalkozó is segítette. A tervek kidolgozását meg­előzően közvélemény-kutatást is végeztek a lakosok körében, a beérkezett javaslatok alapján Siklósi József építész készítette el a projektet. A szabadidő­parkban játszótér, szabadtéri színpad, streetball pálya és tűzrakó hely is található, ta­vasszal pedig görkorcsolyázók részére is elkészül egy pálya. Helyet kapott itt továbbá egy faragott „életfa”, amelyre az átadást követően született izsa- iak neve kerül fel kis színes névtáblákon. A parkot a helyi egyházi ve­zetők áldották meg és szentel­ték fel, majd a helyi kultúrcso- portok műsorával avatták fel az új színpadot. A gyerekek örömmel próbálták ki az új köztéri játékokat (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom