Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)
2011-11-23 / 270. szám, szerda
www.ujszo.com UJSZO 2011. NOVEMBER 23. Vélemény és háttér 5 Ha az SNS bejut a parlamentbe, akkor a Smer nélkül lehetetlen lesz kormányt alakítani Radikális kilátások A 2010-es választások egyik nagy kérdése a szlovákiai radikális jobboldal további sorsának alakulása volt. A Ján Slota-féle SNS végül a szavazatok 5,07 százalékát megszerezve átcsúszott a vonalon, 9 képviselőjével tovább szűkítve a kormánykoalíció eleve szűkösnek ígérkező többségét és mozgásterét. RAVASZ ÁBEL Az elért eredmény ugyan annyiban sikert jelentett, hogy a párt megmenekült a süllyesztőtől, de mindenképpen elgondolkodásra kellett késztetnie az SNS vezetőit. A néhány évvel korábban még 300 000 fő körülire becsült szélsőjobbos szavazóbázisnak kevesebb mint a felét sikerültmegszólítani, a maradék a Smerhez és a Marián Kotleba-fé- le, még radikálisabb ĽSNS párthoz szavazott át. Úgy tűnt, hogy a következő parlamenti ciklus a jobbszél teljes átrendeződését hozhatja: az egyik oldalról a Smer bekebelező törekvései, a másik oldalról a Kotleba-féle új generáció által szorongatott SNS fokozatos eljelentéktele- nedését. Ehhez képest az SNS-nek a jövő márciusi választások előtt egész más irányba kell tekingetnie. Bár a párt az eltelt másfél évben nem tudott hihető megújulást felmutatni, a megosztó Slota pedig változatlanul pozícióban van, a legfrissebb mérések szerint az SNS változatlanul a választok 5-6 százalékát tudja megszólítani. Nem sikerült a nagy áttörés a Kodeba-féle formációnak sem: őket rendszeresen 1% alatt mérik a közvélemény-kutatók. Érzékeny veszteséget jelenthet azonban Anna Belousovová és híveinek távozása a pártból: a politikus ugyanis egy új párt, a Nemzet és Igazságosság (NaS) létrehozásán dolgozik, mely az SNS legfőbb riválisa lehet a kampányban. A pártot ugyan jelenleg szintén viszonylag alacsonyan mérik, Belousovová személyében azonban egy országosan ismert politikus vezeti, és vannak arra utaló jelek, hogy a párt potenciálisan képes lehet nagyot szakítani az SNS-től. Ez a látkép érdekes döntési helyzetbe hozza mind a jobboldal pártjait, mind a Smert. A választási matematika ugyanis olyan, hogy ha az SNS bejut a parlamentbe, akkor a Smer nélkül gyakorlatilag lehetetlen lesz kormányt alakítani. Éppen ezért a jobboldalnak rövid távon az az érdeke, hogy riválisai minél több százalékot szedjenek el Slotától, ezzel a küszöb alá szorítva a tartalék szavazókkal már eleve nem rendelkező nemzeti pártot. Hasonló okokból a Smemek első látásra Slota politikai túlélése hasznos lenne. Azonban a párt láthatólag arra törekszik, hogy a nemzeti oldalt a saját égisze alatt egyesítse. Lehetséges, hogy a Smer stratégái azzal számolnak, hogy a szélsőjobbos marakodásból saját pártjuk kerülhet ki megerősödve, felzabálva az SNS bázisát. Az SNS jövője tehát nagy részben a többi párt stratégiájától is függ. Könnyen lehet, hogy Slotával kapcsolatban már ki is mondták a halálos ítéletet az asztal mindkét oldalán. Az SNS kiesése középtávon a nacionalista erők tényleges egyesülését eredményezhetné (különösen, ha a KDH beletáncol a Smer halálos ölelésébe), az egyetlen alternatíva - magyar mintára - a militáns jobb, azaz Kodéba maradna. Ez azonban csak fikció: Ján Slota az elmúlt másfél évben is bemutatta, hogy nagy túlélő, és lehet, hogy egy ászt még min- digtartogat az ingujjában. JEGYZET Kapkodás és káosz PÉTERFl SZONYA Számos példa bizonyítja, hogyjó ideje .kapkodás és káosz jellemzi az egészségügyi minisztérium tevékenységét. Hiába érzi, tudja mindenki, véget kell vetni az ágazat eladósodásának, a hogyan kérdésben nincs egyezség. Sajnos, előfordul, hogy az illetékesek nem is törekednek a megegyezésre. Legújabban a tárca és az állami egészségbiztosító - a betegek érdekeit mellőzve - a térített gyógyszerek számát kurtította meg. Kizárólag kiadás- csökkentés végett. Ami érthető volna, ha valamennyi -117 - orvosság átminősítését az orvosi társulások, a piacon levő egészségbiztosítók és a kategorizáló bizottság szakértői is véleményezték volna. De nem ez történt, a jegyzék kizárólag a minisztérium és az állami egészségbiztosító műve. Érthető, hogy a szakmai orvosi társaságok az egészsgbiztosítókkal együtt kifogásolják a jegyzéket, hiszen olyan orvosságok drágulnak) amelyek nem helyettesíthetők olcsóbbakkal. Kifogásolják a kurtítás indoklását, mely szerint nem bizonyított a pl. vénás elégtelenség és lábszárfekély kezelésénél használt (mikronizált dios- min) orvosság gyógyhatása, holott a hazai angiológiai társaság orvosprofesszor elnöke szerint számtalan klinikai tanulmány és a gyakorlat is igazolta, hogy ez a szer kiváló. Ez vonatkozik a vérrög kialakulását gátló (pentoxifilin hatóanyag), tehát az infarktus megelőzésére, de más kórra (immunbetegség, gyomor- és nyombélfekély) bevetett és a kezelést segítő orvosságra, amelyért december 1-jétől azért kell a betegnek fizetnie, mert a jegyzék szerint csupán kiegészítő kezelésre alkalmas! Pedig ezeknek a gyógyszereknek a hatásmechanizmusát, az EBM (Evidence Based Medicine - bizonyítékokon alapuló orvoslás) igazolja. Nem tudni, hogy a neves hazai szakértők érveken alapuló tiltakozását figyelembe veszik-e a jegyzék készítői, akiknek egyebek mellett tudatosítaniuk kellene, hogy ha a drágulás miatt a betegek megszakítják a hagyományos kezelést, állapotuk romlani fog, kórházi ellátásuk jóval nagyobb anyagi terhekkel jár majd. Ha rosszhiszeműek lennénk, azt gondolhatnánk, hogy a tárca és az állami egészségbiztosító illetékesei abban bíztak, hogy az ágazatban uralkodó káosz miatt észrevétlen marad a 117 gyógyszer drágulása. KOMMENTAR A nagytermészetű legény NAGY IVÁN ZSOLT A férfi csak annyit mondott a feleségének, hogy költözzön, most már el lesz ő egyedül is. A nő kicsit furcsállta, de nem tehetett mást, pakolt és ment. A férfi meg fogta magát, és másfél évig élte az életét, maga alá gyűrt minden nőt, ha kellett kért, követelt, fenyegetett, ha másképp nem ment, erőszakolt is. Es minden újabb akció után annyit mondott: huhh, ez nagyon kellett! Aztán lassan rádöbbent, hogy mégsem ez az igazi. Kissé kifulladt, az áldozatai is kezdtek összefogni ellene, a tőlük elvett pénz fogyóban volt, ötlete is mind kevesebb. Ekkor azonban eszébe jutott felesége dúsgazdag családja. Felhívta az asszonyt és közölte, hogy mégis csak összebútorozna megint. Nem nagyon, nem rendesen, de legyen azért ismét közös a ház, ez olyan megnyugtató. És még az sem kizárt, hogy egy szép este bekopog a nő szobájának ajtaján. Ja, amúgy semmit sem bánt meg. Azt mondja, ha nem válnak el annak idején, ő senkit sem erőszakolhatott volna meg, pedig ott minden pillanat egy sikertörténet volt. Az nagyrészt egyértelműnek mondható, hogy az ilyen típusú embert minimálisan civilizált környezetben alapvetően elutasítják, magukat kereszténynek és egyszerre demokratának hirdető (bár sokszor nem feltétlenül ennek megfelelően cselekvő) társaságokban pláne elítélik, és ezzel tulajdonképpen csak egyetérteni lehet. A gond akkor van, ha ez a nagytermészetű legény tulajdonképpen egy állam (például Magyarország), pontosabban annak kormánya (mondjuk az, amelyiket Orbán Viktor vezet) . Illetve ha a nő adott esetben egy nemzetközi és mint ilyen általánosan elfogadott szabályok szerint működő szervezet (példának okáért Európai Unió) vagy intézmény (nevezzük Nemzetközi Valutaalapnak). Szóval mi van ilyenkor? Működik-e például a keresztény, nemzeti és demokrata erkölcsi reflex egy nekik kedves kormány esetén is, vagy annál ez belefér, sőt, ilyenkor összekacsintani kell, s felkiáltani: Bravó, szép volt! Nem láttam még felmérést, amely azóta készült volna, hogy közel egy hete kiderült: Magyarország ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult. Nem tudom tehát, mi a reakció, így még lehet bízni. Ha azonban az derül ki, hogy semmi sem változott, akkor ez a nép tényleg szomorúbb szellemi és erkölcsi állapotban van, mint azt bárki elképzelni tudná. És az sem lehet mentség, hogy a Nemzetközi Valutaalapnál, ahol korábban Dominique Strauss-Kahn volt a vezető, megértik az ilyen hetvenkedést. Nem, nem értik. Pláne, ha őket csapják pofán. És hát, a pénz azért náluk van. Hogy nálunk mi van, azt inkább hagyjuk. A szerző magyarországi publicista TALLÓZÓ LE FIGARO A Natixis bank véleményét ismertette a Magyar- ország és a Nemzetközi Valutalap (IMF) közötti tárgyalások kapcsán a Le Figaro francia napilap. A hivatalosan egyelőre csak - mint arra a konzervatív újság emlékeztetett - biztosítási kérelemnek nevezett EU- és IMF-támogatás célja, hogy megkönnyítse az ország adósságának finanszírozását a piacokról. Miután Magyarországot a nagy hitelminősítők negatív kihatású megfigyelés alá vették, Juan Carlos Rodado, a Natixis elemzője úgy véli, a piacok már megelőlegezték a magyar szuverén adósbesorolás leminősítését a bóvli kategóriába. A lap hangsúlyozza, hogy Magyarország egyre nehezebben tudja a 82%-ra emelkedett GDP-arányos államadósságát a piacokról finanszírozni: a tízéves lejáratú állampapír hozama hétfőn meghaladta a 8%-ot, a forint augusztus óta 16 %-ot veszített értékéből az euróval szemben, az exportja miatt az eurózónától függő magyar gazdaság növekedési perspektívái jelentősen romlottak. A Natixis 2012-re 0,3%-os GDP-arányos gazdasági növekedést jelez előre a 0,5os brüsszeli prognózissal szemben. A lap arra is kitért, hogy a magyar fogyasztók a forint összeomlását közvetlenül megérzik, miután az ország a szomszédainál jelentősebb mértékben adósodott el külföldi devizában: a magyar hitelek 65 százalékát vették fel svájci frankban vagy japán jenben, míg Csehországban csak 13%-os ez az arány. A Le Figaro azt is megemlítette, hogy a Natixis szerint Orbán Viktor kormányzása rontotta a befektetői hangulatot. (MTI)
