Új Szó, 2011. november (64. évfolyam, 253-276. szám)

2011-11-19 / 267. szám, szombat

20 Szalon ÚJ SZÓ 2011. NOVEMBER 19. www.ujszo.com Rendhagyó történelem: a 20. század egy világhírű közgazdász szemével, szlovákul IRODALMI ES MŰVÉSZÉT! FOLYÓIRAT 2011 NOVEMBER FOLYÓIRAT A SZALONBAN Jelenkor, 2011. november AJANLO A lírarovatban Gergely Ágnes, Tolnai Ottó, Meliorisz Béla, Szlukovényi Katalin, Vécsei Rita Andrea és Nyerges Gábor Ádám versei olvashatók, valamint a János vitéz Keresztesi József „cenzorális javításaival” aktua­lizált változata. A prózarovat Kaszás Máté novelláját, Kováts Judit regény- részletét és Chuck Palahniuk Kárhozott című regényének fe­jezetét közli, utóbbit Sári B. László fordításában. „Asötétségmélyén”-Havasré- ti Józse/tanulmánya Szerb Antal zsidóságáról és utolsó éveiről. A lapszámközreadja HajnóczyPé- ter hagyatékban maradt Jézus című novelláját, a Szegedi Haj- nóczy-műhely kutatója, ELová- nyi Aíartonbevezetésével. A kritikarovatban Krupp Jó­zsef Gergely Ágnes Jonathan Swift éjszakái című versesköte­tét méltatja. Neichl Nóra Dreff János - Tóth Dezső regényé­ről, Az utolsó magyartanár fel­jegyzéseiről ír. Kisantal Tamás Daša Dmdič Sonnenschein című művét recenzeálja, míg Gyürky Katalin Gyina Rubína A Leonardo-kézirás című regé­nyét értelmezi. Tudomány az oktatásért - oktatás a tudományért Nemzetközi konferencia a Nyitrai Egyetem Közép-Európai Tanul­mányok Karán. Benne: Éles Csaba: Eszményi diákok és ideális professzorok; Pšenák Ildikó és Kelemen András: Az interaktív táb­la a magyar nyelv oktatásában; Németh Zoltán: Új kánon: a női irodalom; Lampl Zsuzsanna: Családi és munkahelyi szerepek egyeztetése egy felmérés tükrében. Keresse a jövő szombaton a Sza­lon mellékletben! Kép a konferenciáról (balról): Komzsík Attila dékán és Libor Vozár rektor (Szekeres László felvétele) Rendhagyó önéletrajz Újabb kötetet jelentetett meg a Kalligram Kiadó szlovák nyelven Kornai Jánostól. Bemutatója a héten volt, Pozsonyban, a Zichy-palotában. SZALON-ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetközi hírnevű, köz- tiszteletben álló Kornai János közgazdásznak a Kalligram több mint egy évtizeddel ez­előtt már megjelentette egy kö­tetét szlovákul, Od gulášového komunizmu k trhovej ekonomike (A gulyáskommunizmustól a piacgazdaságig) címmel. Ez Kornai professzornak az 1992 s 1997 közti előadásainak gyűj­teményét foglalja magában, s központi témája a posztkom­munista országok ellentmon­dásos és gyakran áttekinthetet­len fejlődése, vagyis egyfajta kalauz a piacgazdaság labirin­tusában, nem csak közgazdá­szoknak. A kiemelkedő kutató­nak - aki nemcsak a magyar, hanem számos más tudomá­nyos akadémiának is tagja s pa­tinás egyetemek díszdoktora - közvetlen a rendszerváltás után, 1990-ben egyébként már megjelent egy munkája az ak­kori Csehszlovákiában Cesta ke svobodné ekonomice (Út a sza­bad gazdasághoz) címmel, így a mostani, friss kiadású Silou mysle lényegében a harmadik, mely a szlovák olvasóközönsé­get szólítja meg. A Silou mysle (Juraj Šebesta fordítása) Komái Jánosnak A gondolat erejével c., 2005-ben megjelent rendhagyó önélet­rajza, mely magyar eredetijét követően gyors karriert futott be a világban, angolul, oroszul és egyebek mellett japánul is szinte azonnal megjelent. Az Élet és Irodalom néhány évvel ezelőtt, a professzor úr 80. szü­letésnapja alkalmából terje­delmes összeállítást közölt A gondolat erejével külföldi vissz­hangjából; a Frankfurter All­gemeine Zeitung recenziója tömören jellemzi a kötet jelle­gét is: „Nem magánélete áll a középpontban, hanem saját munkájával, kutatási és oktatói tevékenységével való számve­tése. A kelet és nyugat, Buda­pest és a Harvard között állan­dóan ingázó Kornai nem csak egy vasfüggöny mögötti, tuda­tosan apolitikus értelmiségi nehéz, állami besúgók által fo­lyamatosan megfigyelt életébe nyújt értékes bepillantást.” Egyik fő művében, melyre a közgazdaság-tudomány és a gazdaságpolitika máig hivat­kozik, A hiány (1980) címűben Kornai János megalkotja a „puha költségvetési korlát” fo­galmát, s amellett érvel, hogy a hiány nem pusztán a szocialista tervgazdálkodás következmé­nye, hanem és elsősorban an­nak, hogy az állami vállalatok jelentős mértékben és bármi­kor túlléphetik önnön pénz­ügyi kereteiket anélkül, hogy a Az est műsorvezetője, Martin Bútora, a szerző, Komái János professzor és Ivan Miklós, aki a ren­dezvényt megnyitotta (Peter Procházka felvétele) a nos Kornai SILOU MYSLE veszteségekért nekik kellene felelniük, hiszen az állam nem hagyhatja sorsára saját vállala­tait. Szinte magától értetődő, hogy a „puha költségvetési korlát” nem kizárólag az állam­szocializmus ismérve, Kornai János, újraértékelve korábbi kutatásait a kapitalista orszá­gok bizonyos elemeire is al­kalmazza. Erre, s napjaink na­gyon is időszerű gazdasági mi­zériájára mutat rá egyebek közt a The New York Review of Booksnak A gondolat erejével- re vonatkozó (2007-es) recen­ziója: „Minden olyan esetben, amikor bankok vagy cégek már túlságosan nagyok ahhoz, hogy megbukhatnának, vagy akár egész államok számítanak arra, hogy majd a kormány vagy a nemzetközi szervezetek kihúz­zák a csávából, ugyanezek a vonások ismerhetők fel. Ha va­laki meg akarja érteni az ala­csony színvonal, a sorban állás és a fogyasztói elégedetlenség jelenségét az állami egészség­ügyben vagy oktatásban az er­re a célra fordított hatalmas összegek dacára (vagy éppen amiatt), nem kerülheti meg Kornai ismert fogalmát.” Nem véletlen, hogy a Silou mysle pozsonyi, november 15-i bemutatóját is Ivan Miklós pénz­ügyminiszter nyitotta meg; Miklós sosem rejtette véka alá, mennyit tanult Komáitól (s ta­nította elméletét még a rend­szerváltás előtt), s hogy az, amit János Komái: Silou mysle. Netradičné spomienky na inte­lektuálnu púť. Kalligram, 2011, 568 old. az 1989 előtti gazdaság valósá­gából tapasztalt, a professzor elméleti munkái révén világo­sodott meg előtte. „Mintha egy mozaik darabjai illeszkedtek volna össze általa. Rájöttem, hogy amiről Komái János köny­ve valójában szól, azt korábban is sejtettem, de nem tudtam ennyire egyértelműen és rend­szerbe foglaltan megfogalmaz­ni” - nyilatkozta a reformmi­niszternek tartott Miklós öt év­vel ezelőtt egy életinterjúban. Nekünk, magyaroknak, kü­lön szerencsénk, hogy Komái János műveihez: tanulmányai­hoz, publicisztikájához és könyveihez közvetlen hozzáfé­résünk van, nem kell őket for­dításból megismernünk. Ahhoz azonban, hogy elméletét leg­alább részben s legalább ná­lunk is kamatoztassa a gazda­ság, a közeljövőben - a jelek szerint - sajnos megint nem lesz szerencsénk. Marad tehát a könyv, A gondolat ereje, mely a Kornai János minden könyvére érvé­nyes megállapításnál, tehát hogy nem kizárólag a közgaz­dász szakmára gyakorol nagy szellemi hatást, nagyobb súly- lyal esik latba, (kb) SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom